Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-12 / 241. szám

A kongresszusi előkészületek jó munkára ösztönöznek Közgyűlés a tótkomlós! Viharsarok Tsz-ben TÖRJÖN ÉS SZAKADJON? K öznapi, otthoni súlyokhoz szokott tudatunknakWn- te fölíoghatatlan anyag-,, termény-, árutömeg kering a vas- és betonpályákon, telepü­lések és országrészek között. Hiszen idén, csak az év utolsó négy hónapjában 45.5 millió tonna árut kell elszállítania a vasútnak, a közúti fuvarozás­ban pedig pusztán a Volán­vállalatok ez évi teljesítménye 155—157 millió tonna. A ter­melés korszerűsítése — s vég­ső soron a gazdasági növekedés — elválaszthatatlanul összefo­nódik a szállítási igények, az. egyik helyről a másikra eljut­tatandó áruk gyors gyarapodá­sával. Csakhogy eközben száz­millió forintok mehetnek, s saj­nos, mennek is veszendőbe! Találomra belemarkolva a példatárba: a siküvegszállítmá- nyok 8—12 százaléka sérül meg a gondatlan szállítás, rakodás miatt; a vasútnál, a Volán-vál­lalatoknál a teljes ún. futási teljesítmény 34-35 százalékát teszik ki az üresen, rakomány nélkül közlekedő kocsik; na­ponta a gépi rakodásnál elkö­vetett mulasztások, hibák mi­att 300—350 vasúti teherkocsi sérül meg, s áll ki rövidebb- hosszabb időre a forgalomból; akadozik a hét végi, az éjszakai rakodás, a fuvaroztatók közül csak minden tizedik vállalja a folyamatos, három műszakban történő ki- és berakodást... Soroljuk ? Aligha szükséges. Na­pi tapasztalatainkból tudjuk: a gazdaság érrendszereként emle­getett szállítási hálózatot sűrűn lázak — „őszi csúcs’’ — terhe­li, görcsök — torlódások —szo­rítják. Aminek vannak objek­tív okai, ám elkerülhetők, meg­előzhetők is, ha ... F olytassuk ezzel a ha szócs­kával gondolatmenetün­ket. A zavarok elkerülhe­tő, megelőzhető okai között akadnak általános érvényűek, így például az, hogy a hazai fu­vardíjak — nemzetközi össze­hasonlításban, s az idei 12 szá­zalékos áremelés ellenére is — szerények, különösebben nem ösztönöznek a minél ésszerűbb szállitásszervezésre. Akadnak azután helyi, nemtörődömség­ből, felületességből táplálkozó tényezők is, mint bizonyította ezt egyebek mellett a 3. számú főúton megejtett vizsgálat. Nem­csak az derült ki, hogy a te­hergépkocsik egyharmada üre­sen közlekedett, hanem például az is, hogy ugyanabból a város­ból négy cég járműve indult a fővárosba, olyan szállítmányo­kért, amelyeket egyetlen kocsi vezetője és kísérője összegyűjt- hetett és hazafuvarozhatott vol­na. * Összesen 110 ezer áruszállító jármű dolgozik a közúti közle­kedésben, s ehhez csatlakozik még 60 ezer mezőgazdasági von­tató. A népgazdaság ötödik öt­éves terve 42 milliárd forintot biztosított a vasút korszerűsí­tésére, a közúthálózatra öt esz­tendő alatt 35,5 milliárd forin­tot költhetnek. Megjelennek á vaspályákon az ötezer lóerős tirisztoros villamos mozdonyok, 1980-ra a közúti áruszállító jár­művek száma 150 ezerre emel­kedik, az 1975. évi 443 ezer ton­nával szemben 1980-ban két­millió tonna árut mozgatnak konténerekben. T ervekben, teendőkben, a népgazdaság egész szállí­tási rendszerét átfogó szervezési feladatokban tehát nincs hiány. Ezek gyakorlatba - ni érvényesítése sokféle előny, nyel kecsegtet — a járművek jobb kihasználása, a rakodás gépesítésének fokozódása, a ge­rinchálózatot alkotó utak jár­műé teresztő képességének nö­velése stbj —, ám ha nem kap­csolódnak hozzájuk a helyi cse­lekedetek, akkor