Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-31 / 258. szám

Megkezdődött a Magyar—Szovjet Baráti Társaság VI. országos értekezlete

Űszinte légkör, nyílt vélemények

írta' Gyulavári Pál, a megyei PB titkára

(Folytatás az 1. oldalról.) szocialista társadalom építését haznákban — folytatta Nagy Mária. Az eltelt időszakban legfontosabb feladatunknak azt tartottuk, hogy a két nép barátságának erősítésével elősegítsük pártunk határozatainak eredményes megvalósítását. Ez számunkra azt jelentette, hogy nap. ról-napra újabb tömegeket győzzünk meg igazunkról, igyekezzünk eljutni az úgynevezett kis kollektívákhoz, és megismerjük véleményüket, választ adjunk kérdéseikre. Megállapíthatjuk, hogy az országos elnökség és a tagcsoportok tevékenysége is hozzájárul a felnőtt dolgozók, az ifjúság magatartásának. szemléletének formálásához. Az MSZBT tevékenységé j része a párt által irányított helyi tömegpolitikai munkának. A helyi partszervek irányító tevékenysége nemcsak a tagcsoportok tartalmi munkájának meghatározásában jut kifejezésre, hanem abbán is. hogy a napi politikai feladatok megoldásában is igénylik segítségüket. így válhatnak a tagcsoportok az üzemi, intézményi és a lakóterületi közvélemény aktív formálói: csak így lehet folyamatos és hatékony a Szovjetunióról szóló propaganda, így válhat igazán értékessé a barátsági.

| munka tartalma. A tagcsoportok | tevékenységének hatását meg- | sokszorozza, hogy' a barátsági munka mind több helyen ötvöződik a társadalmi és tömeg- szervezetek, a tanácsok tevékenységével is.

Ezután arról szólt Nagy Má- : ria, hogy az eltelt időszakban I tovább erősödtek a léiovjet test- j vérszervezethez, az SZMBT-hez fűződő kapcsolatok, s a két ba- | ráfi társaság mind gazdagabb, | hatékonyabb segítséget nyújt egymás munkájához. A közös eredmények között tartjuk számon. hogy népeink egvre többet tudnak egymás életéről, kapcsolataink mind élőbbek, közvetlenebbek. Ehhez nagyban hozzájárulnak a szélesedő testvérkapcsolatok. Napjainkban valamennyi magyar megyének van szovjet testvérkapcsolata, s ezek tartalmukkal, a személyes kapcsolatok közvetlenségével segítik a munkát.

A népeink közötti barátság elmélyítéséért folytatott munka újabb gazdag lehetőségeit nyitotta meg a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza. Itt tagcsoportjaink kezdeményezésére jött létre a szocialista brigádok klubja; a szovjet kultúr centrum ad otthont a Szovjetunióban végzett ösztöndíjasok klubjának. Könyvtára. filmtára, kiállítási anyagai

és előadói értékes segítséget jelentenek a tagcsoportoknak, változatosabbá teszik programjainkat.

A magyar—szovjet barátság mélyen gyökerezik népünk érzés, és gondolatvilágában. Ez a barátság érdekeink, eszméink és céljaink közösségén nyugvó politikai alabelvünk. A népeink közötti barátság megköveteli tőlünk — hangsúlyozta Nagy Mária —. hogy elmélyültebb, alaposabb. sokoldalúbb legyen / a Szovjetunió, az ott élő emberek munkáját, hétköznapjait bemutató felvilágosító, tájékoztató tevékenységünk is. Mint mondotta, politikai és érzelmi elkötelezettségünk nehéz harcokban kovácsolódott. szilárdult. Soha nem feledhetjük a szovjet népnek a hazánk felemelkedéséért hozott áldozatát, segítségét..

— Mozgalmunk, amely több mint három évtizedre tekinthet vissza, tág lehetőségeket kínál mindazoknak, akik tenni akarnak nemes céljaink megvalósításáért. Nemcsak az évtizedes hagyományokat kell őrizni, hanem tovább kell lépnünk és ebben szükség van minden kezdeményezésre, alkotó erőre, amely egyben a barátságért folytatott munka, a mozgalom továbbfejlesztését, ’gazdagítását szolgálja -- hangoztatta a főtitkár.

munka nemcsak mennyiségében, hanem minőségében is javult.

A Magyar—Szovjet Baráti

Társaság munkájának eddigi eredményei szilárd biztosítékot jelentenek arra. hogy a társaság nemes feladatát a jövőben is egész társadalmunk javára, sikerrel teljesíti.

Kívánom, hogy az országos értekezlet végezzen eredményes munkát. Kívánom, hogy* a küldött elvtársak a mozgalom lelkes társadalmi munkásai, a tanácskozás tapasztalataival gazdagodva érjenek el további sikereket! — fejezte be felszólalását Óvári Miklós.

* * *

Felszólalt a vitában többek között V. M. Sztrioanoi\ az SZBTSZ első elnökhelyettese, az OSZSZSZK kulturális miniszterhelyettese, a Szovjet—Magyar

Baráti Társaság küldöttségének vezetője, valamint Jankó Zsófia, az Orosházi Állami Gazdaság dolgozója.

*• * *

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar—Szovjet Barati Társaság VT. országos értekezlete alkalmából kitüntetéseket adományozott a magyar—szovjet barátsági munkában kiemelkedő érdemeket szerzett személyiségeknek.

A kitüntetéseket, az aranykoszorús plaketteket és az arany- koszorús jelvényeket Apró Antal, az MSZBT elnöke szombaton az Országházban nyújtotta át.

Az MSZBT-értekezlet vasárnap folvtatia munkáját,. (MTIl

a

z MSZMP XI. kongresszusának és a Központi Bizottság határozatának

megfelelően a kommunisták Békés megyében' is nagy felelősséggel készültek a párttagsági könyvek cseréjét mege'özó beszélgetésekre, annak tudatában, hogy a párttagság egészét érintő nagy politikai eseményből, a párt belső életének fontos kérdéséről van szó.

A páytvezetőség és tagság igényes felkészítése fontos része volt a beszélgetések lebonyolításának. Alapját a határozatok tanulmányozása, a végzett munka értékelése és a tennivalók pontos számbavétele adta. A beszélgető csoportok, az így kialakított vélemények birtokában folytattak termékeny eszmecserét a párttagokkal. Ezeket pártszerű, elvtársi őszinteség és nyíltság jellemezte.

— A lefolytatott beszélgetésekről — a teljesség igénye nélkül — tapasztalatainkat az alábbiakban foglalhatjuk ősz. sze:

— A párttagokkal folytatott véleménycsere során mind a vezetőség, mind a tagság a fő hangsúlyt a helyi kérdésekre, az alapszervezeti munka értékelésére és továbbfejlesztésének tennivalóira helyezte. Ezt igazolja, hogy a felvetések 65—70 százaléka az alapszervezetek életével foglalkozott.

— A beszélgetések elején találkoztunk olyan véleménnyel, hogy „Miről beszéljek én?”, ..Ismerjük egymást, mi újat tudunk mondani!”. Ezek a felvetések gyorsan megszűntek, helyükbe az egészséges izgalom, várakozás, készülés és kellő optimizmus lépett. Az észrevételek többsége pártunk politikájáról, a munkahelyi kollektívák feladatairól, a lakóhely, közösség és az egyén gondjairól szóltak A javaslatok konkrétsága jó lehetőséget és egyben segítséget adott a pártvezetőségnek a párttagok jobb megismeréséhez, az ésszerű munkamegosztás kialakításához. Kiemelten volt szó a feladatokról, az 1976-os év tennivalóiról. Érdeme a beszélgetéseknek, hogy a párttagok mondanivalója a munkahelyi kollektívák tagjainak véleményét is tartalmazták.

S

ok szó esett a szocialista brigád- és verseny mozgalomról, a szakszervezet és ifjúsági szervezetek munkájáról. Többen szóvá tették, hogy a jövőben a párt szervezetei az eddigieknél jobban támaszkodjanak a szakszervezetben és ifjúsági szervezetekben dolgozó kommunistákra. rendszeresen segítsék és számoltassák be őket a végzett munkájukról.

— A beszélgetések többségén beigazolódott, hogy a kommunisták többet és jobban akarnak dolgozni és felelősséget éreznek a közösségért, a megoldásra váró feladatok végrehajtásáért.

A párttagok őszintén, nyíltan és felelősséggel nyilatkoztak a párt politikájáról, annak helyi végrehajtásáról, az üzemi lakóterületi munka eredményeiről és a meglevő hiányosságokról. gondokról. Pozitívnak tartjuk azt. hogy a beszélgető csoportok szükség esetén a téves nézetekkel vitatkoztak, s a kérdések jelentős részét az eszmecsere során tisztáztak.

— A vezetőség állásfoglalása alapján a beszélgető csoportok valamennyi párttagnak a munkájáról véleményű; mondtak és megfogalmazták a jövőre vonatkozó elvárásokat. Az észrevételek döntő többségét a párttagok elfogadták.

Tanulságos, hogy a párttagok több javaslatot, hasznos észrevételt tettek, elsősorban a helyi kérdésekről. Következetesebb és hatékonyabb ellenőrzést es végrehajtást kérnek a társadalmi. gazdasási élet területén.

— A helyi feladatok végrehajtása érdekében tovább kell javítani az alapszervezetek cselekvési egységét. Növelni kell a párt politikája melletti kiállást, éberséget. Ebből a párttagság, ahogyan ezt kifejezésre juttatták, a jövőben nagyobb részt kíván vállalni.

— A vezetőségtől a jövőben szigorúbb fellépést kérnek a szervezeti szabályzat megszegőivel szemben.

— Sokan bírálták a pártmegbízatások rendszerét, kérték annak arányosabb elosztását és rendszeres értékelését. Elhang- ZQtt, hogy hatékonyabban kell dolgozni a pártonkívüliek körében. Ezt tekintsék komoly párk. megbízatásnak.

— Felhívták a figyélmet a párttagsági könyvek rendszeres és folyamatos ellenőrzésére. .Javasolták, hogy érdemes lenne bevezetni a taggyűlések előtt a tagkönyvek ellenőrzését.

A munka fontos fázisa volt az értékelő taggyűlés. A pártvezetőségek kellő figyelmet fordítottak az összegző taggyűlések előkészítésére, az elhangzott javaslatok. észrevételek gondos minősítésére. Lényeges volt ezeken az észrevételek, javaslatok csoportosítása. Különbséget kellett tenni az általánosítható és az egyedi felvetések között. Fokozott figyelmet fordítottak a felsőbb szervek felé elhangzottak továbbítására és azokra történő visszajelzésre.

A beszélgetések során minden párttag véleményt mondott, azok is. akik eddig nem igen szóltak. Az értékelő taggyűléseket is — akárcsak a beszélgetéseket — a nyíltság és az. őszinteség légköre jellemezze

B megtartott beszélgetések és az értékelő taggyűlések során a párttagság alig több mint egy százaléka jelezte a pártból való kilépési szándékát. Legtöbbjük arra hivatkozott, hogy nem tud eleget tenni a párttagsággal szemben támasztott megnövekedett követelményeknek. Mások nem találták meg számításukat, nem érték el egyéni céljukat, megsértették a párt erkölcsi normáit, nem teljesitették kötelességüket. Ezeket a vezetőség és a tagság méltatlannak tartotta a párttagságra. Mindezt fi- gvelembevéve hangsúlyozni szeretnénk. hogy a kilépők többsége kötődik a párthoz, nem is szabad megbélyegezni őket. Éppen olyan hasznos tagjai a társadalomnak, mint mások, ha rendesen és becsületesen dolgoznak.

összességében megállapítható, hogy a beszélgetések során reális képet kaptunk arról, hogy a megye párttagsága hogyan látja helyét az alapszervezetekben. hogyan értékeli az alapszervezet munkáját, mi a véleményük a különböző kérdésekről.

M

egnyugvással elmondhatjuk. hogy a megye párttagságának véleménye a megye lakosságának véleményét is tükrözi. Továbbra is ügyelünk arra. hogy a fő célt ne tévesszük szem elől, a beszélgetések fokozottan segítsék az alapszervezetek munkáját, az egész párt. a megye pártszerveinek tevékenységét. Figyelmen kívül nem hagyva azt a tényt, hogy a közel 900 alapszervezetben dolgozó kommunisták helyt állnak és képesek dolgozni a pártonkívüliekkel együtt azon, hogy a XI. kongresszus határozataiból a megye előtt álló sokoldalú feladatok megvalósuljanak. A megyei pártbizottság tudatában van annak, hogy a párttagsággal való beszélgetésekkel egy olyan folyamat indult meg. amelynek az aktívabb politizálással, a következetesebb munkával kell pároÓvári Miklós

Óvári Miklós, az MSZMP PB | tagja, a KB titkára a Magyar— i Szovjet Baráti Társaság orszá- j gos értekezletén bevezetőjében | elmondotta: minden jelenlevő azzal a jó érzéssel vehet részt a tanácskozáson, hogy eredményes és hasznos munkát végzett, jó ügyet szolgált, hozzájárult a magyar—szovjet barátság erősödéséhez, s ezzel egyaránt segítette a béke és a szocializmus nemzetközi ügyét, s hazánk, né- [' pünk lessajátabb érdekeit.

