Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-24 / 252. szám

far látta a hetet htrmagyafázónfc, Pálfy József: Elnökválasztási kampány az Egyesült Államokban A HÉT ESEMÉNYE a rija- di megállapodás: Szaúd-Ará- bia királya, Kuwait emirje, Szadat egyiptomi, Asszad Szí­riái és Szárkisz libanoni el­nök, valamint Arafat a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet vezetője megegyezett abban, hogy egy újabb tűz­szünet kihirdetése után tár­gyalások kezdődjenek a liba­noni szembenálló felek köpött az ország jövőjéről. A palesz­tinok csakúgy, miatt a liba- j nőni jobboldali erők vissza-1 vonulnak a tavaly áprilisi ál- | lásaikba. Az arab országok I közös rendfenntartó erőt ve- j zényelnek Libanonba, mintegy | 30 000 főnyi lesz a létszáma, j ennek majdnem a felét a szír hadsereg adja. Csütörtökön reggel nagyjá­ból el is hallgattak a fegyve­rek Libanonban. Az arab ál­lamférfiak, legyenek még oly reakciósok, nem vállalhatták tovább az erkölcsi és politikai felelősséget azért a libanoni vérontásért, amely valójában az imperialisták érdekeit szol­gálta. Az a^rab népek egyre türelmetlenebbül fogadták a libanoni testvérháború híreit, nem beszélve a palesztinokról, akik számos arab országban tömegesen élnek. (Kuwaitban j például ma annyi palesztin él, I mint amennji húsz éve az egész kis állam összlakossága í volt...) A rijadi megállapodás kö­vetkeztében sor került Da- maszkuszban Asszad szíriai elnöknek és Arafatnak, a PFSZ vezetőjének találkozá­sára, ezzel egyidőben pedig bejelentették azt is, hogy Egyiptom és Szíria között helyreáll a diplomáciai kap­csolat. Emlékezetes, hogy ami­kor Szadat elnök belement a kissingeri „kis lépések'’ tak-1 tikája szerint az Izraellel való' egymás utáni megegyezések­be, Asszad igen keményen megbírálta. Szó szót követett, a végén még a diplomáciai kapcsolat is megszakadt a két ország között. Most a rijadi megállapo­dást Líbiában és Irakban il­lették bírálattal. A két ország vezetői nem is lesznek ott a jövő héten Kairóban sorra kerülő nyolcadik arab csúcs- találkozón, amely a rijadi- nak folytatása és szentesítése lenne. A Közel-Kelet után a Tá­vol-Kelet: a kínai változások mind világosabbakká válnak, Hua Kuo-feng szerepe a párt élén mind egyértelműbbé lesz. Az ő támogatására vo­nultatták fel előbb Sanghaj­ban, majd magában a fővá­rosban is a tömegeket. Érde­kes megfigyelni, hogy a Mao halála után megsokasodott ta­lálgatások most újra megfo­gyatkoztak. A legnagyobb „Kína-szákértők” is várakozó álláspontra helyezkednek. Thaiföldön új jobboldali, de polgári kormány kezdte el a Két végén a működését. Irányzata persze ugyanaz, mint amilyen' a katonáké volt, akik a minap puccsal meg­döntötték a liberális elképze­lésekkel kacérkodó,, vagy csak a baloldalnak, a fiataloknak engedményeket tevő korábbi kormányt. Amerikai parancs­ra a bangkoki kormánynak — a bankok kormányának kell lennie, külpolitikájában pedig a Vietnam és Laosz felől ér­kező hatásokkal szemben a reakciós ellenhatás kormányá­nak. Thaiföld keleti határait ismét lezárták. Az amerikai­ak pedig szivárognak vissza az országba ... AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK az elnökválasztási kampány hajrájába érkezett. A szóözön most már végleg elborítja az amerikai polgárt, a nyilatko­zatáradat a közvélemény-ku­tató intézetek jelentéseiből patakzó százalékszámokat pró­bálja befolyásolni. Vádak és ellenvádak, mosakodások és gyanúsítgatások, nem csoda, ha egyre több publicista fi­gyelmeztet: az amerikai át­lagpolgárnak kezd elege lenni az egészből! . Különösen azt várják kíváncsian, hogyan alakul a szavazástól tartóz­kodók aránya, s egyáltalán hányán lesznek, akik hátat / ».fordítanak az urnáknak meg a szavazógépeknek. Ford a héten két sajtóértekezletet is tartott, agy trösztjének lélek­tani szakértői nyilván azt ta­nácsolták neki, minél több­ször lássa őt az amerikai vá­lasztó az Egyesült Államok jelvényével ellátott szónoki pulpitus mögött. A választás eredménye — meglehet — éppoly kiegyen­lített lesz, mint Volt az NSZK-ban, ahol csak kis kü­lönbséggel győzött a szociál­demokrata-szabad demokrata kormánykoalíció. Igaz, a hé­ten a kis különbség egy haj­szálnyival megnőtt: újra­számlálták egyes választóke­rületek eredményeit, s kide­rült, hogy itt nem vettek fi- ■ gyelembe egész körzeteket, ott viszont kétszer is számol­tak .. . Hol van az egykori német precizitás? Az újra­számlálás eredményeként egy mandátumot levontak a CDU —CSU-tól és az SPD—FDP- nek adták, így most már tiz képviselővel van több a kor­mánypárti padsorokban a bonni bundestagban. AZ ELMÚLT VASÁRNAP választás volt az NDK-ban: a német munkások és parasz­tok államában az urnák elé járulva milliók mondtak igent a szocializmus építésére, a bé­kepolitikára. S talán nem fö­lösleges hangsúlyozni: ismét bebizonyosodott, hogy ez az , NDK a történelem első.német békeállama! Ez a választás különös jelentőségre tett szert a két héttel azelőtti, az NSZK-ban megrendezett vá­lasztás után, hiszen az euró­pai tíz- és százmilliók fülébe csenghetett a nyugatnémet választási kampány megannyi disszonáns hangja. A hét Eu­rópa keleti felén még egy vá­lasztással ért véget: északi szomszédunkban megválasz­tották a Szövetségi Gyűlés, a Szlovák Nemzeti Tanács, a Cseh Nemzeti Tanács és a nemzeti bizottságok tagjait. Nyugat-Európában tovább­ra is ingoványhoz hasonlít a valuták világa: a frank, a font, a líra továbbra is süly- lyed, s a nyugatnémet már­kába kapaszkodik bele a so­kat emlegetett „valutakígyó”. Tűzszünetet sértő ostrom Dél-Ubanonban Faluvégi Lajos Széfiában Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter vezetésével^ szombaton delegáció utazott Szófiába, hogy részt vegyen a KGST valuta- és pénzügyi állandó bizottságának október 25—29. közötti ülésén. Kubai delegáció Budapesten A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására Jorge Lezcano Pereznek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bi­zottsága tagjának, a CDR főtit­kárának vezetésével Budapestre érkezett a kubai forradalom vé­Dél-Libanonban a jobboldali csapatok és az izraeli alakulatok közös hadműveletei mind ez ideig megakadályozták a három nappal ezelőtt meghirdetett tűz­szünet érvényesítését — jelen­tette az ADN bejrúti tudósítója. Az AP és az AFP íalangista rádióadók híradására hivatkoz­va közölték, hogy a libanoni konzervatívok fegyveresei szom­baton elfoglalták a Marzsajun és ' az izraeli határ között félúton, a > Hermon-hegység lankáin, egy stratégiai fontosságú útkereszte­ződésnél fekvő Khiam helysé­get. A térséget katonai övezet-)' nek nyilvánították, és közölték, i hogy a külföldiek csak külön en- j gedéllyel léphetnek a területre. A falangistók rádióadói még i büszkélkedtek is azzal, hogy a tűzszünetet sértő cselekmény tik­kel, Khiam etloglalásával „egy­szer és mindenkorra elzárták az Arkub térségébe vezető összes útvonalakat, és hogy ezeket északi, nyugati és déli irányból a kónzervatívok fegyveresei, ke­leti irányból pedig a sziriai csa­patok ellenőrzik. Palesztin források szerint Iz­rael pénteken éjjel 30 harcko­csit, páncélozott járművet és csapatszállító gépkocsit irányí­tott a térségbe a jobboldaliak akciójának támogatására. Közben jobboldali fegyvere­sek ostrom alá vették Bint Dzsbeil dél-libanoni falut is, és izraeli tüzérségi támogatással vérfürdőt rendeztek a helység­ben, ártatlan polgári