Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-22 / 250. szám

MA A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1916. OKTÓBER 22., PÉNTEK Ara: 80 fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 350. SZÁM Világ proletárját Lázár György látogatása Fejér megyében Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke csü­törtökön kétnapos látogatásra Fejér megyébe érkezett., Mar- tonvásáron Takács Imre, az MSZMP Fejér megyei bizott­ságának első titkára és Závo- di Imre, a Fejér megyei Ta­nács elnöke fogadta Lázár Györgyöt, aki ezután megte­kintette a Magyar Tudomá­nyos Akadémia martonvásári ku tatóintézetét. Lázár György útjának má­sodik állomása Székesfehér­vár volt, ahol a megyei párt­bizottság székhazában a me­gye vezetői tájékoztatták Fe­jér megye politikai, gazdasá­gi és kulturális életéről, ered­ményeiről. Az építés lázában Építünk. Ez a fogalom — jól­lehet gyakran emlegetjük — nem lehet közhely, hiszen éle­tünk nélkülözhetetlen része. Szocializmust építünk. S eköz­ben ipartelepeket, gyárakat, gaz­dasági épületeket, magtárakat, házakat és városrészeket. Ahogy mondani szokás: gomba módjá­ra „bújnak ki'’ a földből leg­szebb épületeink. Naponta lát­juk őket, bennük élünk és dol­gozunk; így hát jogos, ha a boldogulás kohóiról beszélek. Az újságok lapjairól rendre ránk köszönnek az új lakások ablakszemei. Még csak a cölö­pöt verik, de már ott csattog­tatja gépét a fotóriporter, ott se­rénykedik az újságíró. Azután a panelek szerelésének mozza­natait, a rádión irányító disz­pécser feszült arcvonásait, a kulcsátadás boldog pillanatait örökíti meg. S a lakótelep ké­pét, tűző napfényben villogva — talán még kissé hivalkodóan is tájékoztatva örömről, siker­ről, éietmódváltozásról. Azután jönnek a glosszák. Egyik-másik heiyen beázik a tető, omlik a vakolat, nem folyik a víz, kéz­ben marad a kilincs. Ezek is a valóságlátás képei. Igazak, el­kerülhetők. Mégis, nem tudom, mi az oka, hogy a lakosságban is, más szervekben is sokszor csak a rossz, az elmarasztaló emlék marad meg. A múlt hét végén az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mipisz- lériumban jártam. Többek kö­zött a lakásépítésről folyt az eszmecsere. Tájékoztató az egyik oldalról; kérdések, észre­vételek halmaza a másikról, s válaszok sorozata — nagyrészt megnyugtatóan. Kezdünk együtt lélegezni. Ez jó. S amit terem­tünk az országban, még jobb, előremutatóbb. / Beszéljünk később erről; elő­ször talán azt kellene elemez­ni, mi okoz feszültséget a lakást teremtök, a beköltözők es a vá­rományosok között. Mit monda­nak? Mi a véleményük? A korszerű építészetnek per­sze vannak gondjai. S ezt az építés láza idézi elő. Sok új la­kást akarunk, s vele együtt élet­módváltozást. A mai építészet — nem lehet kétséges — az emberről való gondoskodást fe­jezi ki; a hibákban pedig a nem mindig megfelelő gondoskodás tükröződik. S az emberek egy részében is él a nosztalgia — ki vitatná? Távfűtést és fürdő­szobát, beépített szekrényt és parkettet akarnak, de visszasír­ják a szomszédot, a kertet; az ismerős fűszerest, az újságárust e* a péket, a ház előtti kispa­dot, a pletykát, a csendet, a kerítést, az árnyas diófát — és mi mindent még, ami rég volt életükhöz tartozott. Hiába. Hir­telen mesterséges környezetet hozunk létre ember számára — igaz. És mondják: rideg a város. egysíkúa*k a színek, mo­notónia, egyhangúság jellemzi a lakótelepeket, szűkös a lakás, nincs kirakat, hol sétáljanak, mit nézzenek az emberek? És ilyen hibák, olyanok; zsúfoltság van, hiszen egyetlen házba egy egész falu belefér! És háborog- nak — öröm helyett. De meg­nyugtatásul: az életmód változás velejárója ez. Évszázadokig egyedi igénye­ket elégített ki az építészet. Napjainkban a tömeglakás gaz­dasági-társadalmi szükségszerű­ség. Gondoljuk meg: Budapest újpalotai városrészében négy és fél év alatt Szombathely mére­tű település épült. Hány évti­zed, évszázad kellett ehhez az­előtt? Tömegigényt akarunk ki­elégíteni; érthető, hogy így csak az elsődleges emberi szükségle­tekre futja, de magas fokon: távfűtéssel, fürdőszobával, be­épített bútorokkal,1 szőnyegpad­lóval. Az építés iparosítása hal­latlan eredményeket hozott. Lehetne persze tagoltabb, vál­tozatosabb ég sokszínűbb, ba­rátságosabb és nagyobb lakáso­kat építeni Magyarországon. „Csak” 25 százalékkal emelked­nének az amúgy is magas la­kásárak. „csak” egyharmadával kevesebb, lakás épülhetne éven­te; „csak” megsokszorozódna a jogos igénylők száma; „cjtak” lassabban haladnánk előre. Ez kellene? Nem hiszem. Vannak hibák, senki sem vi­tatja. Van, ahol ,,megzsarolják” a területet, összezsúfolják a há­zakat. hogy több lakás legyen. Elhibázott törekvés. S az alap­terület? Tilos csökkenteni az. átlagos 53 négyzetmétert, s ez rriár megfelelő. Ha a magánla­kásokat is ide számítjuk, 67 négyzetméter az országban a la­kások átlagos alapterülete. Csak ritkán beszélünk arról, hogy a lakások fele magánerőből épül, de ehhez nemcsak az OTP ré­vén, hanem az építőanyagok­ban is tetemes állami támoga­tást kap a lakosság... Négyszázhúsz—négyszázhar- mincezer lakás épül Magyaror­szágon öt év alatt. Ez — politi­kai kérdés, az életszínvonal sar­kalatos pontja. Nem árt meg­állni az építés lázában egy-egy pillanatra, hogy kellőképpen tudjuk értékelni és megbecsül­ni kincseinket. J B. ÚTNAK INDULTAK AZ ELSŐ USZÁLYOK Harmincöt év után újra megindult a rendszeres hajóforgalom a Hármas Körös endródi szakaszán. Igaz, most nem személy, hanem teherszállítás történik a folyón. A Füzesgyarmati Lucernaterniesz- tési Rendszer által épített kikötőben a napokban rakták meg az első uszályokat, amelyek lucerna lisztet szállítanak az NSZK-ba (Fotó: Sztanyik) Október 28—29.: Megyei természetvédelmi napok Tanácskozás Szabadkígyóson, bemutató Kardoskúton és Szarvason Az Országos Természetvédel­mi Hivatal a Békés megyei Ta­nács természetvédelmi bizottsá­gával közösen október I 28—29- én Szabadkígyóson. Kardoskú- ton és Szarvason rendezi meg a megyei természetvédelmi na­pokat. A természetvédelem fel­adatairól, Békés megyei helyze­téről a szabadkígyós: kastély­ban tartanak tanácskozást a rendezvénysorozat első napján a résztvevők. A szabadkígyósi tanácskozást és a kastélyban megrendezett természetvédelmi kiállítás meg­nyitását követően a második napon, október 29-én Kardos­kúton bemutató. Szarvason pe­dig az arborétum várja a ter­mészetvédelem szakembereit, !N társadalmi munkásait és a ter­mészet kedvelőit. Szellemi vetélkedő, előadás, szavalóverseny a XVI. KPVDSZ kulturális napok e heti programiában A XVI. KPVDSZ kulturális] napok keretében gazdag program ! színhelye ezen a héten is a Szak-1 szervezetek Megyei Tanácsának ] székháza. Október 20-án, szer­dán szellemi vetélkedőre, került sor, amelyen 15 ÁFÉSZ-, illetve vállalati csapat vett részt. A színvonalas versenyen az I. he­lyezést a nagyszénásiak érték el, II. Csorvás, III. az orosházi ÁFÉSZ volt. Október 21-én, csütörtökön szakszervezeti napot rendeztek, amelyen mintegy 1-OP-an vettek részt. Telekesi Gézáné, a kultu­rális, agitációs, propaganda- és sportosztály vezetője az 1976— 80. közötti nevelési célkitűzések­kel kapcsolatos szakszervezeti feladatokról beszélt. Foglalkozott az életmóddal, a szocialista hu­manizmussal, a kollektíva és a munkahely nevelő szerepével, majd ismertette az 1976—1980. közötti nevelési programot. Az előadást élénk vita követte, töb­ben mondták el véleményüket és javaslatukat a nevelési program­mal kapcsolatban, amelyet a résztvevők elfogadtak. Ma tovább folytatódik a XVI. kulturális napok programja, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye képviselőinek részvételé­vel területi szavalóverseny lesz az SZMT székházában. APÁCAI MONTÁZS — OKTÓBERBEN (3. oldal) * * * MEGYÉNK ÁLLATEGÉSZSÉG ÜGYI’ HELYZETÉNEK JAVÍTÁSA (4. oldali * * * HÁRMAN A KÖZMŰVELŐDÉSI TÖRVÉNYRŐL (5. oldal) » » * A PÉNZAI SZÍNHÁZ FŐRENDEZŐJE BÉKÉSCSABÁN (5. oldal) Németh Károly tárgyalásai Moszkva Mint már jelentettük, az SZKP Központi Bizottságának meghívására szerdán a szovjet fővárosba érkezett Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Németh Károly megkezdte tárgyalásait az SZKP Központi Bizottságában. (Bokor) Arany­*/ és bronzérmet nyert a Kner A HUNGEXPO rendezésé­ben Budapesten a vásárváros­ban megnyílt Hungaropack ’76 elnevezésű csomagolás- technikai kiállításon hét arany-, nyolc ezüst- és ugyan­ennyi bronzérmet osztottak ki a legjobb kiállítók között. Megyénket a Kner Nyomda képviselte nemcsak a kiállí­tók, hanem a díjazottak kö­zött is, egy arany- és egy bronzérmet és egy különdijat nyert. Aranyérmet a hűtő­iparban használatos Klik-lok csomagolórendszer elterjeszté­sében végzett munkájáért és az így készült termékeiért kapott. Bronzéremmel jutal­mazták a kombinált — papír, fólia — csomagolóanyagokat, amelyeket korábban tőkés importból szereztünk be. A MÉM, különdíját a dessert díszdobozért kapta a nyomda. Ezeken kívül más vállalatok, mint például a Compack vagy a Tokaji Pincegazdaság a nyomda által készített dobo­zokban kiállított termékeivel nyert díjat. Szerdán értékelik a kombájnosok országos versenyét Jövő szerdán, október 27-én hirdetik ki a kombájnosok or­szágos versenyének eredményét. Az értékelő és díjkiosztó ün­nepségnek ez alkalommal Me­zőtúr ad otthont. A versenybe egyébként jó néhány Békés me­gyei termelőszövetkezet is ne­vezte kombájnosait, akiknek igazán nincs mit szégyenkezni­ük szereplésükért. A füzesgyar­matiak és a magyarbánhegyesi- ek meghívót kaptak a mezőtúri díjkiosztó ünnepségre is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents