Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-30 / 257. szám

Ipari formatervezés

Szabványokból

iff. S, mester —1976

milliárdok

X közvélemény a szabványokat a minőség és a fogyasztói erdekvédelem eszközeként tartja számon. Kétségkívül vita, reklamáció vagy valamilyen kár esetén a szabvány a gyártókkal és a kereskedőkkel szemben a fogyasztó támasza, hiszen peres ügyekben mércéül szolgálhat, a kártérítés jogi alapját képezheti. Nem is meglepő, hogy a vállalatoknál a sza hányról vegye« érzelmek alakultak ki: kívülről érkező, hatósági, a „szabály az szabály” konokságú előírásnak érzékelik, ami olykor nem vág éppen egybe a gyári érdekekkel. Ez így is van rendjén: nem árt a sok millió fogyasztó, felhasználó erdekeit a szabványok előírásaival is védeni a csoportérdekek esetleges túlkapásaitól. Ezt a szabványokban rejlő lehetőséget a világon mindenütt igyekszenek is kihasználni.

A szabványok azonban a minőség védelme mellett meglepően nagy hasznot hozhatnak a vállalatoknak is.

Ennek igazolására vegyünk egyetlen területet a vállalati munka köréből, nevezetesen, hogy mennyi megtakarítás származhat az egységesítésből, a tipizálásból. az ilyen jellegű szabványosításból. Induljunk ki abból, hogy a csavarok, tengelyek, óntvényházak például sok helyen igen laza, szinte becsült anyagnormák alapján,készülnek. Milliárdókat lehetne megtakarítani — az anyag, és energiafelhasználás. továbbá a munkaidő-ráfordítások csökkentésével —, ha a., gépgyártók a tipizálás segítségévei szűkítenék termékeik részegységeinek és alkat- részeinek méretválasztékát.

Ez konstruktőri feladat, úgy megtervezni a különböző teljesítményű, sőt akár eltérő célú gépeket, hogy azokhoz nagy számban azonos méretű alkatrészeket (kötőelemeket, borítólapokat, kapcsolókat) és részegységeket (tengelyeket, öntleket) használhassanak fel, hogy a szerelést .az építőszekrényelv szerint szervezhessék meg az üzemben.

Itt az egyik előny, az alkatrészeket (ha a gépeket esetleg nem is) nagy sorozatban, előre elkészíthetik, a tömeggyártás nagyobb gazdaságosságával. A másik előny, hogy a tipizált alkatrészek, öntvények hosszú távon változatlan méreteik miatt a kohászatnál kisebb ráhagyást , sál készülnének, ezt meg lehetne követelni, s így egész sor gépipari vállalat feszesebb anyagnormákra térhetne át.

A tipizálás a készletgazdálkodást , is egyszerűsíthetné, állandósítva az anyagok, félkész áruk méreteit, formáit, fajtáját. A vállalati belső szabványosítással kialakított tipizálás a nemzetközi versenyképességet kézenfekvőén javítja, hiszen a termékek minőségét stabilizálja, a pótalkatrész-ellátást zavartalanabbá teszi; az előregyártóit alkatrészekből, raktárról — nem gond egy-egy tételt a szerelőszalag helyett a szervizekhez továbbítani.

A tipizálás a nemzetközi termelési együttműködésbe való bekapcsolódást is nagyban megkönnyíti. A jól ismert-„Zsiguli”- programot például az alkatrészek nemzetközi tipizálása nélkül nem lehetett volna elindítani, hasonlóan a KGST-tagál- lan-.ok egységes számítástechnikai rendszerének kiépítését sem, vagy a konténerizációs programot. amelyhez egész Európára érvényes konténerméret-kategó- riákat kellett szabvánnyá nyilvánítani. • ,

A fenti példák is érzékeltetik, milyen nagy lehetőségeket rejtenek magukban a korszerű szabványok és főként a vállalati, ágazati szabványosítás. Az efajta szabványok a termelés szervezésének, a gazdaságosság, a versenyképesség, a műszaki színvonal javításának nélkülözA címben jelzett festő, későközépkori művészetünk alakja, az 1500-as évek táján élt. Kilétét. működési területét homály .fedi. Nevét sem tudjuk. Képein csak ennyit jelzett: M. S.

Beszélgetőtársam egy mai

M.á. mester: Mészáros Sándor, a Békéscsabai Kötöttárugyár textiltervezője, kelmetechnológiai és gyártmányfejlesztési osztályvezető. Leültet az agyagokkal, tervekkel, textilmintákkal zsúfolt irodában, ahol hatodmagával dolgozik. Kávéval kínál. Vajon hogyan kezdte volna a beszélgetést négy-ötszáz évvel korábban élt művészelödje ... ? ö mindenesetre XX. századi módon kezdi, lendületesen, fiatalosan.

— Nem álmodozunk — mondja. — A textiltervezés alapja a terv és a rendelkezésre álló technológia. Ám ezeknél is döntőbb a gazdaságosság, az, hogy a termék piacképes legyen. Köztudott, hogy gyárunk néhány évvel ezelőtt veszteséges üzem volt. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, minél előbb korszerűsíte- | nünk kellett egész gyártmány- : szerkezetünket, s átallnunk a piacképesebb, színvonalasabb cikkek termelésére. Hogyan tör- | tént? Először is át kellett szer- j veznünk a gyártmány-előkészí- ■ tést: azt a menetet, amíg egy- egy terméket piacra dobunk. A cél az volt, hogy még a gyártás megkezdése előtt megerősítsük j a házon belüli kontrollt.

— Hogyan érték ezt el?

Elgondolkozva kavargatja kávéját. — A kelméket zsűrik elé visszük — mondja —; nem is egv, hanem több bizottság elé.

‘ Kivitelezés után az új kelme . első darabja az úgynevezett műszaki zsűri elé kerül, ahol a főművezető, a gyárrészlegvezető és az üzemrészek vezetői bírálják el: gyártható-e az anyag. ' és milyen! technológiai megoldással. Javaslatot tesznek a J konfekcionálásra is, vagyis ar- i ra, hogy például bébiruhát, fehérneműt vagy éppen sportcikhetetlen eszközei, vényházakat, fogaskerék-áttéte- Gerencsér Ferenc

VWWVVVWWWVVVVWVWWVWVVWVWWVWVVVWWVWWWVWVI tVWWWVWVWWVWVWVVWWVWVWV

Korszerű, gabonatárolók

két, célszerű-e az anyagból készíteni. Ezután az „árzsüri” következik, amelyen az igazgató, a főmérnök, a főkönyvelő vesz részt, de ott van ^ kereskedelmi osztályvezető, sőt a munkaügy képviselője is, hiszen itt már a gyárthatóság a dolgozók, a normák szempontjából is szóba kerül. Itt dől el minden: a kelme ára, várható nyereségtartalma; az, hogy milyen konfekcióra, s végül milyen piacra kerül.

Magas, középkorú férfi áll meg mellettünk. Bemutatkozunk. — Szajbély Mihály — mondja, s udvariasan elnézést kér, amiért félbeszakítja a beszélgetést; Sándorral van rövid megbeszélnivalója. Amikor elmennek, megtudom, hogy az igazgatóval ismerkedtem meg.

Néhány perc múlva már az üzemcsarnokokat járjuk Mészáros Sándorral. Innen is, onnan is réköszönnek, vagy ő köszönti az ismerősöket. Minden második emberhez van egy-egy kedves szava, barátságos, találó megjegyzése. Amikor az egyik üzemrészben leszerel egy alkatrészt a körkötőgépről, hogy megmutassa a tűk vezérlését, a segédkező fiatal szakmunkáshoz fordulva megjegyzi:

— Piszkos ez a gép... .

Nemcsak tervező, hanem a

gyár első 6zámú gyártmányfejlesztési szakembere és főtechnológusa is.

— Szeleten^ a gépeket — mondja. — A tervezői kvalitás attól is függ. hogy a gép hogyan engedelmeskedik. Ezt a főiskolán nem tanítják. Ez az élet. A technológiához, a gépekhez is nekem kell a legjobban érteni.

Új épülethez érünk a gyárudvaron. Az üzemcsarnok szép, világos, de még üresen áll.

— Ez lesz az új festödénk — magyarázza. — lehet úgy is jól termelni, hogy állandóan új fonalakat hozunk, s viszonylag kis mennyiségű alapanyagfajtákból próbálunk változatos, szép termékeket létrehozni. De lehet úgy is, hogy viszonylag kevés fajta alapanyagból állítunk elő gazdag választékot, sok változatot. Újabban inkább az utóbbit követjük: nemcsak'a gyártással törődünk, hanem mind többet a kikészítéssel a festéssel is.

Az utóbbi evekben új, korszerű gabonatárolók építtetésével sok ezer vagonnal bővítette tárolóterét a Fejér megyei Gabona felvásárló és Feldolgozó Vállalat. Rövidesen elkészül a legújabb, 600 vagonos fémsilóegyüttes és egy 250 vagonos tároloraktár is * székesfehérvári malom szomszédságában ^Ti fotó — Jászai Csaba — KS)

Magyarán; arra törekszünk, ami mindenütt a legjobb módja a gazdaságos termelésnek: a minél készebb árukat itt, a gyáron belül előállítani.

A tervezőiroda falán egész kollekció van a különböző elismerő oklevelekből. Egv részük a tervezői kollektívának szól: tavaly egy első, két 2. és három 3., az idén pedig két első és négy harmadik díjat nyertek a Budapesti Nemzetközi Vasár j „Korszerűség — Divat” pályázatán. Mészáros Sándor — érthetően — mégis arra az egyéni oklevélre a legbüszkébb, amelyet tavaly a külkereskedelmi minisztertől kapott. Meg arra, hogy ehhez az idén a szakma Kiváló Dolgozója címet is megszerezte.

Elmenőben majdnem megkérdezem, hogy elégedett-e. De a portán egyszerre ketten is megszólítják: a gyár mindennapos dolgai, gondjai... A kérdés így is. úgy is fölösleges.

Nem igy azonban a jókívánság: további jó munkát, sok sikert, „Mi S. mester”!

Varga János

Fogalmak — közelről

A munkaerő szakmai összetétele

A népgazdaságban foglalkoztatott munkaerő-állományt több szempontból vizsgálhatjuk. A területi összetételen például a vidék és városok, illetve egyes megyék közötti munkaerő-megoszlást értjük; az ágazati struktúrán a munkaerőnek a népgazdaság különböző ágazatai közötti. megoszlását; s végül a szakmai összetétel a munkaerő-állomány minőségi összetételére utal és százalékosan fejezi ki a szakmunkások, a betanított munkások, a segédmunkások, az érettségizettek, diplomások 6tb. arányát az összes foglalkoztatott munkaerő-állományon belül.

A munkaerő szakmai összetétele, iskolai végzettsége folyamatosan változik. I960—1973 között pl. az érettségizettek száma 389 200-ról 899 500-ra emelkedett, a diplomásoké pedig 169 706-ról 336 100-ra.

A munkaerő szakmai összetételét az iparban a következő adatok jellemzik: 1973-ban az állami ipar 1,5 millió dolgozót foglalkoztatott, 1078 OOO munkást, 144 692 műszakit, 137 896 adminisztratív dolgozót, 62 222 kisegítő alkalmazottat és 18 275 nem ipari csoportba tartozó dolgozót. Á munkások megoszlása: 475 876 szakmunkás, 417 581 betanított munkás és 174 426 segédmunkás. 1960-hoz viszonyít; va nőtt a szak- és a betanított munkások száma a segédmunkásoké pedig csökkent. Az egyedi és kis sorozatú termékeket gyártó iparágakban a munkásállományon belül a szakmunkások száma és aránya dominál. Ennek fordítottja jellemzi a híradástechnika és a textilipar munkásállományát.

Okos gondolat az ezermester- szolgálat

Ha a lakásban elromlik a vízcsap, a villany, a fürdőszobában meglazul néhány csempe, vagy a ragasztáá miatt kiesik a szék lába, csak nagy nehezen talál az ember valakit, aki a hibát kijavítja. Azt is munkaidőben Kell keresni és várni otthon, amíg megérkezik. Emiatt a dolgozók kénytelenek egy nap szabadságot, vagy a munkahelyről néhány órai kilépést kérni.

Az ilyen nem pihenésre fordi- tott „kényszerszabadság” és a kilépések miatt elveszett soksok munkaidő nemcsak az egyénnek, hanem a társadalomnak is nagy kárt okoz. A megelőzése tehát fontos közérdek. Ezt szolgálja most a Kisiparosok Országos Szövetsége (KiOSZií békéscsabai körzeti csoportjának egy új kezdeményezése. Ennek alapján tervezi, hogy egy-egy lakótelepen vagy kerületben — a városi tanács támogatásával — néhány fontosabb géppel, eszközzel. így hegesztőberendezéssel, fúrógéppel, vasasztallal, satuval, gyalupaddal, asztalosszerszámokkal, stb. ellátott műhelyt alakít ki. A műhelyben szakioa- ri javítócsoportot hoz létre olvan szakmunkásokból. akiknek állandó munkahelyük van és vállalják. hogy munkaidő után — működési engedéllyel — néhány órát még itt tevékenykedjenek. Lehetőséi teremtődik a hozzáértő nyugdíjasoknak is arra, hogy bekapcsolódjanak a javítócsoport munkájába.

Mindez eavelőre terv. ami akkor valósulhat maid meg. ha lesznek elegen, akik nemcsak értenek a zár. a vízcsap, a villanyvezeték. a csempe, a bútor és mondjuk a gyermekkocsi. meg az o1a ikálvha javításához, hanem vái’a'koznak is az ezermester- szolgálat tejjesílésére.

r. u-