Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-10 / 240. szám

„Miéri tanul németül? Megkezdődlek Békéscsabán a TIT nyelvtanfolyamatai Tóth Éva, a haladó nemet nyelvtanfolyam vezetője cs a hallgatók (Fotó: Vei ess Erzsi) Oktober 4-e, hétfő. Fél hat felé jár az idő, a békéscsabai ifjúsági és úttörőház egyik ter­mében összejön a csoport. Az intenzív német nyelvtanfolyam második évfolyamának hallgatói itt kezdik meg első foglalkozá­sukat, Kezdetben általános tud­nivalókról esik szó. majd egy alkalmas pilanatban bekapcso­lódom a beszélgetésbe. Hiába: „senki sem tagadhatja meg ön­magát”. Akaratlanul ez a mon­dás jut eszembe, amikor egy rö­vid- időre •?,átveszem” a tanár szerepét Tóth Évától, a haladó német nyelvtanfolyam vezetőjé­től. Korábban magam is taní­tottam a TIT-ben, de annak idején valahogy nemigen kér­dezősködtem hallgatóimtól, mi­ért tanulják ezt a nyelvet? — Egy évig tanultam németet az Agrártudományi Egyetemen — mondja Michnay Lászlóné, a kurzus egyik résztvevője —, de ez még nem elegendő az „üd­vösséghez”. A nyáron ugyanis jártam az NDK-ban, ahol nem a megértés, hanem a beszéd okozott nehézséget. Gyakran elő kellett vennem a szótárt, hogy ki tudjam fejezni magam. Itt szeretném továbbfejleszteni is­mereteimet. a nyelvtanulást kü_ lönben nagyon szórakoztatónak tartom. — Egyelőre nincs komolyabb célom a némettel — foivtatja Péli László, a kötöttárugyár gépkezelője. — Szeretek utazni, és ha az alapokkal tisztában leszek, német nyelvű szakköny­veimet is elolvasom. Csics’eiy György es Lukácsi Sándor művezetőknek már egyenesen a vállalat javasolta a nyelvtanulást. — Valamit tennünk kell — magyarázza Csicsely György —, hogy meg tudjunk élni. Egyre szorosabb kooperációs kapcsolat alakul ki a különféle német cé­gekkel es ily módon a nyelvis­meret mind égetőbb szükséglet­té vált. / Mesterházi József mérnökként olyan munkakörben dolgozik, ahol nagyon jól fel tudja hasz­nálni, a nyelvtudást. — Hatodik éve tanulok néme­tül. Három évért' belül szeret­nék nyelvvizsgát tenni. — Én a nyelvtannal „hadilá­bon állok” — veszi át a szót Trabach György villamos gép­szerelő. — Kilenc hónapot töl­töttem az NDK-ban. de még so­kat kell tanulnom ahhoz, hogy letegyem a középfokú nyelvvizs­gát. Nyikora Illés, aki magánszor­galomból kezdett tanulni neme. tül, szintén a nyelvvizsga gon­dolatával foglalkozik,.Dénes Bé­la mérnök munkakörében még ném szükséges a nyelvtudás, az NDK-ban élő barátjával szeret­né fenntartani a kapcsolatot, ezért tanul németül. Folytathatnánk a válaszokat. Egy dolog biztos: bármilyen cél. Iái is tanuljuk az idegen nyel­veket, nagyon hasznos időtöl­tés. Békéscsabán, a TlT-nyelv- tanfolyamokra eddig több mint 170-en iratkoztak be, de a je- lentkezéseK még folytatódnak. Legtöbben az angol, német és orosz nyelvet választották. A francai nyelvoktatás is kezdőd­hetne, ha összejönne az a mi­nimális létszám, amely tanfo­lyam indításához szükséges. Az audovizuális eszközök és a tan­könyvek a hallgatók rendelke­zésére állnak és remény van ■ arra, hogy egyre hatékonyabb, eredményesebb lesz a nyelvok­tatás. B—y A partmunka műhelye Az Oktatási Igaz A Békés megyei Oktatási Igazgatóság az elmúlt évben új, modern épületbe költözött. Kör­nyezete ideális: nyugodt csend, zoldetlő fák ölelik körül. Az el­múlt hat-nyolc évben több mint tízezren kerültek közvetlen kapcsolatba vele. Nem csoda, hogy a megyei közvélemény élénk figyelemmel kíséri a me- | gyei pártbizottság Oktatási Igazgatóságának a munkáját, amely a párt-, a tömegszerve­zetek, az állami intézményekés szervek kádereinek képzésével foglalkozik. Munkájának jelle­géről, tartalmáról, szerepéről kértünk nyilatkozatot Juhász Józseftől, a megyei pártbizott­ság oktatási igazgatójától. — Politikai oktatás felszaba­dulásunk óta folyik. Mi tette szükségessé új intézmények,} ac oktatási igazgatóságoknak a szervezését? — Az oktatási igazgatóságok I az MSZMP Politikai Bizottságá- ] nak 1967-ben hozott határozata j alapján jöttek létre. A cél az | volt, hogy a pártiskola es esti egyetemi oktatás szervezeti kü­lönállása és az ezzel együtt já­ró szétforgácsoltság megszűn­jön; az erők koncentrálása ré­vén tovább emelkedjen a politi­kai oktatás színvonala. így a oktatási igazgatóságok a me­gyékben folyó középszintű ideo­lógiai, politikai képzés és to­vábbképzés intézményi rang­ra emelt központjai lettek. In­tézményünk a párt megyei vég­rehajtó bizottságának irányitá- sával végzi az esti egyetemen, az egyéves és öthónapos párt­iskolán, a különböző tovább­képzőkön és tanfolyamokon fo­lyó oktató-nevelő munkát. Fel­adatunk a legképzettebb pro­pagandisták tömörítésével emel. ni a propaganda szervezettsé­gét és színvonalát. Tevékenysé­günk hatékonyságának fokozá­sára a közeljövőben létreho­zunk egy módszertani csopor­tot, amelynek feladat^ a szem­léltetés és a felnőttoktatással kapcsolatos módszertani kérdé­sek feldolgozása. — Milyen körre és témákra terjed ki az oktatás az igaz­gatóságon? Kovács Dénes vendégszerepel Orosházán, a Postás Szimfonikus Zenekar hangversenye a megyeszékhelyen A Debreceni MÁV Filharmo­nikusok szeptember 27-i, békés­csabai koncertjével megkezdő­dött az 1976 77. évi megyei hangversenyévad. Hamarosan indulnak az ifjúsági előadás­sorozatok is. Az évad második koncertje október 11-én, héttőn lesz Oros­házán. Ekkor Kovács Dénes he­gedűművész lép fel a művelődé­si központban este 19 órakor, kíséri a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, Kórodi András vezényletével. A műso­ron Mozart-művek szerepelnek, köztük a Kis éji zene, az A-dúr es a B-dúr hegedűverseny. Október 19-én. kedden Bé­késcsabán. este fél nyolckor a. harmadik bérleti hangversenyre kerül sor. Az esten a Postás Szimfonikus Zenekar játékában gyönyörködhetnek a zene ked­velői. Vezényel Roumen Bajra- kov, a plovdivi szimfonikus ze­nekar vezető karnagya, közre­működik Varsányi László zon­goraművész. A koncerten Szpaszkov. Kacsaturján es Pro- koíjev művei hangzanak el. Az ifjúsági hangversenyek kö­zül az első évfolyam részére a „Megszólal a házunk tája" cí­mű összeállítás nyitja az év­adot. Október 11—13-an Békés­csabán, valamint megyénk több községében a Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa lép fel, Botka Valéria és Csányi László vezetésével. Ebben a sorozatban a IV. évfolyam hallgatói a re­neszánsz és a barokk művészet­tel ismerkednek a Magyar Ba­rokk Trió és Forgács Éva (ének) közreműködésével. Ez a sorozat október 11-én hétfőn Vésztőn és Körösladányban kezdődik, és a 15-i gyomai és dévaványai elő­adással fejeződik be. Előadása TIT-ben a szocialista erkölcsről Október 12-én, kedden este Békéscsabán, a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat értelmi­ségi klubjában dr. Horuczi Lász­ló egyetemi