Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-29 / 256. szám
Szocialista szerződés a medgyesegyházi művelődési ház, az iskola és az úttörőcsapat között l!>74-ben kötötte első szoci-1 alista szerződését a medgves- egyházi művelődési ház a helyi általános iskolával és annak úttörőcsapatával. A szerződést a napokban módosították, figyelembe véve az eddigi tapasztalatokat és az újabb igényeket. Mint azt az első sorokban hangsúlyozták: „A társadalmi érdekeken nyugvó egymásrautaltság megköveteli a tartós és rendszeres kapcsolatot a közoktatás és a közművelődés között, hiszen mindkét intézmény — az iskola és a művelődési ház — munkájának és tevékenységének oktatási és nevelési célokat kell szolgálnia. Az iskola és a-/, úttörőcsapat vezetése az életkori sajátosságoknak megfelelően, az iskolai munkára építve és a rendelkezésre álló lehetőségeket figyelembe véve határozza el, hogy a fiatalokat megismerteti a közösségi művelődés legkülönbözőbb formáival; segítséget nyújt a helyes időbeosztás, a művelődési szokások kialakításához; fejleszti a tanulók öntevékenységét, aktivitását a közösség és önmaguk művelődésében.” A közös feladatok megvalósítása érdekében az iskola és az úttörőcsapat vállalja, hogy a művelődési ház ifjúsági kiscsoportjaiban biztosítja a fiatalok nagyszámú részvételét, érdeklődésüknek megfelelően a modellező klubban, a fotó-, a báb-, a hímzőszakkörbem a gyermekklubban, vagy a csillagászat barátainak kőiében. Az úttörőcsapat vállalja, hogy segít az ifjú zenebarát hangversenysorozat, a gyermekszínházi és bábszínházi előadások szervezésében, különös figyelmet fordít a tananyaghoz kapcsolódó ismeretterjesztő előadások, kiállítások látogatására. Számos más vállalásukon kívül az úttörők arra ’is kötelezik magukat, hogy a művelődési ház udvari és utcai előterét rendszeresen gondozzák. A művelődési ház vállalja — többek között — a különböző ifjúsági szakkörök tevékenységének szakmai és anyagi támogatását, az iskola és az úttörő- csapat közérdekű közleményeinek propagálását havonta megjelenő műsorfüzetében és szükség esetén olyan iskolai és úttörőrendezvények anyagi fedezetét is, melyek szorosan kapcsolódnak az oktatási anyaghoz, vagy az úttörők szervezeti életéhez. A szocialista szerződést október 10-én írták alá, és az aláírásokkal érvénybe lépett. Dialektikusabban szemlélni a jelenségeket Világnézeti klub a csabai ifjúsági házban Világnézet?! Ezzel a szóval kapcsolatban eszembe jut egv húsz évvel ezelőtti iskolai élményem. Az élettelen természetről tanultunk, és az óraközi szünetben óriási vita robbant ki az osztályban. Ma már mosolyogni való, hogy akkor küldöttséget menesztettünk az egyik tanárhoz azzal a kéréssel, ő döntse el: ,.van isten, vagy nincs isteni”. Szavait nem tudnám visszaadni, de arra emlékszem, nekünk adott Igazat, akik tagadták a „mindenható” létezését. Valószínű, a tanárunk világosan és tapintatosan magyarázta meg a lényeget, mert a „két tábor'; között feloldódott a feszültség, es semmiféle harag nem maradt a vita után. fi kezdeményezés Lehet-e nagyszerűbb érzése egy tanárnak, akinek sikerül úgy kifejleszteni a vitaszellemet a diákjaiban, hogy azok több évvel az érettségi után is képesek összegyűlni esténként és. polemizálni filozófiai, politikai és erkölcsi kérdésekről? kor és hol tudta és tudja hasznosítani a kialakult vitakészsé- gét és az itt szerzett ismeret- anyagot. „Szeretek vitatkozni...” Amint közeledik a foglalkozás időpontja, mind több ismerős diákarc tűnik fel. Méhánvat közülük magam is tanítottam, és már akkor tudatosult bennem, hogy a lányok és fiúk nagy részét jobban érdeklik a világnézeti-erkölcsi-politikai kérdések, mint maga a német nyelvtan. Olykor el kellett lopni az órából öt-tíz percet is, hogy a legsürgetőbb aktuális kérdéseket még ott melegében megvitassuk. Bodor Tibit arról kérdezem5, miért jelentkezett ebbe a klubba? — Mert érdekelt — feleli —. mit takar a szó: világnézet. Szeretek vitatkozni és eljutottam odáig, hogy a korábbi véleményemet is fel tudom adni. Fórján János, az országos középiskolai tanulmányi verseny 10. helyezettje. Fizikusnak készül. Mellém ül és máris folyik ki közbeszólhat. kérdezhet, s nem kell szégyenkeznie, ha valamelyik állítását megcáfolják. — Most azokat a részeket vesszük át, amelyek érvényesek a mai társadalomra — mondja a tanárnő. A materialista görög gondolkodó. Hérakleitosz „pent- ha rei” (minden folyik) felfogásáról. az ellentétek harcáról, az atomista iskola képviselőiről, a szofistákról és az „ember a mérték" prótagorászi tételéről folyik a vita rendkívül oldott légkörben. Szinte irigylem őket, hogy máris olyan fogalmakkal, filozófiai tanításokkal ismerkednek, amelyekkel én csak az egyetemi éveim alatt találkoztam. Eközben állandóan fejlődik gondolkodásuk, logikusan érvelve — gyakran még önmagukkal is vitázva — mondják el véleményüket az idealista és materialista nézetekről, egybevetve a kör övezetükben tapasztalt jelenségekkel. Nem kell külön sarkallni őket, hogy keressék a múlt és a jelen közötti összefüggéseket, és ez a jó, még akkor is. ha gondolataik kifejtésekoivnéha ellentmondásokba keverednek és zsákutcába jutnak. Miért jé ez ? ' Falumúzeumot létesítenek A kezdeményezés az iskolából indult el, hogy megmentsék, összegyűjtsék a község múltját őrző tárgyi emlékeket. Vaszkó Irén pedagógus volt az egyik leglelkesebb szervezője és éb- rentartója a gyűjtemény állandó bővítésének, közkinccsé tételének. Endrődikörkép Színházlátogató gyerekek (Tudósitónktól) Rendszeresen járnak színházba az endrődi iskolások. A hét elején száz alsó tagozatos kisdiák élvezte a Békés megyei Jókai Színház előadásában Gyo- mán bemutatott Óz, a nagy varázsló című mesejátékot. A felső tagozatos endrődi gyerekek számára hét vége ígérkezik kellemes élménynek. Szombaton nyolcvan gyerek kirándul Szegedre, ahol a Nemzeti Színházban Lope de Vega: A kertész kutyája című színművét tekintik meg. Az egész napos kirándulás során felkeresik a Tisza-parti város nevezetességeit is, ellátogatnak a Dóm térre, a Móra Ferenc Múzeumba, a Tanárképző Főiskolára és az újszegedi sportcsarnokba. A kirándulás érdekessége, hogy az útikalauzok a gyerekek közül kerülnek ki, akik már napok óta lelkesen készülnék, hogy minél teljesebb ismertetőt tudjanak adni társaiknak Szegeden. Az iskola számára a helyi Lenin és Béke Termelőszövetkezet bocsátja rendelkezésre autóbuszát, viszonzásul a tavaszi és őszi mezőgazdasági munkákban nyújtott segítségért. A közelmúltban a falumúzeum létrehozásának ügye sok érdekes eseménnyel szolgált. A nagyközségi .tanács — a megyei tanács támogatásával — megvásárolta a Sugár utcában levő 1872-ben épült házat, ahol a régi Endrédre jellemző körülmények között mutathatják majd be az összegyűjtött emlékeket. A ház rendbe hozásához tavasszal láttak hozzá, és eredeti állapotába állították vissza folyosóját, a földes pitvart és a búboskemencés szobát. Az endrődi falumúzeum számára kiszemelt épület műszaki átadása október Í5-én volt. A tervek szerint a falumúzeumot 1977 tavaszán nyitják meg. Sz. K. — Mikor alakult a világnézeti kluft? — A kérdésre dr. Tóth József né klubvezető, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola tanára válaszol: — A klub 1974-ben alakult, főként azoknak a fiataloknak a kezdeményezésére, akik tovább akarlak tanulni. Eleinte a lakásomon