Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-31 / 258. szám

Tejet az iskoláknak! Eddig: öt városban ötezer látogató! PROPAGANDA anyagot tar- | tok a kekemben az iskolatej- ről. Ott porosodott valamelyik iskola íróasztalán. így „nép6ze- ' rusitve" azt a fontos táplálékot. Ottfelejtettek. A tejet is a tej­ipari vállalatoknál, ugyanis az elmúlt évekhez képest csökkent az iskolatej iránti kereslet, mi­közben nőtt a tanulói létszám. Ez az ellentmondás akkor len­ne érthető, ha tudnánk, hogy ezek a tanulok valahol máshol jutnak délelőttönként a lejhez. De ebben egyáltalán nem lehe- j tunk biztosak. Így azután az iskolatej létjogosultságát, fon- [ tosságat kell szem előtt tarta- ' nia a tejipari vállalatoknak, a | kereskedelmi egységeknek, az iskoláknak és a tanácsoknak. A napokban az utat kereső i lépéseknek lehettünk tanúi. A tejipari vállalatok trösztje kez- deményezest indított el. melyből j felhívás lett és ezt a megyei ta- J nács művelődési osztálya eljut­tatta valamennyi iskolához. Na- ivság lenne mégi» azt hinni, hogy ez már önmagában is elég. Mit tehetnek az iskolák? Bé­kés megye 4a 400 általános is­kolai tanulója közül 13 ezer ta- j nuló kap rendszeresen napközis j ellátást. Ezek a konyhák azon- | ban már most is túlterheltek, így több tanuló étkeztetéséről egyelőre nem tudnak gondos­kodni. Marad még 28 400 tanuló, kiknek többsége csak eseten­ként jut a tejhez. Az iskolákban f nem látják a kiutat. Az igazga­tók többsége arra panaszkodik, hogy a tantermek, folyosók zsú­foltak, a tanárok túlterheltek, így ők nem vállalkozhatnak az árusításra, egyébként sincs a KÖJÁL előírásainak megfelelő helyiség. A hivatalsegédek sem " vállalkoznak erre. Hasonló a helyzet a középiskoláknál. Ne- j héz 'lenne eldönteni azonban, j valósak-e ezek az indokok, s mennyi ebből a kényelmesség, a nemtörődömség. Sok iskolá­ban, ahol a többihéz képest sem jobbak a körülmények, mégis megszervezték az értékesítést; úttörők, KISZ-esek a tanárok támogatásáv al vagy éppen a hi- I vatalsegédek közreműködésével. Kérdés azonban, lehet-e a meg- | oldás egyetlen kulcsát az isko- í lakon belül keresni? Minden bi- izonnyal nem. LEGTÖBBET TALÁN éppen tejipari vállalatok tehetik. | azért is. mert a tej értékesítése j egyben józan üzleti érdekük is. Olyan ösztönzőkre lenne szűk- j ség, melyek még inkább felkel­tik az iskolákban az érdeklő­dést. Ilyen az a már meglevő intézkedés is, mely a tejárusí- tással foglalkozókat juttatja jö- | védelemhez. Az utóbbi időben sokat javult a csomagolás, a tej minősége. A Békés megyei tejipari válla­Rendhagyó irodalmi óra Telekgerendáson Telekgerendáson a MEDOSZ művelődési házban a napokban rendhagyó irodalmi órát tartot­tal’. Németh Tibor, az általános iskola igazgatója köszöntő sza­vai után Bicskei) Karoly. a békéscsabai Jókai Színház Já- szaj-dijas színművésze beszélt József Attila mozgalmas életúl- járól, tevékenységéről, munkás, ságától. majd verseiből adott elő összeállítást. József Attila legszebb költeményeit 45 diák hallgatta érdeklődéssel. Ezután Babulya Lászioné. a MEDOSZ művelődési ház igaz­gatója köszönte meg a rendha­gyó irodalmi órán való közre­működést. Jó lenne, ha minél több író. költő alkotásaival is­merkedhetnének