Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-14 / 270. szám
As ország húsellátásában mesénknek fontos szerepe van, amit többek között bizonyít az is, hogy Békés megyében felvásárolt állati termékek mintegy 10 százalékát adták az országos felvásárlásnak a negyedik ötéves terv időszakában, A megyei hústermelés egészét vizsgálva pedig azt kell megállapítanunk, hogy tájegységünkön a sertéstartás súlya a döntő, s ez terveinkben is megfogalmazódik. Az V. ötéves terv mezőgazdasági termelésének negyed része vár a sertéstartás ágazatára. Az előbbiekre alapozva szülelett a kormánydöntés is a Gyulai Húskombinát megépítésére, tovább fokozva a hústermelésbet részvevők felelősségét: egyfelől alapanyaggal kell ellátniuk . a nagy kapacitású húskombinátot, másrészt az országos ellátás-1 ban vállalt feladatokat is teljesíteni kell. Milyen körülmények | között? Milyen módon? És mi- | képpen még jobban? Ezekre a I kérdésekre keresett választ a ' Békés megyei Népújság Szerkesztőségében megrendezett ankét. NÉPÚJSÁG: Ismereteink szerint a korábbi évekhez viszonyítva az idén kedvei zőbben alakul a megyében tartott kocák száma. Milyen intézkedések segítették elő ezt a fordulatot és milyen további fejlődésre számíthatunk? Eredményes a kocakihelyezési akció Frankó János (megyei tanács):! Az állatforgalmi és húsipari vállalat 68 termelőszövetkezettel és két állami gazdasággal együttműködve az idei akcióban összesen 3500 kocát helyezett ki kistermelőkhöz, akik a sok változat közül legnagyobb előnyben azt a megoldást részesítik, amikor az anyaállatért természetben, vagyis a szaporulatból kell fizetniük. Szeptember végén a megyében összesen 73 ezer előhasi kocát tartottak a nagy. és kisüzemekben. A húskombinát a tervek szerint évi 550 ezer sertést dolgoz majd fel. Ehhez legalább 850 ezer sertést kell felvásárolni. s ennek felét a kisüzemek h'zlalják meg. Ifj. Klaukó Mátyás, (állalfor- jalmi és húsipari vállalat): Jelenleg 4000-rel több kocát tartunk számon, mint egy évvel ko- ’ rabban és a megtermékenyíté-1 sek száma is 25 százalékkal emelkedett a tavalyihoz képest. I Ez biztató jel. És csak jókat le- | hét elmondani az összesen 70 mezőgazdasági üzemmel kötött megállapodásokról is, amelyek .értelmében közösen Igyekszünk az V. ötéves tervi célokat elérni. A jó tapasztalatok ellenérg sem mondhatjuk azonban, hogy minden zökkenőmentes, hiszen a megbízott termelőszövetkezetekben nem mindenütt követik a már korábbi években bevált jő vállalati gyakorlatot, van aho! fogadónapot tartanak a kistermelőkkel való szerződések megkötésére, pedig tudott dolog, hogy a kistermelő szívesebben veszi, ha gazdaságában keresik fel. Sokszor vita keletkezik abból is, hogy a vállalat által adott egy forint mennyiségi felárai kilogrammonként a termelőszövet-! kezét és a háztáji hogyan ússza! meg, egymás között. . Deák Antal (állattenyésztési felügyelőség): A szamokból ki-] tűnt, hogy a megye kocaállományának 50 százaléka a kistermelők ólaiban található. A másik oldalról meg azt palijuk, hogy bár a termelőszövetkezetek többsége jól oldja meg a községi állatforgalmazás feladatait, van egy-két; hely. ahol nem megfelelő szemlélettel, nem a legjobban irányítják ezt a munkát. Mindent meg kel! tenni a kistermelők támogatására, akkor nem fordulhatna elő, hogv tavaly ilyenkor már 30 ezer kocára kötöttek szerződést a gazdák, jelenleg meg alig tartunk a 10 e7.ernél. Ez figyelmeztet arra is hogy a nagyüzemi sertéstelepek jelenlegi 78 százalékos kihasználását minél hamarább száz- százalékosra emeljük. Fusmerem, hogy ebben felügyelőségünknek is sokkal többel keli ix-nnit. Vita a húsprogram végrehajtásáról Szerkesztőségi beszélgetés a sertéstenyésztés megyei feladatairól Takács Ferenc (állami gazdaságok szegedi főosztálya): Az állami gazdaságok átlagosan háromszor annyi kocát tartanak, mint a termelőszövetkezetek. Eb. ben az ötéves tervben további 30 százalékkal növelik a kocalétszámot a férőhelyek jobb kihasználásával. Orbán Mihály (tsz-szövetség. Orosháza): Egy alapos felmérést kellene már elvégezni ahhoz hogy valós számot kapjunk a sertéstelepek kihasználtságáról a jelenleg használt elméleti szám, helyett. Ezzel egyldőben egységesebbé kellene tenni a tenyésztett fajtákat és a tenyésztés technológiáját. Balogh János megyei pártbi- j zottság: Ennek az utóbbi véleménynek külön is örülök. Szem előtt kell tartanunk azt, hogy a 1 mezőgazdaság termelési értéké- j nek nem kevesebb, mint egy ne- J gyedét éppen a sertéstartás ágazata adja. Ezenbelül 'is igen jelentős a kisüzemek szerepe. | Pénzügyi helyzetünk ugyanakkor nem teszi lehetővé új telepek! .építését. így csak az olcsó meg- oldást adó rekonstrukciók jöhet- * nek számításba. Kogy jó irányba léptünk, azt bizonyítja az is, hogy 1973. óta még nem tartót-' tak annyi kocát megyénkben,! mint ebben az évben. NÉPÚJSÁG: A megnöve- kedett kocalétszám alapján adódik a következtetés, hogy a szaporulat is meghaladta a korábbi évek átlagát. F.bből vajon egyenesen következik az Is. hogy hízóban is tervet meghaladó lesz a felfutás? Növekszik a malackínálat Frankó János: Látnunk kell azt. hogy jelenleg a termelők a malacban és a süldőben látnak nagyobb fantáziát. Érthető tehát, ha megnövekedett a malackínálat és egyértelmű az is, hogy fel is kell vásárolni minden felkínált malacot. Ifj. Klaukó Mátyás: Ezt mi a saját bőrünkön érezzük. Míg 1975- ben az első 10 hónap alatt 800 malacot vásároltunk föl, 1976- ban 42 ezret. Őszintén szólva, mi készültünk is erre, amit bizonyít, hogy a 42 ezerből alig ötezret vittünk vágóhídra. Nagyobb gondot jelent a malacok kiadása hizlalásra. A bérhizlalásnak a felárral megteremtőd-1 tek a pénzügyi feltételei, de az is igaz, hogy az üzemek jól felfogott, közérdekből is melléálltak az ügynek. így tudtuk eiérni. hogy eddig már több mint 10 ezer malacot adtunk ki hizlalásra. Külön Kiemelném a békéscsabai Május 1. Termelőszövetkezetet és a Mezőhegyesi Állami ! Gazdaságot, ámelyek ezernél is több malacot vállaltak. Deák Antal: Egyébként a gazdák nem nagyon vállalkoznak a malac tartására, mert annyit ők is .ki tudnak számítani, hogv érdemesebb malacként, legfeljebb süldőként értékesíteni a hízó- alapanyagot. Erre mar most kel- lene felfigyelnünk, mert tavasz- szal késő lesz Takács Ferenc: Lehetne azon is gondolkodni, heives-e a szétszórt, nem jól felszerelt kisüzemekre bízni a „malac-előállítást"? Szerintem sokkal jobb lenne megfordítani a dolgot: „állítson elő" a nagyüzem egységes malacot és azt, hizlalásra adják ki a háztájiba. Érdemes lenne ebből a szempontból is felkarolni a Békéscsabai Állami Gazdaság SPF-telenét. Ahol speciális kórokozómentes