személyek tucatjait ölve meg. delmére alakult bizottságok or­szágos vezetőségének küldöttsé­ge. A küldöttséget a repülőtéren Sarlós István, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Ha-1 zafias Népfront Országos Tana- : csának főtitkára fogadta. Ott I voit Jose Antonio Tabares Bel j Real, a Kubai Köztársaság bu-1 dapesti nagykövete. (MTI) * Baloldali tömörülés Thaiföldön A thaiföldi véres jobboldali katonai hatalomátvétel a balol­dali politikai ellenzéket is tö­mörülésre késztette. A junta státáriális törvényei alapján betiltott Thaiföldi Szó­Maradnak az ENSZ-erök a Sinai-félszigeten A Biztonsági Tanács, közép-1 európai idő szerint péntek esti ülésén újabb egy évvel, 1977. október 24-ig meghosszabbította a Sinai-félszigeten állomásozó i ENSZ-erök mandátumát. Az egyiptomi és az izraeli vo- \ nalak közötti ütközőzónában több mint 4ö00 ausztrál, kana- J dai, finn, ghanai, indonéz, len­Ecuadori asszonyok tüntetése Ecuadori asszonyok ezrei vo­nultak fel pénteken a főváros utcáin, fittyet hányva az érvény­ben levő rendkívüli állapotra, s azt követelték, a hatóságok bo­csássák szabadon a zavargások során őrizetbe vetteket. gyei és svéd katonából álló „kéksisakos” fegyvereserő állo­másozik. A Biztonsági Tanács 15 tagja közül 13 által elfogadott határo­zatában felszólította a közel-ke­leti válságban részes valameny- nyi felet az 1973. évi 338. számú határozatának haladéktalan végrehajtására, amely kimond­ta az izraeli csapatok kivonásá­nak szükségességét a megszállt arab területekről és rögzítette minden közel-keleti államnak biztonságos és elismert határok közötti létezésének jogát. Ovinnyikov. a Szovjetunió kéovi.selője kijelentette, hogy a Szovjetunió meggyőződése sze­rint a jelenlegi közel-keleti hel vzetben halaszthatatlanul erőfeszítéseket kell tenni a rég­óta megérett, mindenre kiterjedő politikai rendezés biztosítására. cialista Párt négy tagja egy il­legális rádióadón keresztül beje­lentette, hogy csatlakozik a Thai­földi Kommunista Párthoz. A közleményt Khaiseng Suksai, a párt elnökhelyettese, a katonai hatalomátvétel után feloszlatott parlament volt tagja olvasta be helyi idő szerint pénteken dél­után, majd szombaton is. Meg nem erősített bangkoki jelentések szerint néhány órával a jobbol­dali, a többnyire polgári szemé­lyekből álló kormány megalaku­lása után Bangkokban létrejött egy ellenzéki árnyékkormány is, Khaiseng Suksaival az élén. Az ellenzéki politikusok nyi­latkozata — mint az UPI hírügy­nökség írja — megerősíti azt a bangkoki politikai és diplomá­ciai körökben elterjedt nézetet, mely szerint a baloldali diákok és politikusok most csatlakoznak a kommunistákhoz. Khaiseng Suksai a rádióközle- ményben kijelentette: „Ügy ha­tároztunk, hogy a néppel együtt elszánt fegyveres harcot folyta­tunk mindaddig, amíg a győze­lem valóban a népé lesz.” „A népre” való utalás és ma­ga az a tény, hogy a közleményt, a Thaiföldi Kommunista Párt ellenzéki rádióadója sugározta, megerősíti azt, hogv a szocialis­ták egyesüllek a kommunisták­kal a jobboldal elleni harcban. Kilencven éve született Ordzsonikidze A századforduló idején Grú- > ziában széles körű szociálde­mokrata agitació folyt. Az ille­gális forradalmi szervezetek be­folyása kiterjedt a tanulóifjúság nagy részére is. Grigorij Konsz- tantvinovics Ordzsonikidze egy hegyvidéki kis településen töl­tött gyermekévei után 1901-ben. tizenöt éves korában a tifliszi íelcseriskola növendéke lett. Itt ekkor már szociáldemokrata ta_ nulókör működött, amelynek tagjai 1903-ban őt bízták meg g felső pártszervvel való kapcsolat tartására. Ezzel kezdődött bol­sevik párttagsága. Az 1905—1907-es forradalom viharos éveiben járta ki