Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-06 / 236. szám
Iparművé«?: az üzemben A szép ára piacot terepit, ízlést formál Boltban, üzletben nap mint nap tapasztaljuk: nem mindegy, hogy az áru milyen csomagolás^ ban jelenik meg. A tetszetős csomagolás, egy ízléses címke, szép embléma kedvet csinál a vásárláshoz; sok esetben ez dönti el, melyik árut választjuk. Az sem közömbös, milyen egy meghívó, értesítés formája, betűtípusa, színe. Megyénk két nyomdájában önálló reklám.grafikusok foglalkoznak csomagolóeszközök és apró nyomtatványok tervezésével. Ml a gazdasági előnye, ha ilyen szakembert foglalkoztatnak? — Előnye az, hogy a vállalati tervező tisztában van üzeme lehetőségeivel, technológiájával — mondja Kállai Júlia, a békéscsabai Dürer Nyomda grafikusa —, s ez megkönnyíti a terv kivitelezését. Ha külső grafikussal, tervezővel dolgoztatnak, az ebben tájékozatlan. Még az is előfordulhat, hogy a terv kivitelezhetetlen. Nálunk a megrendelő először a kereskedelmi csoporttal tárgyal; tisztázzák a kapacitás-lehetőségeket, s ezután a grafikushoz jönnek. Feladatom: \ úgy tervezni meg a nyomtatvá- ( nyokat, hogy a technológiai ' szempontok, a vevő kívánságai és a saját elképzeléseim összhangban legyenek. Mindennapos tapasztalat az is, • hogy elég sok ízléstelen termék kerül a kereskedelmi forgalomba. Vajon mit tegyenek azok a kisüzemek, amelyek nem tudnak — vagy nem célszerű — önálló tervezőt foglalkoztatni? A kisüzemek aligha fordulnak ipari formatervezőhöz. Legtöbbször házon belül terveztetnek. Pedig az ügyes kezű rajzoló, vagy konstruktőr még nem ipari formatervező... — A kisebb üzemek, vállalatok helyesebben tennék, ha Iparművészeti Főiskolát végzett hivatásos tervezővel dolgoztatnának. Így jutnának még szebb, még igényesebb munkához. Ez minden bizonnyal megtérülne a piacon — mondia Kállai Júlia. Munkaasztala szinte az egész szobát betölti; rajta ollók, kések, vonalzók, vázlatok, színes oapí- rok tömege. A falakra, polcokra függesztett félkész vagy már kinyomtatott tervek, plakátok közül rámköszön egy. Az utcáról ismerős. Kék mezőben nagy, fehér szirmú virág; alatta a szöveg: ..Tartsd tisztán a természetet!” A plakát jobb alsó sarkában apró betűkkel áll a jelzés: j Kállai ’76. A címkékre, apró nyomtatványokra azonban sokszor még ennyi sem kerül. — ön iparművész, s a művészek aligha létezhetnek a közönség elismerése nélkül. Mit jelent névtelenül dolgozni? — Nemrég azt mondta egy látogató a kiállításomon: minden nap isszuk a sört, és eszünkbe sem jut, hogy a címke tervezője köztünk él. Mégis azt mondhatom: ez a névtelenség számomra természetes. Munkám szorosan kötődik az iparhoz. Nem egy, hanem több példány készül belőlük, esetleg*több ezer. Egy sö- röseimkét, a legapróbb cédulát is ízlésesen, nagy gonddal kell elkészíteni. Lehet, hogy észre sem veszik, kinek a munkája; nem is gondolnak rá, hogy valakinek ezt meg kellett tervezni Érdekes, szép rnunka< ez, névtelenül is. — Mik a tervei? Nevet, — Örökösen tervezek... — Mit szeretne elérni? — Nem szoktam irreális célokat tűzni magam elé. Vágyaim, terveim eléggé hétköznapiak. Szeretném megcsinálni mindazt, amit tudok, amire erőmből, tehetségemből telik. Ez minden. Munkái sok felé, sok ember kezéhez eljutnak. Izlésformáló hatásuk vitathatatlan. Látni, a szépet észrevenni tanítanak — észrevétlenül. Varga János Miről ír a Fáklya október 10-én megjelenő 19. számában? — Sza bölcs-Szatmár megye és testvérterülete a Kárpátontűlon — A szovjet gazdaságpolitika távlati tervei — A kristályok tulajdonságai — A szovjet tornasport csillagai A Fáklya október 19-én megjelenő 19. számának írásai .zömmel a kárpátontúli terület és Szabolcs-Szatmár megye baráti kapcsolatairól szólnak. A Szovjetunióval határos magyar megyéről, a huszti tanítóképzőről, az orenburgi magyar építőkről a lap korábbi számaiban már közölt riportsorozatot. Az olvasók most ismerkedhetnek a külkereskedelmi forgalom lebonyolításában fontos szerepet játszó Csop és Záhony állomások életével, a szovjet terület és a magyar megye között kialakult tapasztalat- cserék módszerével, a szovjet kárpátontúli terület eredményeivel. A riport megismerteti az olvasókat többek között a ra- hói papírkombinát műkedvelő együttesével, a terület híres gyógyfürdőivel. A szovjet gazdaságpolitika távlati terveit, a X. ötéves terv gazdasági stratégiáját ismerteti a lap egyik elméleti cikke. A különböző kristályokról és tulajdonságaikról szól egy érdekes színes fényképekkel illusztrált írás. Turiscseva, Korbut, Kim és Filatova — a szovjet tornasport sztárjai, őket mutatja be a Fáklya 19. számának égjük képes riportja. Vésztő helyesli a TOT kongresszusi ajánlásait A Körösmenti Tsz közgyűlésének határozatai 1 termelőszövetkezetek III. országos kongresszusára készülve vasárnap, október 3-án közgyűlést tartottak a vésztői Körösmenti Tsz-ben. Szöllősi Gábor tsz-elnök, a TOT tagja összegezte a két kongresszus közötti időszak legjellemzőbb országos és helyi eredményeit. A TOT kongresszusi irányelvei megállapítják — mondotta többek között —, hogy a tsz-ek a II. kongresszus után erőteljesen fejlődtek. Az eredményekben természetesen nagy szerepe, volt a párt szövetkezetpolitikájának, a szövetkezetekbe tömörült emberek lelkiismeretes munkájának és egész társadalmunk erőfeszítéseinek. A tsz-elnök ezután a Körösmenti Tsz helyzetét, fejlődését, az utóbbi évek legjelentősebb vésztői változásait elemezte,. Kiemelte a szövetkezetek egyesülését, mellyel hosszú | évekre meghatározták a to- J vábbi helyi feladatokat. Az utóbbi esztendőben a vezetés és a tagság kapcsolata sokban erősödött. A sző- ( vetkezeti demokrácia eleven | összekötő kapocs a tsz és az j emberek között. így felgyorsul a közösség alkalmazkodó | Ma már a téglái sem lehet a régi módon égetni, a cserepet formáló emlver is megváltozott Ha valaki Békéscsabán a tégla- és cserépipari vállalatról hall, képzeletében megjelennek a város munkáskerületében egymás után sorakozó kéményeikkel a felhőkig füstölő téglagyárak. Pedig ezek az üzemek csupán részei a nagy vállalatnak, amely összefogja és irányítja Békés és Csongrád megye téglagyárait. Csaknem 20 kisebb, nagyobb üzemben dolgozik két és fél ezer ember. — Nehéz az irányítás, két megyét kell összefognia a békéscsabai központnak — mondja 3ar- gel Tiborné szb-titkár. — Itt helyben csak három gyáregység dolgozik és a központi gépgyártó üzem. A mi kezünkben futnak össze a szálak, a dolgozók képzésének, tanulásának, művelődésének rendszere. Százharminc szocialista brigádunkban 1120 ember dolgozik. A központban a művelődési ház és a társadalmi szervek, a külső munkahelyeken a kultúrfelelősök, az szb-k és pártbizalmiak segítik az emberek szabad, idejének hasznos eltöltését. Évente 70ű-an tanulnak a politikai, szakszervezeti oktatásokon. A bejáró dolgozókat is beiskolázzuk majd. a vállalati autóbusz tanítás után szállítja haza őket. A személyzetis, Kokaveez László napi gondja, problémája a munkaerő-utánpótlás: — öt éven át mindig volt szakmunkástanulónk, tanműhelyt is berendeztünk számukra. Most meg azt mondja a szakmunkásképző, hogy nem tud gyerekeket adni. Így aztán húsz másodikosunk és hét harmadik osztályosunk van. Pedig nem járnak rosszul ezek a gyerekek, a kezdő órabért. 9,30— 10,50 forint körül fizetjük. A 3- as cserépgyárban, Békéscsabán magas fokon automatizált a munka, de onnan is vándorolnak a fiatalok. Persze három műszakban kell kihasználni a drága gépeket. Úgy mondják, hogy 1978- ig nem is várható több tanuló», ezért aztán a felnőtt munkásainkat képezzük a szakmunkára. Sok nálunk a nődolgozó, de ők csak egyféle szakmunkát végezhetnek, az égetést. Furcsa ellentmondás, amióta gáztüzelésűek a kemencék, könnyebb a munka, nődolgozó nem kezelheti az egeiét. Pedig de nehéz a téglahor- dás! Egy asszony a hasán több mázsa téglát cipel egy műszak alatt, férfi nem is tudná utána csinálni! Hat éve igazgatja a művelődési házat Vart Jánosné. Barna szemű, törékeny asszony, csupa lelkesedés. Pontosan kidolgozott terveit meséli, hogyan \s tartja a kapcsolatot a munkásokkal’ A téglagyáriak mindennapos látogatók a kultúrban, nem vendégek otthon vannak a házban: — Hosszú idő kellett, amíg minden brigádból találtam egy-egy embert, aki szívesen segít nekem, s noszogtatja a többit, ha szükséges. Kihelyezett osztályokban tanulnak azok, akik a 7—8. osztályt végzik. Túl sokat nem kell már agitálni, megértik az iskola fontosságát, csak az időt nehéz összeszedni. A család, a kiskert, vagy a házépítés nélkülözi a tanuló apát vagy anyát. A vállalat az érettségizőket is támogatja, még akkor is, ha a rnunkáoan nem látja azonnali hasznát a végzettségnek. A szocialista brigádklubnak minden brigádtag a részvevője. Változatos rendezvényekkel, 210 színház-, számtalan hangver- senybérlejtel segítjük kulturális vállalásaik teljesítését. A központ és a gyáregységek vezetői minden ésszerű javaslatot támogatnak, még a termelési tanácskozásokon is téma egy-egy érdekes természettudományos előadás, vagy politikai vitafórum. Német nyelvtanfolyamot indítunk, a részvételi díjak felét a .vállalat fizeti, minden .jelentkezőnek. Nagyon bánt, hogy visszaesett az ifjúsági klubunk mozgékonysága, tavaly kiválóak lettek, most kicsit lustábbak. A jól ósz- s/.eválogatott programoknál pedig nagyon számítunk rájuk. Büszkeségünk a munkás színjátszó csoport, a megyén kívülről is sok érmet, díjat hazahoztak. Ebben az évben Lukács József, a Jókai Színház művészé vezeti majd őket, a művészi fejlődésük lehetősége így már biztositott, a többi rajtuk múlik. A kézimunka-, kerámiaszakkör foglalkozásai, az énekkari próbák, a művelődési vetélkedők rendezése mindennapos munkánkhoz tartozik. Nálunk is lesz konzultációs központja a Mindenki iskolájának. Biztos, hogy kevés vállalat dicsekedhet természettudományos teremmel. A városi TIT- szervezet felajánlotta, hogy műszerekkel, kísérleti eszközökkel, írás- és filmvetítővel, mikroszkóppal berendez egy helyiséget, ahol taníthatunk, előadásokat vezethetünk, a jobb megértést szemléltetéssel segítve. Amikor házat építünk. tetőt fedünk, vagy éppen új lakásunkba költözünk, gondoljunk azokra a munkásokra, akik 50 fokos hőségben égetik a cserepet, téglát a kemencék mellett. A művelődés lehetőségét teremtik számunkra, amikor szép. új kultúr- házak, lakások, iskolák épülnek a termékeikből, de ezekben a házakban legyenek ők is velünk, tanuljanak, képezzék magukat. A Békés megyei Tégla- és Cserénipari Vállalat dolgozói sok lehetőség közül választhatnak nz önképzésben. Talán csak a felis mérésig nehéz néhány embernek eljutni: ma már mindenkinek tanulnia, művelődnie kell. Bcdc &sóka képessége a változó közgazdasági szabályzókhoz. A gazdálkodás színvonalának fejlesztéséhez Vésztőn, különösein ebben az évben teremtették meg az anyagi és a személyi feltételeket. Az egységes szövetkezetben jelenleg a szervezeti formák kialakításán dolgoznak. Az ágazati vezetés meghonosítása növelte a felelősségérzetet és az aktivitást. Jórészt ezzel függ össze, hogy a nyári aszály ellenére, mely egyes növényeknél jelentős terméskiesést okozott, mégis reménykednek a tervezett termelési érték elérésében. Az 1976. évi tervek tehát — bár lényegesen feszítettebbek a korábbi évekénél — teljesülnek. flz év hátralévő része, de különösen október jó kihasználása nagyon fontos a betakarítás befejezésére és a jövő évi kény érnek való vetésére. Vasárnap, a közgyűlés idején mintegy 120—130 tsz-tag — főként traktorosok, kombájnosok — dolgozott a határban, vetette a búzát, kombájnolta a napraforgót. A szövetkezet megszervezte az idős nyugdíjas, járadékos tagok foglalkoztatását, meg a segítő családtagok munkáját is. A tsz felhívására sok-sok leány és asszony vállalt részt az őszi feladatokból. Valamennyiüknek elismerését fejezte ki a közgyűlés. A tanácskozás ezt követően jóváhagyta a tsz-vezetőség állásfoglalását arról, hogy a megválasztásra kerülő két szövetkezeti küldött a területi gyűlésen mit mondjon el Vésztő képviseletében. Mindenekelőtt a közgazdasági sza bályzórendszer egyszerűsítésére tegyenek javaslatot, kerüljön figyelembevételre a gyengébb adottságú területen gazdálkodó tsz-ek hátrányos helyzete, ugyanakkor a rossz talaj adottságú területek gépellátása kapjon nagyobb figyelmet és főként erősebb traktorokat, munkagépeket. A vésztőiek azt is javasolták, hogy az állategészségügyi szervek és a termelő üzemek között valamilyen érdekeltséget kellene teremteni, továbbá a szövetkezetek kapjanak fokozott támogatást az iparhoz mért szociális helyzet javítására. A vitában felszólalt Forrás János tsz-elnökhelyettes, Mike Mihályné, a tsz nőbizottságának elnöke, Kovács Im- réné adminisztrátor és dr. Drágán Iván, a Körösök Vidéke Tsz-ek Szövetségének jogtanácsosa. fl közqyülés a területi külöttgyűlésre Szöllősi Gábor tsz-elnököt és Bertalan Károly párttitkárt titkos szavazással, ellenszavazat nélkül választotta meg küldöttnek. 1). K. 4 smjsmsúr. 1976. OKTOBER 6, r
