Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-30 / 257. szám
Hétezer kilométer vízvezeték épül, 1100 kilométerrel bővül a csatornahálózat fiz Országos Tervhivatal a tanácsok ötéves közműfejlesztési programjáról A* OmágM Tervhivatal az elmúlt hetekben valamennyi megyei tanács képviselőivel konzultált az adott megye öteves tervéről, annak pénzügyi megalapozottságáról. Ahol a lehetőségek alá- vagy túlbecsülését, vagy aránytalanságokat tapasztaltak, erre felhívták a tanácsi vezetők figyelmét. így a középtávú előirányzatokat helyenként, az éves tervek kidolgozása során módosítják, finomítják. A megyei tervek öesaegerjeae alapján az Országos Tervhivatalban tájékoztatták az MTI munkatársat a vízi-közmúfej- lesztés, vagyis a vízmű, a vízvezeték- és csatornahálózat bővítések, valamint a szennyvíz- j tisztító telepek építésének vár- ] ható alakulásáról. A legfőbb tapasztalat, hagy a megyei tanácsok középtávú tervei ezúttal a népgazdasági tervvel szorosabb összhangban vannak, mint a korábbi tervidőszakban. A vízellátás és csatornázás bővítésére az egymást követő ötéves tervidőszakokban" körülbelül 60—60 százalékkal növekvő összegeket költöttek, illetve költenek. 1976 és 1980 között 33 milliárd forintos költséggel fejlesztik a vízi-közműhálózatot. 1970-ben a lakosság fele. tavaly már 61 százaléka kapott a hálózatból egészséges vizet, arányuk 1980-ra 72—73 százalékra emelkedik. A megyék terve szerint a közműhálózatba bekapcsolt lakások aránya Báos megyében a jelenlegi 19-ről 33 százalékra, Békés megyében 18- ról 29, Zalában 27-ről 43 szá- j zalékra emelkedik, Szabolcsban pedig, ahol 1970-ben a lakásoknak még mindössze 5, tavaly pedig 14 százaléka kapott vezetékes vizet, 1980-ig a lakások csaknem egyharma- dát kapcsolják a közműhálózatba. / A korábbi fejlesztések egyik hiányossága volt, hogy a közműhálózatba bekapcsolt lakások aránya jelentősen emelkedett ugyan, de oly módon, hogy egyes helyeken a lakások nagy többségét bekapcsolták a közműszolgáltatásba, más községekben pedig túlzottan lassú volt a fejlődés. 1980-ra a legrosszabbul ellátott ilyen településeken is a lakásoknak legalább 52 százaléka kap központi vízellátást, vagyis meggyorsítják a nivellálódás folyamatát. 1976 és 1960 között összesen 7000 kilométer vízvezeték épül. Regionális vízművek létesítésével javítják a többi között Eszak-Nógrád, a Balaton környék. Észak-Vas megye, Kaposvár vízellátását, Pécs vízgondjainak megoldására épül a második mohácsi vezeték, a Keleti Főcsatorna második szakaszának építkezései nyomán pedig Debrecen naponta újabb 60 ezer köbméter vízhez jut. MegkezŰfépítés Szeghalmon A szeghalmi Nagyközségi Tanács az V. ötéves tervben 9,8 millió forintot irányzott elő útépítésre. A munkát már megkezdte az Útépítő Tröszt Debreceni Közúti Építő Vállalata. Korszerű utat kap a Bethlen, a Bocskai, a Somogyi és a Bacsó utca. A két előbbi utcában elkészül a szennyvízcsatorna is. Az utakat 1977. júniusában adják át a forgalomnak. dődik a tiszai vízkivétel! mű építése is, ami Nyíregyháza számára jelenti majd a vizgondok megoldását. Dunakeszi és Szód környékéről Kistarcsa és Gödöllő körzetébe vezetnek majd vizet A legnagyobb beruházással, mintegy két és fél milliárd forint«« költséggel a csepeli vízmű épül, amely naponta 225 ezer köbméter vizet termel, s az újonnan létesítendő kisebb vízművekkel együtt, napi 300 ezer köbméterrel növeli a főváros vízellátását. Egyébként az ország jelenleg évente 5 milliárd köbméter vezetékes vizet kap, a mennyiséget a következő öt év folyamán mintegy 50—60 százalékkal növelik. _ A csatorna hálózatba bevont lakások aránya a jelenlegi 29 százalékról 1980-ban 35—37 százalékra emelkedik. Ehhez öt év alatt 1100 kilométerrel bővítik az ország csatornahálózatát, s egész sor szennyvíztisztító telepet is építenek, amelyek egyenként 300—500 millió forintba kerülnek. Szennyvíztisztító telep épül például, Miskolcon, Győrött, Szombathelyen, Pécsett, Debrecenben, Szolnokon, Szegeden ás a fővárosban. Az Országos Tervhivatalban felhívták a tanácsi vezetők figyelmét. hogy a közműfejlesztés tervét csak akkor tudják teljesíteni, ha a beruházásokat műszakilag. gazdaságilag alaposan előkészítik. Újabb Knysorompik A közút és a vasút találkozását