meg a diákok j haaoolo módón. latok többet is tudnának készí­teni. amennyiben igény lenne rá. Változatlanul hiányzik azon­ban a tejespoharak mellől a szívószál. A Hajdú megyei Tej­ipari Vállalat az év hátralevő részében szerződést kíván kötni a területéhez tartozó iskolák­kal. Ezekben rögzítenék a szál­lítást és a fennmaradó tej visz- szavételét is. Kevés az iskolákban a tej. Ennek azonban nem a tej hiá­nya az oka. Nincs, aki foglal­kozzon árusításával, mert sok bajjal jár, különösen, ha az is­kolában nincs megfelelő hűtő­szekrény. Végül is azonban ér­demes lenne eldönteni, hogy ki­nek. illetve kiknek a feladata legyen ez Szocialista ország példáját em­líthetnénk. ahol az iskolatej­akció szervezése, irányítása egy helyen, a tanácsok . kezében összpontosul. Mindez együttes, egymáshoz alkalmazkodó mun­kát igényel a tejipori vállala­toktól, a kereskedelmi egysé­gektől, iskoláktól, a tanácsok­tól. Sokféle megoldás kínálkozhat. A változtatás azonban nemcsak pénz, szervezés, hanem szemlé­let do.lga is egyben. A TEJ KORSZERŰ, fontos, fehérjedús táplálék, mely elen­gedhetetlenül szükséges a fej­lődő szervezet számára. Napja­ink fokozódó szellemi, fizikai igénybevétele megköveteli a fel­nőtt társadalomtól, hogy fele­lősségének tudatában döntsön mihamarabb: a felnövekvő nem­zedék egészségéért, harmonikus fejlődéséért. Kepcnyes János Pályaválasztási vándorkiállítás üzemi összefogással Ezekben a hónapokban me­gyénk több mint ötezer nyol­cadik osztályos diákja számára jelent gondot a pólyaválasztás. Szülök és pedagógusok közt. családokban és az iskolákban egyaránt beszédtéma a gyere­kek jövőjének alakulása. Nagyon fontos, hogy a vá­lasztott szakma ne csak a 'szü­lök döntésé, a pedagógusok ajánlása legyen. Előzze meg alapos felkészítés. A megalapo­zott —r a népgazdasági területi és üzemi munkaerőigénnyel összhangban álló — pályavá­lasztási .döntés feltétele nem- csupán abból áll, hogy az érin­tettek alaposan ismerjék a kü­lönféle pályákat, szakmákat. Legalább ilyen jelentősége van a tanuló személyiségére vonat­kozó ismereteknek, a képzési és elhelyezkedési lehetőségek fel­mérésének. A Békés megyei Pályaválasztá­si Tanácsadó Intézet megyénk 10 településén kiállítást szervezett a szakmunkásképző intézetek­kel, szakközépiskolákkal és üze­mekkel karöltve. A Gyulán, Békésen. Békéscsabán. Szarva­son, Tótkomlóson és Orosházán sorra került kiállítás tapaszta­latairól kérdeztük Lengyel Ist­vánt, a PTI munkatársát. — Ezzel a vándorkiállítással igyekeztünk erőnkhöz és lehe­tőségeinkhez mérten minél kö­zelebb kerülni a tanulókhoz, a Részlet a vándorkiállításból szülőkhöz, problémáik megol­dását a helyszínen segíteni. A szervezésben sokat segítet­tek a városi, járási művelődési osztályok, a munkaügyi előadók és egy sor üzem. A törzsanya­got az idén készítette el inté­zetünk; ez fényképes és szöve­ges szakmaismertetésből, a ke- reskedöszakmákat bemutató, magnetofonkészülékkel hango­sított diaképekből és filmekből áll. Ezt kiegészítjük a megyei beiskolázású szakközépiskolák, a területileg illetékes szak­„ÍGV VAGVUNK Ml ÖTEN PP — Egy hétig feküdni kell a kislánynak, az apukát pedig kiírom gyermekápolási táppénz­re — veszi a kezébe a tollat az orvosnő. — Dehát