A Magyar—Szovjet Baráti I Társaság tevékenysége teheti szervesen illeszkedik a párt- és kormány politikájához, amelynek egyik Sarkalatos elve a magyar—szovjet barátság ápolása és erősítése.

övárj Miklós ezután részletesen szólt a két nép barátságának mély történelmi gyökereiről. s arról, hogy é barátságnak új korszaka kezdődött 1944—45 fordulóján.

Az elmúlt több mint három évtized történelmének nagy tanulsága. hogy hazánkban a szó- j cializmus ügye és a Szovjet- j unióhoz fűződő barátság és sző- I vétség egymástól elválasztha- ! tatlan. Ezt a barátságot nemcsak | a hazánkban elesett felszabad!-1 tó1 szovjet harcosok és a Szovjetunióban eltemetett magyar in- | ternacionalisták sírhantjai jelképezik. ez a barátság nemcsak j emlékművekben él, a közös munka alkotásai körülveszik, j gazdagítják és megszépítik mindennapi életünket.

Nagy jelentőségűnek taríjuk a ] Szovjetunió tizedik ötéves tér- : vét, amely nemcsak a Szovjet- j unió előrehaladását biztosítja a j kommunizmus felé. hanem egy- J ben szilárd és növekvő hátteret : is teremt a Szovjetunió és a I szocialista országok közötti ! munkamegosztás fejlődéséhez, a i KGST keretében megvalósuló j gazdasági integrációhoz.

Népeink barátságában és i együttműködésében kiemelkedő szerepe van a világ békéjéért I és biztonságáért a többi szocialista országgal együtt vállalt liö- j zös felelősségünknek. . A Varsói | Szerződés keretében megváló- I sülő együttműködés népünk be_ | késénél:, biztonságának, függet-\ lenségének megbízható tárna- [ sza.

Az SZKP XXIV. kongresszusán meghirdetett békeprogram, amit a XXV. kongresszus továbbfejlesztett, s az SZKP Központi Bizottságának legutóbbi ülésén Brezsnyev elvtárs beszéde ismételten megerősített es tzámos fontos kérdésben kookfelszólalása

retizált, népünk teljes egyetértésével és támogatásával találkozik.

A magyar és a szovjet nép kapcsolatának erősödését az élet minden területén elsősorban az teszi lehetővé, hogy a két ország vezető pártjának, a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a Magyar Szocialista Munkáspártnak a pglitikája azonos elveken nyugszik, azortósak alapvető ér- kekéí, s azonosak céljai.

A továbbiakban megállapította:

— A Szovjetunióval való mélyen baráti, internacionalista viszonyunk fontos megnyilvánulása kulturális együttműködésünk is, amely mind mértekét, mind pedig jellegét, úgyszintén bizalmi légkörét tekintve, meg- relel általános kapcsolatainknak, szerves része azoknak.

Kulturális együttműködésünk I jelentőségét, nagyságrendjét né- j hány összefoglaló adat is érzé- j kelteti. Harminc év óta — azóta, hogy szervezett kulturális együttműködésről beszélhetünk — könyvkiadásunk kereken 13 ezer szovjet müvet jelentetett meg magyar nvelven. összesen mintegy 8tf*millió példányban.

Az együttműködés másik oldalát nézve, megállapíthatjuk, hogy magyar szerzők müveiből külföldön valamennyi ország közül a Szovjetunióban adnaI: ki legtöbbet és a legnagyobb példány számban: a Szovjetunióban vetítik a legtöbb magyar filmet, itt van a legtöbb nézője a klasszikus és kortársi magyar színdaraboknak, kiállításoknak és más magyar vonatkozású kulturális eseménynek.

Napjainkban a Szovejtunióval, a szocialista országokkal való kulturális együttműködésünk nemcsak az egymás közti kapcsolatok rendszerében van egyre fokozódó jelentősége. Köz- velve-közvetlenül a két rendszer kiterjedtebb ideológiai küzdelmében is mind hatásosabb fegyverré válik. Azáltal, hogy a példa erejével bizonyítja: a szocialista országok felfogásában és gyakorlatában az országok közötti kulturális egvüttrhűkö- dés az emberi kultúra legjobb klasszikus és mai értékeinek kölcsönös megismertetését. a népek közötti megértés szellemének térhódítását szolgálja. Es azáltal is. hogy megnöveli képességünket arra, hogy közös, szocialista válaszokat adjunk a mai világ, a mai kultúra sokakat foglalkoztató problémaira.

Az elnökség írásos beszámolója helyesen állapítja meg. lioov a taccsonoi-tokban védett