Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-27 / 254. szám

fr Mit mond a jogszabály? A garázsépítésről Fogalmak — közelről A sok jfjenjféből egv erős Garázst csak építési telken, az Országos Építésügyi Szabályzat város- és községfejlesztési elő­írása szerint lehet építeni. Ehhez az építésügyi hatóság engedélye szükséges. Az állampolgárok egyénileg, illetőleg szövetkezet keretében építhetnek garázst. Az építkezés történhet állami tulaj­donban lakásszövetkezeti, vagy az állampolgárok tulajdonában álló ingatlanon. Garázst közterü­leten nem lehet építeni. Az állami tulajdonban álló in­gatlan kezelője a telken, illetve épületben az arra alkalmas és más célra nem szükséges helyi­ség átalakításával garázst épít­het. Ennek az a feltétele, hogy az építéssel és fenntartással kapcsolatban felmerült költsé­gek a garázs bérbeadása útján IS éven belül megtérüljenek, vagy az előzetesen kijelölt bérlők az építési költségekhez hozzájárul­jon. Amennyiben az ingatlan ke­zelője hozzájárul, az állami tel­A tárgyalóteremből Ok nélkül támadtak... A napokban tárgyalta a Gyu­lai Járásbíróság Kotroczó And­rás és Gerdái József lökösházi lakosok bűnügyét. A két fiatal­ember már volt büntetve lopá­sért, garázdaságért és más bűn- cselekmények miatt. Korábbi italozó, kötekedő magatartásu­kon szabadságvesztésük letölté­se után sem változtattak. Február 10-én este Lököshá- zán, az étteremben italoztak. Közben szóba elegyedtek D. Já- nosnéVal. Az asszony tartózko­dóan viselkedett, s hamarosan eltávozott élettársával az ét­teremből. A két fiatalember sem maradt sokáig. Felültek egy segédmotorkerékpárra és hazaindultak. Ütközben talál­koztak D. Jánosnéval és élet­társával. Az asszony és élet­társa félreállt az útból. .Kot­roczó András azonban leállítot­ta a motort anélkül, hogy egy szót szólt volna, s olyan erővel ütötte meg a férfit, hogy az földre esétt. Ezután pedig rug­dosni kezdte. Az asszony meg­ijedt és elszaladt. Gerdái a se- gedmotorkerékpárral utána ment. Kotroczó is követte. Ami­kor utolérték D. Jánosnét, köz­refogták és verni kezdték. Majd lakására kísérték és ott is to­vább verték. Végül a szomszé­dok siettek az asszony segít­ségére. A két garázda elmene­kült. D, Jánosné a földön fe­küdt, arcából folyt a vér. Sú­lyos sérülésekkel szállították a kórházba. A járásbíróság garázdaság és társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntette miatt Kotro­czó Andrást egy év és hat hó­nap, Gerdái Józsefet pedig nyolc hónap szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztést bör­tönben kell letölteniük. A vád­lottak az ítélet ellen fellebbez­tek. A megyei bíróság a felleb­bezést alaptalannak találta, a járásbíróság ítéletét helyben­hagyta. Serért! A BilUS MÍCmj^r: ion. OKTOBER 27. ken, illetve épületben állampol­gárok is építhetnek garázst. Ga­rázs csak akkor építhető, ha a lakók közös használatára garázs, építés után is megfelelő nagysá­gú szabad terület marad. Azaz a garázs a lakások rendeltetéssze- í rű használatát nem akadálvoz- ; hatja. Ha a kezelő szerv állandó jellegű garázs építéséhez ad hoz­zájárulást, a garázs állami tu­lajdonba kerül. Ilyenkor a ga­rázs használata után garázsbért kell fizetni. Ideiglenes jellegű garázs építéséhez adott tulajdo­nosi hozzájárulás esetén a garázs személyi tulajdonba kerül, és az 1 elfoglalt állami terület után te- j rületbért kell fizetni. A lakásszövetkezet tulajdoná­ban álló ingatlanon garázs csak akkor építhető, ha az alapsza­bály megengedi. A szövetkezet által épített garázsok a lakás- szövetkezet tulajdonába kerül­nek. Hasznosításuk a közgyűlés által kijelölt személy által törté­nik. Ha a garázst lakásszövetke- j zeti tag használja, használati dí­jat, a nem lakásszövetkezeti tag pedig bért köteles fizetni. Az állampolgárok tulajdoná­ban álló ingatlanon garázs a tu­lajdonos és az építtető megálla­podása szerint létesíthető. Ami­kor valaki saját tulajdonában levő ingatlanon épít garázst, szintén köteles figyelembe venni I az építési szabályokat. —rtl. Energiahordozók, energiaigényesség Az energiahordozó azoknak az anyagoknak a gyűjtőneve, ame­lyekből hasznosítható energia nyerhető. Megkülönböztetjük az elsődleges és a másodlagos ener­giahordozókat. Az elsődlegesek- het tartozik a szén, a nyersolaj, a földgáz, valamint az úgynevé- zett kinetikai energiaforrások: a víz, a szél, a nap stb. A másod­lagos energiahordozókhoz sorol­juk azokat az anyagokat, ame­lyeket az ember munkájával előbb átalakít és ebben az új ^formában hasznosít. Ilyen pél­dául a sűrített levegő, a szállí­tandó villamos energia, a gőz stb. Az energiaigényesség a terme­lés energiaszükségletét jellemző mutató, amit'a termelés egysé­gére jutó energiafelhasználással fejeznek ki. Az energiaigényes­ség leggyakrabban alkalmazott mutatószáma az 1000 forint ter­melési értékre jutó energiafel­használás, kalóriában kifejezve. A magyar ipar kb. 13 milliárd kWó villamos energiát fogyaszt. Ennek kb. 5 százalékát világí­tásra, a többit technológiai célra, motorhajtásra használják. De nemcsak a villamos energiának, a szénnek, a földgáznak első számú fogyasztója az ipar. A vil- lamosenergia-f elhasználás tük­rében a fekete, és színesfémko­hászat energiaigényessége külö­nösképpen magas. Energiaigé­nyes a legtöbb vegyipari ágazat, továbbá — de kisebb mértékben — az építőanyag-, a textil- és a papíripar is. — önre sokan mondják- „Könnyű neki, szerencsés szö­vetkezeti elnök!” — Például miben ? — Először: Termelésük több profilú, ha az egyik ágazat vesz­teséges, akkor a másik pótolja a j lemaradást. Aztán: A kevésbé gazdaságos termékeket ügyesen lerázták. S végül: A szövetkezet a fiatalok védőbástyájára tá- j maszkodik. — Ha megengedi, fordított! sorrendben válaszolok. Valóban öröm, hogy a szövetkezeti tag­ság átlagéletkora nem éri el a 35 évet. A kevésbé gazdaságos ter­mékeket, vagyis a szolgáltatást, amire gondol, nem ráztuk le, ha­nem átvette a kimondottan szol­gáltató jellegű szövetkezet. az ma gazdaságosabban, a lakossá­gi igényeknek magasabb színvo­nalon felel meg. Szándékosan hagytam utoljára az első kérdé­sét. Ezt nem lehet egy-két mon­dattal elintézni — válaszolja Ondrejó Pál, a Tótkomlósi Ve­gyesipari Szövetkezet elnöke. * * * Az 1980-as évek végén több kisipari szövetkezet működött Tótkomlóson kisebb-nagyobb si-J kerrel, végül is a gyorsabb f’j- j lödés reményében a szellemi és; anyagi erők koncentrálása meg- teremtette a nagyobb fejlesztés1 lehetőségét; az egyesülést. A rassz körülmények között műkő- I dó szövetkezetek helyébe egy [ korszerű ipari bázis épült. Évről, évre növekedett a termelés, az in- j gázók jelentős hányada munka- lehetőséget talált a községben, s erre az évre már kialakultak a 1 szövetkezet főbb termékei. A bőrruházati üzem évente 20 | ezer- pár munkavédelmi lábbelit készít. i Békési fiatalok Kötelességek és jogok - garanciával Néhány évvel ezelőtt az egyik üzem vezetője a fiatalokról szólva, kifakadt: „Elvárják, hogy körülöttük forogjon a gyár, pedig nekik kellene az üzem körül forogni, ök vannak miértünk és nem mi őértük...” i Persze, azóta sok víz lefolyt a Dunán. Megszületett az Ifjúsági Törvény, lezajlottak az első — sok helyütt a második — par­lamentek. A fiatalok lehetősé­get kaptak és kapnak az őszinte véleménynyilvánításra, helyze­tüket figyelemmel kisérik az ál­lami és társadalmi szervek. Jó kezdeményezések Így van ez megyénk legfia­talabb városában. Békésen is. A tanácsnál megalakult az ifjú­sági bizottság, amely segíti a fiatalok élet- és munkakörül­ményeivel, közéleti tevékenysé­gével, nevelésével, szórakozásá­val foglalkozó Vállalatok, szö­vetkezetek, intézmények mun­káját. Jó együttműködés ala­kult ki a bizottság és a szak- igazgatási szervek között is. Kü­lönösen a művelődésügyi osz­tály. valamint a gyámügyi cso­port tesz sokat az ifjúságpoli­tikai határozatok valóra váltásá­ért. Rendszeresebbé, tartalma­sabbá váltak a pedagógusok családlátogatásai. Javult a hát­rányos helyzetű gyerekek okta­tása, nevelése, a tanárok és a szülők, az iskolák, a munkahe­lyek és a kulturális intézmé­nyek kapcsolata. A jó kezdemé­nyezések sorában első helyen kell említeni az iskolások üzem- látogatásait, a szülök parla­mentjét, a KISZ-alapszerveze- J ■ tek. és az úttörőcsapatok együtt­működését, a vállalati szakkö­rök tevékenységét. A tanács, az üzemek szocialista brigádjai, a szülök az utóbbi években sokat tettek az oktalási intézmények fejlesztéséért. Ennek ellenére kevés az iskolai és az óvodai tanterem, s a napköziotthonos konyhát bővíteni kellene. A fizikai dolgozók gyerme­keinek középiskolai és egyetemi előkészítő tanfolyamokat, a szakmunkástanulóknak olvasó­táborokat szerveznek. A pálya­kezdő fiatalok munkahelyi be­illeszkedése még nem zökkenő- mentes, ezért sokkal többet te­hetnének a gazdasági vezetők, örvendetes viszont, hogy a ka­tonai szolgálatot teljesítő és gyermekgondozási szabadságon levő fiatalok nincsenek hátrá­nyos helyzetben sem anyagilag, sem erkölcsileg. A fiatal háza­sok lakásépítését, vásárlását is segítik a város üzejnei, szövet­kezetei. Fontos a tájékoztatás Ma már mindenki tudja, hogy milyen fontos a fiatalok jbevo- nása a közéletbe, tájékoztatásuk a lakóhely, az ország dolgairól. Csak így tudnak bekapcsolódni a testületek, a tömegszervezetek és mozgalmak munkájába. Ez a folyamat az Ifjúsági Törvény, megjelenése óta meggyorsult, hatékonyabb lett Békésen is. Egyre több fiatal tanács-, bizott­sági, elnökségi tagként veszi ki részét a társadalmi munkából. A munkahelyi intézkedési ter­vek, az iskolák házirendjei rög­zítik a jogokat, a kötelességeket. Itt azonban nincs minden rendben. A gazdasági vezetők nem tájékoztatják megfelelően a fiatalokat az üzem, a vállalat fejlesztéséről, gondjairól, javas­lataikra sokszor nem kapnak választ. De maguk a fiatalok sem ismerik mindig, hogy mit lehet és mit kell tenniük. Ar­ra van szükség, hogy a fiata­lok érezzék, a gyár, az üzem mellettük áll, segít. Ugyanak­kor nekik is vannak kötelessé­geik a termelésben, a tanulás­ban, a munkafegyelemben. Te­hát garancia mindkét fél részé­ről 1 Több ifjúsági klubot A városi tanács a kulturális intézmények fenntartása mel­lett nagy gondot fordít az itt folyó munka minőségi fejleszté­sére. Elkészült a város közmű­velődésének ötéves terve, amelyben helyet kapott az if­júság tanulásának. kulturáló- dásának szervezése, irányítása. A városi művelődési központ és a könyvtár rendszeres kapcso­latot tart fenn az iskolákkal. Megalakult az ifjúsági klub, a rajzszakkör, zenedélelöttöket, rendhagyó irodalomórákat tar­tanak. A jövőben nagyobb számban hell bevonni a könyv­tár olvasótáboréba, a klubokba az ipari tanulókat és a kezdő szakmunkásokat. Egy-két éven belül létre lehetne hozni a vá­rosi KISZ-bizottság épületében az állandó klubot, s szükség lenne egy úttörőházra is. A városi tanács testnevelési és sportfelügyelősége, az üze­mek, szövetkezetek minden év­ben rendeznek versenyeket, de a tömegsport fejlesztését to­vábbra 's napirenden kell tar­tani. Különösen az úi lakótele­pek környékén mostohák a mozgási lehetőségek. Ide kíván­kozik még a fiatalok üdülése, táborozása is. Jobb lenne a helyzet, ha a helvi gimnázium KISZ-szervezete átadná üdülő­jét a városi tanácsnak. Az V. ötéves tervben készül el a dán­foki ifjúsági tábor, amely vég- .leg megoldja a gondokat. Ehhez természetesen szükség lesz a fiatalok széles körű társadalmi összefogásár*. 