Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-29 / 256. szám

Épül a legszélesebb híd és út Békéscsabán Szemlén a Bánszki utcától az iskolacentrumig — Elkészül-e határidőre? Ma éppen nem építik Békés-1 osabán az Élővíz-csatoma Bánsz- j ki utcai hídját. Egyelőre a pro- j bacölöpözés utáni rezgésvizsgá- j latot értékelik. Szükség van rá, : mert homokos a talaj alsóbb ré­tege és többszintes lakóépület van a közelében. Az egyensúly megbontásából kár származhat. Hogy meddig tart az értékelés, azt pontosabban a Földmérési és Talajvizsgáló Vállalat tudja. Valószínűleg egy-két napig, az­tán folytathatja a munkát a Hídépítő Vállalat, amelynek van itt jócskán tennivalója. Ugyanis a hidat 19 méteresre kell kiszé­lesítenie. (A kocsipálya 14, a gyalogjáró két oldala 2,5—2.5 m széles lesz.) Az átadási hatandó pedig — szerződés szerint — az év vege. Hasonlóan a Bajza utca kocsi- pályának építését, szélesítését is az ev végéig kell befejezni úgy, hogy a járművek közlekedhesse­nek rajta. A kocsipálya 13 méter j széles lesz, amit szegély határol, i s mellette — a járdáig — kes­keny zöld sáv is lesz. Menjünk végig a Bajza utcán és tovább, egészen a Gyulai úti csatlakozásig! Szabó Lajos, a KPM Közúti Igazgatóságának a főmérnöke és Sprőber József, a központi mű­szaki osztály vezetője — mint a beruházó szerv két képviselője — jónéhányszor megtekinti az itt folyó munkát. Mindketten szeretnék meggyorsítani az üte­met, mert ha beáll az őszi eső­zés, akkor bizony ebben az elég­gé mély fekvésű utcában a nagy sár miatt aligha lehet majd dol­gozni. Most a csapadékvíz-elvezető csatorna készül. „Vízválasztó" az Urszinyi utca. Innen egyik irányban az Élővíz-csatornába, a másik irányban pedig a nádasba folyik le a víz. A közvilágítás kábelrendszere, a vízvezeték, a postai telefonkábel, valamint a szenny vizel vezető-csatorna már elkészült. Az utóbbinak az épí­tését kiágazásokkal oldották meg. így később, a bekötések rtiiatt nem kell majd az utat fel­bontani. Ugyancsak ésszerű, hogy a keresztező utcáknál két 20- centiméter átmérőjű beton­csövet fektettek le. Ha egyszer valamit, (vezetéket, kábelt) át kell vezetni, az út felbontása nélkül lehet végrehajtani. Elmaradás egyelőre a gázve­zeték építésénél van. Az Urszi­nyi utcából a híd felé mintegy 150 méteres szakasz befejezése hiányzik még. — Szabó Lajos tájékoztatása szerint a DÉGÁZ ígéretet tett rá — néhány nap múlva elkészül. Fontos is, mert hátráltatja az útépítőket. Kenyeres Zoltán, a Hódmező­vásárhelyi Közúti Építő Válla­lat művezetője, aki a Berzsenyi utcától a Gyulai úti csatlakozá­sig irányítja a munkát, biztos a dolgában. — Ezen a szakaszon kész a gázvezeték, a DÉGÁZ időben át­adta a munkaterületet, év végére befejezzük az útépítést — jelen­ti ki. Monostori András művezető, aki a Berzsenyi utca és a híd közötti szakaszon folyo munkát irányítja (tehát ahol a gázveze­ték-építés késik), nem hajlandó nyilatkozni. Még egy kis bizta­tásra sem. Dehát a hallgatás is mond valamit. Talán azt, amit Kenyeres Zoltán így fejez ki: — Az a gond: ilyen körülmé­nyek között hogyan lehet az út­építést határidőre befejezni? A Berzsenyi utcától a Gyulai úti csatlakozásig már szemmel láthatóan nem sok munka var, hátra. Érdekessége az útnak, hogy a beton alatt a talaj és a homokréteg között erősítésül speciális műanyagból készült szövetet, fibertexet helyeztek el. A betonra még két réteg (10 centi­méter vastag) bitumenréteg ke­rül és az úton az engedélyezett legnagyobb közüli járművek is közlekedhetnek majd. Aszfalt- burkolatú utat kaptak 50 méte­res szakaszon a betorkolló utcák is. hogy a járművek ne hordja­nak sarat a főútra. A Gvulai úti csatlakozásnál kiszélesítik az utat, s forgalmi csomópontot alakítanak ki. Mint már sokan észrevették elkezdődött az út, szélesítése a Petőfi