lehet ezt? — húzó­dik a kis beteg édesapja. — Hogyne! Egyedül neveli az édesapa a gyermekeit, igaz? Sajnos, igaz. A Gyulaváriban kó Kollálh Lajos a nyáron égy gyermekkel maradt özve- ren. A nagyszülők távol élnek, : ök is támogatásra szorulnak laholnap. nemhogy segíteni idnának. Egyedül •; küzd tehát >. apa a gyermeknevelés, a áztartás ezernyi • gondjával, mellett természetesen dolgozik. Gyula és Vidéke ÁFÉSZ-nel jkodómunkás. A város szélén, a szövetkezet >artelepén. ahol a szállítási zemág is helyet kapott, most em nagy a forgalom. Teleío- on azzal biztattak, hogy 11 óra ;lé, ha a vasútnál befejezik a lunkát, bejönnek a telepre a ikodók. Az öltöző még csendes, javítóműhelyből viszont mun- azaj hallatszik. — Kolláth Lajost? Persze, ogy ismerem! — támaszkodik teherautónak Kiss Sándor épkocsivezető — gyakran já- jnk együtt, szívesen dolgozok ele. Szerintem jó munkaerő és endes ember. — Ütközben. ha beszélgetnek, iztosan szóba kei ül a család, gondok, bajok is! — Igen. Tudja, nehéz helvzet- e került ő. amikorfegyedül ma- j adt a gyerekekkel. Ha esti íunka adódik, mondja is: me­int nem lesz rendes vacsora tthon! — Hallottam, hogy keres! — nyújt kezet Kolláth Lajos. A tenyere, akar a szikes föld szá­razság idején. Középmagas, majdnem vékony alkatú férfi és alig túl a negyvenen. Első pillantásra nehéz róla elhinni, hogy naponta sok mázsányi 6úlyt mozgat. Igazit egyet a kőporos svájci­sapkán, úgy kezd a beszédhez, mintha nagy munka előtt áll­na. Mint mondja, öt éve dolgo­zik az ÁFÉSZ-nél. Azelőtt a Ke­letmagyarországi Víztoronyépí- tő Vállalatnál betanított mun­kásként alkalmazták, de ács szakmunkát is rábíztak. Csak- hát, megelégelte már a vándor­életet. ő is, és a család is. — Tizennyolc éve nősültem, s négy családunk, illetve, szóval... négy családom van. A legna­gyobb lányom 17 éves, most vé­gezte az iparitanuló-iskolát es itt. az ÁFÉSZ-nél felvették ke­reskedőnek. Jövőre szeretne Szegeden tovább tanulni. Kér­deztem a főnökséget, azt ígér­ték, hozzájárulnak. A 15 éves fiam kőművesnek tanul, most elsőéves. A ' harmadik gyerek hetedikes, és gépészmérnök akar lenni. A legkisebb meg 5 és fél éves. Hál így vagyunk mi, öten. — A nagylány akkor már so­kat tud segíteni? — Nem mondhatnám, mert este munka után. mire hazaér Gyuláról Gyulaváriban, majd­nem 8 óra. Különben elvégzek én minden házimunkát. van úgy, hogy éjiéikor még zörög a mosógép! A kétszobás házban, amit 1964-ben építettek, az apa ren­det, tisztaságot tart, a gyereke­ket úgy járatja, hogy senki ne mondhassa rájuk: látszik, hogy félárvák. Amikor a keresetre te­relődik a szó. összehajtogatott papul vesz elő. — Ez a szeptemberi. Össze­sen kaptam 2280 forintot, és eh­hez jön még az egy heti táp­pénz. mert akkor volt beteg a kisgyerek. Tizennégy forint az órabére, ami kiegészül teljesítménybér­rel. No, és jön még a családi pótlék, és a nagylány keresete. A pénzt, ha szűkösen is, be tud- j ja osztani. Az időt viszont an­nál nehezebben, mert hiába tar­tana délután 4-ig a munkaidő, i ha éppien 3-kor, 5-kor vagy még J később érkezik a vagon, azt pe- , dig ki kell rakni. És a készen- j léti ügyeletek, szombat, vasár­nap! — Nekem nagy segítség len­ne, ha legalább késő esti, éjsza- ! kai. meg