nemcsak mint közúti átjárót tartják nyilván, hanem mint a közlekedés egyik veszélyes pontját. A Minisztertanács által elrendelt fénysorompóprogram előírja, hogy az V. ötéves tervben minden olyan kereszteződést biztosítani kell, ahol tömegközlekedési járművek (autóbuszok stb.) közlekednek, illetve a közút nagy forgalmú. E program szellemében a MÁV Szegedi Igazgatósága is meghatározta ez- irányú feladatait, és évente jelentős összeget fordít a közút— vasút kereszteződések biztonsági berendezéssel — fénysorompókkal — való ellátására. Ez évben az igazgatóság területén 15 kereszteződést látnak el korszerű fénysorompóval, ennek felét Békés megyében szerelik fel. Október 29-én, pénteken két úi fénysorompó üzembe helyezésére került sor olyan kereszteződésben, ahol korábban sorompó nem volt. Az egyiket Vésztő és Okány vasútállomások között szerelték fel. Itt mintegy egymillió forintos költséggel vonat által vezérelt önműködő fénysorompó biztosítja a közúti járművek biztonságos áthaladását. A másikat a Körösladány—Dévavá- nya vasútállomások között a Kisújszállás—Kör.ösladánv ösz- szekötő út kereszteződésében helyezték üzembe 820 ezer forintos költséggel. A most átadott fénysorompókkal a MÁV Szegedi Igazgatósága területén már 120 fölé emelkedett a fénysorompó-biztosítással ellátott útátjárók száma. A korszerűsítés tovább folytatódik, s még ebben az évben Békés megyében újabb hat veszélyes közút—vasút kereszteződésben szerelnek fel fénysorompót. Gellert József Archívumvezetők tájértekezlete Békéscsabán Tanácskoznak as arch ívűm vezetők az oktatási igazgatóság épületében Tegnap fejeződött be az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének szervezésében Békéscsabán Baranya, Bács, Békés, Csongrád, Győr-Sopron, Heves, Nógrád, Somogy, Szolnok, Vas megyék és a Budapesti Pártbizottság archívumvezetőinek, munkatársainak háromnapos tájértekezlete. A párt- és mozgalmi iratok gondozása, kezelése és felhasználása időszerű szakmai kérdéseiről Szerényt Imre. a Párttörténeti Intézet tudományos munkatársa tájékoztatta a részvevőket, akik ezt követően élénk eszmecsere keretében számoltak be tapasztalataikról, munkájuk Fejlődőit a gyermekintézmények tartalmi munkája, tárgyi ás személyi ellátottsága Ülést tartott az SZMT elnöksége Október 89-én, .pénteken ülést ] tartott a Szakszervezetek Békés j megyei Tanácsának elnöksége. Elsőként a megye gyermekin- , tézmény-ellátottságáról, a tárgyi és személyi feltételekről, az j V. ötéves tervben várható fej- j lesztésről tárgyalt. Második na- | pirendként tájékoztató hangzott el az ÉDOSZ és a HVDSZ szakszervezeti bizottságainak tevékenységéről a vállalati középtávú és szociálpolitikai tervek készítésében. Végül a SZOT kedvezményes üdültetés keret- j számainak éves felosztását hagyta jóvá a testület. Az első napirenddel kapcsolatban az előterjesztés bevezetőben megállapította, hogy megyénkben 42 állandó tanácsi bölcsőde 1675 hellyel és hat üzemi bölcsőde 165 hellyel működik. Ezeken kívül a megyei költségvetésben 100 idény bölcsődei hely működésére a költség biztosított. Ismert dolog, hogy a bölcsődei helyek növelése nem tartott lépést az igényekkel. Ez év első felének végén az 1675 tanácsi bölcsődei helyre 1853, a 165 üzemi helyre 188 gyermeket vettek fel, A terhelés a megye különböző területein változó, legnagyobb a zsúfoltság Békéscsabán és Orosházán. Mindez annak ellenére érvényes, hogy az elmúlt öt esztendőben mintegy 500-zal nőtt a tanácsi bölcsődei helyek száma. A bővítéssel egyidejűleg törekedtek az ellátás színvonalának javítására. Ez a meglevő bölcsődék korszerűsítésével, a szakképzett gondozói létszám emelésével, az egységes gyermekélelmezés bevezetésével valósult meg. A színvonal emeléséhez tartozik hogy 1970-től a bölcsődevezetők és beosztott gondozónők, összesen csaknem 300- an, szervezett továbbképzésen vettek részt. Ennek eredménye, hogy bölcsődéinkben ma már a gondozással együtt korszerű | nevelőmunka is folyik. Ugyanez mondható el az óvodákról is, hiszen a közoktatás- politikai határozat egyértelműen rögzítette, hogy az óvodáknak a szociális gondoskodás mellett jelentős szerepük van az iskolára való előkészítésben, s így oktatási rendszerünk első láncszemét alkotják. Ennek