Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-31 / 258. szám

J Az OKISZ kongresszusa után K ét napon át tanácskozott az ipari szövetkezetek VII. kongresszusa. A több mint félezer küldött meg­vitatta és jóváhagyta a legutób­bi öt év eredményeiről, s fi­gyelmeztető tanulságairól szóló beszámolót, az országos tanács irányelveit az V. ötéves terv időszakában elvégzendő felada­tok megoldására, s a felügyelő bizottság jelentését. Megtárgyal­ta továbbá a szövetkezeti tör­vény és az ipari szövetkezetekre vonatkozó törvényerejű rende­let, valamint az OKISZ alap­szabályának módosításáról elő­terjesztett javallatot. Sokan felszólaltak az ország minden tájáról jelen volt, s az ipari szövetkezeti tevékenység vala­mennyi ágazatát képviselő kül­döttek közül. Az országos ta­nács beszámolójához hasonlóan, a hozzászólások is őszintén fel- j tárták a fogyatékosságokat, s felelősségtudattal elemezték az eddiginél gyorsabb haladás, a társadalom, a népgazdaság érde­keit még jobban szolgáló mun­ka lehetőségeit, módszereit. Ez a törekvés tette tartalmassá, al­kotóvá a kongresszust. Amint Lázár György elvtárs, a Minisztertanács elnöke ki­emelte a kongresszuson elmon­dott beszédében, üdvözölni kell ezt a magatartást, az önkritikus személetet, amely szembenéz mindazzal, „ami hátráltatja a fejlődés ütemét, s ami éppen ezért kijavításra. módosításra szorul. Ennek most különösen megnő a fontossága, hiszen mindannyian tudjuk, hogy az utóbbi években megváltoztak munkánk hazai és külgazdasági feltételei, szigorúbbakká váltak a követelmények, s hogy ter­veink megvalósításának elen­gedhetetlen feltétele a haté­konyság gyorsabb ütemű növe­lése“. Most már, miután a kongresz- szus megszabta a további mun­ka és fejlődés irányát, s a párt politikájával és a szocialista tervgazdálkodással összhangban megfogalmazott követelménye­ket, az egyes ipari szövetkezete­ken a sor. Rájuk vár az a fel­adat, hogy adottságaikhoz képest, a területfejlesztési és ipartele­pítési programba jól beillesz­kedve, a lehető legtöbbet ad­ják. Miniszterelnökünk erős hang­súlyt adott kongresszusi beszé­dében annak, hogy a szocialista építésben ma es a távolabbi jö­vőben is számolunk a szövetke­zeti mozgalommal. „Tovább folytatjuk jól bevált szövetke­zetpolitikánkat — mondta. — Eközben abból indulunk ki, hogy noha van bizonyos elté­rés a munka társadalmasításá­nak fokában, az irányítás és a jövedelemelosztás módjában, az állami és a szövetkezeti tulajdon egyaránt szocialista tulajdon... A jövőben is fontos feladat a szo­cialista tulajdon mindkét for­májának egyidejű tökéletesíté­se, fejlesztése, az egymás kö­zötti kapcsolatok sokoldalú erő­sítése. a jó tapasztalatok kölcsö­nös meghonosítása.” Mindenkinek, aki az ipari szö­vetkezetekben dolgozik, bizta­tást és biztonságot jelenthet ez. Erőteljes ösztönzést arra, hogy ( legjobb képességei szerint, s j vállalva az ésszerű kockázatot a termelés, a gazdálkodás fej­lesztésében. kezdemenyezöen vegezze munkáját. Ez a lényégé a'nnak, amihez az. ipari szövet­kezetek VII., kongresszusa Rész­letekbe menően is értékes segít­séget adott. Gulyás Pál Építik a forty omo vezet éket Békéscsaba jobb ivóvízellátásáért bővítik a íőnyomóvezeték-háló- zatot. A KEV1ÉP Újkígyóstól Békéscsabáig építi a 600 millimé­teres főnyomóvezctéket, melyen hamarosan érkezik az ivóvíz a megyeszékhelyre. A munkát árokásó gép segíti, s műszakonként 130—140 méter hosszú és 2,3 méter mely árkot ás Fotó: Veress Erzsi Neurózískutatás Kubában Több csirke, pecsenyekacsa és liba Szezon a baromfiiparban Nemzetközileg is elismert a Kubai Tudományos Akadémia intézeteinek neurózískutató te­vékenysége. Többek között en­nek tulajdonítható, hogy három évvel ezelőtt, amikor Moszkvá­ban megkötötték a szocialista országok tudományos akadé­miáinak sokoldalú egyezményét, a 8-as számú téma, a neurózis­kutatás irányítását Kubára bíz­ták. A Szovjetunió, Magyaror­szág. Csehszlovákia, az NDK és Kuba tudományos akadémiái­nak együttműködésével Havan­nában létrehozták ennek a ku­tatási területnek a központ­ját. A közelmúltban hazánkban