készenléti munkára nem osztanának be! — Azon vagyunk, hogy köny- nvítsünk a helyzetén — szögezi le bevezetőül Patócs Sándor szállítási ágazatvezető. Am a rö­vid beszélgetés során kiderül: eddig nem sok érdemleges se­gítséget kapott a négygyerme­kes apa — mintha a családjogi törvény erre a munkahelyre nem is vonatkozna. — Ügy tudom, kérte, hogy he­lyezzék kis teherkocsira, akkor jobb lenne a munkaidő-beosztá­sa!? — Erre nemigen van lehető­ség. nálunk ugyanis nincsenek állandóra beosztva a járművek­hez a rakodók. De azt általában meg tudjuk oldani hogy este és hét végén ne kelljen dolgoz­Kolláth Lajos tájékozatlan a paragraiusok világában. Nem tudja — nem is gondolt rá, hogy megkérdezze — milyen jo­gok, szociális kedvezmények il­letik meg. De tudja, hogy mi I a célja: szeretné becsülettel felnevelni, kedvük-tehetségük I szerint taníttatni a gyerekeket. I Bízunk benne, hogy a feladat-1 tál nem marad magára... Tóth Ibolya (Gál Sándor felv.) mupkásképző-intézetek és az ipari, mezőgazdasági üzemek pályaválasztást segítő anyagá­val — mindig az adott hely­színtől függően. A kiállításokon szakma- és üzem ismertető szó­róanyagot adunk az érdeklődő tanulóknak, ismertetjük egy-egy szakma képzésének menetét, örvendetes, hogy nemcsak a kiállítások megszervezését, a lá­togatók odairányítását és a ta­pasztalatok feldolgozását, ha­nem ezek hasznosítását is saját ügyüknek tekintik a járási es városi művelődésügyi osztályok. A kiállítás vendégkönyvébe eddig ötezernél több látogató jegyezte be nevét. Azt hiszem, ez -bizonyíték az érdeklődésre, azt mutatja, hogy igénylik a segítséget a pályaválasztás előtt, állók. Ezúton i6 szeretnénk megköszönni az említett szer­vek, üzemek segítségét. — A kiállítást most újra út­jára indítják. Hol mutatják be, és mit tervez az intézet 1977- ben? — Először november 3—8. között a mezőkovácsházi műve­lődési házban mutatjuk be, ez­után 16—19-ig Sarkadon, majd december 7-től 9-ig Gyomán, december 14—16. között pedig Szeghalmon tart nyitva. Jövőre pedig olyan településekre is szeretnénk eljutni vele, amelyek „fehér foltnak" számítanak a pá­lyaválasztási tanácsadásban. Vár­juk azoknak az üzemeknek a jelentkezését, amelyek részt kí­vánnak vállalni a tanulók pá­lyaválasztásra való felkészítésé­ben. Tervezzük 1977-ben a me­zőgazdaságot és a mezőgazdasá­gi szakmákat, valamint a szak­képzést bemutató megyei kiál­lítás megrendezését is. Ehhez viszont 'a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osz­tályának. a két tsz-szövétség- nek. a Békés—Csongrád megyei Állami Gazdaságok központjá­nak és a szakmát oktató isko­láknak segítségét szeretnénk kérni. A pályaválasztásra való fel­készítés folyamatában nem sza­bad figyelmen kívül hagyni, hogy a kiállítás csak egy esz­köz a sok közül. Élni kell a többi lehetőséggel is, hiszen az üzemlátogatások, a nyári mun­kavállalások. üzemi és szakmai iskolai szakkörök, szakmaismer­tető előadások ugyancsak sok segítséget nyújthatnak a diá­koknak és a szülőknek, hogy eldönthessék: melyiket a két­ezerből? — hogy a televízió népszerű pályaválasztási mű­sorának címét idézzük. F. I. Kik és mikor oldják meg az iskolák ellátását

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents