Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-22 / 250. szám

jogsegély Kongresszus előtt II. A nagyipar hasznos kiegészítői Negyedmillió nyomáscsökkentő Orosházán az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyárban megkezd­ték az NC—1 típusú propán-bután gázpalackokhoz szükséges nyo­máscsökkentők gyártását. Az idén hatvanezer, jövőre pedig csak­nem negyedmillió készül belőlük. (Fotó: Ilovszky) Nemcsak pénz, szemlélet dolga megyénk állategészségügyi helyzetének javítása fiz ipari szövetkezetek még ' erecményesebb működéséhez ar­ra is szükség van, hogy az OK.ISZ és minden területi, ille­tőleg szakmai szövetség segítse a szövetkezeteket a tervezésben, tennivalók egységes értelmezésé­ben és elvégzésében, s a köz- pontositottan kezelt fejlesztési \ alapok ésszerű felhasználásában. Mindezt természetesen úgy, hogy ne érje sérelem az egyes szövetkezetek önállóságát, s ne csökkentse a bennük dolgozók munkakedvét, kezdeményező­készségét Nélkülözhetetlen ez n többi között ahhoz is. hogy az. ipari szövetkezetek hasznos kiegészí­tői legyenek az állami nagy­iparnak, Ez a cél természetesen nem különíthető el * többitől, s összefügg a sarkalatos kérdés­sel is, hogy miképpen alakul­jon az ipari szövetkezetek ter­melési szerkezete, szakosítása és mekkorák legyenek üzemi méreteik. Érdemes sorravenni a munka- megosztást néhány miniszté­rium vállalatai és az ipari szö­vetkezetek között. Hazánkban — a magánkisiparosoktól eltekint-' ve — csak szövetkezetek gyár­tanak stílbútorokat. Évről évre növelik ruházati ipari termelé­süket. A Textilipari Kutató Intézet segítségével ruhaipari mintaüzem-szervezési rendszert dolgoztak ki a szakosított szö­vetkezetek részére. Az OKISZ- LABOR erre hivatott részlege alkalmazza a szervezé­si megoldásokat az egyes szö­vetkezetekre, amelyek nadrág vagy zakó. illetőleg gyermekru­ha előállítására szakosodtak. El­kezdték ugyanezt a cipőipari szövetkezetekben is. A Kohó- és Gépipari Minisz­tériumhoz tartozó vállalatokat is segítik a szövetkezetek ab­ban, hogy gazdaságosabbá te­gyék termelésük szerkezetét. Az állami iparban gazdaságosan nem gyártható termékek és ter­mékcsoportok gyártásét vállal­ták át az ipari szövetkezetek, hogy a nagyüzemekben kapaci­tást szabadítsanak fel nagy so­rozatú, korszerű áruk előállítá­sára. A szövetkezetek készíte­nek különféle speciális jármű­szekrényeket, egyebek között baromfi- vagy tejszállító gép­kocsikhoz. Ezek nélkülözhetet­lenek, de kevés kell belőlük. Gyártanak főzőlapokat, elektro­mos tűzhelyekhez, kizárólag szövetkezetek állítanak elő vil­lanyvasalót, húsdarálót stb. Csi­nálnak 300 ezer kalóriásnál ki­sebb kazánokat, hordozható, ki­sebb ^méretű hegesztőgépeket, ipari röntgengépeket, s műsze­reket fekete-fehér és színes tv- készülékek gyártásához, javítá­sához. Hz Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium vállalatait a szövetkezetek részben mente­sítik az egyedi és a csoportos, nem magas házak építésétől, karbantartásától, tatarozásától. Többszintes, korszerű technoló­giával készülő házak építésére jelöltek ki 47 szövetkezetek ta­tarozásra húszat, a lakosság ház­karbantartási igényeinek kielé­gítésére pedig huszonötöt. Hosszú listát adna mindazok­nak a cikkeknek a felsorolása, amelyeknek a gyártásával az ipari szövetkezetek egyrészt mentesítik az állami ipart a neki nem gazdaságos termelés­től, másrészt választékot bőví­tenék, az ellátást javítják. A már említetteken kívül ide tar­toznak például a gyermekjáté­kok, az úgynevezett szabod idő- ruházati cikkek. ' az Ikarusnak készített villogok, lámpatestek, s az autóbuszok belső világítá­sához szükséges borítóbúrak. Vagy a kis sorozatú műszer­ipari termékek, a műszaki gu­miáruk, a finomveg.yszerek, az autóápoló szerek, a bukósisa­kok, a sportszerek, a bőr- és a ruházati iparban használatos keretek, veretek, díszítőelemek. Tavaly hét és fél milliárd fo­rintot tett ki a nagyiparnak való „bedolgozás” értéke az ipari szövetkezetekben. Terveik sze­rint ez az összeg 1980-ban a múlt évinek a kétszerese lesz. I szöireikezetek eddigi eredményeiben is fontos szere­pe volt annak a támogatásnak, »amit az