Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-08 / 238. szám

Az átlagosnál enyhébb a pedagógushiány a nemzetiségi oktatásban (légi tartott a megyei oktatási bizottság Békéscsabán a nemzetiségi oktatásról tárgyalt tegnap a megyei tanács oktatási bizott­sága. Mint a napirend tárgya­lása során elhangzott, a szlo-’ vak, román, szerb és német nemzetiségű gyerekek 23 isko­labán tanulnak — mintegy 2900_ an. A pedagógushiány enyhébb az átlagosnál, például van olyan iskola is, ahol 65 diák nevelé­sére 12 pedagógus jut. Az el­múlt évekhez viszonyítva ja­vult a tanárok nyelvismerete, mert a módszertani oktatás színvonalának további emelését ajánlja a bizottság. Az óvodai nevelésben hasznos szerepet tölt be a szarvasi ..is­kolára előkészítő” szlovák óvo­da, melyet az otthoni hiányos nyelvismeret pótlása miatt in- d ítottak. Az ifjúság életre, munkára neveléséért Felújítja együttműködési megállapodását a gyulai Városi Tanács V.B. és KISZ-bizottság Társadalmi összefogást az iskolákért, a hatékonyabb nevelésért Népfront-levél a tanintézetekhez A tanintézetekben ezekben a napokban foglalkoznak a szülői munl&aközösségeK azzal a levél­lel, amelyet a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa jutta­tott el valamennyi általános és középiskolába. Valamennyi nevelő tényező — az iskola, a család, az oktatá­si, irányító szervek, a társadal­mi és tömegszervezetek,, az egész társadalom — együttmű­ködésére serkent a HNF Orszá­gos Tanácsa. A népfront illeté­kesei elmondták: az utóbbi években egyre nagyobb teret kapott az a felismerés, hogy im­már nem elég az iskola és a szülői ház, tanintézet és az if­júsági mozgalom kapcsolatpár­jait létrehozni, hanem vala­mennyi nevelő tényező között kell jó munkamegosztást és együttműködést biztosítani. Az együttes munkát — s er­re hív fel a levél — természe­tesen össze kell hangolni, fo­lyamatosan meg kell teremte­ni a sokféle tényező elvi egy­ségét. Erre az összehangolásra elsősorban az iskola hivatott. Hiba volna azonban azt gon­dolni — mondták a népfront­nál —, hogy ilyen központi, ren­dező szerepet egyedül az isko­la tölt be. A család az a közös­ség, amely érzelmi erejénél, a benne uralkodó légkörnél fog­va sokáig a legerősebben be­folyásolja a gyerekek minden más kapcsolatát és azt a módot, ahogyan a gyerekek a máshon. nan érkező hatásokat fogadják. Például a televízióműsorok be­folyása a gyerekekre mindenek­előtt azon múlik, hogy a csa­lád milyen műsorokat néz és milyenek nézését ajánlja, il­letve tiltja a gyerekeknek. Az is nyilvánvaló, hogy a szü_ lök véleménye formálja az is­kolához, az egyes pedagógu­sokhoz, a különféle tantárgyak­hoz és iskolai elfoglaltságokhoz való viszonyt. Már maga az ér­deklődés fonmáló hatású. Az a szülő, aki mindig csak gyer­meke osztályzatokban kifejező­dő eredményei iránt érdeklődik, óhatatlanul azt a beállítódást alakítja ki, hogy egyedül a teljesítmény, az eredményesség a fontos, minden más alárendelt jelentőségű. Aki viszont az iskolai élet egésze iránt érdek­lődik, elősegíti, hogy az iskolai nevelés a maga teljességében érvényre jusson, felerősíti az iskola személyiségfejlesztő ha­tását. A szülői munkaközösségek a KISZ-szel, az úttörőszervezettel szoros együttműködésben segít­hetnek abban, hogy a kétheten­kénti szabad szombat bevezeté­sével a gyermekek megnöveke­dett szabad idejét személyisé­gük gyarapítására használják fel. A programok szervezésével hozzájárulhatnak ahhoz, hogy csupán a szülői elfoglaltság miatt ne maradjanak kisdobo­sok szombatra az iskolai nap­köziben. A szülők segíthetnek tanácsokkal, ötletekkel e szom­bati programok megszervezésé­ben. A terv az, hogy olyan nevelési központokat építenek majd ki. ahol az oktatás, a nevelés, a művelődés, a közösségi mun­ka, a sport, a játék mind egy helyen, egy intézményegyüttes­ben valósul meg'. Ennek még sok feltétele van. országos vi­szonylatban nem megy máról holnapra. A családi élet ..nyi­tottságával”, azzal a törekvés­sel, hogy minden nevelési té­nyező hatását a lehető legtelje­sebb mértékben kiaknázzák, már most, 1976—77-es tanévben nagyon sokat tehetnek a sok­féle nevelőhatás összegezése és egységesítése érdekében, ami a mind hatékonyabb nevelés zá­logát jelenti — hangsúlyozza a HNF Országos Tanácsának le­vele. (MTI) Az Ifjúsági Törvény végrehaj­tásának megsegítésére négy év­vel ezelőtt együttműködési meg­állapodást kötött a városi tanács vb és a KISZ-bizottság Gyulán, A közelmúltban megvizsgálták, milyen eredményeket értek el, hol történt mulasztás, mit. kell tenni a közeljövőben az ifjúság életre, illetve munkára való ne­veléséért. A reális alapokon nyugvó kö­zös program végrehajtását me­net közben többször meg­hány ták-v etették. Négy év táv­latából azonban sokkal jobban felszínre kerültek az együttmű­ködés erényei, fogyatékosságai. Gyula dinamikus fejlődése ugyanis új feladatok elé állítja a tanácsot, a KISZ-t csakúgy, mint a párt-, társadalmi és tö­megszervezetek, üzemek és in­tézmények vezetőit. Annak idején főként a 14 éven aluli gyermekekkel, tanuló fia­talokkal való foglalkozásra kon­centrálták az erőket. Igen jó eredményeket értek el az ifjú­ság nevelésében, oktatásában. Jó együttműködés jött létre a ne­velőkkel, a szülői munkaközös­ségekkel, a szülők akadémiájá­val. Példásan oldották meg Gyu­lán a fizikai dolgozók gyer­mekeinek intézményes ellátá­sát. A tanyán élő dolgozók óvodás korú gyermekeinek tanév végén bentlakásos hathetes iskola-elő- j készítő foglalkozást szerveznek. I Forintban ki nem fejezhető az I a sok társadalmi munka, amit a I gyermekintézmények, * iskolák, I játszóterek építéséért, szépítésé- ért tesznek a városban. Sokoldalúan segítik a diákok pályaválasztását, a hátrányos helyzetben levők középiskolára, illetve egyetemre való előkészí­tését. Az egészséges, edzett ifjú­ság neveléséért előtérbe került az úszóoktatás, a különböző tö­megsportszervezés. Javult az or­vosi ellátás, az anya- és csecse­mővédelem. A kismamák klub­ja ugyancsak a gyermeknevelést segíti. Az élet azonban túlhaladta a városi tanács vb és a KISZ-bi­mwtvmvMW\w>vwwvvvvvtwww»wvmuvHwvw Műanyag zsákok exportra 3 BCKÉSHlCm. >fá'pvjSACi 1976. OKTOBER 8. Az Üjszegedi Szövőgyár évente 500 tonna polietilén felhasználá­sával készít zsákokat mezőgazdasági célra. A zsákok nagy részét tőkés országokba exportálják (MTI Fotó — Branstetter Sándor — KS) zottság együttműködési megál­lapodását. Kiderült: bátran ki kell lépni az iskola kapuján. A KISZ munka- és védnökségi ak­ciói az ifjúság tömegét mozgó­sítják. A „Szép Gyuláért” akció meg. valósítását évente 50 ezer tár­sadalmi munkaórával segítik a fiatalok. A tantermek építésére a kommu­nista műszakokban keresett fo­rintjaikat adják jo szívvel. Gyu­lán azonban nagy változást ho­zott a húskombinát építése. A kiemelt nagyberuházást ugyan­csak társadalmi munkával segí­tik. Négy évvel ezelőtt még nem volt ismeretes a húskombinát építése, a két testület az együtt­működési programban erre nem készülhetett. Menet közben derült fény ar­ra is, hogy a tanuló és munkás- fiatalok programját az eddigi­nél nagyobb gonddal kell koor­dinálni. Ha kölcsönösen megis­merik egymás életét, munkáját, hasznosabban töltik el a szabad időt, könnyebb lesz a munka­helyi beilleszkedés. Az új mű­velődési központ nagy lehetősé­get ad klub. és szakköri fog­lalkozásokra. Rendkívül fontos azonban a munkahelyi és iskolai klubok, szakkörök bővítése. A középiskolák, a szakmun­kásképzők. az építkezések és a termelőüzemek a megye kü­lönböző tájairól vonzzák Gyu­lára a fiatalokat. Ahhoz, hogy egymást megismer­jék, környezetükbe minél gyor­sabban beilleszkedjenek, kitűnő lehetőséget nyújtanak a klubok, szakkörök. A munkásfiatalok helyzete kedvezően alakult Gyulán. Sze­retnek és tudnak dolgozni, ta­nulni. A középiskolák esti ta­gozatain 715-en tanulnak, több­ségében fiatalok. Ahhoz, hogy a nappali és az esti tagozaton megfelelő szintű legyen az ok­tatás. célszerű lenne a dolgozók iskoláját önállósítani. A munka és tanulás mellett természetes a fiatalság táncigé­nye. Gyulán kevés a táncos szó­rakozóhely. A tanács és a KISZ sürgeti a szeszmentes táncos szó­rakozóhelyek gyarapítását, de sokat segíthetnek a bajon azzal is, ha a meglevő klubokban kul­turált szórakozásra szoktatják az ifjúságot. Érdemes konzultálni arról is, hogyan lehetne a szü­lök, tanárok segítségével a pénz nagyobb megbecsülésére, jobb beosztására szoktatni a tanuló­ifjúságot. Így az életben sokkal kevesebb lenne a buktató. Nagy gond a dinamikusan fej­lődő alföldi városban a lakás. Gyulán hat6záz munkás- és ta­nulófiatal lakik albérletben. Tisztelet a kevés kivételnek, többségükben a szolgáltatás igen minimális. Találkoztak a K1SZ- fiatalok olyan főbérlőkkel is, akik egy-egy helyiségben 10—15 fiatalt „helyeznek” el. Az ilyen ágybérletté süllyesztett albérlet­be nem sietnek haza, nem érzik jól magukat, hamarabb elcsava­rognak. A KlSZ-fiaialok a tanács se­gítségét kérik: szervezzék meg a-z ellenőrzést á töiiucg szállásokon. Javasolták azt is: a tanács az üzemekkel, intézményekkel ko­operálva mielőbb építse fel az albérlők házát. A fiatalok szí­vesen segítenek társadalmi munkával. A város vezetői pár­tolják a kezdeményezést, napi­renden tartják, de az anyagi erő és a kivitelező hiánya miatt az V. ötéves tervben erre nem lesz lehetőség. Az együttműködési program végrehajtásának vizsgálata ar­ia készteti a városi tanács vb-t és a KISZ-bizottságot, hogy fel­újítsák a megállapodást. Társa­dalmi összefogással az eddigi­nél több segítséget kívánnak ad­ni ahhoz, hogy az életre, mun­kára, fegyelemre neveljék a fi­atalok ezreit. Az új együttmű­ködési szerződés megalkotásába a tanácstagokon és a KISZ-ese- ken kívül bevonják a gyermek­es ifjúságvédelmi albizottságot, véleményt kérnek az oktatás és közművelődés neves szakembe­reitől. A KISZ városi bizottsága la lakóterületi ifjúsági »ktivaliá lózat kialakítását kezdemé­nyezte. A tanácstagokkal és a Hazafias Népfront-aktívákkal együtt igyekszenek megismerni a lakó- területi gondokat, problémákat, és segítenek azok megoldásá­ban. Gyulán arra törekszenek, hogy az ifjúságvédelmi törvény végrehajtása során a fiatalokat bekapcsolják a város vérkerin­gésébe. Az ifjúság problémáit a fiatalokkal együtt akarják meg­oldani, ezért ragaszkodnak a legjobb pedagógiához: munkát, megbízatást adnak a fiatalok­nak. í Ary Rom Külpolitikai előadás a nőklubban A Hazafias Népfront szeg­halmi nagyközségi bizottsága mellett működő nőklubban a közelmúltban megtartották az idei évad első foglalkozását. A s épszámú érdeklődőnek F. Nagy Károly, a nagyközségi pártbizottság titkára tartott elő adást időszerű külpolitikai kér,j désről. Ezt követően elbeszél- i gettek a község fejlődéséről, a megoldásra váró gondokról. Egyébként a nőklub tagjai a társadalmi munkából is kiveszik a részüket. A nem régen átadott százszemélyes tanyai diákott­hon lakóinak díszes térítőkét készítettek, amelyekkel a háló­szobákat teszik szebbé, otthono­sabbá a gyerekek. Haltenyésztési tudományos napot tartottak Szarvason Csütörtökön a Magyar Agrár_ tudományi Egyesület Állatte­nyésztők Társaságának Halá­szati Szakosztálya, a halgazda­sági egyesülés és a szax-vasi hal­tenyésztési kutató intézet or­szágos tudományos napot tar­tott. Az eszmecserének — amint arról dr. Müller Ferenc, a ku­tatóintézet igazgatója elmond- ( ta, az a célja, hogy koordinálja , * kutatómunkát, tájékoztatást j Adjon a gyakorlati szakembe- I reknek az eddig elért biológiai és tenyésztési eredményekről. A részvevők, az állami gazdasá­gok, termelőszövetkezetek, ha­lászati szövetkezetek és halá­szati felügyelőségek szakembe­rei előadásokat hallgattak meg a halbiológia és tenyésztés leg­újabb kutatásairól, majd az in­tézet laboratóriumában és tó­gazdaságaiban tanulmányozták a gyakorlati munkát.

Next

/
Thumbnails
Contents