Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-24 / 252. szám

A tervezettnél több paradicsom Rövidesen befejeződik a pa-1 radicsom feldolgozása a Békés­csabai Konzervgyárban. A hosz- szúra nyúlt szezonban az esős időjárás miatt tovább lassult a szedés üteme. Ez veszélyezteti a még földeken maradt paradi­csom minőségét. Amennyiben megváltozik az időjárás, még 100 vagonnyi kerül a termelőszövet­kezetekből a gyárba. Eddig meg­közelítőleg 2620 vagonnal dol­goztak fel: az eredeti terv 2480 vagon. — Mit takarnak t számok? A vártnál nagyobb termés és a minőség között milyen az ösz- szefüggés? — A paradicsomszezon kezde­tén kevesen gondoltuk, hogy hektáronként 700 mázsás termé­sek is akadnak majd — mondja Dombóvári György, a konzerv­gyár termeltetési osztályvezető­je. — A rekordok mellett, a jó­nak mondható átlag 500 mázsa körül alakul. Az eredmények, re­méljük, tovább fokozzák a ter­melési kedvet. Az elmúlt évben 23 termelőszövetkezettel álltunk szerződéses kapcsolatban. A be­szállított paradicsom minősége megfelelt elvárásainknak, ese­tenként azonban túlérett, illetve rostos volt. Mindezek mellett is elmondhatjuk, jó minőségben all majd a késztermék a vásár­lók rendelkezésére. A szerződések mögött közös erőfeszítések húzódnak: A várt­nál nagyobb termés megnövelte a gazdaságok bevételét. A kon­zervgyár sem járt rosszul, hi­szen nőtt a piacra kínált áru mennyisége. Ezekben a napokban indultak meg a szerződéskötési tárgyalá­sok. Erre már most nagy szük­ség van, hiszen így a konzerv­gyár időben tudja megrendelni a termékeny paradicsom-vető­mag fajtákat a vetómagtermel- tető vállalattól. A következő év­ben a gazdaságok előrelátható­lag 800 hektáron termesztenek paradicsomot a korábbi 736 hek­tár helyett. A konzervgyáriak remélik, ez a terület 2700 vagon termést ad majd. — Mi készül a nyersanyag­ból? — A konzervgyárban a para­dicsomból sűrítményt állítunk elő. Csúcsidőszakban egyetlen nap alatt 75 vagonnyit dolgoz­tunk fel. Három műszakban szombat—vasárnapokon is. A feldolgozás a beszállítás ütemé1 tői függött — magyarázza Áb­rahám András termelési osz­tályvezető. — Kivételt csak szep­tember közepe jelentett, amikor a diákok is bekapcsolódtak a szedésbe. Akkor sokszor 30 va­gonnak megfelelő mennyiség is érkezett, végül is nasv erőfeszí­tések árán azt is sikerült fel­dolgoznunk. — Hova kerül a késztermék? — Erre a kérdésünkre Mala- tyinszki Páltól, az anyagáru­forgalmi osztály vezetőjétől ka­punk választ. — Az eredeti tervek az érté­kesítésben is módosulnak. A bel­kereskedelemnek 50 helyett 80 vagonnal szállítunk. Ez az el­múlt év 14 vagonjával szemben nagy előrelépés. A sűrítmény különböző kiszerelésekben ke­rül forgalomba. A külföldi kivi­Kovács Lajos olőadói estje Himnusz minden időben cím mel a békéscsabai Gyopár Klub­ban mutatta be irodaimi estjét Kovács Lajos, a Békés megyei Jókai Színház művésze. Szere­lemről és halálról szólt a mély átéléssel előadott költői összeál­lítás, amely nagy sikert avatott a szövetkezeti klub fiataljai kö­rében is. tel is növekszik, míg 1975-ben 47 vagonnal exportáltunk, ad­dig az idén 123 vagonnal. Az említettek a paradicsom­termesztésben elért sikerekről, a megnövekedett vállalkozó­kedvről, a feldolgozásban a ko­rábbinál jobb szervezésről ad­nak bizonyságot. De ami ma elég, holnap már kevés lehet. Ezért csak az elismerés hang­ján lehet szólni arról a kezde­ményezésről, mely