is szerepe van abban, hogy az óvodai helyek az elmúlt években jelentősen bővültek. Míg 1972-ben 191. addig ez évben 204 óvc^ia működik, s mintegy kétezerrel több gyermeket tudnak elhelyezni. Zsúfoltság sajnos itt is van, elsősórban a városi óvo-- dáknál, sorrendben Orosházán, Békéscsabán, az orosházi járásban, Gyulán és Szeghalmon. Ami a fejlesztéseket illeti, az V. ötéves tervben a bölcsődei helyek számát 300-zal. az óvodaiakat 1200-zal kívánják növelni. Különösen a megyeszékhely lakótelepein, valamint a felsorolt városokban, járásokban indokolt a fejlesztés. Az óvodák legnagyobb része gondozott, megfelel a jelenlegi követelményeknek. A tárgyi feltételek és az eszközellátottság szempontjából három csoportra oszthatók: jó, megfelelő és kielégítő feltételekkel rendelkező óvodák. Az elmúlt években jelentős javulás történt a tárgyi feltételekben, amelyhez nem csupán a fenntartó tanácsok, hanem ar üzemek és szocialista brigádok is hozzájárultak. A tárgyi feltételek javulásával nem tartott lépést a személyi feltételek alakulása, évről évre képesítés nélküli nevelők beállítására van szükség. Kedvező viszont, hogv ezek legnagyobb része ma már továbbtanul. A napközi otthonok, mint a gyermekintézmények harmadik csoportja iránti igény megyénkben is évről évre növekszik. Az 1976—77-es tanévet 15 ezer 562 napközis gyermekkel kezdték, ez a tanulók több mint 36 százalékát jelenti. Az elmúlt Fan- évhez képest ez csaknem 3 százalékkal, 1168 gyermekkel több. A jelentős növekedés ellenére sem tudták kielégíteni az igényeket s az elutasítottak száma nem csökkent. Mindez I anna.k ellenére történt, hogy az elmúlt évhez képest, 40-nel nőtt a napKözis csoportok száma. Ezért indokolt, hogy elsősorban az alsósok számára biztosítsák a napközis ellátást: a 425 napközis csoportból jelenleg 259 alsótagozatos. A napközis felszerelésben előrelépés történt, 57 önálló napközis szoba van. Az V. ötéves tervben az épülő 104 általános iskolai tanterem további kedvező változást hoz majd. A bölcsődék, az ovodak. a napközi otthonok tartalmi munkájának színvonalat rendszeres továbbképzéssel emelik. Ezzel, valamint a tárgyi és személyi feltételek további javításával a népesedéspolitikai határozat ide vonatkozó részenek megvalósítását is szolgálják. gondjairól, terveikről. Többször visszatérő probléma volt a hely- történeti kutatómunka elősegítése, még jobb megszervezése, s ennek kapcsán a publikációs lehetőségek eredményesebb hasznosítása. Külön tájékoztató hangzott el a Békés megyei párt- bizottság archívumának munkájáról. Ennek során K'vács ' Fe- rencné archívumvezető beszámolt a párt megyei végrehajtó bizottságának a munkásmozgalmi hagyományok ápolásáról hozott határozata végrehajtásáról is. A szakmai tanácskozáson kívül megyei pártbizottságunk lehetőséget teremtett arra. bogy a jelenlevők megismerkedjenek Békés megye helyzetével. Erről Gyulavári Pál, a párt megyei bizottságának titkára tájékoztatta a megjelenteket, majd üzemek látogatására is sor került. Orosházán az üveggyárat, Békéscsabán a kötöttárugyárat nézték meg a tanácskozás, részvevői. Gonda József városi első titkár nemcsak Orosháza gyors szocialista fejlődéséről szólt az üveggyári látogatás során, hanem meleg szavakkal ismertette a város forradalmi hagyományait, amelyek ma is elevenen hatnak nemcsak az idősebbek, hanem az ifjúság körében is. MHSZ tanácsadó testületi ülés Október 28-án ülést tartott Békéscsabán a Magyar Honvédelmi Szövetség megyei tanácsadó testületé. Az ülésen — amelyen részt vettek a megye párt-, állami, társadalmi szerveinek képviselői — új testületi tagokat mutattak be, majd Ivicz Imre alezredes, az MHSZ megyei titkára tartott ismertetést. Tájékoztatta a jelenlevőket a nyilvános, ünnepi MHSZ-klubköz- gyúlésekról, azok előkészítéséről, a július 1-én életbe lépett honvédelmi törvényből adódó feladatokról, valamint az MHSZ- vezetők országos tanácskozásáról. Kibédí Varga Lajos, a KISZ megyei bizottságának titkára az ifjúsági szövetség honvédelmi nevelő tevékenységéről beszélt, 5 az együttműködő szervek képviselői felszólalásukban elemezték az MHSZ-szel való kapcsolat, az együttműködés lehetőségért, a Jiönvédelmi nevelés es sport módszereit, formáit. 3 ’•»76 OKTOBER 30,