malacokat hoznak világra császármetszéssel, így kevesebb malac hullana el fertőzésben. Dr. Joó Jenó (állategészségügyi intézet): Meg lehetne szüntetni a kórokozók terjedését is. ha lenne fertőtlenítőién és elegendő mennyiségű védőanyag. Anyag egyébként volna is, csak eddig még nem akadt Békés megyében egyetlen egy cég sem, aki ezt forgalmazná. Ugyanakkor ábban is elő kellene már lépni, hogy a tenyésztési teennológiáknak csak akkor adjanak szabad utat, ha azok magukban foglaljak egyben j az állategészségügyi technológiát is. Berta György (Hidasháti Állami Gazdaság): Ha már a megnőtt malackínálítrol beszélünk, hadd említsek meg egy szélsősége esetet is. Az egyik nyugdíjas dolgozónk panaszkodott nemrég, hogy az állatforgalmi vállalat nem vette át a malacait, rpond- ván. hogy azoknak túl hosszú a lábuk. Ifj. Klaukó Mátyás: Egyet tudok mondani, mi minden felkínált malacot felvásárolunk, egyetlen kikötésünk, hogy ne legyen kevesebb 21 kilónál. Balogh János: Kár lenne tagadni, hogy vannak gondjaink a kocákkal is, a malacokkal is. a hízókkal is. Biztos, hogy van még javítanivaló a feltételekben. Egvet azonban el kell fogadni, nekünk a jelen körülmények között >s teljesítenünk kell a ránk kiszabott feladatokat. Mégpedig a helyi lehetőségek és adottságok jobb kihasználásával. NÉPÚJSÁG: Az elmondottak azt sugallják, hogy elég nagy gondoi okoz az illetékeseknek a malacok „sorsának” rendezése. Mitől függ akkor végül is, hogy lesz e elegendő hízott sertés a megyeben? Kik vállalkoznak bérhizlalásra? Ifj. Klaukó Mátyás: Ismert, hogy aki november végéig leszerződött malacaira hizlalási szerződést köt, februárban kilónként 3 forintos felárral értékesítheti azokat süldőként. Ez csak átmeneti megoldás. Ugyanígy nehezen „járódik be" a hosszú- távú szerződés most kialakított rendszere. Vagyis jelenleg nem a legegyszerűbb a tenyésztőket meggyőzni a hizlalásra. Deák Antal: Ez tükröződik egyébként abban is, hogy az V. ötéves terv ideiéie egyetlen nagyüzem sem jelentett be komolyabb sertést elep-beruházást. Nem tartják érdemesnek. Ha pedig ez így van. akkor méginkább támogatni kell a kistenyésztö- ket. Orbán Mihály: Abból, hogy nem épülnek új telepek, nem lehet ilyen egyértelmű következtetést levonni. Hiszen köztudott, hogy a megye déli részében megindult és jól h'alad a battériázási program. Hogy csak egy példát mondjak, ezzel a ketrecesitéssei a battonyai Május 1 Tsz-ben ugyanazon a telepen a korábbi 1600-zal szemben 4000 hízót tartanak majd. Én sokkal fontosabbnak tartanám, hogy ha valamelyik rendszergazda felajánlja a tartástechnológiát, tegye oda mellé rögtön a takarmánv- technológiát. az. állategészségügyi technológiát és a mindenhez alkalmas sertésfajtát is. Laczó Pál (Körösök Vidéke Tsz-szövétség): Akárhogy forgatjuk is a szót. csak oda lyukadunk ki. hogy sertéstartásunkban alapvető a hízóár rendezése lenne. Kunos Zoltán (kardoskúti Rákóczi Tsz): A hizlalói kedvre sok egyéb rhellétt az átvétel is hatással van. Pontosabban, az álvett állatok minősítése. Amióta az állatforgalmi vállalat áttért az objektív minősítésre, jobban jár a hizlaló, mint korábban. Bár ebben az obiektivitáshan még mindig túlságosan sok a szubjektivitás. Horváth, Endre (nagybánhc- gycsi Zalka Tsz): Én hadd tegyem hozzá, hogy a tenyésztőnek is nagy szerepe van önkölt- ■ ség oldalról a sertéstartás gazdaságosságának megtalálásában. Nálunk a battériázást megelőzően 20 százalékos volt a malacelhullás, most meg alig 7 százalék. Természetesen a battéria nem csodaszer, az csak akkor hoz eredményt, ha a tenyésztés korszerűsítései a gazdaságok komplexen oldják meg. Csonka Péter (újkígvósi Aranykalász Tsz): Az átvett állatok minősítésében nemcsak helyek szerint van különbség, hanem a kétféle vágási forma, a bőrös, illetve a bőrfejléses vágás alapján elvégzett minősítés között is. Ez sem hat ránk valami ösztönzően. Berta György: Kellene egy olyan objektív minősítő szervezet, amely jól fel lenne szerelve és önállóan funkcionálna, mindjárt kevesebb lenne á vita. | Ifj. Klaukó Mátyás: Tizhóna- pos még csak az új átvételi rendszer, amely 29,50 forintos kilogrammonkénti átlagárat hozott a tenyésztőknek. Már ez is óriási előrelépés. És azt se felejtsük el, hogy nincs még' fölkészülve minden vágóhíd arra, hogy a korszerű bőrfejtéses vágással vegye át az állatokat. Bubik Sándor (kétsopronyi Rákóczi Tsz): Megint csak kerülgetjük a forró kását. Én ismerem a tsz-szövetség felmérését, amely szerint 75-ben a Körösök vidékén gazdálkodó tsz-ek jövedelmének mindössze 9 százalékát adta az állattenyésztés. Ezen pedig feltétlenül változtatni kell, ha a húsprogramot teljesíteni akarjuk. NÉPÚJSÁG: Nem szorul különösebb bizony itásra : mi minden . múlik a kistc- nyésztökön a húsprogramban. Elhangzott már, hogy a kocaállomány fele a háztájiban van. Milyen konkrét helyi intézkedések (okozhatják még a kistenyésztői kedvet? Javult a háztáji ellátása Deák Antal: Én biztos vagyok abban, hogy az is a kistermelői kedv növekedése ellen hat, hogy néhány helyen miközben a Falurádió éppen az ellenkezőjéről beszél, a gazdák nem kapnak fuvart a takarmányhoz, akadozik a tápellátás, néha még alomszalmát sem lehet kapni, és ehhez még vegyük hozzá azt. hogy a parasztemberben a kedvezőtlen kukoricatermés miatt egyfajta bizonytalanság él. Orbán Mihály: Ez is csak azt bizonyítja, amit már mondtam is, hogy itt a kérdéseket csak együttesen lehet megoldani. A háztáji termelés szervezését fajta és takarmány szempontjából éppúgy, mint szaktanácsban, állategészségügyben egvkézben kell összpontosítani. Az egyforintos mennyiségi felár megosztása így mindjárt nem válik vitássá, mert ha a termelőszövetkezet a saját keveröjéből ad olcsóbb takarmányt díjmentesen házhoz szállítva, díjmentesen elszállítva az állatot, nyugodtan elteheti az egész forintot, mert azt természetben így már megosztották. Laezó Pál: Mint mondottam, egyik dolog az árrendezés. Másik az integrálás, a harmadik és legalább ilyen fontos: a háztáji állattartás korszerűsítése. Az j öregek ugyanis szép lassan abbahagyjak a sertéshizlalast, a fiatalok oedisj leefeliebb korszerű, jól felszerelt háztájiban hajlan. dók fenntartani. Szerintem községenként a megbízott tsz-eknek egy-egy jó gazdánál korszerű mintaudvarokat kellene kialakítani. a színvonalas háztáji sertés- tartás népszerűsítésére. Bordás Mihály (gabonaíclvá- sárló vállalat): Alaptalan a kistermelők bizonytalankodása, mert vállalatunk mindennel el tudja látni őket. Van kukorica is és már most 800 vagonnal 1öbb takarmányt adtunk ki a háztájinak, mint korábban. A szemes terményt is biztosítani tudjuk, csak az lenne a kérésünk. hogy a megbízott termelő- szövetkezetek mérjék töl a háztáji igényeket. Jelenleg 260 takarmányelárusító hely üzemel és ha a kiszolgálás akadozik, vagy nem jó, akkor ott már a boltosban van a hiba, nem a vállalatban. Tápból egyébként akár 1200 vagonos többletigényt_ is Képesek vaevunk kielégíteni. NÉPÚJSÁG: Ki-ki elmondta véleményét a sertéstartás feltételrendszeréről, a továbblépést nehezítő tényezőkről. Ezek közül mégis melyiket helyezzük a rangsorban előre? II végtermék legyen nyereséges Frankó János: Megállapíthatjuk, hogy elismerésre méltóan sokféle formáját hívta életre a sertéstartás támogatásának az állatforgalmi vállalat. Azt hiszem, a végső megoldás — mégiscsak a hízó-,,előállítás" ösztönzése lenne. Ifj. Klaukó Mátyás: Már csak azért is, mert míg 1975-ben 662 ezer sertést vásároltunk tel a tsz-ből, illetve háztájiból, most legfeljebb 570 ezret tudunk, holott a tervünkben 580 ezer szerepel. Szerintem azt a három forintot, amit most a süldőtartásra tettek felárként,'oda kellett volna adni a hizlalásra. És arról is beszélnünk kellene, hogy felülvizsgálásra szorul a kisüzemi sertés átvételi ára. Lac.zó Pál: Sajnos azt is meg kell állapítani, hogy a sertéshizlalás a nagyüzemeknek sem kifizetődő, mert jobban járnak, ha feletetés helyett eladják a takarmányt. Horváth Endre: Mi ezt ki is számítottuk: állami elszámolóáron véve figyelembe a takarmányt, kiderült, hogy a sertés- tartáson semmi hasznunk nincs. Barcs Aladár (megyei tanács): A háztáji termelés új adózása mindenképpen ösztönző. Mert mig korábban minden megtermelt termék után adót fizetett a gazda, most csak az áruként forgalomba hozott termékek számítanak az adóalapba, a szarvasmarha-tartás termékeinek kivételével. Az adómentességet 150 ezer forint árbevételig élvezi ami azt jelenti, hogy több mint 50, egyenként 110 kg-os hízót adhat el adózás nélkül. Kiss József (MNB): A Barcs Aladár által elmondottaKhoz társul még az, hogy finanszírozási rendszerünkben mindenféle pénzügyletre lehetőség nyílik a nagy- és a kisüzem között, ami az állattenyésztés terveinek teljesítését segíti, előreviszi. Hiszen a kisüzem szerves része a nagyüzemnek, ami egyben jelzi a nagyüzemek felelősségét a kisüzemi állattartás eredményességében. * * * Összegezve a vita tanulságait, azt kell látnunk, hogy a húsprogram, még közelebbről a sertéstenyésztés feladatainak teljesítését egy sor tényező, ha akadályozni nem is, de nehezíteni látszik. Ezek közül az egyik: az árak alakítása, rendezése központi hatáskörbe tartozik. A másik — s a feladatok oldaláról most ez a döntőbb — olyan sora a tennivalóknak, amelyben hiába, is várnánk központi intézkedésekre. s amelyek tulaidon- képnen függetlenek is az ár problémájától. Az állategészségügyi előírások szigorúbb betartása, technológiai komplexitás, a helyes és gazdaságos tartási, takarmányozási módok és falták megválasztása, a háztmii sokoldalú támogatása, a kisüzemi tenyésztés korszerűsítése, az önköltségek ésszerű csökkentése, a takarmányellátás folyamatosságának megteremtése — ezek ' mind-mind olyan dolgok, ame- ; h/ekben csak. itt helyilen lehet és kell lénni. Mert nem szabad elfelednünk: egy rönké év és a Gnulai Húskombinát kanaictiásót csak 5.50 ezer hízott sertés feldolgozásával l°het 100 százalékosan kihasználni! K. E. P R MMUmSsr. V 1976. NOVEMBER 11.