tartottuk ezeket a foglalkozásokat, később az ifjúsági ház adott ’otthont. — Milyen formában folyik a vita? — Klubunk ezelőtt nagyobb anyagi támogatást kapott: éven-! te 5—6 előadót hívtunk, és több könyvet tudtunk vásárolni. A tematika főként a középiskolai tananyagra épült, és ebből kiindulva vizsgáltuk az egyre bonyolultabb kérdéseket. Miután a munkásfiatalok is bekapcsolódtak a vitákba, a téma sokkal konkrétabbá vált. Gondolkodásban, a nézetek kialakításában j most is a mindennapi élet gya- ! korlátához igazodunk. - Számos j példát tudnék említeni, ki, mi-1 belőle a szó: — Én is kíváncsiságból jöttem ide. Megfigyelem, hogyan reagálnak társaim az egyes kérdésekre. A technika szociális vonatkozásai érdekelnek. Mivel elég kevés a tárgyi tudásom, gyakran ■ magam vagyok a „kérdőjel”... Közben előveszi a táskából a Látóhatár egyik számát és Szent-Györgyivel készült interjúból szeretne felolvasni, de nem hagyják, mert máris az ókori görög filozófiával indul a társalgás. János azonnal bekapcsolódik a beszélgetésbe. Érvel, vitatkozik, magyaráz, s néha olyan okfejtésekkel, következtetésekkel lép fel, b>3gy azonnal újabb vitára készteti társait. Herakleitosz és a többiek Mindenki kézbe kapja A filozófia rövid története című könyvet. Ahol szükséges, a tanárnő megvilágítja a fogalmak értelmét, pontos jelentését. Bárwwwwvvwwwvwwwvwvwvwvwvwwwwvwvwwvvwvw^svs vwwvwvwvwwwwvwwwwwvws r Újjáépül a drezdai operaház 5 békés 1976, OKTÓBER 29 A drezdai operaház híres épülete üliá ieuruarjaoan a bombázások következtében teljesen elpusztult. Most megkezdték a klasszicista épület újjáépítését. A tervek szerint megőrzik az eredeti épület legtöbb elemét, de korszerű próbatermekkel, öltözőkkel és színpadi berendezésekkel egészítik ki az operaházat (Fotó: Panoráma DUR — KS) Miért kell foglalkozni világnézeti kérdésekkel? Elsősorban azért, hogy természettudományos ismereteink szüntelen bővítésével, az élettapasztalataink gazdagításával feleletet kapjunk a bonyolult kérdésekre is. Csakis ily módon küzdheti le bizonytalanságérzetét az a siklósi gimnazista lány is, aki egy KISZ-ve- zetőképző táborban tartott an- kéton így fogalmazott: „Én nem hiszek istenben, de nem hiszek n materializmusban sem, mert nem tudja megmagyarázni mikor, miből lett az anyag.” Maid sírva fakadt és így fejezte be mondanivalóját: „Én nem hiszek semmiben.” Az ilyen átmeneti hitetlenke- i dés a serdülő korúaknái még nem tragikus, mint azt Faragó Jenő írja a „Fiatalok vallomásai világnézetről, erkölcsről” című könyvében. A természet- és társadalomtudomány tanításaival, a tapasztalatok gyűjtésével leküzdhető a világnézeti bizonytalanság. Meggyőződésem, a klub kis létszámú, de annál lelkesebb gárdája a nagyobb ismeretanyag birtokában máris dialektikusabban szemléli a jelenségeket, reálisabb ítéletet mond a valóságról. mint, azok, akik a világnézetünk alapjait úgy tanulják)?) az iskolában, hogy még értékelő osztályzatot sem kapnak ebből a tárgyból. Bukovinszky István „Apáról fiúra” Népművészek műsora Gyomán Az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének 200. évfordulója alkalmából a nyáron folklór világfesztivált rendezlek,' melyen magyar művészdelegáció is részt vett. A világfesztiválon részt vevő magyar népművészek október 30-án, szombaton este fél 8 órai kor a gyomai művelődési házban mutatják be Apáról fiúra című műsorukat. A 21 számból álló produkcióban ismert népi énekesek és népi táncosok lépnek a közönség elé, köztük a galgamácsai Vankóné Dudás Juló énekes, Karsai Zsigmond- né péceli és Varga Ferenc sza- nyi táncosok. Gyalog László, a gyomai Körös-menti tánc- együttes művészeti vezetője, zenész és szólótáncos.
