Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-27 / 254. szám

Rekonstrukció, korszerűsítés a papíriparban A papírtermékek iránti igé­nyek a szakemberek előrejelzé­se szerint a közeli években is erőteljesen növekednék. Mind több papírt kérnek a lap, és a könyvkiadók, az egyre korsze­rűbben csomagoló bel- és kül­kereskedelem, s a tovább kultu­rálódó életvitel általában vévé is a papír- és a papírfeldolgozó ipar további fejlesztésére ösztö­nöz. A IV. ötéves terv idősza­kát főként az alappapírok ter­melését fokozó egyedi nagybe­ruházások jellemezték, az 1976 —80-as évek további, összesen csaknem 6 milliárd forintos fej­lesztésében elsődlegesen a pa­pírfeldolgozás korszerűsítése, a vállalati döntésű beruházások részarányának növekedése, a re­konstrukciós jelleg a meghatá­rozó. Két hónappal az V. ötéves terv első esztendejének lejárta előtt arról érdeklődött az MTI munkatársa a Könnyűipari Mi­nisztériumban, hogy hol tarta­nak most a növekvő igények ki­elégítésére való felkészülésben? Elmondották, hogy Dunaújvárosban ez év köze­pétől már üzemszerűen ter­mel a hullámvertikum új, nagy alappapírgépe, s a gyor­sítási programnak megfele­lően — várhatóan november elején — a télcellulózgyár is megkezdi az üzemszerű ter­melést, hogy egy esztendő alatt 50 ezer tonna termékkel járuljon hozzá a hatalmas kombinát továbbfel- dolgozó egységeinek munkájá­hoz. A vertikum kiépítésének harmadik, befejező lépcsőiéként már nagy ütemben szerelik a dobozgyártó üzemet, ahol vár­hatóan november közepén kez­dődik a próbaüzem, ami a gyor­sításon felül további másfél hó­nap időnyereséget jelent. Így remény van arra, hogy az ere­detileg hathónaposra tervezett próbaüzem is lerövidül és jövő év tavaszán itt is üzemszerűen gyárthatják a különfélé dobozo­kat. Ez egyúttal azt jelenti, hogy gyakorlatilag már 1977- ben megszüntethetik a hullám­dobozok meglehetősen drága nyugati importját. A minisztériumban most a Szolnoki Papírgyár 5,5 milliárd forintos — ötéves terhet érintő — rekonstrukciójának fejleszté­si céljavaslatát tárgyalják. Szolnokon egy nagy, évi 50 ezer tonna író-nyomó papírt elöálliló gép felszerelésére ke­rül sor. és ehhez kapcsoló­dóan egy évente 15 ezer ton­na kapacitású mázoló üzem is létesül. Itt a nyomdaiparban haszná­latos különféle mázolt papírokat gyártják majd — elsőként a magyar papíripar történetében. Az ilyenfajta papírokra nyom­ják például a nyomdatechnikai- lag nagyon igényes művészet- történeti könyveket és a színes kivitelű prospektusokat. Az új szolnoki mázolóüzem várhatóan a VI. ötéves terv idején kezd munkához. Ugyancsak előké­szítés alatt van a Csepeli Papír­gyár rekonstrukciója, amipek kivitelezése 1980-ban kezdődik. Gyakorlatilag az idén kezdő­dött el a régebbi papírfeldol­gozó üzemek és gépek vállalati beruházású felújítása, konsaé- - rűsítése, amihez 1,1 milliárd fo­rint állami támogatást irányoz­tak elő. Főként gépcserékkel fejlesztik egyrészt a háztartási és egész­ségügyi termékek, másrészt a csomagolóanyagok előállítá­sát. Az előbbi termékcsoportokból az új gépek beállításával várha­tóan, teljeskörűen biztosítható lesz a hazai igények kielégítése. Például papírzsebkendőből a múlt évi 2100 tonnás hazai ter­melést 1980-ra 5D0Q tonnára, szalvétából 2600 tonnáról 3500 tonnára emelik. Ennek érdeké­ben bővítik a lábatlani vé­konypapírgyárat, ahová újabb gépeket állítanak be. A csomagolóeszközök gyártá­sának fejlesztésére többek kö­zött Szolnokon, Kiskunhalason és a Budai Dobozgyárban haj­tanak végre korszerűsítéseket, hogy növelhessék a zacskók, ta- sakok, dobozok, gyártását. A megnövekedett igényekhez alkalmazkodva, ugyancsak sor kerül a különféle füzetek, iro­dai papíráruk fűzfői termelé­sének bővítésére. A Bélapátfalvai Cementgyár beruházásához kapcsolódva, ki­sebb építkezéssel, új gépek be­állításával bővítik Nyíregyhá­zán a zsákgyártó kapacitást. A mintegy 550 millió forint be­ruházást igénylő fejlesztés kö­rülbelül 10 ezer tonnával növeli majd évente a papírzsákterme- lést. Ugyancsak ebből az ősz- szegből megoldják a zsákok alappapírját gyártó csepeli né­gyes gép korszerűsítését is, ami minőségileg jobb alapanyagot biztosít majd a asákgyártás- hoz. Kialakulóban a korszerű államigazgatás a mezőkovácsházi járás községeiben Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottsága október 26-án tartot­ta ülését Békéscsabán, Klaukó Mátyás elnökletével. A testület megvitatta és elfogadta a mező­kovácsházi járásban levő közsé­gi tanácsok végrehajtó bizottsá­gainak tevékenységéről szóló je- I lentést Csulik Mihálynak, a já­rási hivatal elnökének előter­jesztésében. A napirendi pont tárgyalásánál részt vett és fel­szólalt Szabó István, az MSZMP mezőkovácsházi járási bizottsá­gának első titkára. A vita sorában a vb megál­lapította, hogy a járási hivatal dolgozói jól ismerik a községek gondjait. Igyekeznek .segíteni a korszerű államigazgatás kialakí­tásánál az egész járás területén. Ez megmutatkozik iöbbek kö­zött a közös tanácsú községek szervezésében, azok önállóságá­nak kialakításában, a színvona­las testületi üléseken. A közsé­gek kivétel nélkül mezőgazdasá-, gi jellegűek. A munkaképes korú lakosság 9750 és ebből 7396 a mezőgazdaságban dolgo­zik. Ezért még indokoltabb, hogy a téeszek és a tanácsok ve­zetőinek jó együttműködése erő- ' södjön. Itt sok még a javítani- j való. Az együttműködésnek he-1 lyenkent azonban vannak szép| példái. Ilyen elsősorban a nagy­községekben található, de Nagy- bánhegyesen is a község össze­fogásával épült fel a fürdő. Dombegyházán a lakásépítő és fenntartó szövetkezet megvaló­sulása ugyancsak a tanács és a különböző szervek együttműkö­désének eredménye. Tekintettel arra, hogy a járás községei mezőgazdasági jellegű­ek a tanácsok ágazati munká­ját a szövetkezetek tevékeny­ségénél lehet legjobban megítél­ni. Az utóbbi időben a járás va­lamennyi szövetkezete megerő­södött. A búza, kukorica és egyes ipari növényekből évről évre egyre jelentősebb eredményeket érnek el. Elítélte a végrehajtó bizottság azonban egyes terme­lőszövetkezet vezetőinek azt a magatartását, hogy a szarvas- marha- és zöldségprogram tel­jesítésében a nagybánhegyesi Zalka. Máté Tsz kivételével nem teljes odaadással vettek részt. Üzemeiket nem fejlesztették a lehetőségekhez képest. Összességében megállapítható, Tanácskozott a megyei úttörőparlament Békéscsabán Felhívás a pajtásokhoz 3 mímgs ISttŐ. OKTOBER 27. (Folytatás az 1. oláalrót) rajnak van ifivezetője, Dan- kovézki Ákos bélmegyeri