érdekelt minisztériu­moktól, tanácsoktól kaptak. To­vábbi egészséges fejlődésüknek, a népgazdasági érdekekkel egyeztetett terveik sikeres meg­valósításának is nélkülözhetet­len feltétele ez a jól bevált együttműködés. Gulyás Pál Békés megyében központi alap­ból évente mintegy 15 millió fo­rintot költ állategészségügyi fel­adatok megoldására az állat­egészségügyi állomás. Ehhez já­rul még hozzá az a pontosan meg nem határozható Sok mil­liós összeg, melyet a mezőgaz­dasági nagyüzemek fordítanak állatbetegségek megelőzésére, gyógyítására. A rendelkezésre álló milliók sem lehetnek azon­ban elegendőek, ha ezekhez nem párosul a dolgok jelentőségének megfelelő szemlélet. A kormány a közelmúltban vizsgálta a nagyüzemek és háztáji gazdasá­gok állategészségügyi helyzetét. Ezt követően határozatok szület­tek. A végrehajtásban, s ez nem véletlen, a legnagyobb feladat az állattartó üzemekre hárul. A megye állategészségügyi helyzetének javításában nagy szerepe van az állategészségü­gyi állomásnak., — Régen nem titok, hol vannak gondjaink — mondja dr. Joó Jenő, az állo­más igazgatója. Először is az állattartó telepek fizikai és bi­ológiai zártságát kell megolda­ni. Ma még sokszor előfordul, hogy illetéktelenek is bejutnak a telepekre, megfontolás nélkü! állatcsoportokat mozgatnak, s ez a fertőzések terjesztésének veszélyével jár. A közelmúltban intézkedtünk, hogy az. állattar­tó telepeket csak az állomás en­gedélyével lehet látogatni. A korábbi évek hiányosságai közé tartozott, hogy a telepek lervezésekor nem kértek a gaz­daságok állategészségügyi véle­ményezést. tgy azok többsége mér az építés időszakában sem felelt meg a követelményeknek. Ma még gyakran előfordul, hogy az egészségügyi berendezé­seket nem rendeltetésszerűen használják. Súlyosbítja a hely­zetet a krónikus szakmunkás­hiány. A szakosított telepeken kevés a fertőtlenítőgép, beszer­zésük körülményes. A fertőző betegségek elleni harc nem oldható meg csak or­vosi beavatkozással, injekciók és gyógyszerek adagolásával. Hogy miért nem ? Azért, mert az összes megbetegedések 65— 75 százaléka tartási és takarmá­nyozási hiányosságokra vezethe­tő vissza. Többek közt ezzel is magyarázható a sertések nagy elhullási százaléka. Hasonló okokra vezethető vissza a bru­cellózis és a gümőkór elleni küz­delem mérsékelt eredménye is. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium 27 1976-os rendeletében módosította a gü- mőkórmentesítés állami támoga­tását. Ez kedvező feltételeket teremt az állatállomány lecserélésére. Míg a termelőszövetkezetek egy részében kedvezően fogadták az intézkedést, addig más gazdasá­gok továbbra sem kívánnak él­ni a lehetőségekkel. A tartózko­dó magatartást részben arra le­het visszavezetni, hogy a lecse­rélés teleprekonstrukcióval jár. ami a gazdaságoknak kiadás. A befelefordülás ilyen jelei azon­ban károsak, megváltoztatásuk­ra kell törekedni. Annál is in­kább, mivel ezzel a termelőszö­vetkezetek veszélyeztetik az ál­lami gazdaságokban és háztájik­ban elért eredményeket. A tsz- ek szarvasmarha-állományának 73,6 százaléka, a háztájiban 96 százaléka a gümőkórmentes. Az állami gazdaságok már koráb­ban megoldották a mentesítést. Ezekből is látható, hol kell elsősorban az eddigi gyakorlaton változtatni. Azt pedig, hogy le­het, egyértelműen bizonyítják; az utóbbi években csökkent a gümőkórmentes állatok száma. Elsősorban a megvalósítás üte­mét kellene gyorsítani. A minőségileg nem megfele­lő takarmányozásra visszavezet­hető megbetegedéseket csökken­teni lehet a takarmányminősí­tés bevezetésével. A megyében azonban jelenleg csak néhány gazdaságban van erre alkalmas laboratóriumi berendezés. így a Mezőhegyesi, a Hidasháti Álla­mi Gazdaságban és az orosházi technikumban. Mindezek ellenére az utóbbi időben lassú javulás történt me­gyénk állategészségügyi helyze­tében. Az állattenyésztő telepe­ken elkészítették a technológiai leírásokat, lehetőséget teremte­nek a felelősségre vonáshoz. Egyre több gazdaságban építe­nek karantént, elletöt, betegis­tállót, melyek nélkülözhetetle­nek a hatékony védekezés esz­köztárából. A megyében megközelítőleg 220 állatorvos lát el szervezési, irányító, illetve operatív felada­tot. Hiány elsősorban állategész­ségügyi asszisztensből, szakmun­kásból van. E hiányok niegoUlására az elmúlt évben 55 állatgondozót képeztek ki szakmunkásnak az eleki szakmunkásképzőben. Többségük azonban visszatért eredeti munkájához, ahol maga­sabbak a kereseti lehetőségek. Oltóanyagból megfelelő meny- nyiség áll rendelkezésre. Gyógy­szerekből — különösen antibió- tikumokból — nem megfelelő az ellátás, de esetenként hiá­nyoznak a takarmánykiegészí­tők is. Az állatorvosi műszer- ellátottság továbbra is hiányos. Az állattenyésztésben nélkülöz­hetetlen fertőtlenítőanyagokat más megyékből kell beszerezni, mivel itt a vegyianyag-nagvke- reskedelmi vállalat nem bizto­sít elegendő mennyiséget. Az állategészségügyi helyzet javítása tehát részben anyag' áldozatok vállalásával, részben pedig szemléletváltozással jár együtt. Kcpenyes János 4 tótomm&sr. 1976. OKTOBER 22. Kísérletként kezdődött, majd oly gyorsan vált népszerűvé, éretté, hogy célszerű lett álta­lánossá tenni. A neve erösza- koltnak ható összetett szó, talán egyszerűbbet is ki> lehetett vol­na találni, de végül is nem ez a legfontosabb. Egyébként már köznyelvi beceneve van, a suli, az ovi, a bölcsi mintájára: „jog- szoli”. Nem tudni, milyen fin­torral fogadják majd e szót Ló- rinezéék, de ettől nem lesz sem több, sem kevesebb maga az intézmény, a fiatal üzemi fó­rum. amelynek a hivatalos ne­ve; jogsegélyszolgálat. A kormány két évvel ezelőtt határozatban rendelte el kísér­leti létrehozását és működteté­sét néhány kijelölt üzemben, majd 1976 márciusában általá­nos bevezetésének nyitott zöld utat. A tapasztalatok ugyanis azt bizonyították, hogy az üze­mi, munkahelyi jogsegélyszol­gálatra nagy szükség van. Nem új iroda, adminisztrációs hiva­tal született, hanem olyan intéz­mény, amelyik valóban hiva­tásszerűen teljesít szolgálatot egy fontos területen, a munka­jog, a polgári jog, az államigaz­gatási jog ama tartományaiban, amelyekben az állampolgár, a munkavállaló gyakorta találko­zik a szabályozással. A szolgálatot nagyon prakti­kus okok is segítették világra hozni: ne kelljen a csavarnUos ügyintézéssel időt, főleg mun­kaidőt rabolni. Ennek munka­hely és dolgozó egyaránt kárát látja. Egy áttételesebb ok: is­merjék meg a dolgozók a jog­szabályokat, értsék meg azokat, s ennek eredményeként gazda­godjék az úgynevezett jogtudat. Az Ózdi Kohászati Üzemek jogsegélyszolgálatának veze­tője ezt így fogalmazta meg a minap: „Nemcsak tanácsot, tá­jékoztatást, felvilágosítást adunk, hanem munkajogi, tár­sadalombiztosítási, némely csa­ládi jogi és tanácsi eljárásban is közreműködünk. Beadványo­kat szerkesztünk, keresetlevele­ket fogalmazunk, s olyan ügyek­ben, amelyeknek támogatása nem ellentétes a szocialista er­kölcs követelményeivel, ha a dolgozó kéri, ellátjuk a képvi­seletét is. Nem csupán arról van szó, hogyan igazítjuk el az embereket a jogszabályok út­vesztőiben, hanem sokkal több­ről: megértésről, kölcsönös bi­zalomról”. A jogsegélyszolgálat máris bi­zonyított; nem vált rideg admi­nisztrációvá. Az általános kiterjesztés so­rán azonban néhány speciális ágazat, szakma sajátos problé­mával került szembe. Közleke­dési, erdészeti, közművi, építő­ipari vállalatok jellemzője az ezernyi munkahely, kisebb-na- gyobb egységekkel. Csak di­csérhető. hogy a szervezés ab­ból indult ki ezeken a helye­ken, hogy nincs értelme a for­mális jogsegélyszolgálat létre­hozásának, biztosítani kell az érdemi, hivatásszerű működést minden dolgozó kiszolgálása ér­dekében. Így születtek meg a szervezés új, ötletes formái, amelyekről semmiféle rendelet nem szól: a munkahelyi foga­dónapok organizációja, a jog­segélyszolgálati kirendeltségek, amelyek nemcsak minden mun­kahelynek, hanem minden mű­szaknak is biztosítja a szolgál­tatást. Így történt a MÁV-nál, a konzerviparban, az ÉRDÉRT Vállalatnál, az építőipari mun­kahelyeken. 'TJj hatása a jogsegélyszolgá­latnak a tanácsi kezdeményezé­sű államigazatási tanácsadás a munkahelyeken. Mindez a jogsegélyszolgálat életképességét bizonyítja. Végre egy hivatal, amely ném vált hi­vatallá. S. X.

Next

/
Thumbnails
Contents