utcában, ami év végére és a Jókai utcában, ami jövőre készül el. A Tanácsköztársaság úti és a Bartók Béla úti keresz­teződésben közlekedési csomó­pont lesz, forgalmi irányító Iám pakkal. A Petőfi utcától a Bánszki utcai hídig a jövő év elején kezdik meg az útszélesí­tési munkát és az év közepéig fejezik be. Ettől kezdve Gyulára ezen a széles, két-két nyomsávos útvonalon lehet majd a' leg­könnyebben eljutni és a Szarvasi út, a Lenin út, valamint Békés­csaba központja mentesül a máris túlterhelt forgalomtól. Ezután kezdik majd meg a 44-es főközlekedési út városi szakaszának a szélesítését, kor­szerűsítését. Pásztor Béla Befejezte munkáját az ipari szövetkezetek Yll. kongresszusa Az OKISZ elnökévé ismét Rév Lajost választották meg ■' Csütörtökön befejezte mun­káját az ipari szövetkezetek VII. kongresszusa. A tanácskozás második napján részt vett Ha­vasi Ferenc, a kormány elnök­helyettese. dr. Bíró József külke­reskedelmi miniszter. Nemzsla- ki Tivadar kohó- és gépipari mi­niszter, ott voltak az országos főhatóságok, a hazai szövetkeze-J ti mozgalom társágazatainak ve­zetői, valamint a társadalmi és tömegszervezetek vezető képvi­selői is. A kongresszus mindvégig nagy érdeklődést kiváltó vitájá­ban csaknem 40 küldött vett i részt, további 14-én pedig — idő í hiányában — írásban adták be hozzászólásukat. A felszólalók közül többen nyugtázták elisme­réssel az önkormányzati munka, a szövetkezeti demokrácia erő­södését, ugyanakkor rámutattak I arra is. hogy az önkormányzati munka hatékonyságát a jövőben a. döntést hozó testületi tagol< felkészültsége, ismeretei bővíté- i sének útján is fokozni kell. Mint a gazdasági épitőmunka továbbfejlesztésének fontos té­nyezőiről szóltak az érvényben '■ levő szabályozó rendszerrel és a bérpolitikával összefüggő tenni­valókról. az egyes tevékenységi ; ágak ösztönzésének lehetséges új formáiról. Nagy egyetértéssel ta- j lálkozott az a felszólalás is, I amely a belső szabályozás, az adatszolgáltatás, a szigorúbb el- j lenőrzés vitathatatlan szüksé­gessége mellett a felesleges ad­minisztráció túltengését helyte­lenítette, s javasolta: a szövetke. zetek munkájáról az érdekelt szervek összehangoltabban kér­jenek írásos tájékoztatásokat, je­lentéseket. Sokoldalúan tárgyal- 1 ták meg a munkaerőgondokat is • enyhítő bedolgozórendszer széle. ’ sítését korlátozó körülményeket. í főként azt, hogy a bedolgozó nők ! lényegesen kevesebb szociális kedvezményben részesülnek. Ennek orvoslására javasolták né­hány idevágó jogszabály, illetve utasítás módosítási lenetőségé- nek megvizsgálását. Főként az árutermelő és a nagy értékeket exportáló szövet­kezetek képviselői részéről hang­zottak el a szövetkezetek együtt­működését, az ágazaton belüli és kívüli kooperációkat, az újí­tásokat és találmányokat ösz­tönző, a fejlesztési eszközök kö­rültekintőbb hasznosítását szol­gáló javaslatok. Az ivari szövetkezetek é tevé­kenységének értéke már a múlt esztendőben elérte a S milliárd forintot, de a felszólalók úgy ítélték meg, hogy a lehetőségek még koránt sincsenek kiaknázva, s különösen bővíteni kell azok­nak a kis sorozatban készülő termékeknek a gyártását, ame­lyek előállítása jobbára csak a szövetkezeti keretek között kifi­zetődő. A vitában az egyik középpon­ti szerepet a szolgáltatások fej­lesztése kapta. Többen rámutat­tak, hogy a leieméit ágazatok erőteljes fejlődése mellett az úgynevezett hagyományos ipari javítások területén mérsékelt visszafejlődés, illetve stagnálás volt tapasztalható. Ez azonban általában nem az igények csök­kenésével. hanem az életvitel változásaival jár együtt, de még­is szükséges, hogy kiépítsék pél­dául a ruházati gyors iavitó- szalonok országos hálózatát is. Az építőipari szövetkezetek munkájáról szólva nem egy íz­ben önkritikus hangon beszéltek a küldöttek. Szóltak a nehézsé­gekről, amelyekben szerepet ját­szottak rajtuk kívülálló ténye­zők is. de például a budapesti szövetkezetek múlt évi S0 millió forint értékű lakáskarbantartó- si teljesítményét masuk is a vártnál szerényebbnek ítélték. Javult a tanácstagok és a lakosság kagcsolata Békéscsabán Kétezer-nyolc közérdekű bejelentés közül ezerháromszáznyolcvanöt valósul! meg — Elfogadták a város általános rendezési tervét 3 BÉKÉS MEÜYfí­‘kínjsáCp 1979. OKTOBER 29. Fontos témát tárgyalt meg a békéscsabai Városi Tanács ülé­se. Értékelték a város 100 ta­nácstagjának a munkáját. Közismert, hogy a tanácsok a helyi népképviselet legrango­sabb fórumai. A tanácstörvény alapelvéből következik, hogy a tanácstagokon keresztül a lakos­ság legszélesebb rétegei kapcso­lódnak bele az állami munkába. Hogy ez a valóságban is így le­gyen, annak döntő szerepe van a tanácstagok aktivitásának, s annak a kapcsolatnak, amelyet választókerületük lakosságával tartanak. Hogyan tettek eleget sok irányú, felelősségteljes fel­adatuknak Békéscsaba tanács­tagjai? A tevékenységüket érté­kelő beszámoló szerint a tanács­tagok a legkülönbözőbb munka- területeken dolgoznak. Többsé­gük munkás és termelőszövetke­zeti tag. Igen szoros kapcsolatot tartanak választóikkal. Fő fel­adataik irányát az ötéves terv helyi megvalósítása határozza meg. Szem előtt tartják az újon­nan felmerülő gondokat, s a la­kosság gazdasági, szociális, kul­turális igényeinek fokozatos ki­elégítését. A város és környékének öt év­re szóló fejlesztési tervét a ta­nácsülés augusztusban fogadta el. A korábbi tervciklushoz ké­pest 25 százalékkal több beru­házás megvalósítását irányozták elő. A tervcélok jól szolgálják a lakosság élet- és munkakörül- ménveinek további javítását. A tervkészítést széles körű vita előzte meg, A lakosság észrevé­telei. javaslatai a tanácstagok közvetítése révén helyet kapott az öt évre szóló tervben. A tanácstagok kapcsolata a lakossággal elsősorban a tanács­tagi fogadóórákon keresztül va­lósul meg. Itt hangzik el a leg­több, a választókerületet, de né­ha az egész város fejlesztését érintő javaslat, közérdekű beje­lentés. Ezeket írásba foglalják, s továbbítják a tanács szakigaz­gatási szerveihez. Sok javaslat hangzott el azokon a fogadónapo­kon is, melyet a kerületekben a tanács tisztségviselői tartottak. Hogy milyen nagy gondot fordít a városi tanács ezek megvalósí­tására, kézzelfoghatóan igazolja a statisztika. 1973 óta ez év kö­zepéig 2008 közérdekű javaslat, bejelentés érkezett a tanácshoz. Ezek közül a rpúlt év december 31-ig 1385 valósult meg. A többi javaslat a mostani tervidőszak­ban kerül kivitelezésre. Jóllehet, a közérdekű bejelentések, javas­latok zöme nagy anyagi befek­tetést igényel. Igen jelentősek a tanácstagi beszámolók is. A választókerüle­tek lakosságát ezeken tájékoz­tatják a tanácstagok az elért eredményekről és a tennivalók­ról. A közelmúlt tapasztalatait igazolják, hogy a város lakossá­ga igényli a tájékoztatást, is­merni akarja a város gongjait, örül az eredményeknek. Ám mozgósító jellegük is ven ezek­nek a sokszor késő éjszakába nyúló eszmecseréknek. Ez első­sorban a társadalmi munkában .nyilvánult meg. Szép eredmé­nyek születtek ezen a téren. A múlt évben a társadalmi munká­ban Békéscsaba első helyezést ért el a megyében. A tanácstagok testületi tevé­kenységének viszont vannak fe­hér foltjai is. Ez elsősorban az üléseken való megjelenéssel áll kapcsolatban. Aktivitásuk azon­ban sokat javult. A múlt évben 26 interpelláció és 36 felszólalás hangzott el a tanácsüléseken. Csoportértekezleten a tanácsta­gok a felszólalásokat megtár­gyalják, s a választókerületeiket érintő javaslataikat, észrevételei­ket tömören, érvekkel alátá­masztva adják elő a tanácsülé­seken. A különböző testületek­ben is jól megállják helyüket Jelenleg nyolc bizottságban 45 tanácstag tevékenykedik. A múlt évben 36 javaslatot terjesztettek elő. Sok segítséget nyújtanak a tanácstagoknak a Hazafias Néo- frontok kerületi és tanyai bi­zottságai. Örvendetes, hogy ezál­tal javult a tanácstagok és a la­kosság kapcsolata. Jól igazolja ezt a város általános rendezési terve, amelyet különböző rendez­vényen megvitattak. Augusztus­ban az éoítáci kiállítást mintegy 10 ezren tekintették meg a ter­vet és mondták el véleményü­ket. Az általános rendezési tervet hozzászólásokkal kiegészítve hagyta jóvá a tanácsülés. (S eredi) A felszólalásokra Rév Lajos válaszolt. Bejelentette, hogy az elhangzott észrevételek, javasla­tok megfogalmazást nyernek a kongresszus munkájáról, a kor­mányt tájékoztató összegezésben is, s a reális javaslatok megva­lósításában az országos tanács élni kivan a kormány részéről kinyilvánított segítőkészséggel. A kongresszus ezután megerő­sítette az országos tanács 1979 januári állásfoglalását, amely az ipari szövetkezetek V. ötéves tervidőszakra kitűzött gazdasá­gi céljainak megvalósítását szol­gálja. E célok előterében a bel­kereskedelmi árualapok válasz­tékának bővítése, a szolgáltatá­sok színvonalának emelése, az export nagymértékű fokozása, a lakásépítés és karbantartás fej­lesztése, valamint az állami nagyipart kiegészítő szövetkeze­ti termeles erőteljes növelése áll. A kongresszus elfogadta a szö­vetkezeti törvény és az ipari szövetkezetekről szóló törvény­erejű rendelet továbbfejleszté­sét szolgáló javaslatot. Állást foglalt abban, hogy ezek a feb ső szintű jogszabályok helyesen tükrözték és tükrözik az MSZMP szövetkezetpolitikai elveit, s ezért alapvető kiegészítésre nem is szorulnak. Azonban az általá­nos és ezen belül a szövetkeze­tekben is végbement társadal­mi-gazdasági fejlődés szükséges­sé teszi a jogi szabályozás bizo­nyos mértékű korszerűsítését, továbbfejlesztését, hogy ezúton is biztosíthassák a szövetkezeti demokrácia hatékonyabb érvé­nyesülését. fokozott figyelemmel a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek összhangjára, egyúttal tovább javítva az el­lenőrzés hatékonyságát is. A kongresszus ezután határo­zott az OKIS'Z alaoszabályának módosításáról, leszögezve, hosv az országos tanács az ipari szö­vetkezetek kongresszusa által létrehozott társadalmi, érdekkén- viseleti és mozgalmi szerv, amely az ipari szövetkezetek szocialis­ta vonásainak megerősítésén és a gazdasági, politikai, társadal­mi célkitűzések, feladatok si­keres megvalósításának előké­szítésén, az ipari szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésén munkálkodik. Végezetül az új országos tanács — amelynek 101 tagját a kong­resszust megelőző közgyűlése­ken, további 21 tagját pedig csü­törtökön a kongresszus zárt ülé­sén választották meg — megtar­totta első ülését, s megválasztot­ta a tisztségviselőket. Az orszá­gos tanács (OKISZ) elnöke is­mét Rév Lajos, helyettesei: dr. Kardos Géza, Mészáros Vilmos és Németh Ferenc, a felügyelő bizottság elnöke Fodor György. Az ipari szövetkezetek VII. kongresszusa Rév»Laios záx-sza- vával ért véget. (MTI) Tanácskozás a tsz-ek tervkészítéséről A termelőszövetkezetek ez évi várható gazdálkodási eredmé­nyeiről, a jövő évi tervek ké­szítésének tapasztalatairól ta­nácskoztak csütörtökön a ter­melőszövetkezetek területi szö­vetségeinek vezető munkatársai a TOT székhazában. Az 1977. évi termelési elkép­zeléseket lényegesen befolyásol, ják az idei kedvezőtlen időjá­rású év várható pénzügyi ered­ményei. Egyes megyékben a szövetkezetek gazdasági egyen­súlya csak rendkívüli intézke­désekkel tartható lenn. Az egyensúly biztosítása érdeké-, ben a termelőszövetkezetek he­lyenként csökkentik a termelési célú tartalékokat, emiatt viszont a jövő évi tervek megalapozása kerülhet veszélybe.

Next

/
Thumbnails
Contents