Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-31 / 258. szám
J Az OKISZ kongresszusa után K ét napon át tanácskozott az ipari szövetkezetek VII. kongresszusa. A több mint félezer küldött megvitatta és jóváhagyta a legutóbbi öt év eredményeiről, s figyelmeztető tanulságairól szóló beszámolót, az országos tanács irányelveit az V. ötéves terv időszakában elvégzendő feladatok megoldására, s a felügyelő bizottság jelentését. Megtárgyalta továbbá a szövetkezeti törvény és az ipari szövetkezetekre vonatkozó törvényerejű rendelet, valamint az OKISZ alapszabályának módosításáról előterjesztett javallatot. Sokan felszólaltak az ország minden tájáról jelen volt, s az ipari szövetkezeti tevékenység valamennyi ágazatát képviselő küldöttek közül. Az országos tanács beszámolójához hasonlóan, a hozzászólások is őszintén fel- j tárták a fogyatékosságokat, s felelősségtudattal elemezték az eddiginél gyorsabb haladás, a társadalom, a népgazdaság érdekeit még jobban szolgáló munka lehetőségeit, módszereit. Ez a törekvés tette tartalmassá, alkotóvá a kongresszust. Amint Lázár György elvtárs, a Minisztertanács elnöke kiemelte a kongresszuson elmondott beszédében, üdvözölni kell ezt a magatartást, az önkritikus személetet, amely szembenéz mindazzal, „ami hátráltatja a fejlődés ütemét, s ami éppen ezért kijavításra. módosításra szorul. Ennek most különösen megnő a fontossága, hiszen mindannyian tudjuk, hogy az utóbbi években megváltoztak munkánk hazai és külgazdasági feltételei, szigorúbbakká váltak a követelmények, s hogy terveink megvalósításának elengedhetetlen feltétele a hatékonyság gyorsabb ütemű növelése“. Most már, miután a kongresz- szus megszabta a további munka és fejlődés irányát, s a párt politikájával és a szocialista tervgazdálkodással összhangban megfogalmazott követelményeket, az egyes ipari szövetkezeteken a sor. Rájuk vár az a feladat, hogy adottságaikhoz képest, a területfejlesztési és ipartelepítési programba jól beilleszkedve, a lehető legtöbbet adják. Miniszterelnökünk erős hangsúlyt adott kongresszusi beszédében annak, hogy a szocialista építésben ma es a távolabbi jövőben is számolunk a szövetkezeti mozgalommal. „Tovább folytatjuk jól bevált szövetkezetpolitikánkat — mondta. — Eközben abból indulunk ki, hogy noha van bizonyos eltérés a munka társadalmasításának fokában, az irányítás és a jövedelemelosztás módjában, az állami és a szövetkezeti tulajdon egyaránt szocialista tulajdon... A jövőben is fontos feladat a szocialista tulajdon mindkét formájának egyidejű tökéletesítése, fejlesztése, az egymás közötti kapcsolatok sokoldalú erősítése. a jó tapasztalatok kölcsönös meghonosítása.” Mindenkinek, aki az ipari szövetkezetekben dolgozik, biztatást és biztonságot jelenthet ez. Erőteljes ösztönzést arra, hogy ( legjobb képességei szerint, s j vállalva az ésszerű kockázatot a termelés, a gazdálkodás fejlesztésében. kezdemenyezöen vegezze munkáját. Ez a lényégé a'nnak, amihez az. ipari szövetkezetek VII., kongresszusa Részletekbe menően is értékes segítséget adott. Gulyás Pál Építik a forty omo vezet éket Békéscsaba jobb ivóvízellátásáért bővítik a íőnyomóvezeték-háló- zatot. A KEV1ÉP Újkígyóstól Békéscsabáig építi a 600 milliméteres főnyomóvezctéket, melyen hamarosan érkezik az ivóvíz a megyeszékhelyre. A munkát árokásó gép segíti, s műszakonként 130—140 méter hosszú és 2,3 méter mely árkot ás Fotó: Veress Erzsi Neurózískutatás Kubában Több csirke, pecsenyekacsa és liba Szezon a baromfiiparban Nemzetközileg is elismert a Kubai Tudományos Akadémia intézeteinek neurózískutató tevékenysége. Többek között ennek tulajdonítható, hogy három évvel ezelőtt, amikor Moszkvában megkötötték a szocialista országok tudományos akadémiáinak sokoldalú egyezményét, a 8-as számú téma, a neuróziskutatás irányítását Kubára bízták. A Szovjetunió, Magyarország. Csehszlovákia, az NDK és Kuba tudományos akadémiáinak együttműködésével Havannában létrehozták ennek a kutatási területnek a központját. A közelmúltban hazánkban írták alá az erre vonatkozó egyezményt. Nemrég Lengyel- ország és Bulgária is bejelentette, hogy részt vesz a közös kutatásban. i A havannai és orientei kutatók. valamint a kubai egészség- ügyi minisztérium szakemberei havonta értékelik a munkát. Az együttműködő szocialista országok tudományos akadémiái pedig évenként összegzik az eredményeket és kitűzik a további feladatokat. (PRENSA LATINA —BUDAPRESS) A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál alapos szervező munkára volt szükség ahhoz, hogy a III. negyedévi terv túlteljesítéséhez biztosítsák a nyersanyagot. Ezért tovább javították kapcsolataikat a nagyüzemi termelő partnerekkel, amelynek 'eredménye, hogy a nagyüzemektől átvett baromfi J és tojás aránya jelentősen emelkedett. Szeptember végéig 2039 j vagon baromfit, 55 vagon nvu- lat, 36 vagon galambot és 84 millió tojást vásároltak fel. Az átvett baromfi mennyisége az idán 10, a galamb mennyisége ! csaknem 20 százalékkal több, mint az. elmúlt esztendő azonos időszakában volt, nyűiből és tojásból kevesebbet vettek át. E két utóbbi kiesése indokolja a baromfifelvásárlás növelését. A háromnegyedévi eredményekhez nagyban hozzájárult az átlagsúly növekedése, ami 64,5 vagon többletet jelentett. A múlt évhez viszonyított mintegy 10 ! százalékos túlteljesítés elsősorban a csirkéből, a pecsenyelibából és pecsenyekacsából származik. A termelés a felvásárlásnak megfelelően alakult. Figyelembe véve, hogy a társvállalatoktól 221 vagon árut vettek át, csaknem 10 százalékkal több baromfit dolgoztak fel az elmúlt 9 hónapban, mint tavaly a háromnegyed év alatt, növekedett az export, vágott baromfiból 71 vagonnal többet exportáltak az idén, mint tavaly. Ami a IV. negyedévi feladatokat illeti. 4,3 millió pecsenyecsirkét, több mint 100 ezer tyúkot. 90 ezer kövér- és májlibát, mintegy 180 ezer húslibát, ugyanennyi pecsenyekacsát és 86 ezer pulykát kell feldolgozni. Továbbra is fő feladat a partnergazdaságokkal történő kapcsolattartás, a szerződési feltételek kölcsönös betartása. Erre különösen a IV. negyedévben szükséges fokozott figyelmet fordítani, mert ekkor alapozik meg a következő évi termeltetést. EDES-KESERŰ CSEMEGEK A megyei vendéglátói pari vállalat cukrászati üzemeben min- l den nagyban folyik; kis muniták- hoz, kis tételekhez nem is kezdenek. — Hány tojást tör fel naponta? f — Háromezret. Néha három- j ezer-ötszázat is. __ Minden nap ezt csinálja? — Négy éve, állandóan. — Kiszámította mar, hányat töri Jet ezalatt?’?' 1 * ; ” __ Nem, de biztosan vagonokról lehet szó. Akár úszkálhatnék is benne... S árkány Paine Csór vasról jár be naponta. Alapbére 1 HuO forint. ez a jutalékkal együtt felmegy 1 900-ra. Ebben inát az állami tizetéskiegészítések is benne vannak. — Eboól még útiköltséget is fizetek — teszt hozzá. — Igaz. hogy ezt. ötven forint kivételével, visszakapom a vállalattól. Sok asszony, lány szorgoskodik itt. De a nagybani cukrászmunka: öles edényeket. II—IS kilós tepsiket emelgetni — eny- j hén szólva — nem éppen köny- j nyű. Petrovszki György — kiváló dolgozo; tizenhat éve dolgozik itt — a másnapi termékbemutatóra lortadíszeket készít marcipánból. Apró korongokat vág ki a vékony lepényből, rózsaszirom formájúra alakítja, maid vízzel „hozzáragasztja” a többihez: ígv formálódik keze alatt a tortadísz. — Korszerűtlenek a termelő- eszközök: ez országosan megoldatlan — monöia. — Látja, itt van ez a három kés. Ezek a legEraber pávával A legutóbbi Pen-kongresszu-1 son mesélte Tom Stoppard angol drárbaíró: egy barátja igen jó körülmények között él vidéken. Egy reggel éppen borotválkozott, amikor észrevette, hogy egyik pávája kibújik a kerítésen. Ügy, ahogy volt, beszappanozott arccal az állat után eredt, meg is fogta, de a vég nélkül hömpölygő autófolyam miatt nem tudott átmenni az utcán, hogy j betérjen házába. A történethez Tom Stoppard a következő sza- i vakat fűzte: „Nagyon szeretném tudni, vajon mit gondoltak az emberek, amikor az út szélén megpillantották a félig borotvált arcú embert, karjában egy pávával.” alapvetőbb szerszámok. A háromból egy a vállalaté, kettő a sajátom. Nem kapunk. Nincs se- I hol. Ha legalább egy ipari sző- I vetkezet foglalkozna vele, már az is sokat segítene. Amikor 59- ben idekerültem, ez a műhely ox-szágosan is a legmodernebbek közé tartozott, de most már szűk. Leállítani, a munkát beszüntetni nem lehet. Folyamatosan tatarozzák, de mire a végére jutnak, kezdhetik elölről. — Van már két' villany kémén- , cénk — mutatja a műhely vé- [ gében Kocsor László üzemvezető. — További kettővel maris át tudnánk állni villamos fűtésre. de addig nem lehet, amíg mellette hagyományos széntüzelés folyik. Csak egyszerre térhetünk át a korszerűbb tüzelésre. — Alapbérem 2 500 forint — | magyarázza Petrovszki György —, s ha a 3770 forintos átlagke- ; resetemból a nem rendszeres túlmunkadíjat, meg az állami fizetéskiegészítéseket leszámítom, a jutalékom csak havi 409 forintot tesz ki átlagosan. Hogy is van? A cukrászok fi- ] zetése alapbérből és j utalókból tevődik össze. Mindkettő mérté- ! két bonyolult gazdasági muta-1 tők szabályozzák. A vállalat a cukrászok és a konyhai dolgo-; zók bérfejlesztésére igen sokat 1 fordított az elmúlt években — más ágazatai terhére is. A sok áldozattal, éjszakai és ünnepnapi szolgálatokkal járó. nehéz fizikai munkáért kétségtelenül nincsenek túlfizetve. Jól tudják ezt az üzem és a vállalat vezetői is, csakhogy az érvényben levő szabálvzók szerint — általános társadalmi érdekből — mind az alapbér növelése, mind a jutalékrendszer átváltoztatása anyagilag is ösztönzőbbé, amelv ál- ta’ános bérnövekedést jelentene, hátránvos szankciókat: büntetést von maga után. — 10 kiló norcukor. 20 marsa-] rin. 34 liszt és víz — sor/ilia egy' ■szakmunkástanuló Kocsor Lászlónak a linzertészta-késznés „műszaki adatait”. — Rendben van — hangzik a válasz —; menj, és csináld. — Mi a helyzet az utánpótlással? — izép szakma ez. de mostanában nein divatos. Az ev min- í den napján dolgozunk. A ííata-1 iok hiába kapják meg a szabad xtapot, ha nem ünnepnapra esik, nem tudnak úgy szórakozni. ■ mint szeretnének. Tavaly például csak egy tanuló tett. szakmunkásvizsgát. A helyzet azon- | ban javul. Az idén már hat el- i ső és két másodéves tanulót foglalkoztatunk Tavaly meg 1500 forint alapfizetéssé! kezdett egy fiatal cukrász, az idén ezzel szemben már 1800 forinttal indul. Újabban több figyelmet fordítunk a szakma népszerűsítésére is: a pályaválasztási tanácsadó közreműködésével termékbemutató kiállításokat és előadásokat rendeztünk. De még mindig nem használjuk ki eléggé <■ propaganda nyújtotta lehetőségeket. Békéscsabán egykor harmincnál is több cukrászmester működött. Nem volt olyan bő választék, mint most. de az ízek, zamatok egyénibbek voltak. Az árut nem kellett szállítani, s a kis tételeknél nagyobb szerepük lehetett a féltve őrzött régi recepteknek, az egyéni fantáziának. Éieszínvonalunk emelkedését egyértelműen jelzi, hogy évente 8—10 százalékkal nő a kereslet a cukrászsütemények iránt. Ez megköveteli, hogy' a termelés döntően nagyüzemi méretekben történjen. Mégis, hogyan lehetne a színvonalas tömegellátás és a gazdagabb választék, különlegesebb ízek kettős — és egyformán jogos — igényét összeegyeztetni? úgy. hogy működne egv nagyüzemi méretekben termelő központi műhely is, de kis műhelyek is — adja meg a választ az üzem égjük legrégibb szakembere, Martincsek János. — A kis műhelyek a központtól kapják a nyersanyagot, de egyéni módon dolgozzák fel. például Debrecenben. Van erre oélda nálunk, Békéscsabán is. A rétesbolt a Jókai utca sarkán nagyszerűen bevált, közmegelégedésre. kitűnően működik. — Hány éve árusít ez a bolt0 — Nyolc éve. ' ~ s hány ilyen kis bolt van még:’ — Ez az egy. Valami megmozdult tehát e nem könnyű, de szép mesterség korul. A ]kezdéti sikerek kétségtelenül biztatóak. Egvelőre azonban a haladás csak úgy ara- szoleat. ahogv a cukrászokba süteményt. tortát díszítik. Centi- méterenként. Nagyobb léptekkel nem lehetne? Varga János A SÉKCSMimsg. M76. OKTOBER 31,
