Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-14 / 270. szám
A Békés megyei Múzeumbaráti Kör megtartotta évi közgyűlését November hetedikén, az immár hagyományossá vált időpontban tartotta évi közgyűlését Békéscsabán a Múzeumbarátok K őre. Az ünnepi alkalom első napirendi pontjaként Reck Zoltán múzeumi osztálvvezető, a baráti kör. titkára üdvözölte a mintegy hatvan résztvevőt, majd be. számolt az elmúlt év eseményei, ről. 1976-ban is — mint a korábbi években — éves program szerint tevékenvkedett a baráti kör öt szekciója, melynek tagjai előadásokat hallgattak, kirándulásokon vettek részt, nvá- ri táborokban dolgozva gyarapították ismereteiket és segítették a múzeumi szervezet munkáját. Arról is szólt, hogy a mintegy 150 tagot számláló kör kezdi betölteni megyeszerte azt a feladatát is, hogy a múzeum munkájához kapcsolódva egyre inkább | szélesíti a bejelentő hálózatot, a múzeumi munkában és az ismeretterjesztésben egyre aktívabb szerepet vállal. Kifejezte azt a j reményét hogy az egyre növekvő társadalmi érdeklődés nemcsak a baráti kör létszámának emelkedését jelenti majd. hanem az elmélyültebb, az eddiginél rendszeresebb munkálkodást is hoz magával. Örvendetesnek ítélte, hogy a megyei és országos néprajzi és helytörténeti pályázatokon a baráti kör több tagja kiemelkedő eredmé- nveket ért el az elmúlt esztendőkben is, az idei pályázatok megyei fordulóján is. E bevezetőt követően dr. Ferenc« Imre docens, a szegedi •Tózsef Attila Tudományegyetem néprajzi tanszékének vezetője tartott nagy érdeklődéssel várt előadást „A néprajzi kutatás időszerű kérdései a Dél-Alföl• 1 dón” címmel. Előadásában fel- [ térképezte a vidék — különös tekintettel Békés megye — etni. kumainak történetiségét, számításba vette és értékelte azokat a kutatásokat, melyek a tái néprajzával foglalkoztak és foglalkoznak. maid a kutatás időszerű kérdéseiről szólva feladatokat jelölt meg, melyek elvégzése mind a néprajztudomány, mind az iránta érdeklődők szá. mára sürgető feladat. A kiadványok és a rendelkezésre álló gyűjtemények tanúsága szerint — mondotta — Békés megye néprajzi kutatása az egyes területeken országosan is előkelő helyet foglal el. Néhány vonatkozásban azonban erősíteni kell a kutatók érdeklődését, hogy megfelelő áttekintésünk lehessen a táj tárgyi és szellemi kultúrájáról. Többet kell foglalkozni — egyebek között — az építkezés kérdéseivel, különösképpen az eltűnő tanyai építkezéssel; a kertkultúrával, a hagyományos (rideghez közel álló) állattenyésztéssel. a táplálkozással, a zsákmányoló életmód (halászai, vadászat, gyűjtögetés) hagyományos módjaival, a kismesterségek eszközanyagával és produktumaival. de a szellemi hagyományok területén is jobban kell törődnünk a népi jogélettel. szokásokkal, népköltészettel. Más megyék példáját említette, ahol a terjedelmes kiadványok őrzik egy-egy közösség vagy egyén mese. vagy dalkincsét. Békés megyében ilyen még nem született, bár kisebb közlemények mutatják, hogy milyen értékek szunnyadnak félig felfedezetten vagy éppen felfedezésre várva. Az előadást élénk figyelem kísérte, gondolatébresztő jellege bizonyára hatással lesz a hallgatóság további tevékenységére. Az ünnepi program befejezéseként Ambrus Zoltán, a megyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadója osztotta ki az országos néprajzi és nyelvjárási gyű.itőpáiyázat és helytörténe. ti pályázat Békés megyei fordulójának díjait, majd a nyári táborokban dolgozók vették át a munka eredményességét elismerő okleveleket a táborok vezetőitől. A tudás kincseit adja a Mindenki Iskolája A konzultációs központák visznek közelebb a megértéshez A. szakmai műveltség fejlesztése, a közép, és felsőfokú iskolai végzettség megszerzése mind- mind a kulturális, művelődési forradalom fontos részét jelentik. A magyar iskolai felnőttoktatás ebben az évben ünnepelte 