írták alá az erre vonatkozó egyezményt. Nemrég Lengyel- ország és Bulgária is bejelen­tette, hogy részt vesz a közös kutatásban. i A havannai és orientei kuta­tók. valamint a kubai egészség- ügyi minisztérium szakemberei havonta értékelik a munkát. Az együttműködő szocialista orszá­gok tudományos akadémiái pe­dig évenként összegzik az ered­ményeket és kitűzik a további feladatokat. (PRENSA LATINA —BUDAPRESS) A Békéscsabai Baromfifeldol­gozó Vállalatnál alapos szervező munkára volt szükség ahhoz, hogy a III. negyedévi terv túl­teljesítéséhez biztosítsák a nyersanyagot. Ezért tovább ja­vították kapcsolataikat a nagy­üzemi termelő partnerekkel, amelynek 'eredménye, hogy a nagyüzemektől átvett baromfi J és tojás aránya jelentősen emel­kedett. Szeptember végéig 2039 j vagon baromfit, 55 vagon nvu- lat, 36 vagon galambot és 84 millió tojást vásároltak fel. Az átvett baromfi mennyisége az idán 10, a galamb mennyisége ! csaknem 20 százalékkal több, mint az. elmúlt esztendő azonos időszakában volt, nyűiből és to­jásból kevesebbet vettek át. E két utóbbi kiesése indokolja a baromfifelvásárlás növelését. A háromnegyedévi eredmények­hez nagyban hozzájárult az át­lagsúly növekedése, ami 64,5 va­gon többletet jelentett. A múlt évhez viszonyított mintegy 10 ! százalékos túlteljesítés elsősor­ban a csirkéből, a pecsenyelibá­ból és pecsenyekacsából szár­mazik. A termelés a felvásárlásnak megfelelően alakult. Figyelem­be véve, hogy a társvállalatok­tól 221 vagon árut vettek át, csaknem 10 százalékkal több ba­romfit dolgoztak fel az elmúlt 9 hónapban, mint tavaly a há­romnegyed év alatt, növekedett az export, vágott baromfiból 71 vagonnal többet exportáltak az idén, mint tavaly. Ami a IV. negyedévi felada­tokat illeti. 4,3 millió pecsenye­csirkét, több mint 100 ezer tyú­kot. 90 ezer kövér- és májlibát, mintegy 180 ezer húslibát, ugyanennyi pecsenyekacsát és 86 ezer pulykát kell feldolgoz­ni. Továbbra is fő feladat a partnergazdaságokkal történő kapcsolattartás, a szerződési fel­tételek kölcsönös betartása. Er­re különösen a IV. negyedév­ben szükséges fokozott figyel­met fordítani, mert ekkor ala­pozik meg a következő évi ter­meltetést. EDES-KESERŰ CSEMEGEK A megyei vendéglátói pari vál­lalat cukrászati üzemeben min- l den nagyban folyik; kis muniták- hoz, kis tételekhez nem is kez­denek. — Hány tojást tör fel napon­ta? f — Háromezret. Néha három- j ezer-ötszázat is. __ Minden nap ezt csinálja? — Négy éve, állandóan. — Kiszámította mar, hányat töri Jet ezalatt?’?' 1 * ; ” __ Nem, de biztosan vagonok­ról lehet szó. Akár úszkálhatnék is benne... S árkány Paine Csór vasról jár be naponta. Alapbére 1 HuO fo­rint. ez a jutalékkal együtt fel­megy 1 900-ra. Ebben inát az állami tizetéskiegészítések is benne vannak. — Eboól még útiköltséget is fizetek — teszt hozzá. — Igaz. hogy ezt. ötven forint kivételével, visszakapom a vállalattól. Sok asszony, lány szorgosko­dik itt. De a nagybani cukrász­munka: öles edényeket. II—IS kilós tepsiket emelgetni — eny- j hén szólva — nem éppen köny- j nyű. Petrovszki György — kiváló dolgozo; tizenhat éve dolgozik itt — a másnapi termékbemuta­tóra lortadíszeket készít marci­pánból. Apró korongokat vág ki a vékony lepényből, rózsaszi­rom formájúra alakítja, maid vízzel „hozzáragasztja” a többi­hez: ígv formálódik keze alatt a tortadísz. — Korszerűtlenek a termelő- eszközök: ez országosan megol­datlan — monöia. — Látja, itt van ez a három kés. Ezek a leg­Eraber pávával A legutóbbi Pen-kongresszu-1 son mesélte Tom Stoppard an­gol drárbaíró: egy barátja igen jó körülmények között él vidé­ken. Egy reggel éppen borotvál­kozott, amikor észrevette, hogy egyik pávája kibújik a kerítésen. Ügy, ahogy volt, beszappanozott arccal az állat után eredt, meg is fogta, de a vég nélkül höm­pölygő autófolyam miatt nem tudott átmenni az utcán, hogy j betérjen házába. A történethez Tom Stoppard a következő sza- i vakat fűzte: „Nagyon szeretném tudni, vajon mit gondoltak az emberek, amikor az út szélén megpillantották a félig borot­vált arcú embert, karjában egy pávával.” alapvetőbb szerszámok. A há­romból egy a vállalaté, kettő a sajátom. Nem kapunk. Nincs se- I hol. Ha legalább egy ipari sző- I vetkezet foglalkozna vele, már az is sokat segítene. Amikor 59- ben idekerültem, ez a műhely ox-szágosan is a legmodernebbek közé tartozott, de most már szűk. Leállítani, a munkát be­szüntetni nem lehet. Folyamato­san tatarozzák, de mire a vé­gére jutnak, kezdhetik elölről. — Van már két' villany kémén- , cénk — mutatja a műhely vé- [ gében Kocsor László üzemveze­tő. — További kettővel maris át tudnánk állni villamos fű­tésre. de addig nem lehet, amíg mellette hagyományos széntüze­lés folyik. Csak egyszerre térhe­tünk át a korszerűbb tüzelés­re. — Alapbérem 2 500 forint — | magyarázza Petrovszki György —, s ha a 3770 forintos átlagke- ; resetemból a nem rendszeres túlmunkadíjat, meg az állami fi­zetéskiegészítéseket leszámítom, a jutalékom csak havi 409 fo­rintot tesz ki átlagosan. Hogy is van? A cukrászok fi- ] zetése alapbérből és j utalókból tevődik össze. Mindkettő mérté- ! két bonyolult gazdasági muta-1 tők szabályozzák. A vállalat a cukrászok és a konyhai dolgo-; zók bérfejlesztésére igen sokat 1 fordított az elmúlt években — más ágazatai terhére is. A sok áldozattal, éjszakai és ünnep­napi szolgálatokkal járó. nehéz fizikai munkáért kétségtelenül nincsenek túlfizetve. Jól tudják ezt az üzem és a vállalat vezetői is, csakhogy az érvényben levő szabálvzók szerint — általános társadalmi érdekből — mind az alapbér növelése, mind a juta­lékrendszer átváltoztatása anya­gilag is ösztönzőbbé, amelv ál- ta’ános bérnövekedést jelentene, hátránvos szankciókat: bünte­tést von maga után. — 10 kiló norcukor. 20 marsa-] rin. 34 liszt és víz — sor/ilia egy' ■szakmunkástanuló Kocsor Lász­lónak a linzertészta-késznés „mű­szaki adatait”. — Rendben van — hangzik a válasz —; menj, és csináld. — Mi a helyzet az utánpótlás­sal? — izép szakma ez. de mosta­nában nein divatos. Az ev min- í den napján dolgozunk. A ííata-1 iok hiába kapják meg a szabad xtapot, ha nem ünnepnapra esik, nem tudnak úgy szórakozni. ■ mint szeretnének. Tavaly példá­ul csak egy tanuló tett. szak­munkásvizsgát. A helyzet azon- | ban javul. Az idén már hat el- i ső és két másodéves tanulót fog­lalkoztatunk Tavaly meg 1500 forint alapfizetéssé! kezdett egy fiatal cukrász, az idén ezzel szemben már 1800 forinttal in­dul. Újabban több figyelmet fordítunk a szakma népszerűsí­tésére is: a pályaválasztási ta­nácsadó közreműködésével ter­mékbemutató kiállításokat és előadásokat rendeztünk. De még mindig nem használjuk ki eléggé <■ propaganda nyújtotta lehető­ségeket. Békéscsabán egykor harminc­nál is több cukrászmester mű­ködött. Nem volt olyan bő vá­laszték, mint most. de az ízek, zamatok egyénibbek voltak. Az árut nem kellett szállítani, s a kis tételeknél nagyobb szerepük lehetett a féltve őrzött régi re­cepteknek, az egyéni fantáziá­nak. Éieszínvonalunk emelkedését egyértelműen jelzi, hogy évente 8—10 százalékkal nő a kereslet a cukrászsütemények iránt. Ez megköveteli, hogy' a termelés döntően nagyüzemi méretekben történjen. Mégis, hogyan lehet­ne a színvonalas tömegellátás és a gazdagabb választék, különle­gesebb ízek kettős — és egyfor­mán jogos — igényét összeegyez­tetni? úgy. hogy működne egv nagyüzemi méretekben termelő központi műhely is, de kis mű­helyek is — adja meg a választ az üzem égjük legrégibb szak­embere, Martincsek János. — A kis műhelyek a központtól kap­ják a nyersanyagot, de egyéni módon dolgozzák fel. például Debrecenben. Van erre oélda nálunk, Békéscsabán is. A ré­tesbolt a Jókai utca sarkán nagyszerűen bevált, közmegelé­gedésre. kitűnően működik. — Hány éve árusít ez a bolt0 — Nyolc éve. ' ~ s hány ilyen kis bolt van még:’ — Ez az egy. Valami megmozdult tehát e nem könnyű, de szép mesterség korul. A ]kezdéti sikerek kétség­telenül biztatóak. Egvelőre azonban a haladás csak úgy ara- szoleat. ahogv a cukrászokba sü­teményt. tortát díszítik. Centi- méterenként. Nagyobb léptekkel nem lehet­ne? Varga János A SÉKCSMimsg. M76. OKTOBER 31,

Next

/
Thumbnails
Contents