Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-10 / 240. szám

S*rghn1nti Sárréti T»mt \ Ezer hektárról Szentandrási téglajegyek betakarították A szeghalmi Sárréti Tsz-ben | kedden, október 5-én délután be­fejezték az ezer hektáron ter'- mesztett napraforgó aratását. A napraforgó a tervezett 12 mázsá­val szemben 15 és fél mázsát adott hektáronkénti átlagban. | Végéhez közeledik a 400 hektár' szója termésének betakarítása és | a vártnál jobb eredménnyel zá-' rult a lucernamagfogás. Négy- százötven hektáron mintegy 700 mázsa lucernamag termett. Párbeszédrészlet: — Hogy-hogy alszik, hxst százágra süt a nap?! — Két napja nem aludt. Kö­röstarcsán gáz van. — Mi van Köröstarcsán? — Gáááz, nem érti? — Jazz nyelven? — Nem. Olajos nyelven. — Az mit jelent? — Jöjjön ki, majd megtudja. Nem mentem ki, de megtud­tam: Köröstarcsán egy kutató­fúrásnál lent a réteget, fent a szelepet dühödten feszegeti a gáz. Ezért nem aludt két napig — s pihent épp akkor, amikor kerestem — Tóth Lajos, a Nagy. alföldi Kőolajkutató és Feltáró Vállalat orosházi üzemegységé­nek területi főmérnöke. Ácsolt irodában ülünk, a fa­lakon térképek; hol, merre dol­goznak, fúrótornyok színesben, fekete-fehérben. És egy rézkarc: azbesztcsuklyás emberek, fees, kendők között, táncot tombol a láng. A képen a szöveg: „Az Algyö 168-as kitörésének elfoj­tásában végzett ÁLDOZAT­KÉSZ MUNKÁJÁÉRT.’’ Akik ott voltak — sokan voltak, so­kan emlékeznek — tudják, a verzáltál szedett szavak mit je­lentenek. De ne feszegessük Pandora szelencéjét, kinyílik az néha ma­gától is. Helyette beszéljünk örömtelibb dolgokról, annál is inkább, mert van miről: az oros. házi olajbányászok már 1977-et fúrjak — pardon, írják. — Az üzemegység idei felada­ta berendezésenként 9350 kuta­tóméter fúrása volt — mondja Tóth Lajos. — Ez, 5—6 beren­dezésre vetítve 50 ezer 233 mé­ter, amit szeptember végére tel­jesítettünk. Most már túl va­gyunk az 52 ezer méteren. — flfonnj/i lesz az év végéig? — Olajbányász sosem jósol. a napraforgót Az utóbbi hetek csapadékos időjárása egyébként is kedvezett a lucernáknak, s így a szeghal­mi közösben lehetőség nyílott egy újabb terven felüli nö'’edék betakarítására, amelyet azóta már be is silóztak. Az őszi búza vetése félidejé­hez érkezett a szeghalmi tsz-ben, ahol a tervek szerint 2000 hektá­ron termesztenek kenyérgabo­nát. Akkor hát folytassuk a té­nyekkel; a fúrás mellett 100 ré­tegvizsgálat szerepelt a prog­ramban, ezt augusztus közepére teljesítették, most a 129. réteg­nél tartanak. Ezenkívül három kútjavító berendezés dolgozik, amelyek a termelő vállalat igé­nyeit elégítik ki. Itt már szabad kapacitásuk is van. ezért egy berendezés Hajdúszoboszló tér­ségében dolgozik. A vitrinben kőzetminták, üze. nelek a mélyből, a régről. Sö­tét és világos rétegek jól elkü­lönülnek egymástól. A kőzet­mintákon kis cédulák: Hód 1-es 5240 méter, Makó 1-es 3420 mé­ter. Kézbe vesszük, forgatjuk és visszalapozunk az időben. „Több ■millió évvel ezelőtt itt tenger volt, jól látszik a rétegeződet, a sötét az agyagmárga, a világos a homokkő. Ez tárolja az olajat és a gázt.’’ Most már nem, de a frissen még érezni a homok- kőrétegben megbúvó szénhidro. gén illatát. „Ezt nézzük, ez ér­dekes” — mutatja. Vagy tíz centi átmérőjű, henger alakú kőzetdarab, benne egy szép nagy kavics. „Ez a tenger fene­kén volt, körbefogta a homok és beleágyazta az örökkévalóság­ba.'’ A múlt nyáron fürödtem a tengérben, a lábom alatt érez­tem kavicsot. A tenger kék volt, Békésszentandrási kubikosok­kal valaha nemcsak az ország, hanem szinte a világ minden táján lehetett találkozni; ide­genben keresték a megélhetési lehetőséget — erről tanúskod­nak a krónikák, erről beszél­gettünk Pálus András tanácsel­nökkel, Kozák János tanácstit­kárral és Gazsó Istvánnal, a gazdálkodási csoport vezetőjé­vel. Persze a szomorú tény már történelem, s miközben a rég­múlt is szóba került, elsősor­ban a jelen és a jövő az, ami foglalkoztatta és foglalkoztatja a nagyközség vezetőit. Melyik a legszebb utca? A kérdésre egyhangú a vá- j lasz: a települést átszelő 44-es főközlekedési útnak, vagyis a j Szabadság utcának az Öcsöd felé vezető nyugati, mintegy másfél kilométeres része. Am még mielőtt a máshol lakók zokon vennék e kijelentést: leg­alább ilyen lesz nemsokára a Lenin, a Hunyadi, a Kálvin, a Szentesi utca és a November 7. tér, hiszen Békésszentandrás folyamatosan csinosodik, fejlő­dik. A lakosság egymással ve­télkedve ülteti a rózsákat, gon­dozza a parkokat, ápolja a fá­kat, a tanács pedig évente 80— 70 ezer forintot költ fásításra. Az idén 1650 gömbakác és gömb juhar került földbe. Nemrég új utcát is nyitottak, s Tessedik Sámuelről nevezték el. Népi véletlenül, hiszen több­nyire a helyi Tessedik Tsz-ben dolgozó fiatalok építkeztek itt, a gazdaság támogatásával, Ahbl tavaly tavasszal még üres tel­kek voltak, most már öt új csa­ládi ház áll. s legalább nyolc­nak az előkészületei folynak. A tanács a nagyközségnek ezen a részén és még két más helyen biztosít telket azoknak, akik építeni akarnak, s elegendő a kavics szürke. Lehet, hogy valaki egyszer ezt is ugyanígy tartja majd a kezében? Épp most 20 éve, hogy Tót­komlóson. egy földes utca sar­kán megállt egy ponyvás te­herautó. Két pufajkás ember szállt ki belőle, bementek az egyik házba. Rövid idő után ki­jöttek, összenéztek, rámutattak: „itt lesz a központ” — és meg­kezdődött az alföldi olajbányá­szat. — Egy hajnalban csendben feltört az olaj. s azóta feltártuk a pusztaföldvári, a battonyai mezőt, dolgoztunk Algyön. Hód­mezővásárhelyen. Makón — folytatja a- főmérnök. — Most már több éve Békés megye északi, északkeleti részén vég­zünk kutatófúrásokat. Időköz­ben megteremtődtek a mély­szinti kutatás feltételei, az itt fúrt kutak már 3—4 ezer méter körüliek. Hogy mi kell az ilyen mély­ségű kutak, fúrásához? Eszköz, ember, rutin. Húsz év alatt mindegeik minőségi változáson ment át. A gőzösökből Merce­des és Láng Diesel hajtotta be­rendezések, a falvakból • tobor­zott munkaerőből szakmunká­sok. 15—20 telet megért törzs- gárdatagók lettek. Olajosok. — Mi fúrtuk az Alföld legmé­lyebb kútját, csaknem 6 ezer számú jelentkező esetén lehető­séget nyújtanak többszintes szövetkezeti lakások építésére is. Jelenleg évente 50—80 új lakásba költöznek Békésszent- andráson. Egy kis statisztika Bár sokszor száraznak érez­zük a különféle adatok, szamok felsorolását, mégis engedtessék meg egy kis „ízelítő”, amiből aztán következtetni lehet Bé­késszentandrás fejlődésére. Az elmúlt ötéves tervben 1 millió 600 ezer forintért korszerű tor­natermet létesítettek, 980 ezret fordítottak a Lenin utcai óvoda rendbehozására, s a Szt. Erzsé­bet utcában levő felújítása pe­dig 468 ezerbe került. Az ered­mény: 168 hely áll rendelke­zésre, amit pillanatnyilag 95— 96 százalékosan használnak ki. Az általános iskolai diákotthon 105 helyes, ennek korszerűsíté­sére 570 ezret költöttek. A nap­közis konyha egymillió forint­ba került, az útépítés pedig két és fél millióba. Járda, villany [ minden utcában van már, ivó­víz is szinte valamennyiben. A 40 helyes öregek napközi ott­honát négy éve avatták, s szán­dékosan maradt a felsorolás végére az igen korszerű, köz­ponti fűtéses bölcsőde, ugyanis egyre többen születnek a nagy­községben: tavaly 81 kisfiút és kislányt anyakönyveztek. Van tehát utánpótlás, ma már nem csökken a lakosság létszáma úgy, mint 1960 és 70 között. Igaz, több fiatal Szarva­son vett lakást, de a döntő többség vagy a szőnyegszövő­ben, a két jól gazdálkodó tsz- ben, az ÁFÉSZ-nél, a Dél-Kö­rösi Vízgazdálkodási Társulat­nál dolgozik, vagy inkább át­jár a pár kilométerre levő vá- [ rosba. Mert valami ide húzza | í őket vissza, ide kötődnek, az méter. Hat kilométer — lefelé! Tudja, miiyen sok az? — Hogyne. Néha még egyene­sen is. — Ez a konténer mosdó, ez a konténer öltöző, ez meg a me­legedő, és együtt félmilliót ér — mutatja Tóth Lajos az üzem­egység udvarán a most érkezett mozgó szociális létesítményi, amellyel valamennyi berende­zést elláttak. Reggel magára ve­szi a teherautó, kiviszi a beren­dezéshez és estére lehet hideg- meleg vízzel zuhanyozni a ré­paföldön.. Ez is a 20 évhez tar­tozik. Az Orosházán most épülő 175 személyes munkásszálló pedig már a következő húszhoz. A hétszintes épületben orvosi ren­delő, a zajártalom miatt állandó fülészeti szakrendelővel, beteg­szoba, klub, étterem, emeleten­ként főzöfülke. zuhanyozó, két-, háromágyas erkélyes szobák. Jövőre lesz kész, 40 millióba ke_ rül, de ennél is többet fizetnek ma a 90 magánbérleményért. Persze ma már ezek is kultu­ráltak: gáz, rádió, hűtő van mindegyikben. S akik mégis ha­zajárnak a távolabbi berendezé­sektől is, panorámás busz és nem keménytetős autó hordja őket. Hogy mi volt az a ke­ménytetős autó? Platós kocsi, amelyen kifelé menet még a szél lebegtette a ponyvát, ám amíg kint a berendezésnél a váltás megtörtént, a hó meg a jég csonttá fagyasztotta, s egy- egy zökkenőnél nem tudtuk, hogy a tartóvasba vagy a pony­vába vágtuk-e be a fejünket. Sétálunk az udvaron „rán itt sok új’ — mondja — most há­rom lépcsőben korszerijsitjilk a telepet, az első ■..” Nem fejezi be, keresik, sür­gős telefon, utánakiáltok: — Tudom, Köröstarcsán gáz van!... Selcszt Ferenc egyre rendezettebb, tetszető­sebb településre, szőkébb hazá­jukba. Itt élnek, ugyanakkor fá­radoznak is azért, hogy minél szebb és jobb körülmények kö­zött legyenek, büszkén mond­hassa mindenki: szentandrási vagyok. „Két nap az iskoláért” Mert nemcsak kapni szeret­nek a