Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-22 / 250. szám
jogsegély Kongresszus előtt II. A nagyipar hasznos kiegészítői Negyedmillió nyomáscsökkentő Orosházán az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyárban megkezdték az NC—1 típusú propán-bután gázpalackokhoz szükséges nyomáscsökkentők gyártását. Az idén hatvanezer, jövőre pedig csaknem negyedmillió készül belőlük. (Fotó: Ilovszky) Nemcsak pénz, szemlélet dolga megyénk állategészségügyi helyzetének javítása fiz ipari szövetkezetek még ' erecményesebb működéséhez arra is szükség van, hogy az OK.ISZ és minden területi, illetőleg szakmai szövetség segítse a szövetkezeteket a tervezésben, tennivalók egységes értelmezésében és elvégzésében, s a köz- pontositottan kezelt fejlesztési \ alapok ésszerű felhasználásában. Mindezt természetesen úgy, hogy ne érje sérelem az egyes szövetkezetek önállóságát, s ne csökkentse a bennük dolgozók munkakedvét, kezdeményezőkészségét Nélkülözhetetlen ez n többi között ahhoz is. hogy az. ipari szövetkezetek hasznos kiegészítői legyenek az állami nagyiparnak, Ez a cél természetesen nem különíthető el * többitől, s összefügg a sarkalatos kérdéssel is, hogy miképpen alakuljon az ipari szövetkezetek termelési szerkezete, szakosítása és mekkorák legyenek üzemi méreteik. Érdemes sorravenni a munka- megosztást néhány minisztérium vállalatai és az ipari szövetkezetek között. Hazánkban — a magánkisiparosoktól eltekint-' ve — csak szövetkezetek gyártanak stílbútorokat. Évről évre növelik ruházati ipari termelésüket. A Textilipari Kutató Intézet segítségével ruhaipari mintaüzem-szervezési rendszert dolgoztak ki a szakosított szövetkezetek részére. Az OKISZ- LABOR erre hivatott részlege alkalmazza a szervezési megoldásokat az egyes szövetkezetekre, amelyek nadrág vagy zakó. illetőleg gyermekruha előállítására szakosodtak. Elkezdték ugyanezt a cipőipari szövetkezetekben is. A Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó vállalatokat is segítik a szövetkezetek abban, hogy gazdaságosabbá tegyék termelésük szerkezetét. Az állami iparban gazdaságosan nem gyártható termékek és termékcsoportok gyártásét vállalták át az ipari szövetkezetek, hogy a nagyüzemekben kapacitást szabadítsanak fel nagy sorozatú, korszerű áruk előállítására. A szövetkezetek készítenek különféle speciális járműszekrényeket, egyebek között baromfi- vagy tejszállító gépkocsikhoz. Ezek nélkülözhetetlenek, de kevés kell belőlük. Gyártanak főzőlapokat, elektromos tűzhelyekhez, kizárólag szövetkezetek állítanak elő villanyvasalót, húsdarálót stb. Csinálnak 300 ezer kalóriásnál kisebb kazánokat, hordozható, kisebb ^méretű hegesztőgépeket, ipari röntgengépeket, s műszereket fekete-fehér és színes tv- készülékek gyártásához, javításához. Hz Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium vállalatait a szövetkezetek részben mentesítik az egyedi és a csoportos, nem magas házak építésétől, karbantartásától, tatarozásától. Többszintes, korszerű technológiával készülő házak építésére jelöltek ki 47 szövetkezetek tatarozásra húszat, a lakosság házkarbantartási igényeinek kielégítésére pedig huszonötöt. Hosszú listát adna mindazoknak a cikkeknek a felsorolása, amelyeknek a gyártásával az ipari szövetkezetek egyrészt mentesítik az állami ipart a neki nem gazdaságos termeléstől, másrészt választékot bővítenék, az ellátást javítják. A már említetteken kívül ide tartoznak például a gyermekjátékok, az úgynevezett szabod idő- ruházati cikkek. ' az Ikarusnak készített villogok, lámpatestek, s az autóbuszok belső világításához szükséges borítóbúrak. Vagy a kis sorozatú műszeripari termékek, a műszaki gumiáruk, a finomveg.yszerek, az autóápoló szerek, a bukósisakok, a sportszerek, a bőr- és a ruházati iparban használatos keretek, veretek, díszítőelemek. Tavaly hét és fél milliárd forintot tett ki a nagyiparnak való „bedolgozás” értéke az ipari szövetkezetekben. Terveik szerint ez az összeg 1980-ban a múlt évinek a kétszerese lesz. I szöireikezetek eddigi eredményeiben is fontos szerepe volt annak a támogatásnak, »amit az érdekelt minisztériumoktól, tanácsoktól kaptak. További egészséges fejlődésüknek, a népgazdasági érdekekkel egyeztetett terveik sikeres megvalósításának is nélkülözhetetlen feltétele ez a jól bevált együttműködés. Gulyás Pál Békés megyében központi alapból évente mintegy 15 millió forintot költ állategészségügyi feladatok megoldására az állategészségügyi állomás. Ehhez járul még hozzá az a pontosan meg nem határozható Sok milliós összeg, melyet a mezőgazdasági nagyüzemek fordítanak állatbetegségek megelőzésére, gyógyítására. A rendelkezésre álló milliók sem lehetnek azonban elegendőek, ha ezekhez nem párosul a dolgok jelentőségének megfelelő szemlélet. A kormány a közelmúltban vizsgálta a nagyüzemek és háztáji gazdaságok állategészségügyi helyzetét. Ezt követően határozatok születtek. A végrehajtásban, s ez nem véletlen, a legnagyobb feladat az állattartó üzemekre hárul. A megye állategészségügyi helyzetének javításában nagy szerepe van az állategészségügyi állomásnak., — Régen nem titok, hol vannak gondjaink — mondja dr. Joó Jenő, az állomás igazgatója. Először is az állattartó telepek fizikai és biológiai zártságát kell megoldani. Ma még sokszor előfordul, hogy illetéktelenek is bejutnak a telepekre, megfontolás nélkü! állatcsoportokat mozgatnak, s ez a fertőzések terjesztésének veszélyével jár. A közelmúltban intézkedtünk, hogy az. állattartó telepeket csak az állomás engedélyével lehet látogatni. A korábbi évek hiányosságai közé tartozott, hogy a telepek lervezésekor nem kértek a gazdaságok állategészségügyi véleményezést. tgy azok többsége mér az építés időszakában sem felelt meg a követelményeknek. Ma még gyakran előfordul, hogy az egészségügyi berendezéseket nem rendeltetésszerűen használják. Súlyosbítja a helyzetet a krónikus szakmunkáshiány. A szakosított telepeken kevés a fertőtlenítőgép, beszerzésük körülményes. A fertőző betegségek elleni harc nem oldható meg csak orvosi beavatkozással, injekciók és gyógyszerek adagolásával. Hogy miért nem ? Azért, mert az összes megbetegedések 65— 75 százaléka tartási és takarmányozási hiányosságokra vezethető vissza. Többek közt ezzel is magyarázható a sertések nagy elhullási százaléka. Hasonló okokra vezethető vissza a brucellózis és a gümőkór elleni küzdelem mérsékelt eredménye is. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 27 1976-os rendeletében módosította a gü- mőkórmentesítés állami támogatását. Ez kedvező feltételeket teremt az állatállomány lecserélésére. Míg a termelőszövetkezetek egy részében kedvezően fogadták az intézkedést, addig más gazdaságok továbbra sem kívánnak élni a lehetőségekkel. A tartózkodó magatartást részben arra lehet visszavezetni, hogy a lecserélés teleprekonstrukcióval jár. ami a gazdaságoknak kiadás. A befelefordülás ilyen jelei azonban károsak, megváltoztatásukra kell törekedni. Annál is inkább, mivel ezzel a termelőszövetkezetek veszélyeztetik az állami gazdaságokban és háztájikban elért eredményeket. A tsz- ek szarvasmarha-állományának 73,6 százaléka, a háztájiban 96 százaléka a gümőkórmentes. Az állami gazdaságok már korábban megoldották a mentesítést. Ezekből is látható, hol kell elsősorban az eddigi gyakorlaton változtatni. Azt pedig, hogy lehet, egyértelműen bizonyítják; az utóbbi években csökkent a gümőkórmentes állatok száma. Elsősorban a megvalósítás ütemét kellene gyorsítani. A minőségileg nem megfelelő takarmányozásra visszavezethető megbetegedéseket csökkenteni lehet a takarmányminősítés bevezetésével. A megyében azonban jelenleg csak néhány gazdaságban van erre alkalmas laboratóriumi berendezés. így a Mezőhegyesi, a Hidasháti Állami Gazdaságban és az orosházi technikumban. Mindezek ellenére az utóbbi időben lassú javulás történt megyénk állategészségügyi helyzetében. Az állattenyésztő telepeken elkészítették a technológiai leírásokat, lehetőséget teremtenek a felelősségre vonáshoz. Egyre több gazdaságban építenek karantént, elletöt, betegistállót, melyek nélkülözhetetlenek a hatékony védekezés eszköztárából. A megyében megközelítőleg 220 állatorvos lát el szervezési, irányító, illetve operatív feladatot. Hiány elsősorban állategészségügyi asszisztensből, szakmunkásból van. E hiányok niegoUlására az elmúlt évben 55 állatgondozót képeztek ki szakmunkásnak az eleki szakmunkásképzőben. Többségük azonban visszatért eredeti munkájához, ahol magasabbak a kereseti lehetőségek. Oltóanyagból megfelelő meny- nyiség áll rendelkezésre. Gyógyszerekből — különösen antibió- tikumokból — nem megfelelő az ellátás, de esetenként hiányoznak a takarmánykiegészítők is. Az állatorvosi műszer- ellátottság továbbra is hiányos. Az állattenyésztésben nélkülözhetetlen fertőtlenítőanyagokat más megyékből kell beszerezni, mivel itt a vegyianyag-nagvke- reskedelmi vállalat nem biztosít elegendő mennyiséget. Az állategészségügyi helyzet javítása tehát részben anyag' áldozatok vállalásával, részben pedig szemléletváltozással jár együtt. Kcpenyes János 4 tótomm&sr. 1976. OKTOBER 22. Kísérletként kezdődött, majd oly gyorsan vált népszerűvé, éretté, hogy célszerű lett általánossá tenni. A neve erösza- koltnak ható összetett szó, talán egyszerűbbet is ki> lehetett volna találni, de végül is nem ez a legfontosabb. Egyébként már köznyelvi beceneve van, a suli, az ovi, a bölcsi mintájára: „jog- szoli”. Nem tudni, milyen fintorral fogadják majd e szót Ló- rinezéék, de ettől nem lesz sem több, sem kevesebb maga az intézmény, a fiatal üzemi fórum. amelynek a hivatalos neve; jogsegélyszolgálat. A kormány két évvel ezelőtt határozatban rendelte el kísérleti létrehozását és működtetését néhány kijelölt üzemben, majd 1976 márciusában általános bevezetésének nyitott zöld utat. A tapasztalatok ugyanis azt bizonyították, hogy az üzemi, munkahelyi jogsegélyszolgálatra nagy szükség van. Nem új iroda, adminisztrációs hivatal született, hanem olyan intézmény, amelyik valóban hivatásszerűen teljesít szolgálatot egy fontos területen, a munkajog, a polgári jog, az államigazgatási jog ama tartományaiban, amelyekben az állampolgár, a munkavállaló gyakorta találkozik a szabályozással. A szolgálatot nagyon praktikus okok is segítették világra hozni: ne kelljen a csavarnUos ügyintézéssel időt, főleg munkaidőt rabolni. Ennek munkahely és dolgozó egyaránt kárát látja. Egy áttételesebb ok: ismerjék meg a dolgozók a jogszabályokat, értsék meg azokat, s ennek eredményeként gazdagodjék az úgynevezett jogtudat. Az Ózdi Kohászati Üzemek jogsegélyszolgálatának vezetője ezt így fogalmazta meg a minap: „Nemcsak tanácsot, tájékoztatást, felvilágosítást adunk, hanem munkajogi, társadalombiztosítási, némely családi jogi és tanácsi eljárásban is közreműködünk. Beadványokat szerkesztünk, keresetleveleket fogalmazunk, s olyan ügyekben, amelyeknek támogatása nem ellentétes a szocialista erkölcs követelményeivel, ha a dolgozó kéri, ellátjuk a képviseletét is. Nem csupán arról van szó, hogyan igazítjuk el az embereket a jogszabályok útvesztőiben, hanem sokkal többről: megértésről, kölcsönös bizalomról”. A jogsegélyszolgálat máris bizonyított; nem vált rideg adminisztrációvá. Az általános kiterjesztés során azonban néhány speciális ágazat, szakma sajátos problémával került szembe. Közlekedési, erdészeti, közművi, építőipari vállalatok jellemzője az ezernyi munkahely, kisebb-na- gyobb egységekkel. Csak dicsérhető. hogy a szervezés abból indult ki ezeken a helyeken, hogy nincs értelme a formális jogsegélyszolgálat létrehozásának, biztosítani kell az érdemi, hivatásszerű működést minden dolgozó kiszolgálása érdekében. Így születtek meg a szervezés új, ötletes formái, amelyekről semmiféle rendelet nem szól: a munkahelyi fogadónapok organizációja, a jogsegélyszolgálati kirendeltségek, amelyek nemcsak minden munkahelynek, hanem minden műszaknak is biztosítja a szolgáltatást. Így történt a MÁV-nál, a konzerviparban, az ÉRDÉRT Vállalatnál, az építőipari munkahelyeken. 'TJj hatása a jogsegélyszolgálatnak a tanácsi kezdeményezésű államigazatási tanácsadás a munkahelyeken. Mindez a jogsegélyszolgálat életképességét bizonyítja. Végre egy hivatal, amely ném vált hivatallá. S. X.