Ord- zsonikidze a forradalom iskolá­ját. 1900-ban már hivatásos for. radalmár volt. Az illegális pro­paganda- és agitációs anyagok tárolását és elosztását végezte,, propagandista volt a vasúti mű­helyekben. diáksztrájkokat szer­vezett, mozgósította a bakui olaj munkásokat, földfoglalásra buzdította a grúziai és abháziai parasztokat, tüntetéseket szer­vezett és tömeggyűléseken hir- . dette az önkényuralom elleni kérlelhetetlen harc szükségessé, gét. A rendszer köröztette, s vé­gül Bakuban tartóztatták le a cári politikai rendőrség, a hír­hedt Ohrana emberei 1907-ben. Bűne a vádirat szerint: „...be­lépett abba a társaságba, ame­lyik magát Oroszországi Szoci­áldemokrata Munkáspárt Bakul Szervezetének nevezi. Ez a tár­saság tudatosan azt a feladatot állította maga elé, hogy Orosz­országban megsemmisíti a ren­diséget, a sorkatonaságot a la­kosság általános felfegyverzésé­vel váltja fel és elkobozza az egyházi, kolostori, hitbizomá­nyi és magántulajdonban levő földbirtokokat és átadja azokat a demokratikus elvek alapján választott helyi önkormányzati szerveknek...” Ekkor már meg­ismert jónéhány cári börtönt, az ítélet szibériai száműzetés volt. Regénybe kívánkozik az az egy év. amelyet kalandos szökéséig eszer. mensevik és bolsevik száműzöttekkel együtt töltött. Visszaérkezése után rövidesen a pártvezetöség Bakuból Iránba küldte Sok-sok oroszországi bol­sevik küzdött akkor ott az iráni forradalmárok oldalán. Az iráni forradalom támogatása mellett Ordzsonikidze megtaláltá a módját, hogy megszervezze az emigrációban készített bolsevik irodalomnák Oroszországba szállítását Teheránon és Bakun keresztül. Erről levelezést foly­tatott Leninnel. Nem meglepő tehát, hogy Le­nin, amikor Párizsban személye­sen is megismerte, fontos fel­adatot bízott rá — a bolsevik párt prágai konferenciájának megszervezését. Még elképzelni sem könnyű, milyen fáradságos és veszélyes munka volt a kon­ferencia előkészítése Oroszor­szágban. Városról városra járva kellett újjászerveznie a szociál­demokrata szervezeteket es megnyernie a forradalom lenini irányvonalának. A konferencián Orazsonikidzét beválasztották a párt központi bizottságába. Ez­után ismét Oroszországban dol­gozott tovább, de nem sokáig, mert 1912 végén ismét letartóz­tatták. Ezúttal kényszermunká­ra és szibériai száműzetésre ítél­ték. Három évet töltött a hír­hedt slisszelburgi erődben, a eárizmus Bastille-jében. Szám­űzetését a távol-keleti Jakutszk- ban töltötte. A keserves rabság és száműzetés munkával, tanu­lással eltelt éveinek a februári forradalom vetett véget. Ord­zsonikidze 1917 júniusában ér­kezett Petrográdba. Nehéz len­ne felsorolni, mennyi nehéz és fontos feladattal bízták meg. Ukrajnában az ellenforradal- márokkal vívott harc közben szervezte Petrograd élelmisze­rekkel való ellátását. Lenin 1918 februárjában küldött táv­iratában ez áll: „Szívből köszö­nöm az élelmiszerellátás érde­kében tett erélyes intézkedése­it... Minden reményünk önben van, máskülönben tavaszra az éhínség elkerülhetetlen”. A pol­gárháború gs az intervenció éveiben mindig a legfontosabb helyeken küzdött: Ukrajnában, Kubányban, az Észak-Kaukázus hegyei között, Belorussziában, Azerbajdzsánban, Örményor­szágban és Grúziában. A polgár, háború utáni évekig a kaukázu­si területek ügyeivel foglalko­zott. 1926-tól a Népbiztosok Ta­nácsának elnökhelyettese volt, 19.30-ban a párt politikai irodá­jának a tagja lett. a Népgazda­sági Tanács elnökeként, a ne­hézipar népbiztosaként oroszlán- része volt a szocializmus alap­jainak a lerakásában. 1937-ben, a halál tragikus hirtelerséggél vetett véget forradalmi életének. Böki Ernő \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents