Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-06 / 236. szám
Ingyentanyás, föfdnélkíili földműves... őszi beszélgetés Kamut múltjáról, jelenéről „...nyolcvankét család ingyentanyán él, a földnélküli földművesek szama 111)...’’ A fenti sorokat levéltárban őrzött, megsárguli jegyzőkönyvek-1 ben olvastam. Több mint negye 1- százada készült a ka művi tanya- világ lakóinak életéről, foglalkozásáról, kívánságairól. önálló községi rangot csali 1950-ben kaptak, bár a kamuti tanyák létezéséről az első írásos emlékek a XIII. századból valók. Kíváncsi voltam, mit takarnak a rejtelmes régi szavak, hogyan éltek azelőtt és hogyan élnek most Kamuton. Verőfényes szép őszi napon erkeztem a faluba. Az első benyomás' a kamutiak okosan öltek az önállóság adta lehetőségekkel. Erről ,,vallanak” az új, tágas, kertes házak, gondozott udvarok százai, az utcák rózsali- getei, az örökzöld és lorobbulla- tó fák, díszcserjék ezrei. Az otthonok és a falu építésére, Szépítésére igen nagy gondot fordítanak. A levéltári jegyzőkönyvben vágyálomnak tűnő emeletes iskola, orvosi rendelő, posta, tanácsháza mellé egyebek . között művelődési és ifjúsági házat, éttermet, vízmüvet, központi termelőszövetkezeti irodát és valamennyi utcában járdát építettek. A 77 éves Petrás János bácsival az öregek klubjában beszélgetünk. ütőit a csendőr és a segéd iszt „Életünk jobbra fordulását 1944. október 6-tól számítjuk. Ekkor szabadult fel Kamut, számunkra nagy ünnep a mai nap. Mink a múltban kegyetlenül sokat szenvedtünk, ütött, rúgott a csendőr, a segédtiszt. Már három gyermek apja voltam, amikor a vizesfási uradalomban cse- lédeskedtem. A sok munkát' csak futva győztem. Etettem az állatokat, takarítottam az udvart, vizet-tüzelőt hordtam a segédtiszt úr lakására, én vetettem be az ágyát is. Egyszer kézmosás nélkül nyúltam az ágyneműhöz. s ott maradt az ujjam helye. Ak- | kora pofont kaptam, hogy a fal- j nak estem. Ráborítottam a lavórt, de a segédtiszt volt az erősebb. Alaposan elvert, kidobott, s két óra múlva ott állt a lovasszekér a cselédlakás előtt. Parancsot kaptak a munkások, hogy } a cókmókunkat rakják fel, s szál-1 lítsanak el bennünket az urada- , lom határán kívülre. Még nehezebb napok vártak a családra. Petráiné eladta a toll- párnát a fejük alól. hogy orvoshoz vihesse a beteg gyermeket. Az aoa minden munkát elvállalt a kenyérért. Jó minőségű,* normál, csaphornyos — akác-, — tölgy-, — kőrisparketta, magyar farostlemez kapható! Tüzelő es Epitöanyag-'elep ■ Tolkomlos „Emlékszem, amikor a megyeri birtokra jártam napszámoa, reggel és este nyolc-nyolc kilométert gyalogoltam. Napfeljöt- tekor már dolgoztunk. Acatol- tunk, cukorrépát egyeltünk, A harmatos gyomtól, növénytől csupa csatak voltunk. 150-en ii- basorban egyeltünk, nehogy valaki lazsálhasson. Kegyetlenül hossszú volt a répasor. Amikorra jelezték a früstök időt, mesz- szire elhagytuk az elemózsiás tarisznyát. Iparkodtunk érte, de mire előszedtük a kenyeret, vereshagymát, közölték: vége a reggeli időnek. Egy falás nélkül kapáltunk délig, de akkor is hasonlóan jártunk. A negyedik napon már nem bírtuk az éhséget. Egy páran, korombeli férfiak szót emeltünk a bánásmód ellen. Két óra múlva hivatott a gazda Szerencsére észrevettük, hogy a fasoron túl három irányból jönnek a lovas csendőrök. Alig tudtunk meglógni. A munkabért soha nem fizették ki. mi pedig örültünk, hogy ennyivel megúsz- tuk.” Ingyen tanya — papíron Később cselédnek szegődött tanyára. Kapott egy pirinyó lakást, eay évre 12 mázsa búzát, négy mázsa árpát, 20 kiló szalonnát, ugyanennyi sót. Ekkor már négy fiút neveltek a feleségével. Gondozott többek között 12 lovat, nyolc szarvasmarhát, tucatnyi sertést. Parancsolt a gazda, a gazdasszony: hozz vizet, tüzelőt, tedd ezt, tedd azt... Egyszer nagv szegénységében elesórt a pajtából másfél kiló dohányt. két. csendőr félholtra rugdosta és pofozta érte. „Ingyen tanya csak papíron létezett — magyarázza Nagy Károly bácsi. — Igencsak meg kellet dolgozni érte. Igaz, hogy lakbért nem kért a gazda, de ellenszolgáltatást eg»ik többet, mint a másik. Rendben kellett tartani a tanyát, napszámra akkor menni, amikor a gazda hívja. Sertésvágáskór egész nap dolgoz-' nia kellett például a gazdánál, de enni nem ülhetett le vele egy asztalhoz. Jó. ha estére kapott egy kis( kóstolót. A telelő tanvás helyzete még rosszabb volt. A gazda télire beköltözött a békési lakásába, a tanyát kiadta a nincstelen zsellérnek. Szent Mihály naptól Szent György napig, a téli hónapokban karbantartotta a tanyát, etette a sok jószágot. Főként hízottmarhát és növendékjószágot tartottak a tanyán, fejőstehenet nem, nehogy megigyon a szegény ember egy pohár tejet. A földnélküli földművelő jelzőt. a kisbérlökre alkalmazták. Saját földje nem volt, földet azonban művelt, dolgozott ő is látástól vakulási^ — a gazda javára. Olvasókör három volt a tanyavilágban. A legszegényebbje ide sem járhatott el. Aki tehette, hogy vasárnap pár órára elmenjen, az egy jó hangú paraszt felolvasásából meghallgathatta az elmúlt heti újság híreit. Ma csaknem félezer rádió, 360 tv szogáltat friss híreket, naponta 720 napilapot és folyóiratot kézbesít a postás. Könyvtárba járnak, a művelődési házban klubok, szakkörök működnek. Csaknem 400 új családi ház A be’területi fejlesztés 1 951-ben kezdődött. Csaknem 400 új családi ház épült a háztartási gép sehol nem hiányzik, legtöbb helyen , rendeltetésszerű a fürdőszoba. Minden portán látni motorkerékpárt, személygépkocsi-adót 150-en fizetnek. Antal Gábor, a művelődési ház fiatal igazgatója mondja, aki pályázat útján került a faluba: „Kamut a rózsák faluja. Gyorsan megszerettem ezt a tiszta, virágos, parkos községet. Az emberek nemcsak a lakásukat és az udvarukat tart, ják rendben, hanem az árokpartot is. Az- ilyen emberek a kultúra iránt is jobban érdeklődnek.,, A kamutiak most is rengeteget dolgoznak. Tavasztól őszig, hajnali négytől késő estig talpon a falu. A Béke Tsz jó jövedelmet biztosít. A gépesítés foka magas, a felszabadult munkaerőt 270 hektáros kertészetben foglalkoztatja. A szövetkezét a háztájiból évente 18 millió forint értékű sertés- és marhahúst, illetve baromfit vásárol fel, s továbbít a népgazdaságnak. Tervbe vették: a háztájit is bekapcsolják zöldség-, gyümölcstermelésbe. ,, temérdek munka mellett "'jut 1dő hazai és külföldi kirándulásra, sportra, szórakozásra A Béke Tsz éttermében megoldották a tagság üzemi étkeztetését, de itt tőznek — és igen jól — az iskolás és óvodás gyermekeknek, nevelőknek is. Este ide járnak zenét hallgatni. Ami a jövőt illeti: a legfőbb gcnd új óvoda építésé. Ezt is társadalmi összefogással valósítják meg. A kamutiak maguk diktálják a munkatempót, maguk élvezik a gyümölcsét is. A falu szorgalmas népe 22 év alatt felépítette az Alföld egyik legszebb, iegrendezettebb községét, s ál- ■ lagon felüli életszínvonalat biztosított magának. A mai napon méltókép ünnepük a felszabadulás évfordulóját. A sikerekhez mi is gratulálunk. Ary Róza „Rossz szenet használó hőerőmű Az észak-cseh Prunerzov városban nagy teljesítményű hőerőmű építése folyik. Az áramot helyi kitermelésű, gyenge minőségű szén elégetéséből n,ve_ rik. A hőerőműben a technológiai folyamatokat számítástechnikai berendezések irányítják majd. Az 1980—81-re elkészülő energetikai létesítmény öt aggregátuma egyébként 210 ezer kilowatt áramot fog termelni. (PRAGOPRESS — BUDAFRESS) .Csaba” Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet megvételre felajánl 1 ilb 3.5 tonnás Cárpáti tehergépkocsit üzemképes állapotban. Érdeklődni a központi telephelyen: Békéscsaba, Tanácsköztársaság űt 41—43. Telefon: 11-592. Ügyintéző: Szilasi Vilmos A szlovák kulturális napok eseményei Békés megyében Hazánkban már .játszottak a Ha nekem egy puskám lenne emui csehszlovák filmet. Ennek a jól sikerült történetnek folytatása a most bemutatásra kerülő: Ha nekem egy kislányom lenne című film Október első hetében számos i szlovák nemzetiségű művész Iá- j tógát megyénkbe a szlovák Kul- i túra rendezvényeire. A moziüzemi vállalat öttagú filmdelegációt lát vendégül, köztük színészeket, rendezőket. Békéscsabán október 6-án este 7 órától díszelőadást rendeznek a megszépített Szabadság moziban. Dr. Virágh László, a városi tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője köszönti a vendégeket, majd a szlovák tannyelvű iskola kórusa énekel. Eredeti szlovák nyelvű filmet vetítenek a műsor után, Peter Uher rendező: Ha nekem egy kislányom lenne című alkotását. Október 7-én este Szarva- : son a művelődési központban ío- í gadják a vendégeket az ünnepi vetítésen. A város környéki köz- ■ ségek -termelőszövetkezetei, például Csabaszabadiból, Mezorr.e- gyerről, autóbusszal szállítják dolgozóikat a szlovák nyelvű rendezvényekre. A Békés megyei Jókai Színházban október 7-én este a Szlovák Nemzeti Színház mutatja be Solóvic: Meridián című színművét, október 9-én pedig Zahrad- nik: Pávaszonatina című müvét játsszák. Október 8-án, pénteken este a megyei könyvtárban Békéscsabán szlovák nyelvű író-olvasó találkozót rendeznek. Filadelfi Mihály városi népművelési csoportvezető mutatja be az érdeklődőknek Jan Solovic írót, a Szlovák írószövetség főtitkárát, Emil Boleslav Lukac költő-műfordítót, Stanislav Rudolf és Karel Vonsek írókat. Nagy sikerű irodalmi est Békéscsabán Az Ü,j Auróra művészeti és j "közmű velődéspoliti kai antológia szerkesztősége hétfőn, október 4-én este 7 órakor nagy sikerű | irodalmi estet rendezett Békés- j Csabán, a Munkácsy Mihály Múzeum kiállítócsarnokában. Az esten Űata Imre, József Attila- dí.ias irodalomtörténész mondott bevezetőt, ismertetve az Ü.j Auróra eddigi három esztendejének jelentőségét. A továbbiakban Bicskey Károly Jászai-díjas, Ma- day E:nőke, Simon József és Zsolnai Júlia, a Jókai Színház művészei mutatták be az Űi Auróra íróinak, költőinek alkotásait. Az esten Deménv Oltó, Si- monyi Imre, Filadelfi Mihály, Sass Ervin. Bonus István. Szudy Géza, Mucsi József, Kovács György, Kiss Anna, Papp László, Papp Lajos és Simái Mihály verseit; Darvas József, Fábián Zoltán, Tóth Lajos és Dér Endre prózai írásait hallhattuk. Szünet előtt Lipták Pál festőművész méltatta a kiállítócsarnokban látható Modern Grafika 1978 című kiállítást, a pécsi múzeum grafikai gyűjteményének békéscsabai bemutatkozását. Az irodalmi est fényét emelte Paál Olga. Csonka Barna, Marton György és Tóth István közreműködése, akik Bartók Béla műveit szólaltatták meg kitűnő tolmácsolásban. A ..Látódban olvastuk Most került kezünkbe a Szeghalmi Péter András Gimní- zium és Szakközépiskola diákújságának két legutóbbi száma. A „Látó” címmel megjelenő lap gazdag tartalommal, sokszínűén számol be az iskola életéről, aktuális eseményeiről. Nagy teret szentel a félsz.ázados fennállását ünneplő iskola jubileumi ünnepségeinek. Részletesen tudósít az Ünnepségsorozat essernenyeü'ől, az alkalomra rendezett kiállításokról, tudományos ülésekről. A risszhangrovatbol idézzük Cz.ine Mihály irodalomtö' ténész kiállítási vendégkönyvbe tett bejegy zését: „örülök, szívből örülök, hogy a Péter András gimnázium ba, Nagy Miklós. Fülöp Károly, Fehér Lajos, Tímár Máté iskolájába eljöhettem. Szeghalom: fogalom Móricz Zsigmonrl azért is szeretett annyira Szeghalomra járni. Szeghalomról. a Péter András gimnáziumról könyvet C BÉKÉS MÉBYfí^ _ I —F.y tZKl-r:, **.,!■_ ni nme, 1916. OKTÓBER 6. kellene megjelentetni1 Tiszteletből, okulásként; minél előbb! Kívánom: az iskola a jövőben is annyi kitűnő embert neveljen, mint a múltban.” Egy másik cikk az államigazgatási csoport Országházban tett látogatásáról számol be. Folytatódik Kovaük Judit Űj lány című írása. Nem hiányzik a humor és sport sem a 250 példányban készült diáklapból. A legfrissebb szám valameny. nyi diák közreműködését kéri az újság készítéséhez. Többen oe- számoinak a nyári egyetemi, főiskolai előkészítőkön szerzett tapasztalataikról. Találhatunk írásokat az iskolai mozgalmi életről, a kollégiumi hétköznapokról. A könyvtári híradórovat hasznos ismereteket közöl a legfrissebb kiadványokról, a szakirodalmakról. Séílei Aranka a nyári, NDK-beli utazásról számol be az olvasóknak. Érdekesek a rejtvények, fordításra szánt idegen nyelvű szövegek és n karikatúrák is. Kíváncsian várjuk a legközelebbi o.imat ml