a termesztés gépesítését tűzte célul. Külön is említésre méltó, hogy az ipari feldolgozó üzem együtt kíván ezen munkálkodni a termelők­kel. • „Balázsné lelkem, nagyon el-1 kelne maguknál egy fürdőszoba, jó lenne, ha a két fiúnak külön hálófülkét tudnának leválaszta­ni. Gondolja csak meg: másfél-1 két évtizedog él itt együtt a ] szülőkkel a hét gyermek.” Dr. Szénái Horváth Imre nagybánhegyesi körzeti orvos is­mételgeti egyre gyakrabban a fenti mondatokat. Nagybánhe- gyesen, a Táncsics u. négy szám alatt lakik Balázs István nejé­vel és hét gj^ermekével. A dok­tor bácsi ugyanis, ha arra jár, j hívás nélkül is bemegy, megné­zi az apróságokat. Balázséit a I helyi Zalka Máté Tsz-ben fizi- J kai munkások. A forintokat nem hordják a kocsmába, szerény, I dolgos emberek. Saját erőből | építettek jó pár esztendeje csa- ! ládi házat. Az OTP-töl hitelt vettek fel, lassan lejár a tör­lesztés. Csakhogy nem a típus­tervnek megfelelően épült fel a ház, ezért nem tudják rendel­tetésszerűen használni. Utcai ré­szen egy tágas szoba, utána jó­kora konyha található, ezt is hálószobának használják. A hét méter hosszú, tágas, üveges ve-' randa főleg télen semmire nem használható, ennek végében pi­cike konyhán főz, mos, vasal nap mint nap az édesanya. Van kamra, deaz is sötét, átalakítás­ra szorul. A gyerekek is egyre mondo­gatják: „Édesanyám, nekünk is legyen igazi fürdőkádunk”. A községben ugyanis több portán építettek már fürdőszobát. Ba- lázsné azonban hiába vállalko­zott viszeres lábaival, a sok munkától, vízhordástól állandó­an duzzadt kezeivel az udvar­ban fólia alatti zöldpaprika-ter­melésre, sok jószágot nevel, na. Virágzó „szegfűerdő” Tatársáncon Tatársáncon, az orosházi Űj Élet Tsz földgázfütéses hajtató­házában tavaszias virágpompa dicséri a kertészek gondos mun­káját. '170 ezer óriás virágú szegfűt telepítettek az ágyakba, s messzire virít a sok szép fehér, rózsaszínű, piros, sárga, cirmos­szirmú virág. Valóságos „szeg­fűerdő” díszük a hajtatóházban. Ügy irányítják a virág fejlődé­sét, hogy a téli és a tavaszi hó­napokban folyámatosan szállít­hassanak Budapestre és az oros­házi virágboltokba szegfűt. A tervek szerint legalább hétszáz­ezer szál vágott szegfűt értékesít az elkövetkező hónapokban az orosházi Űj Élet Tsz. Fotó: Veress Erzsi ponta kétszer főz, hogy olcsób­ban kijöjjenek, nem telik für­dőszobára. összezsugorgatott öt —hat ezer forintot erre a célra, de kiderült: 30—35 ezer forintra lenne szükség. A hét gyermek édesanyja osztja, szorozza a forintot, de csak nem akar gyűl­ni. Hisz az elmúlt hónapokban őszi—téli alsó és felső ruhákra, esőkabátokra, cipőkre, iskolai felszerelésekre csaknem tízezer forintot költött, óyerekei szé­pen, tisztán járnak iskolába, jól tápláltak. Gondjaikat megismerte dr. Nagy Judit megyei orvos. Kéré­sére Tokaji Oszkár, a megyei ta­nács egészségügyi és Maróti Pál. az építési, közlekedési és vízügyi osztályának mérnökei vállalták, hogy társadalmi munkában el­készítik a lakásátalakítási ter­vet. Adott területen belül meg­oldható, hogy lesz egy fürdő­szoba, s a két fiúnak külön egy hálófülke. Az öt lány marad a nagyobb szobában. A helyi Zal­ka Máté Tsz vezetői megígér­ték: amennyiben lesz kiviteli terv és építőanyag, gondoskod­nak fuvarról, elvégzik a víz- és villanyszerelési munkálatokat — ami nem kevés. Jó lenne, ha a tervezőmér­nökök és a Zalka Máté Tsz ve­zetői lelkes követőkre találná­nak. Terven felüli termelésből, másodosztályú téglából cserép­ből, vagy építésnél fennmaradt cementből, csempéből, padló- burkolatból, csövekből juttatná­nak Balázs Istvánnak, hogy megfelelő körülmények között nevelhesse fel gyermekeit az az apa, aki kétkezi munkával csak a legfontosabbakat tudja előte­remteni családjának. . Ary Róza Kétgyermekes családon segítenek tervezőmérnökök, tsz-vezetők Balázs István családja a nagymamával Előkészíts tanfolyamok, flsztöndijrendszer, kolléqinmi ellátás Egyre több Békés megyei diák tanul felsőfokú oktatási intézményben Dr. Becsei József, a megyei I tanács vb művelődésügyi osztá- ; lyának vezetője az egyetemi elő­készítő tanfolyamokról, az ősz- ! töndíjrendszerről és a fizikai dolgozók gyermekeinek támoga- J fásáról adott tájékoztatást la- j punk munkatársának. Az egyetemekre, főiskolákra felvett diákok számának ará- | nyával Békés megye 1967 -ben tizennegyedik helyen állt az or­szágban. A jelentkezők 39,9 szá­zaléka tett sikeres felvételi vizs­gát. Ma a negyedik-ötödik he­lyen állunk. Hogyan sikerült el­érnie megyénknek ezt az előke­lő helyezést? — A pedagógusok, iskolaigaz­gatók, a városi és megyei tanács művelődésügyi osztályainak kö­vetkezetes összefogásával. Kez­detben a társadalmi erők bevo­násával készítettük fel a diáko­kat a felvételi vizsgákra, ma már kialakult rendszere van az j előkészítő tanfolyamoknak- A j megyei tanács szerződést kötött egyetemekkel, főiskolákkal, pél- i dául a szegedi József Attila Tu- | dományegyetemmel, a Budapesti Műszaki Egyetemmel, a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem­mel. Ezek először gépi feldolgo­zással pályairányultsági felmé­rést készítenek a középiskolák hallgatóiról, majd a harmadiko­soknak rendszeresen feladatla- j pokat küldenek. A diákok meg­oldásukat kijavítva, ellenőrizve visszakapják. A legjobb, leg- 1 ügyesebb tanulókat a nyári szü- j netben kéthetes bentlakásos j egyetemi előkészítőre hívja meg a Szegedi Tanárképző Főiskola. A megyei tanács művelődésügyi osztálya és a Pedagógus Szak- szervezet a téli és tavaszi szüne­tekben öt-öt napos képzést szer­vez a továbbtanulni kívánók ré­szére. A közös költségvetés fe­dezetet nyújt arra is, hogy két­hetenként három óra előadást, konzultációt hallgassanak a gye­rekek, többek között matemati­kából és fizikából. A kétirányú előkészítés, amelyet a fogadó is­kola és a megyei lehetőségek biztosítanak a tanulóknak, sok­oldalú képzést jelent. Két esz­tendő alatt, a III., IV. osztály végzése idején hatszáz matema­tika-, négyszáz fizikapéldát ol­danak meg. Más tárgyakat egye­temi előkészítő szakkörökben gyakorolnak a felvételizők, így magyar nyelvészetet, biológiát, történelmet. Német, orosz, angol nyelven Szegeden a tudomány- egyetemen képezik a gyerekein­ket. Ilyen módszerrel évente 25 —26 Békés megyei diáknak si­kerül a felvételije. Az elmúlt tanévben a mi vidékünkön 48 tanulócsoportban 826 hallgató készült a felvételi vizsgákra. A jelentkezők 45.5 százalékát fel­vették, többségük fizikai dolgozó szülők gyermeke volt. Ezeket a tanulókat ingyenes előkészítő­kön képezték, mi pedig 400—400 forinttal járultunk a költségek­hez. Megyénk középiskoláit sor­ra véve, az orosházi Táncsics és a szarvasi Vajda Péter Gimná­zium tanulói jeleskednek légin- I kább a vizsgákon. Az ország sok­sok városának középiskolája előtt a második-negyedik helyen állnak az eredményes felvételi vizsgákat tekintve.' — Hazánkban 24 ezer 397 középiskolás tanuló kap ösz­töndíjat. Van-e ilyen módon támogatott diák Békésben? — Nem is kevés! Több mint 600 ezer forintot kapnak évente a középiskolások. Az Állami If­júsági Bizottság határozza meg, hogy a tanulmányi eredménytől. a szociális helyzettől függően ki kapjon ösztöndíjat. Előnyben részesülnek a fizikai dolgozók gyermekei, főként azok, akiknél egy családtagra 1300 forintnál kevesebb jövedelem jut. Féléven­ként kapják a-diákok az ösztön­díjat: elsőben ezer forintot, má­sodikban ezerkétszázat, harma­dikban ezerötszázat, negyedik­ben ezernyolcszázat. A tanul­mányi eredménytől függően ez az összeg a második félévben emelkedhet. Kivételes esetben olyan' diák is kaphat ösztöndí­jat, akinek édesanyja nem fizi­kai dolgozó, de a gyermekét egyedül neveli. Sajnos, a terme­lőüzemek igen kevés anyagi tá­mogatást adnak a gimnáziumok és szakközépiskolák tanulóinak, pedig a saját szakember-után­pótlásukról gondoskodnának így. A felsőoktatási intézmények­ben tanulókkal is kötünk szer­ződést. Elsősorban a nehezen betölthető állások, főként a vi­déki szakember-utánpótlás ér­dekében hasznosítjuk az anyagi ösztönzést. Természetesen az alacsony jövedelmű fizikai dol­gozók tehetséges gyermekeinek, és a nagycsaládban élők tovább­tanulásának támogatását is szol-\ gálja az ösztöndíj. A 70-es évek elején 15—20 hallgató kapott 400-tól 700 forintig terjedő ősz- szeget, ebben a tanévben 60 ta­nulóval kötöttünk szerződést. A jelentkezők közül csupán két- három kérelmet nem tudtunk kielégíteni. Amikor ösztöndíja­saink végeznek, hozzánk téritek vissza, és tudásukat itt haszno­sítják. / — Milyen segítséget kavnaK. még a fizikai dolgozók gyer­mekei és a hátrányos helyzetű tanulók? — Akkor lennénk igazán nyu­godtak, ha minden vidékről be­járó középiskolásunk kollégi­umban élhetne. Az albérlet nem jó megoldás. Ebben az öt­éves tervben 488 középiskolás diákotthoni férőhellyel gazdago­dik megyénk és erre igen nagy szükség van. A jelenlegi kollé­gisták nagy része fizikai dolgozó szülő gyermeke, minimális térí­tési díj ellenében jó ellátást kellemes ottnont. pedagógus­segítségét nyújtjuk a gyerekek­nek. Az elmúit évben 40 III. osztályos középiskolás fizikai dolgozó szülő gyermekét vittük a Budapesti Műszaki Egyetemre tanulmányi kirándulásra, 36 diákot pedig Gödöllőre, az ag­rártudományira. Ismerjék meg a lehetőségeiket, biztonsággal tudjanak választani. Még min­dig vannak olyan pátvák, aho­vá nem szívesen jelentkeznek a munkásszülők gyermekei, ilyen az egyetemek, jogi és orvosi ka­ra. Talán nehezebbnek hiszik a felvételi vizsgát, a tanulmányi időt, mint a természettudományi karokon? Szeretnénk, ha ezekre az egyetemekre is többen jelent­keznének. Az iskolák a tovább­tanulásra készülő munkásgyer­mekeket ellátiák ingyenes egye­temi jegyzetekkel, hosv még tá­jékozottabbak lesvenek a felké­szüléskor. A középiskolába járó cigánytanulók igény és szükség szerint szociális ösztöndíiat, se­gélyt. kollégiumi elhelyezést kannak. Az egyetemi előkészí­tők. az ösztöndíj-elosztás, a di­ákjóléti lehetőségek jelenlegi rendszere hatásos, eredményes, ezért a jövőben sem változta­tunk ezen. Szeretnénk minél több arra érdemes tanulót tá­mogatni. — Köszönjük a beszélgetést. F»crle 7,sóka 3 Birnnmü: -­t 1976. OKTOBER 24.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents