Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-22 / 250. szám
Békés megyei ősz Háromlépcsős fejlesztés az V. ötéves tervben Tárcsákkal a kombájnok nyomában Aflpru/or^ÓMrdtélt Dobozon 130 millió forintot költenek a Békéscsabai Kötöttárugyár rekonstrukciójára A Békéscsabai Kötöttárugyár az elmúlt öt évben 280 millió forintot fordított üzembővítésre és a termelésszerkezet javítására. Csupán a gépi berendezések korszerűsítésére 111 millió forintot ruházott be. , Az V. ötéves tervben folyta- ] tódik az üzembővítés, melyet három ütemben valósítanak | meg. A rekonstrukció első lép- ! csőjében a nyírott plüss terme- | lését növelik és ebben az év- i ben a jelenleginél mintegy 15 tonnával többet, 1977-ben pedig már elérik az évi 51 tonnát. A gépi fejlesztésre, valamint egyéb termelést növelő beruházásra az. első ütemben 24.5 millió forintot költenek. A második szakaszban az új termékek — köntösök, csecsemőruházati eik. kék, valamint az úgynevezett „szabad idő-ruhák” — gyártásának bővítésére 70 millió forintot fordítanak. 1980-ig — harmadik lépcsőben tervezett exporttermékek növelésével együtt — 130 millió forintos beruházást valósítanak meg. Apácai montázs — októberben Még el sem öt a por a kombájnok mögött, Hajdú György máris a tartón jár szárzúzógépével Esik is, meg nem is. A talaj mindenesetre még bizonytalan. A dobozi napraforgóaratók a tábla szélén gyülekeznek gépeikkel. Igaz, ebédidő van, de most ez nem számítana, ha menni lehetne. — Pedig milyen jól megszerveztünk mindent — sóhajt Békési Ferenc szerelő és a verőfényes október elejére emlékezve, már sorolja is: — Egy hónap alatt, szép-1 tember közepétől, az 570 hek- j tár napraforgó kétharmadát be tudtuk takarítani. Méghozzá mintaszerűen. Ne hangozzon öndieséretnek, de azt tanítani lehetett volna. Elöl zsinórban az öt kombájn: a két Nyiva meg az öt SZK—4-es. A fiúk — Szilágyi István, Gergely Sándor, Balogh Sándor, Szabó István, Balogh László, Molnár István meg Szabó Éászló — szemmel látható élvezettel tartották a lépcsős alakzatot. Öröm volt nézni, ahogy simára borotválták a földet. — Még el sem ült a por mögöttük, én már a nyomukban voltam — szólal meg a mellettünk álló Hajdú György, amint Békési Ferenc elhallgat. A néhány méterrel .arrébb álló gépre mutatva, mondja: — Szárzúzó. Remélem, e néhány napos kényszerpihenő után, most már hamarosan befejezi idei küldetését. Ezzel természetesen még nincs vége a napraforgóbetakarítás „technológiai” sorának. Dobozon ugyanis a kombájnokat és a szárzúzót azonnal követik a tarlóhántás gépei. Szűcs Mihály és Szabó , Mihály a közös gazdaság két j nagy teljesítményű John j Deere traktorának közremű- j ködéséve.l súlyos tárcsákkal töri a tarlót. A gépláncot végül is Balogh Sándor IFA-ra szerelhető és Szabó Ferenc Zetoros-műtrágyaszórója zárjaA gépezet tehát olajozottan működik az olajos mag betakarításában Dobozon. Fennakadást csak három tényező okozhat. Ebből az egyik az időjárás. Ezzel a legnehezebb megbirkózni, de nem jelenti azt, hogy az embert teljes tehetetlenségre kárhoztatja. A Petőfi Tsz-ben például vegyszeres lombtalanítással siettették a napráforgó érését, így tudták már szeptember 10-én megkezdeni az aratást. Megállásra kényszerítheti az aratókat a műszaki hiba. De csak rövid időre. Békési Ferenc szerelő ugyanis érti a dolgát. A harmadik tényező pedig — a szervezés — csak az embereken múlik. Ha nincs kellő időben megfelelő számú szállítójármű vagy ha van ugyan tehergépkocsi meg pótkocsis vontató, de nincs vagon, amibe az árut rakodni lehetne —, akkor bizony majdnem mindegy, milyen szépen vonul a gépsor a dobozi Petőfi Tsz napraforgótábláján. Kőváry E. Péter Piac. Néhány sátor. ínycsiklandozó pecsenyeillat. Egy gyászruhás idős asszony fekete kendőre alkuszik. A földön, a megsárgult levelek között szép paprika, karfiol és egyéb zöldségfélék. Az alacsony, tömzsi öregember két kosár nagy szemű szőlőt rak le a kerékpárról. Verőfényes, októberi nap Csa- nádapácán. Q Lehel, hogy nem dicsérnek majd... — Hogyan élünk — kérdez vissza Kiss Ferenc tanácselnök. — Nézze, az évi 400 ezer forint községfejlesztési alap, ^akár hogyan vizsgáljuk, nem sok. Ennek az elosztásán szoktunk vitatkozni. De nézzen széjjel a községben, mindenütt egyholdas porták, nagyon sok fóliasátorral. A szövetkezet is jól fizet, nem panaszkodhatunk a megélhetésre. Valóban barátságos, gazdag község ez. Jó a földje, valamikor az erdélyi hegyekbe* lezúduló folyók nagyon sok törmeléket halmozlak fel errefelé. Ki emlékszik már arra. amikor az 1800-as évek elején jöttek az első telepesek: a jobbágyok, a hajdúk, hogy végleg otthonra leijének fezén a Vidékén. — Jó a múltban kutatni, de nekünk mégis csak a jövőt kell megalapozni — szólal meg Kiss Ferenc. — Ebben a tervidőszakban 5,5 millió forint áll rendelkezésünkre. Ehhez még hozzá kell számolni az 509 ezer forint értékű társadalmi munkát. Jövő év végére valamennyi ut- cában járda épül. Útjainkat a termelőszövetkezettel közösen ! újítjuk fel. I — Tavaly 85 apróság sz.ületett a községben. Két esztendő múlva a legújabb iskola meüé még két tantermet építünk. Később emeletráépítéssel nveáctan termes iskolánk lesz. A tornaterem építését 1979-ben kezdjük, csaknem 3 millió forintba kerül. A korszerű ABC-áruházat a tervidőszak harmadik évében nyitjuk meg. — S miié költik a pénzüket az apácai emberek? — Nos, évente 20—25 kétszoba összkomfortos ház épül nálunk — magyarázza a tanácselnök..— Az elkövetkezendő öt évben VtkO család költözik új otthonba, akiknek telket biztosít a tanács a község belterületén. Aztán itt van az autó, a bútor és nehogy kifelejtsem a kutakat. Majdnem minden ház udvarán fúrt kútból jön a víz. Ezért is nem építünk vízmüvet. Lehet, hogy az utódaink nem dicsérnek majd emiatt, de ez már így alakult. Q Á ludat formálása a legfonlosahb o — Jelenleg 3050-en lakunk Apácán. 300-an járnak el máshova dolgozni. A többség tehát a Széchenyi Termelőszövetkezetben talál munkát A három közös gazdaság lassan két éve lesz, hogy egyesült, most már csaknem 8 ezer hektáron gazdálkodnak. Es nem is rosszul, hiszen az anyagi erők egyesítése meggyorsította a fejlődést — mondja Szatmári Sándor köz- ! ségi párttitkár. — Biztosan hal- I lőtt már róla, hogy a mi lakó- I saink nem küzdenek anyagi | göndokkal. Ez viszont bizonyos megelégedettséget, passzivitást tükröz. Ebbe nekünk nem szabad beletörődnünk. Tehát a tudat formálása a legfontosabb feladat. A tárgyi feltételek adottak. Itt van az Arany János Művelődési Ház, amely a köz- művelődés bázishelye. Jó a kapcsolat a népfronttal. A nőklub keretében működik a kézimunkaszakkör 48 taggal, ahol leülés bel-, valamint községpolitikai előadásokat tartunk. Népszerűek a béke és barátság munka- bizottság rendezvényei, november 7-re megalakítjuk az MSZBT-tagcsoportot. Jövőre peAmíg a két Nyiva meg az ot ftz,±v—±-es araija a meg laoon álló napraforgót, a kombájnokat követó' szárzúzó mögött már tárcsákkal művelik az „üresen” maradt táblákat (Fotó: Koeziszky László) dig létrehozzuk az agitációs központot. Reméljük, így sikerül megmozgatni az embereket. Nemcsak a község, a társadalom ügye is... Gabona, szarvasmarha, zöldség. Ez jellemzi a Széchenyi Tsz gazdálkodását az V. ötéves tervben is. Erről beszélgetünk Balázs Imre főkönyvelővel, Kormányos Pál háztáji bizottsági elnökkel és itt van Tóth András, az ÁFÉSZ felvásárlási csoportvezetője is. Elmondják, hogy a búza termésátlagát az elkövetkezendő öt - évben 42 mázsáról 50 mázsára szeretnék emelni hektáronként. A tehénállományt 4—500-zal növelik és a tejhozam évi átlaga a jelenlegi 2800- ról 3300 literre emelkedik tehenenként. Lényegesen nő a zöldségfélék termőterülete és termésátlaga. Ezzel párhuzamosan megvalósul egy korszerű akro- kémiai központ, s felépül a szakosított szarvasmarhatelep is 60 millió forintért. — Ne legyen, üres istálló a községben. Ez a jelszó — hangsúlyozza Kormányos Pál. — Segítjük a háztáji állattartást takarmánnyal, szállítóeszközzel, vemheskoca- és üszőki helyezéssel, Ennek meg is van az eredménye. Évente 7,5 ezer sertést, 300 szarvasmarhát és több mint 900 ezer liter tejet adnak ezek a gazdaságok. — Nálunk az emberek nagyon szeretik a kertészkedést — veszi át a szót Tóth András. — Szívesen tanulnak, szorgalmasan látogatják a szakelőadásokat. A szakcsoportnak mintegy 100 tagja van, akik a népfront és az ÁFÉSZ segítségét élvezik. Az év első kilenc hónapjában 1400 mázsa burgonyát, ugyanannyi zöldséget és 124 mázsa gyümölcsöt vásároltunk fel a ház körüli gazdaságokból. Társadalmi üggyé vált községünkben a zöldség- és gyümölcstermesztés. Ady Endre utca 45. Kollár János portája. Magas, 64 éves vékony ember a gazda. Leszázalékolt tsz-nyugdíjas. Hét esztendővel ezelőtt kezdett kertészkedni. — Mit termeszt János bácsi? — Paprikát, paradicsomot, káposztát, salátát — sorolja. — Van hat ágyásom, azzal bíbelődöm. — Mennyi befektetést igényel a kertészkedés? — Volt 20 ezer forint megtakarított pénzem. Egyetlen fóliás ágy előkészítése 6—7 ezer forintba kerül. Venni kell trágyát, pétisót, permetezőszert, miegymást. Az idén 40—45 ezer forint lesz a bevételem, a kiadás meg vagy 17 ezer. Persze, tagia va- gvok a szakosooortnak, leszerződtem az ÁF'Ec3'Z-szel. Bizonv nem cioekedek fél orszá°on keresztül. Es segítenek fóliával, palántával is. Presszó. Az egyik sarokasztal nál két idős asszony előtt süte mény, fagylalt. Az ablaknál hosszú, fekete hajú lány keze egv kék trikós fiú szorongass Ráncos arcú parasztember jör traubiaodát kér ... Seres Sándor