pajtás pedig színesen, ötletesen, színvo­nalasan mutatta be lakóhelyü­ket. A fél íróasztalnyi boríték­ból előkerülő rajzok, színes áb­rák láttán nagy tapssal jutal­mazták a részvevők az ötletet. A bélmegyeri pajtások szerepeltek az idén az „Elmondanám a par­lamenten” című tévéműsorban, s Ákos arra kérte úttörőtársait, hogy a műsorban szereplő csapa­tok közül minél többen rájuk szavazzanak. Szekcióülések, küldöürálasztás, felhívás A parlament munkája ezután szekcióülésen folytatódott, a hat szekcióban a pajtások azokról a kérdésekről, témákról mondták el véleményüket, amelyről So­mogyi Katalin vitaindítójában szólt. Ugyanakkor többen köz­kinccsé tették saját jó módsze­reiket, ötleteiket. A délutáni ple­náris ülésen azután a szekciók vezetői elmondták, miről tanács, koztak, milyen javaslatokat hoz­tak délelőtt. A parlament vendégei közül szót kért Csaba János, aki a párt megyei végrehajtó bizottsá­ga, valamint a többi vendég ál­tal képviselt testület, szerv ne­vében köszöntötte a kisdoboso­kat, úttörőket. „A beszámolók és a hozzászólások is arról tanús­kodnak — mondta többek kö­zött —, hogy a mai parlament eredményes, mozgalmas két év mérlegét vonhatja meg. A me­gyei pártbizottság, a különböző szintű pártszervek és szerveze­tek elismerik, nagyra értékelik és segítik munkátokat. Készülje­tek szorgalmasan a felnőtt élet­re. hiszen nektek kell átvenni tőlünk a stafétabotot, építeni to­vább a mi társadalmunkat, ha­zánkat.” Az elhangzott felszóla­lásokra utalva, elmondta, hogy a kért úttörővezető-képző tábor megvalósul, a KISZ Központi A szeghalmi járást képviselő út törőkkel beszélget a szünetben Csaba János Fotó; Gál Edit Bizottsága jelentős anyagi segít­séget nyújt ehhez, s így a me­gyei szervek,, üzemek, intézmé­nyek segítségével, társadalmi Összefogással teljesülhet a kí­vánság. Az egész napos tanácskozás befejezéséül Ancsin Pálné, az űttörőszövétség országos és me­gyei tanácsának tagja tartott összefoglalót, majd a pajtá­sok megválasztották a me­gyei parlamenti munkacsoport tíz tagját, valamint 12 küldöttet az országos parlamentre. A me­gyei parlamenten résztvevők a következő felhívást tették: „Békés megye minden kisdobosához, úttörőjéhez! Kedves Paj­tások! Üttörőparlgmentünk október 26-án megtárgyalta úttörő- szervezetünk munkáját, eredményeit. Tanácskozásunk megálla­pította, hogy■ a kisdobosok 6 és az úttörők 12 pontja megható- rozója életünknek. Az V. országos úttörőparlament és a helyi parlamentek útjeleinek megvalósításában sikerrel dolgozunk. Kisdobosok, úttörők! Parlamentünk most újabb feladatok­ra hív benneteket! Vegyünk részt az „Együtt — egymásért” mozgalomban. Segítsük egymást a tanulásban, a munkában, küzdjenek az őrsök a bukásmentes cím elnyeréséért és osztály­társainkkal együtt végezzük el a 8. osztályt. Ismerjük meg me­gyénk gazdasági építőmunkáját, terveit, feladatait. Dolgozzunk együtt a KISZ-tagokkal, a felnőttekkel, szüléinkkel ezen fel­adatok megvalósításáért. Segítsük a megyei úttörövezetó-képző tábor építését, öt éven keresztül minden kisdobos és úttörő éven­ként — munkával keresett pénzből -- 6.— forintot fizessen be táborépítésre. Terveink megvalósításához kérjük az úttörőveze­tők, KISZ-fiatalok, pártoló tagok, szocialista brigádok, szülők lelkes segítését. Cselekedjünk mindig „együtt — egymásért’’! Tóth Ibolya hogy a végrehajtó bizottságok törekszenek á helyes ágazati irá­nyok kialakítására, a törvényes­ségi felügyelet jó gyakorlására. A lakosság a község szeretetét legszemléletesebben a társadal­mi munka értéke bizonyítja. Míg 1973-ban 290 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát végez­tek, most ,1976 első fél évében már 2 millió 522 ezer forintnál tartanak. Ez évben űj módszerek is felszínre kerülnek. így meg­említették a tíz község, illetve nagyközség összefogásával Me- zőkovócsházán megvalósuló pro­pán-bután gáz tranzittelepet és a temetkezési vállalat Mezőko- vácsházán létesítendő kirendelt­ségét, mely öt község anyagi tá­mogatásával épül. Van azonban ezenkívül is mit tenni a kisebb községekben. A szétterülő belterületek miatt a községek közmű vési tét tsége ala­csony színvonalon áll. Villany és járda ugyan mindenütt talál­ható, de vízművel már csak Magyarbánhegyes, Kevermes és Nagykamarás községek . rendel­keznek. Végegyházán a víz köz­művesítését 1977-ben fejezik be. Az átmenő forgalom hiánya mi­att is mind a KPM, mind a ta-- nácsi közutak meglehetősen el­hanyagoltak, keskenyek, rossz állapotban vannak. Az autó­busszal való közlekedés — bár az utóbbi időben a járatok szá­ma és sűrűsége emelkedett. — a települések kedvezőtlen elhe­lyezkedése miatt még napjaink­ban sem problémamentes. Végül is a testület megállapí­totta, hogy a járási hivatal munkája és ellenőrzése jó. Köz­ségpolitikai vonatkozásban is je­lentős fejlődés tapasztalható a legutóbbi, időbeh. Ez annak az eredménye, hogy a járási, vala­mint a helyi pártbizottságok se­gítségével mind a tanácsi, mind egyéb szervek vezetői egyre jobban felismerik az általuk ve­zetett szerv helyét és szerepét az államéietben. Jobban szüksé­ges ez azonban érdemi munká­ba bevonni a tanácsi bizottsá­gokat és megszüntetni a formá­lis, a csak látszat működtetésü­ket. És továbbra sem járható az a módszer, hogy anyagi fedezet nélkül egyes községekben épít­kezést kezdenek. Ez ellentétes a központi akarattal. A továbbiakban a testület tu­domásul vette dr. Varga István megbízott osztályvezető tájékoz­tató jelentését az adópolitikai célkitűzések megvalósításáról, majd személyi ügyekben döntött. A személyzeti osztály előterjesz­tése alapján a végrehajtó bizott­ság dr. Kardos, Mihályt 1976. no­vember 1. hatállyal a szeghalmi járási hivatal elnökhelyettesévé kinevezte. Végül tanulmányi ösztöndíj- kérelmeket hagyott jóvá és be­jelentéseket vett tudomásul. KGST számítástechnikai tanácskozás A KGST-tagállamok közleke­dési számítástechnikai együttmű­ködését koordináló meghatalma­zottak tanácsa Budapesten tar­totta IX. ülését. Egyeztették a közös vasúti teherkocsipark (OPW) számítógépes automati­kus irányítási rendszerére való áttérés elveit, a bevezetéshez szükséges intézkedések ütemezé­sét és felosztották a feladatokat. Megtárgyalták a gépesített hely- foglalási rendszer egységes kö­vetelményeit és összehangolták a létrehozásához szükséges te­endőket. A szervezet műszaki tudomá­nyos tanácsának elnökét. A. P. Petrov akadémikust kedden fo­gadta Rödönvi Károly közleke­dési és postaügyi miniszter.

Next

/
Thumbnails
Contents