az anyagi és szellemi ráfordítások egy ré­sze kárbavész. Fölösen vándorol, törik, sza­kad az áru, a kátyus utakon rongálódik termék és jármű, a szűk, zsúfolt raktárakban csak óhaj a rend, az áttekinthető­ség. Ugyanakkor a vállalatok­nál a legkülönbözőbb osztályok foglalkoznak a szállítással — az anyaggazdálkodástól a keres­kedelmi. át a pénzügyi osztá­lyig, főosztályig — s legtöbb­ször a minimális összhangot is nélkülözi munkájuk. A fuvaro­zás teljes folyamatát egyik rész­leg sem látja, fogja át, még kevésbé törődnek tehát a költ­ségekkel, s tetézi ezt a szakmai tapasztalat hiánya. Azt mondják a szakemberek: jelentősebb beruházás nélkül, pusztán a gondosság, a körül­tekintés, i a szakszerűség foko­zásával hatalmas summát le­hetne megtakarítani. S ez igaz, hiszen csak a fejlett tőkés or­szágok esetében a szállítmányo­zási költségek 10—15 százalé­kos mérséklése — amire mód van a fuvareszközök, útvonalak stb. jobb kiválasztásával — egymilliárd forinttal apasztaná a népgazdasági kiadásokat. A hazai lehetőségek még nagyob­bak ! A lehetőségek ... Az év első felében, bár több kedvez­mény csábította a fuvaroztató- kat, a vasúti áruszállítás kisebb volt, mint tavaly a hasonló idő­szakban! Most viszont már min­denki ideges, kapkod, a kért vagonok mielőbbi kiállításáért veri az asztalt. Pazarlóan bánnak a szállítta­tok és a szállítók áruikkal, esz­közeikkel, pénzükkel, néha már úgy tűnik, mintha azt sem bán­nák, hogy az áru törjön, sza­kadjon rakodás, fuvarozás köz­ben, csak egy a fontos: eljus­son valahová, akár „ömlesztve is”, csak a számlát benyújthas­sák érte. A szállítás terepén sok a teendő, de elsőként a fe­lületességet, nemtörődöm­séget kell visszaszorítani. Ha törik, ha szakad, akkor is- Mert addig túl nagy árat fizetünk érte. Mészáros Ottó Elkészült az endrődi kikötő Á tes-efc ni. országos kong-1 resszusára készülve, megtartot­ta közgyűlését a tótkomlósi Vi- j harsarok Tsz is. Lachata Pál | tsz-elnök ismertette a Termelő-! szövetkezetek Országos Tana- I csónak állásfoglalását és a III. j kongresszussal kapcsolatban közre adott irányelveit. A vi­tában felszólalt Horváth Pál, a Dél-Békés megyei Tsz-ek Szö­vetségének titkára. Elmondotta j többek között, hogy a kongresz- szusi előkészületek jó munkára ösztönöznek Tótkomlóson és a megye valamennyi szövetkeze­tében. Ebben a közös gazdaság­ban az 1976-ra tervezett összes árbevétel kétharmadát jelentő termés még kint van, betakarí­tásra vár. A szövetkezeti munka felté­telei jelentősen fejlődtek, mi­vel csak ebbe a szövetkezet­be a Bábolnai Kukoricater­mesztő Rendszer (IKR) 20 mil­lió forint értékű technikai be­rendezést adott. A tótkomlósi Viharsarok Tsz-ben lényegében befejeződött a gazdálkodás sza- ; kosodása. A növénytermesztés­ben uralkodóvá váltak a nagy­üzemi termelésre jellemző mé­retek és a jól szervezett mun­kát kísérő hozamok. Búzából évek óta szövetkezeti átlagban hektáronként 50 mázsa körüli termést takarítanak be. A ku­korica és a cukorrépa szintén Jól terem. •Az V. ötéves terv éveiben a megye és a tsz-szöveteég veze­tése azzal számol, hogy ebben a tsz-ben tovább növelik az ipari és a kereskedelmi növé­nyek vetésterületét, csökkentik a termelésre fordított költsége­ket, növelik a hozamokat. Helyes lenne — állapította meg a továbbiakban a tsz-szö- | vétség titkára —. ha a zöldség termesztéséről jó hírű Viharsa- i rok Tsz az eddigieknél na­gyobb részt vállalna a megye élelmiszeripari üzemeinek nyers- ! anyag-ellátásából és a lakossági igények színvonalasabb kielégí- | téséből. A közgyűlésen ellenszavazat nélkül választották meg Lacha­ta Pál tsz-elnököt és Lehoczki Andrásné szocialista brigádve­zetőt a Dél-Békés megyei Tsz- ek Területi Szövetségének no- [ vem béri tanácskozására küldött. I nek. A Vöröskereszt békéscsabai i városi vezetősége és a megyei egészségnevelési csoport, a Haj- j dú-Bihar megyei Tejipari Vál- i lalat közreműködésével tej- és tejtermék-kiállítást, -kóstolót, s mindehhez propagandaelőadást tartott az elmúlt héten, pénte­ken a békéscsabai ifjúsági és úttörőházban, A rendezvénynek, amelyet már a novemberi egészségnevelési hónap kereté­ben szerveztek, az egészséges táplálkozás, a több tej és tej­termék fogyasztása volt a cél­ja. Több mint 400-an vettek részt az előadáson; általános és középiskolai diákok, felnőtt Vö­röskereszt-szervezetek Ós szoci­alista brigádok képviselői. A résztvevőket Fodor Sándor, bé­késcsabai városi Vöröskereszt- titkár köszöntötte. Ezt követően Ugyanezen a közgyűlésen fog­laltak állást a vezetőség egy tagjának visszahívására és egy újabb vezetőségi tag megvá­lasztására. Erre a jelölőbizott­ság javaslata alapján Gyivicsán Sándorné Nyújtó Máriát talál­ták legalkalmasabbnak. A köz­gyűlés határozott abban is, hogy a továbbiakban kik képviseljék a szövetkezetei a különböző kö­zös vállalkozásokban és társulá. »okban. D. K. nyíri Karoly, a Hajdu-üinar megyei Tejipari Vállalat osz­tályvezetője beszélt a tejfeldol­gozásról. Elmondta többek kö­zött, hogy jelenleg 120-féle ter­mék készül tejből, s ebből 70- féle a sajt. Sajno6, az egy főre jutó tej-, tejtermékfogyasztás­ban megyénk elmarad az orszá­gos átlagtól is — pedig a kör­nyező országokéhoz képest az sem magas. Az iskolatej szük­ségessége, haszna kétségtelen; egészséges, frissítő hatású, köny- nyen, gyorsan és teljes mérték­ben feldolgozza az emberi szer­vezet. Fogyasztása az iskolák­ban mégsem általános. Dr. König János, a MENCS vezető főorvosa a tej- és tejter­mékfogyasztás széleskörűvé té­telét szorgalmazta előadásában, arra biztatva a fiatalokat, hogy otthon a családban is legyenek „propagandistái”. Nagy sikerük volt a rendezvényen vetített Wald Diesney rajzfilmeknek, valamint a tejipari vállalat'ter­mékbemutatójának és a kósto­lónak. Városi forgalombiztonsági szimpozion A Közlekedéstudományi Egye­sület szervezésében hétfőn négynapos szimpozion kezdő­dött a fővárosban, a Technika Házában, ahol a városi forga­lombiztonság kérdéseit vitatják meg a szakemberek, A szimpozionon négy székció- ra osztva dolgozzák ki a részt ’'evők azokat a javaslatokat, amelyekkel a mind növekvő forgalom szervezési kérdéseit finomíthatják. Egyik szekcióban a járművek biztonsági előírá­sairól lesz szó, másik témakör­ben a várostervezés, a pálya és a forgalomtechnika előírásairól hangzanak el előadások. Külö­nösen érdekes a belváros köz­lekedési rendjét módosító szak­előadás. Külön szekcióban a közlekedő embert állítják a kö­zéppontba, pszichológiai, szocio­lógiai és orvosi kérdések ke­rülnek ebben megvitatásra. A negyedik szekcióban a tömeg­kommunikáció jelentőségét tár­ják fel, mert a forgalombizton­ság növeléséhez a sajtónak, a rádiónak és a televíziónak ki­emelt szerepe lehet a helyes közlekedési magatartásra neve­lésben. 3 V 1976. OKTOBER 12. A Füzesgyarmati Lucernater- I mesztő Rendszer 1973-ban ala- | kult, s jelenleg 14 társszövetke- ! zettel működik. A tekintélyes j mennyiségű termény szállítása évről évre komoly összegbe ke-1 rül, ennek csökkentésére hatá­rozták el, hogy ezentúl vízi úton is szállítanak. Ehhez új kikötőt kellett építeni, mely nemrég el­készült és megérkeztek a rako­dógépek is. Új név — új profil Békésen gyártott diszkosz a moszkvai olimpián? A rendszeres testedzés az utóbbi években társadalmi ügy lett. A mind jobban szélesedő tömegsport elsősorban a test­mozgást szolgálja, de a minő­ségi sport alapját is adja. A közelmúltban határozat jelent meg az ifjúság' testnevelésének és tömegsportjának fejlesztésé­ről. A hazai sportszerigónyek ki­elégítésére a Könnyűipari Mi­nisztérium állami dotációval fo­kozta a sportszergyártást. A ko­rábbi években Magyarországon mintegy harminc üzem mellék- tevékenységként évente 500 millió forint értékű sportszert gyártott. Az V. ötéves tervben a fejlesztések után egymilliárd forint értékű különféle sport­szer készül hazánkban, elsősor­ban a hazai tömeg- és minőségi sport részére. E program gerin­cének megvalósításában három gyártó cég — az Iskolabútor- és Sportszergyár, a Kunhegyes! Vegyesipari Szövetkezet — kö­zöttük a békési START Sport­szergyártó és Fémipari Szövet­kezet vesz részt. Természetesen a szakosodás mellett a nagy múltú vállalatok gazdaságos sportszergyártó melléktevékeny- 1 sége is megmaradt. — A névváltozás — a koráb­bi Békési Vegyesipari Szövet- j kezet — lényeges profilváltást is mutat. A korábbi években a | szövetkezet termelésének mint­egy 30 százaléka volt a sport- j szer, ez az arány a jövőben nő- ( vekszik, s 1980-ig megközelíti j majd a 70 százalékot — mondja Balikó György elnök. A békési program keretében j atlétikai szerek, valamint ko­operációban komplett tornater­mi berendezések gyártása sze­repel. Üjdonság: hazánkban erőfejlesztö eszközöket csak itt készítenek. Ezenfelül megkezd­ték a nálunk játszott vala­mennyi labdajátékhoz a felsze­relések gyártását, s már a jövő év végén a belföldi igényeket teljes egészében kielégítik. Az előzetes tervek szerint jö­vőre a szövetkezet termelési ér­tékéből 23 millió forint nagy­ságban szerepel a sportszer- gyártás, de ez az összeg majd­nem kétszeresére növekszik, mert a TRIÁL már 36 millió forintos megrendelést adott. Mindezek az új lehetőségek gyorsítják a profiltisztítást. A kevésbé gazdaságos termékek gyártását fokozatosan felszá­molják, s a gyártmányfejlesztés révén növelik az önálló termé­kek arányát. A közelmúltban a KGST-or- szágök sportszerkiállítást ren­deztek Moszkvában. A békési szövetkezet bemutatott termékei j közül a legközelebbi olimpiára I diszkoszsorozatával nevezett.' Amennyiben a Nemzetközi At­létikai Szövetség is elfogadja a szövetkezetben gyártott sport­szereket, úgy ezekkel a diszko­szokkal versenyeznek majd az 1980-as olimpián a szovjet fő­városban. A gazdag program megvaló­sítását nagyarányú beruházással kívánják segíteni. A Könnyű­ipari Minisztérium 7 millió fo­rint. a KISZÖV mintegy 5 mil­lió forint .segítséget adott a fej­lesztéshez. Többek között egy 3 ezer négyzetméteres korszerű | fémipari üzem épül. létrehozzák j a fesfőüzemet, valamint fém- i és faipari célgépek vásárlására I 9 millió forintot költenek. Sz. A. ‘ Nagy sikere rolt a tej­es tejtermékkóstolónak Az egészséges táplálkozásért

Next

/
Thumbnails
Contents