docens tart előadást „A szocialista erkölcs kérdései" címmel. A társulat egyik fő feladata a szocialista életmóddal kapcsola­tos ismeretterjesztő tevékenység, melynek egyik jelentős alkalma lesz" a kedd esti. nagy érdeklő­déssel várt előadás. — A hallgatók beiskolázása az illetékes pártbizottságokkal együttműködve, terv szerint tör­ténik. Ez nem jelenti természe­tesen azt, hogy csak párttagok nyerhetnek felvételt. Jelenleg is a hallgatók húsz százaléka pár- tonkivüli az esti egyetem általá­nos tagozatán, a szakosítókon és a speciális kollégiumi tovább­képzőkön. De a pártiskolai rendszerű képzésben, tovább­képzésben, amely bentlakásos, csak párttagok vehetnek részt. Ma mór követelmény, hogy a hallgatók bizonyos előképzett­séggel rendelkezzenek: az álta­lános és politikai műveltség meghatározott szintje nélkülöz­hetetlen az eredményes mun­kánkhoz. Az igényeknek meg­felelően, már 1970 óta tovább­képzési jelleggel speciális kollé­giumokat is indítottunk: a pro­pagandisták pedagógiai mód­szertana, a pártépítés, az agitá­ció, a politikai vezetés, a gaz­daságpolitika. a szociológia, s ez évben a káder- és személyzeti munka témakörében. E felso­rolásból is kitűnik, hogy a poli­tika igényeihez rugalmasan igyekszünk alkalmazkodni. A politikai képzés formái kö­zül legnagyobb múltra a párt­iskolai oktatás tekint. Már 1945- ben volt a megyében kéthetes bentlakásos pártiskola. 1957— 1967 között háromhónapos isko­lák működtek. Ettől kezdve öt­hónapos időtartamú oktatásra tértünk át. Bevált formája lett ez az alapképzésnek. A végzett hallgatók 85—90 százaléka párt- alapszervezeti vagy tömegszer­vezeti funkciót tölt be, s 55—40 százalékuk tovább tanul. Rövid időtartamú tanfolyamokat is tartunk, amelyeken az időszerű politikai feladatok végrehajtá­sára készítjük fel a hallgató­kat. Az ezeken részt vevők szá­ma már meghaladta a hatezer főt. Ez évtől kezdődően pedig beindulhatott igazgatóságunkon az egyéves pártiskola is. Tevé­kenységünk tehát igen széles körű. Nemrég összegeztük az itt végzett hallgatók számát: meg­haladta a tizenötezret. ‘Ügy érezzük, ezáltal a mi munkánk is benne van a megye politikai, gazdasági eredményeiben. — Már cg.v teljes lancv van az igazgatóság mögött, amióta az új épületben folyik a mun­ka. Milyennek ítéli meg az itt rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételeket? — Az épület átadása 1975 ta­vaszán volt. Tapasztalatok alap­ján mondhatom már, hogy nemcsak maga az épület kor­szerű, hanem a benne folyó ok­tató munkához jó lehetőséget biztosít. Rendelkezünk egy 190 főt befogadó előadóteremmel, amelyben normál filmeket is vetíthetünk, 8. oktatóteremmel, mindegyikben írás- és diavetí­tő, tábla, és végül 94 fős kol­légiumi épületszárnnyal. Termé­szetesen számos kiszolgáló he­lyiséggel: büfé, társalgó, or­vosi szoba, 50 ezer kötet befo­gadására alkalmas könyvtár, szép park, pihenési és szórako­zási lehetőségekkel. De a legjobb tárgyi feltéte­lek is csak akkor érnek vala­mit, ha biztosított hozzá az a sze­mélyi feltétel is, amely a le­hetőségeket maximálisan képes felhasználni. Az Oktatási Igaz­gatóság megszervezése, kiépíté? se 1968-ban fejeződött be. Az­előtt igen kis létszámú tanári testülettel dolgozott. Jelenleg főállásban kilencen végezzük a munkát négy tanszéken. Ennyien nem lennének képesek megol­dani a sok irányú feladatot. Rajtunk kívül mintegy 'nyolc­van tiszteletdíjas oktató segít. Mindegyike felsőfokú képzett­séggel rendelkező. tapasztalt pártmunkás. Továbbképzésükre is gondot fordítunk, hiszen a politikai tudományok fejlődésé­vél mindig szinkronban kell lennünk. Ügy véljük, hogy a rendelkezésünkre álló tárgyi feltételekkel megfelelően gaz­dálkodunk. — Az igazgatóság felnőttek képzésével, továbbképzésével foglalkozik és természetesen nevelésükkel is. A pedagógiai irodalomban pedig elsősorban a fiatalok körében végzendő oktató-nevelő munka került kimunkálásra. Jelenl-e gon­dot az itt folyó munkában, hogy az felnőttek körében történik? — A felnőttek körében vég­zett oktató tevékenység sem szakítható' el a nevelő munká­tól. A nevelői ráhatások sok irányúak, s erre a felnőttek is fogékonyak. A hallgatók kor­összetételében jelentős fiatalo- aás figyelhető meg. Ez a körül­mény hangsúlyozottabbá teszi számunkra, hogy a tények es törvényszerűségek elfogadtatá­sával egyidőben az érzelmi, akarati tényezők fejlesztésére is nagy gondot fordítsunk. A fog­lalkozásokon nem „lecke fel­mondás történik'', hanem a ta­nultak megtárgyalása, megbe­szélése. ahogy az felnőtt embe­rek között illik. Könnyíti dol­gunkat. hogy a hozzánk jelent­kező hallgatók már mélyen mo­tiválták a marxista—leninista * eszmék befogadására, erre épít­hetünk. Problémát tehát a fel­nőttek körében végzett oktató­nevelő munka számunkra nem jelent. — A megyében több helyen folyik intézményesítetten a marxizmus—leninizmus okta­tása. Bázisa-e az Oktatási Igazgatóság ezeknek? — Békés megyében a szarvasi két felsőfokú tanintézet mar­xizmus—leninizmus tanszékei, a Tanácsi Továbbképző Intézet, a Pedagógus Továbbképző Inté­zet. a KISZ Vezetőképző Iskola, az SZMT Oktatási Háza foglal­kozik még a marxizmus—leni­nizmus intézményesített okta­tásával. Ezekkel egyre szoro­sabb a kapcsolatunk: az igaz­gatóság töjnöríti leginkább ma­ga köré a marxizmus—leniniz- must oktatók széles körét, és elsősorban az elméleti előadá­sokban rendszteres a közremű­ködésünk. igénylik segítségün­ket a tematikák, programok összeállításában is. Örvendete­sen alakul kapcsolatunk a tár­sadalomtudományok , oktatásá­val foglalkozó megyén kívüli intézményekkel is. — Az Oktatási Igazgatóság tehát jelentős szellemi kapa­citással rendelkezik. Önkén­telenül felvetődik a kérdés: az oktató-nevelő munka mel­lett folyik-e tudományos ku­tatómunka? — Az igazgatóság alaptevé­kenysége az oktatás, elsődle­gesen pártpropaganda-intéz- mény vagyunk. Nem a kuta­tás a feladatunk, hanem a kuta­tómunka eredményeinek hasz­nosítása. M’ndezek ellenére egyre intenzívebben bontako­zik ki a tudományos igényű ku­tatás. Ezt bizonyítja többek kö­zött intézményünk eddig meg­jelent három kiadványa. Most jutottunk el odáig, hogy kiala­kítjuk elképzeléseinket hosz- szabb távra, amellyel tanáraink kutatómunkáját igyekszünk ori­entálni, hogy az a párt megyei bizottsága által szükségesnek ítélt témakörökben segíthesse a megyei döntések kialakítását. Kutatási eredményeink köz­kinccsé tételére adottak a le­hetőségeink. Ismételten szeret­ném hangsúlvozni: fő felada­tunknak az oktató-nevelő mun­kát. a marxista—leninista világ, nézet terjesztését, erősítését te- kintiük — mondta befejezésül Juhász József. a meevei párt­bizottság Oktatási Igazgatóságá­nak vezetője. — G. — 5 BÉKÉS MEGY EL itruJSK i 1976. OKTOBER 10. V

Next

/
Thumbnails
Contents