szentandrásiak. hanem adni is, a közösség, mindnyájuk javára. Most ismét számadatok halmaza következhetne ez állí­tás bizonyítására, hogy mennyi mindenben segít a lakosság, hogy két évvel ezelőtt a nagy­községek közötti megyei társa­dalmi munkaversenyben meny­nyi fáradsággal érdemelték ki a harmadik helyezést, hogy mi­ért Hegedűs Imre 'tanácstag körzete a legjobb e téren, ám csupán egyetlen adatot hadd írhassunk le: a mostani ötéves tervben ötmillió forint értékű társadalmi munkát akar vé­gezni a lakosság. Ötezren van­nak, a csecsemőket és az idős embereket#s beleértve. Más környékbeliek persze e sorokat olvasva, jogosan von­ják vállukat, hogy ez náluk is megvan. Ám, a békésszentand- rásiak emellett az ősztől egy akciót is elindítottak, „Két nap az iskoláért” elnevezéssel. Már kibocsátották a 30, 50 és 100 forint értékű, úgyneveztt tégla­jegyeket, amelyek vásárlói egy központi, nyolctan termes álta­lános iskola felépítéséhez, be­rendezéséhez járulnak hozzá. Az intézmény egyébként 1979— 80-ban készül majd, több mint 13 milliós megyei támogatással. A Tessedik és a Zalka Máté Termelőszövetkezetben közgyű­lésen egyhangúlag fogadtak el az akció beindítását, sőt a sző­nyegszövőben egy kommunista műszakot már meg is tartottak. A 46 tanácstag a Hazafias Nép­fronttal együttműködve keresi most fel a családokat, hogy ki­ki saját belátása szerint járul­jon hozzá az intézmény létesí­téséhez, s ezáltal még jobban érezze azt a magáénak. Mi szükség van erre? Valóban, miért van szükség erre az akciórg? — vetődhet fel a kérdés. New, a megyei tá­mogatás összege véges, s a nagyközség kasszája sem ontja bőségszaruként a forintokat. A lakosság által befizetett fejlesz­tési alap nem éri el az évi 300 ezer forintot, viszont minden évben kell betonjárdát készí­teni, bővíteni a villanyhálóza­tot. Készül az új híd, amely „kiegyenesíti” a 44-es űt szent­andrási kacskaringóit, s támo­gatják a különféle intézménye­ket. Például pénzbe került az, hogy a könyvtár nemrég költö­zött el a művelődési házból egy jobb, de még mindig csak ideiglenes helyre, mert később az is a központi iskola épüle­tében működik majd. Megértik mindezt a szent­andrásiak. Megértik, hogy az idén is sokba került a csapa­dékvíz-elvezetés kiépítése a Szentesi, a Lenin, a Kálvin és a Hunyadi utcában, no meg buszvárót is létesítenek a No­vember 7. téren, mert szükség van rá, akárcsak a jó utakra, hiszen 177 gépkocsitulajdonos van a nagyközségben a három évvel ezelőtti 102-vel szem­ben. Békésszentandráson jelenleg ezer televízió-készüléken nézik esténként a fejlődő ország, vi­lág eseményeit. S tudják: a lé. pést tartani kell, magukért és mindnyájunkért. Vitaszek Zoltán 3 Mife V 1976. OKTOBER 10 Batériás malacnevelés A békéscsabai Szabadság Tsz sertéstelepének rekonstrukciója be­fejezéséhez közeledik. A korszeriisitcs során a malacnevelésben át­tértek a batcríás technológiára, s ma már mintegy kétezer hízónak- valót nevelnek korszerű körülmények között. Az új tenyésztési módszerrel a közös gazdaság évente mintegy 8—9 százalékkal több hízói értékesít majd. (Fotó: Szekeres) EGY HAJNALBAN CSENDBEN FELTÖRT AZ OLAJ

Next

/
Thumbnails
Contents