Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-29 / 256. szám

Az új téliszalámi-gyár

Belvízrendezés Gyula körzetében

Két és fél hónappal a kitűzött határidő előtt befejezték a Szeged Szalámigyár rekonstrukcióját. A gyár átépítése alatt a termelés folyamatos volt, sőt ebben az évben terven felül még negyven vagon szalámit készítenek (MTI Fotó — Ilovszky Béla — KSt

'

Több mint 200 négyzetkilométer területet érintő belvízrendezési munkák fejeződtek be a napokban Gyula környékén. A Fehér-Körös bal oldala, áz országhatár, a Békéscsaba—Lökősháza és a Békéscsaba—Gyula vasútvonal

által határolt területen mintegy 26 kilométernyi új csatorna épült, és csaknem 50 kilométer csatorna bővítésére került sor, számos új berendezéssel. A belvizek visszatartására alakították ki a Tavaszréti tározót, melyben 4,3 millió köbméter belvíz tartható vissza.

Az új létesítmények elkészítését határidő előtt, költségmegtakarítással sikerült megoldani. A költség 28 ‘millió 153 ezer forint. A munkálatok befejezése kedvező hatással lesz Kétegyháza község belvízmentesítésére is.

Száz évre épülő betonvárak

— Az a szóbeszéd járja: Bé-! késcsabán. a Lencsési úton épü- | lő 11 szintes lakóházak „kártyavárak".

— Építésük hasonlít hozzá, ■ lapokból, elemekből készül. A ■ kártyavár nem bír el egy só- j hajtást sem. ezek az épületek viszont földrengés- és robba- j násbiztosak — válaszol Orvos János, a DÉLÉP fiatal müve- I zjetője. — Nagy szilárdságú betonból készülnek az alapok, a kapcsolatok. Hogyan? Javaslom, nézze meg, s győződjön meg róla — invitál.

»...nem születtem dologra...."

Tizenhármán vannak, s mindegyikük cigány, többségük törzs- gárdatag. Hatan az elemet tartják, a brigádvezető pedig kezével dirigálja őket.

— Sokan azt tartják, hogy a

cigány kezébe csak a .hegedű illik, ráadásul a nóta is azt tartja: .......nem születtem dologi

si... ” — mondja a szakállas Rostás Béla, s közben combján veri a cigánydal ütemét.

— Ök erre a szóbeszédre igazán nem szolgálnak rá — bizonygatja Orvos János, akit vajdájuknak tekintenek, s legalább úgy is tisztelik. — Nem a hegedűt hozták, a lapát nyelét fogják meg, de azt aztán ala- j posan.

— Sajnos, ez a bélyeg sokáig megmarad, pedig már nem úgy j élünk, mint ezelőtt 50 évvel—| sorolja Balogh Vilmos. — Édes- j apám 1947-től egy munkahelyen dolgozott nyugdíjazásáig ... Megbecsülte a munkahelyét, és öt is megbecsülték. Hát mi ilyenek akarunk lenni ... — int bú- 1 csúzóul, mert megérkezett az! újabb elem.

Lány, tervekkel

Az építkezésen látszatra kevesen dolgoznak. A házgyári építkezési módnál az előregyártás dominál, az összeszerelés a befejező munkákhoz tartozik. A daru alatt elemekkel rakott trélerek várakoznak. Ezek a hatalmas szállítójárművek naponta kétszer fordulnak Szeged és Békéscsaba között, egyszerre négy elemet szállítanak. Az egész szerzés, szállítás programozott, a daru a kocsiról emeli a paneleket a beépítés helyére.

Az ember megszokta, hogy az építés férfimunka. Itt viszont nem áll ez a megállapítás. Far- mernadrágos, fiatal szőke lány tervekkel járkál, mér, szervez, irányít. Kozmetikai szerek helyett az októberi hűvös idő festette pirosra az arcát.

Kölcsönös bemutatkozás után megtudom, hogy Kulcsár Editnek hívják, fiatal műszaki, az idén érettségizett Békéscsabán, a Vízműben.

— Hogy miért lettem kivitelező? Az egész család műszaki érdeklődésű, engem is erre neveltek — sorolja. — Az iskolában sem a rajzasztali'ól és a fehér köpenyről álmodoztam. Már ott is a végső megvalósítás érdekelt. Igaz. itt jobban kell alkalmazkodni a munkához, ez nem divatbemutató — mondja mosolyogva, s közben elnézést kér, mert hívják.

Építőmunkások veszik körül, kérdeznek tőle, ő válaszol, mér, eligazít, majd mindenki folytatja tovább munkáját.

— Meghallgatja, megfogadja az idősebbek tanácsait, javaslatait?

— Nem csak meghallgatom,

igénylem is Én vagyok a kezdő, sok gyakorlati dolgot tanultam s tanulhatok tőlük. Kölcsönösen segítjük egymást, annál is inkább, mert akik itt dolgoznak egymásrautaltak — válaszol, majd eltűnik az épülő házba.

Egyre magasabbra

A toronydaru 44 méter magasan levő kezelőfülkéjében Ónodi István darussal beszélgetünk. Alattunk, -i mélységben trélerek sora áll, valamivel közelebb az ötödik emeleten az utolsó válaszfalakat szerelik. Az oldalfalak, mint a mesebeli labirintusok, úgy osztják a teret.

Közben a daru horgait beakasztják s lentről intenek: „emelheti a panelt”.

A karvastagságnyi drótkötelek megfeszülnek, a 68 méter magasan levő gémen futnak a kötelek. Az egész építményt megbillenti a hatalmas teher.

— Nem billenünk fel. ezzel a szovjet gyártmányú géppel 80 tonnát lehet emelni 65 méterre — nyugtat Ónodi István, aki több ezer lakás elemeit daruzta Szeged-Tarjánban, Újszegeden, Makón ...

Közben a hatalmas vasezerke- zet méltóságteljesen gördül a sínen, s alig észrevehetően fordul az épülő ház felé. Kezelője gyakorlott mozdulatokkal kezelt a karokat, centiméterről centiméterre engedi a szoba falát, míg az végül megpihen a beépítés helyén.

Az ötödik emeleten 11 tagú

brigád dolgozik. Huszonnégy éves művezetőjük, Hruska János mutatja a lakásokat. Egy- egy épületben 60 lakás készül, másfél, két- és háromszobás változatban. A falak biliárdasztal simaságúak, a fürdőszoba kompletten, összeszerelve érkezik, s csak a helyére szerelik.

— Valamennyi lakásban egymás fölött vannak a fürdőszobák, s amikor elkészült mind a 10 szerelt szint. a vízvezetékeket és a szennyvízvezetékeket egy közcsavarral összekötjük. A lakás szobáiban egy betonréteg készül, majd a helyére kerül a több színű ragasztott szőnyeg- padló, a tapéta, legvégül a nyí. lászárók színfedő mázolása készül — mondja végig a folyamatot a művezető.

é

m *

Ot műszak — egy szint

Az elmúlt évtizedben megváltozott, szinte átalakult az építőipar. A nagyarányú lakásépítésekkel a hagyományos módón már egyetlen vállalat sem képes megbirkózni s ahol lehet, a beruházók igyekeznek kihasználni a házgyárak adta lehetőségeket, a bennük rejlő előnyöket. Természetesen mind ez az építőmunkások szakmai át- rétegződését is megköveteli.

— A házgyári lakásoknál a hagyományos szakmáknak kevés a jelentőségük, mindent csavarunk. hegesztőnk, majd a csomópontokat betonozzuk — mondja Bus Ferenc betonozó. — Csak a jeleket kell ismerni, akkor az ember akár bekötött szemmel is tudja, mi hova következik — folytatja.

S milyen ütemben halad az építkezés? öt műszak alatt szerelnek össze egy szintet, vagyis hat lakást.

— Láthatta, így készül a „kártyavár”, s csak mellesleg említem: százéves időtartamra.

Szekeres András

4 titismaB&si

1976. OKTÓBER 29,

MÉZNEK, DE MÉM LÁTNAK

F

igyelmetlen emberre mond-^ ják, hogy néz, de nem lát, ám használhatjuk-e a többes számot, állíthatjuk-e, hogy emberek bizonyos csoportja — figyelmetlen? Szűkítve a kört: emberek bizonyos csoportja alatt gyári, vállalati vezetőket, irányítókat értve, kimondhatjuk-e, hogy néznek, de nem látnak? Gyakorlati s elméleti tapasztalatok egyaránt figyelmeztetnek e furcsa „vakság” meglétére, a gyorsabb haladás egyik, nem csekély akadályára.

Aligha hihető, akadna olyan ember, aki elismerné a „nézni, de látni nem” vétkes fogyatékosságát. Mégis, sűrűn lehetünk tanúi olyan eseményeknek, me-, lyekről az érintettek váltig állítják, váratlanok, holott valójában nagyon is előre láthatóak voltak. Nincs vállalat vagy iparterület, ahol egyik napról a másikra következnék be a nehéz helyzet, a súlyos gond. Tünetei, jelei már mutatkoztak a bajnak, ám az intézkedésre hivatottak csak néztek, de nem láttak. Nem akartak, vagy nem tudtak látni, a végeredményt tekintve mindegy, előbbinél a felelősség, utóbbinál a képesség, hiánya ad magyarázatot.

Véletlennek, váratlannak, előre föl nem fedhetőnek tarthatjuk-e, hogy befejeződik a sokmillió forintot követő rekonstrukció, s akkor derül ki: nincs elegendő képzett ember az új berendezések kezeléséhez? Pasztán annyi történt: az irányítók kizárólag a rekonstrukció gépi, technikai előnyeit számították ki papíron, s nézték, mekkora eredményekkel kecsegtetnek, de nem látták, milyen további hatások származnak a változásokból, mi az, amiben még cselekedniük kell, idejében. A. példa nem egyedi, mert ez a helyzet a textilipar. az élelmiszeripar több üzemében. Folytathatjuk azokkal az esetekkel, amikor „váratlanul” kiderül, a devizáért vásárolt drága eszközök nem működtethetők az addig feldolgozott nyersanyaggal, jobb, más minőségű kell. ám azt idehaza nem állítják elő. Az meg már szinte tipikus ügynek \ számít, hogy csupán a gyárkapuig terjed a látótávolság, s a kooperáló partnereket nem értesítik a technológiai változásról, á gyártmány módosított műszaki jellemzőiről, ezt csak akkor tudják meg, amikor befut az első szállítmány.

K

isebb és nagyobb horderejű tények magas halma tanúskodik a néznek, de nem látnak módon dolgozók táborának kiterjedtségéről. Hiszen beletartoznak e körbe azok is, akik nem látták meg egy-egy

növényfajta fokozatos romlását — utalhatunk olyan ipari növényre, mint a len, s olyan tömegfogyasztási cikkekre, mint a burgonya —, akik akkor vásároltattak nagy nyersanyagkészleteket vállalatok számára, amikor a világpiacon ezeknek a cikkeknek az ára a legmagasabban állt.

Sok szó esett és esik a tervezés tudományos alapjainak elmélyítéséről, de vállalati, s olykor tágabb körben is a szükségesnél még kevesebb a gyakorlati bizonyíték. A párt XI. kongresszusának határozata félreérthetetlenül mondta ki: ......á népg

azdaság fejlesztésében változatlanul a szocialista tervszerűség érvényesítését kell alapvető feladatnak tekinteni. Ezért szükséges a központi irányítás hatékonyságának növelése, a népgazdasági és a vállalati tervezés színvonalának emelése, az érték- és mennyiségi mutatók, valamint a tervcélok és -eszközök teljesebb összhangja.” Ez az. alapvető feladat azonban nem korlátozódhat a dolgok, teendők egyszerű összeillesztésére, hanem mérlegelni kell a várható hatásokat, következményeket is. Azok viszont, akik csak néznek, de nem látnak, pontosan az ösz- szefüggéseket hanyagolják el — vagy nem ismerik fel! —, az egész helyett a részt teszik a legfontosabbá.

E

z a sz.emlélet- és cselekvés- mód vezet sokfajta egyenetlenségre, feszültségre. A gazdasági tevékenységben vannak, s lesznek is kockázati tényezők, azaz előre nem látható akadályok, nehézségek. Ha most ezeket súlyosbítják fölfedhető, de takarva hagyott kátyúk és buktatók, akkor valóban nyomasztóvá válhatnak a terhek. A szemész- orvos sokféle pápaszemet kínálhat betegeinek, hogy visszanyerjék képességüket a megfelelő látásra. A társadalomnak is módjában áll a furcsa, nem orvosi értelmű vakság gyógyítása, s jó okulárék tucatjai használhatók erre. Olyanok, mint a vezetői alkalmasság szigorú érvényesítése, a felelősség számonkérése, a, kihasználatlanul hagyott lehetősetek okozta veszteségek áthárítása a vétkesekre, s így tovább. Egy valami viszont nem engedhető meg. Az, hogy beletörődve a helyzetbe, tudomásul vegyük, vannak, akik néznek, de nem látnak. Mert ha ezt tesszük, akkor velük együtt botladozhatunk. ■

Veress Tamás

Miről ír

a Szjtulnyik novembsri száma?

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepe alkalmából a folyóirat közli Lenin egyik legközelebbi harcostársa, Luna- csarszkij visszaemlékezéseit, amelyek Az új világ embere című kötetben láttak napvilágot.

200 millió évvel ezelőtti kontinensekről. á belőle kiszakadt földrészekről — Antarktisz, Ausztrália, Dél-Amerika, Afrika, Hindosztán — szól a Hond- vana titka című érdekes írás.

Honnan származnak a szlávok? Mikor különültek el az indoeurópai népektől? A szláv népek őstörténetével foglalkozó cikk nyomon követi a szlávok sorsának alakulását.

A tudomány és technika világában című rovat Injekció tű nélkül című írása a moszkvai Klinikai és Kísérleti Sebészeti Intézet új módszerét ismerteti.

Mindegy-e a búzának, a burgonyának, a zöldségféléknek, hogy nyugat-keleti vagy északdéli irányba vetik. Hogyan hat növekedésükre a Föld mágneses tere? Ezekre a kérdésekre ad választ egy érdekes kutatásról, a mágneses [ejtrágyázásról szóló cikk, melynek címe: Kenyér, mágnes és zöldségfélék.

Jaroszlavl területen halad át a híres Nagy Volgái Üt, amely régmúlt időkben Európa északi területeit kötötte össze a keleti országokkal. Földmunkák közben több mint kétezer arab pénzérmét, dirhemet találtak ezen a vidéken. A VIII—IX. századból való ezüst dirhemek numizmatikai értéke óriási. Az Ermitázs szakértői megállapították, hogy néhány, a maga nemében egyedülálló példány is található a pénzérmék között. Erről a kincsről szól az Ezer év múltán című írás.

I