30. évfordulóját. Az elmúlt idők eredményeihez méltó vállalkozásba fogott a Magvar Televízió és a Magyar Rádió, amikor a 1 szakemberek által kidolgozott | ..Mindenki Iskolája” program- j jainak sugárzását 1976. őszén el. j kezdte. ' } Nyilatkozatok Gartner Eva, az Iskolarádió i szerkesztője nyilatkozott egyszer, hogy ez a nagyszabású oktatóprogram nevében iskola, hiszen a dolgozók iskolájának i tantervéhez kapcsolódik, annak anyagát tárgyalja; és mégsem 1 iskola, mert a tévénézés, rádióhallgatás önmagában nem elég az osztályvizsgához. Feltétlenül konzultációkra, szakszerű magyarázatra. ismétlésre van szüksége azoknak a hallgatóknak, akik kedvet kaptak a tanuláshoz, vagy már meglevő, elhalványodott ismereteiket szeretnék felfrissíteni. A Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsa és a megyei művelődésügyi osztály a mi vidékünkön is konzultációs központok kialakítására ösztönözte az iskolákat, művelődési házakat, mezőgazdasági és ipari üzemeket. Homola Csabáné, az SZMT politikai munkatársa nyilatkozta korábban a Népszavának: „A Mindenki Iskoláin sorozat sikere sokban függ attól, hogy menynyire tudja felkelteni az erdekKétmillió garnitúra Zsiguli alkatrész a Bakony Művektől A magyar—szovjet államközi megállapodás értelmében az V. ötéves terv során összesen 2 millió garnitúra Zsiguli alkatrészt gyárt a Veszprémi Bakony Művek. A termelés növelésének valamennyi feltételét biztosították. a korszerű üzemcsarnoktól lődést, mennyire tud alkalmazkodni a tanuló felnőttek eddigi ismereteihez, s mennyiben tud újat adni. De függ attól is, hogy a közművelődési szakem berek saját területükön hogyan kapcsolódnak be a tevékenységbe. mennyire akarják, tudják a rendelkezésre álló eszközökkel segíteni a tanulni vágyók munkáját.” Tettek a szemnek kedvezőbb, matt színűeket, köztük feketét is készítenek majd. Ugyanakkor ki- | fejlesztik a két sebességű ablak, i törlőt, kidolgozzák annak gyár- j tási módszereit. I A népművelők nagyon szeret, nék segíteni a felnőtt diákok ta- j nulását. A szakszervezettel ; együtt öt konzultációs közpon- I tot szerveznek a megyében: Békéscsabán az Építők Művelődési j Házában, a téglagyárban, a ; MÁV művelődési házban. Vi- } déken pedig Sarkadon a cukor- \ gyárban és Muronvban az állami gazdaságban próbálják irá- j nvítani szervezetten a dolgozók tanulását. A Megyei Művelődési Köz- | pont már az előző években két' bázis művelődési házat jelölt ki a felnőttoktatás segítésére. A békési és eleki művelődési há- j zak feladata volt olyan módszerek, oktatási formák kipróbálása, előkészítése, amelyeket más művelődési intézmények is ] hasznosíthatnak. Most, a konzultációs központ szerepét is betöltik. Anyagi erejükhöz mérten feltérképezték az igényeket, pedagógusokat, konzultáns szak- i embereket kerestek a tananyag kérdéseinek tisztázásához. Ele- ] ken már 1975-ben felnőttoktatá. I sí klub alakult, komoly prog- j rammal. Céljuk ma is. megte-! remteni a hallgatók számára a j szórakozva művelődés feltétele- | it. a teljes önkéntesség alapján, j író-olvasó találkozókat rendeznek. színházba, hangversenyre járnak, kötött és kötetlen foglalkozásokat szerveznek. Békésen a művelődési ház munkatársai végigjárták az üzemeket. népszerűsítették a konzultációs központ jelentőségét. Mindenki Iskolája klubot alakítónak. Havonta két összejövetelt terveztek, egyet a tévé és egyet a rádió műsorainak megbeszéléséhez. Megvásárolják a tévé és rádió magnetofonon lejátszható anyagait, így együtt hallgathatják vagy újra elemez, hetik az ismereteket. Gondok és feladaták Sajnos az első foglalkozáson kevesen voltak, főleg olyanok jöttek el, akik egyébként is tanulók a dolgozók iskolájában. Közvélemény-kutatáson keresték a választ a gyenge érdeklődésre. A válaszadók legtöbbje az adások időpontját kifogásolta. Kedden este például sokan még haza sem érnek a 6 órás kezdésig, vasárnap délelőtt pedig főznek a háziasszonyok. Többen javasolták. hogy a hétfői adásszünet esti óráiban, szombaton a 19 órai könnyűzenei műsor helyett, vagy éppen vasárnap délután sugározzák a Mindenki Iskoláját. Mégsem mondtak le a békési népművelők a konzultációk megszervezéséről. Körlevelet küldenek az üzemek, vállalatok dolgozóinak, kismamáknak és november 25-én este újra várják őket. Megteremtették a konzultációs előadásokra járók magánvizsgáinak lehetőségét is. Mindannyian tudjuk, nagy a száma azoknak a 16 éven felülieknek. akik nem végezték el az általános iskolát. Még mindig nem késő a konzultációs központok munkájának megindítása. a rádió-, tv-adások korlátlan lehetőségeinek kiaknázása. Egy budapesti nagyüzemben például „diákbrigádok'’ alakultak a tanuló munkásokból, máshol a dolgozók iskolájának 7—8. osztályát végzők azokat a tantárgyakat kísérik különös figyelemmel, amelyekhez saját szemléltető eszközeik nincsenek, vagy nehezebb feladat egy-egy kísérlet megértése. például fizikából. Békés megyének nem kellett szégyenkeznie sohasem a felnőttoktatás eredményeivel Bizonyos. hogy a Mindenki Iskolájának adósai is segítik majd az itt élők művelődését, és az alkalmazható lehetőségeket, az eredményes módszereket a mi pedagógusaink. közművelődésben dolgozó aktivistáink is megtalálják. Bár erre nincs túl sok idejük. Bede Zsóka VWWWWWWWVWVWWWWW» wwwwvx WWWVWWWWW^ »W vwwwwvwwwwvwvwws^w« Iskolabüfék Békéscsabán A. békéscsabai Sebes György ! Közgazdasági Szakközépiskolá- j ban a közelmúltban büfét nyi- | toltak. A Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ kezelésében működő kis üzlethelyiségben többek közt iskolatejet, péksüteményt, iskolaszereket árusítanak. Érdekessége a büfének, hogy tevékenységét úgynevezett iskolaszövetkezet szervezi. A diákok minimális összeggel léptek be a szövetkezetbe, ahol maguk gaz- | dálkodnak, alakítják ki az áru- j választékot. A nyereség egy részét is megkapják, melyből egv év alatt visszatérül a tagsági díj. A kereskedelmi osztályok tanulói itt szereznek maid gyakorlati tapasztalatot későbbi munkájukhoz. A Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ még további elárusítóhelyeket nyit az iskolákban, se- ! gitve ezzel a tanulók tejjel, pék- ] süteménnyel való ellátását. így a közeljövőben a Kereskedelmi és Vendéelátóipari, a Vásárhelyi Pál Útépítési és Földmérési, valamint a Kem&iy Gábor szak. középiskolákban nyílnak újabb büíek. a termékek ésszerű átcsoportosí-í fásáig, a gyártás koncentrálásáig. A veszprémi és a vidéki üzemekben egy-egy termék magas színvonalú gyártására rendez- ■ kedtek be. így Veszprémben ké_ I szítik az ablaktörlő berendezé- seket, a tapolcai üzem pedig a kúrtgyártás specialistája lett. A növekvő mennyiségű gyártás előkészítésével párhuzamosan a Bakony Művek felkészült a termékek továbbfejlesztésére is. Létrehozta a kutatóíejlesztő bázist, amelynek magas színvonalú műszerezettsége jó alapot ad a kutató munkához. A fejlesztők munkájának első eredményeit ismertették a szovjet partnerekkel és ennek alapján 15 fejlesztési javaslatot fogadtak el a szovjet szakemberek. Ezek szerint az V. ötéves terv során a Bakony Művek kifejleszti azt a korszerű gyújtáskap- csolót. amely összeköttetésben van a kormányzárral és fénnyel vagy hanggal figyelmezteti a feledékeny gépkocsivezetőt, ha nyitva hagyja kocsiját. Lépést tartanak az autódivattal is. A csillogó ablaktörlő karok helyett 1976. NOVEMBER 11. Már a télre készülnek A KPM Közúti igazgatóság megyei Kozpuinjauan a napokban tartották a teli felkészüléssel összefüggő gcpszcmlcket. A zavartalan forgalmai négy önjáró hómaró. 26 kétszárnyú, 16 egyszárnyú hóeke és 1? sószóró biztosítja. Az igazgatóság szerződést kötött az üzemekkel is, ahonnan szükség esetén 25 hóekés traktort és 20 vontatható földnyesőt vehetnek igénybe Fotó: Hernény Gyuht