8. 8. — Az elmúlt év végétől foko­zatosan áttértünk a hagyomá­nyosról a ragasztott technológiá­ra. Az üzemben mintegy 70-en dolgoznak, többségük nő. A ra­gasztott eljárás teljesen gépesít­hető, így a munkafolyamat gyor­sabb és könnyebb — sorolja a szövetkezet elnöke. Az új technológia bevezetésé­vel, a jobb munkaszervezéssel nőtt az üzemrész termelékenysé­ge. Az idén néhány ezer pár láb­belivel több jut az ózdi kohá­szoknak, a csepeji öntőknek, a dunaújvárosi olvasztóknak, az orosházi üveggyáriaknak, s ki tudja még hová jutnak a szövet­kezet termékei. A textilruházati üzemben a gyermekkabátok készítésének több mint egy évtizedes hagyo­mánya van. Az idén mintegy 65 ezer kabátot varrnak, s ennek a mennyiségnek egy harmadát ex­portra szállítják. A vasipari részleg a cukor­iparnak zagyszűrő berendezése­ket, egyedi, különleges berende­zéseket készít, s kooperációban olaj- es gázkazánokat gyárt. A részleg tervében 18 millió forint termelési érték szerepel, de már most látszik: célkitűzéseiket túl­szárnyalják. Exportkötelezettsé­geiket még ebben a hónapban teljesítik, Hollandiába 1 millió forint értékű különféle mező- gazdasági felszereléseket szállí­tanak. A szövetkezet építőipari rész­lege zömmel az olajiparnak dol­gozik. valamint a cukorgyári re­konstrukcióban vesz részt. * • * Az üzemeket járva beszélge­tünk a szövetkezet elnökével. —■ A szolgáltatást januártól le­adtuk — magyarázza. Mint már mondottam, nem azért, mert nem nyereséges, hanem az vezérelt bennünket; kellően nem készül­tünk fel a sokirányú szolgálta­tásra, így magas színvonalon képtelenek voltunk sikeresen megbirkózni a több tucatnyi szolgáltatási feladattal. Az el­múlt években a meglevő üzemek termelőterületének bővítését, korszerűsítését valósítottuk meg. Most az V. ötéves tervben ezeket az üzemrészeket termelékeny gé­pekkel szereljük fel, s a további profiltisztítással szeretnénk tar­talmasabban dolgozni. A központi telepen korszerű üzemépületekben gyártják a ter­mékeket, megvalósult a központi energiaellátás, teljesen elkészült a belső úthálózat, a munkakörül­ményekkel, az itteni szociális lé­tesítményekkel néhány nagy­üzem is boldogan dicsekedhetne. Az elkövetkező években a szö­vetkezet rendelkezésére álló 18 millió forint beruházási összeg­ből elsősorban a textilruházati üzemet és a vasipari üzemet fejlesztik. — Ezen a két területen nagy exportlehetőségeink vannak." Termékeinknek a tőkés- és a KGST-piacokon biztos helye van. Éppen ezért a gazdaságta­lan áruk gyártását megszűntet­tük, termékeink összetételét to­vábbra is állandóan korszerűsít­jük, igyekszünk rugalmasan kö­vetni a piaci igényeket. Felsőru­házati cikkekből már most je­lentős megrendelést kaptunk a Szovjetunióból. Slágertermé­künk a mütrágyaszóró. Hollán- dia nagy tételben rendel ezek­ből a gépekből — mondja a szövetkezet elnöke. * * * A Tótkomlósi Vegyesipari Szö­vetkezet idei programjában, 83 millió forint termelési érték-sze- repel, melyből 16 millió forint az exportból származik. Októbe­rig tervüket időarányosan túltel­jesítették, pedig a tavalyi 480 tagú szövetkezet erre az évre 400 tagra zsugorodott. — Ezt az eredményt elsősor­ban a munka- és üzemszervezés­sel, anyagtakarékossággal, jobb termékösszetétellel, és nem utol­sósorban a fiatalok szaktudásá­val, lelkesedésével értük el. Az V. ötéves tervi fejlesztésünk már az.ők elképzeléseiket is tük­rözik — mondja bűcsúzáskor a szövetkezet elnöke. , (Szekeres) Hf-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents