Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-21 / 249. szám
I Munkaidőben vagy azon túl? Az utóbbi években megszaporodtak a tanácskozások, értekezletek. Szaporaságukkal talán nem is lenne baj, hiszen az értekezletek, tanácskozások bármely szinten — legyen az KISZ-, népirontgyűlés, szövetkezeti közgyűlés, párttaggyűlés, brigád- vagy pórtcsoport-érte- kezlet — szükségesek, kellenek. Ezeken a kisebb-nagyobb fórumokon tájékozódhatnak, véleményt cserélhetnek, tettekre mozgósító közös el határ ozásoki'a juthatnak az emberek. Közéletünk demokratizmusának, társadalmat előmozdító tevékenységünknek jelentős fórumai ezek. Hasznosságukat — melyek az emberek tudatvilágának formálásában, a tudatból fakadó termelési és más folyamatokban kamatoznak — forinttal mérni szinte lehetetlen. Hasznosságuk mellett azonban volt és van egy vadhajtásuk. Szinte polgárjogot nyert, hogy ezek a rendezvények a napi munkaidő keretein belül kerültek megrendezésre. Órabérben tanácskozott a munkás, munkaegység-jóváírást kapott a tsz igazgatóságának, vezetőségének tagja, leállt az ügyintézés az irodákban. Kezdtük a munkaidő szerves részének tekinteni olyannyira, hogy némelyek a tanácskozás fontossága ellenére órájukra tekintve — mivel letelt a munkaidő — távozásra adták fejüket. Vadhajtás ez. S most, amikor egyre jobban felismerjük, hogy az idő is drága pénz, s hogy a tanácskozások, társadalmi rendezvények a napi munkaidőn túl kerüljenek megrendezésre — sokan aggódnak. Mi lesz ezután? Mi lesz a megjelenéssel, hiszen eddig sem volt gondmentes egy-egy értekezlet megszervezése. Sok helyen keresik a megoldás kulcsát. Kevesebb legyen az értekezlet? S hozzáteszik: de hiszen ez ellentmond több mindennek. Korlátok közé kerül, leszűkül az információ, a tájékoztatás. A demokratikus fórumok eddig kialakult rendszere is csorbát szenved. Szó, ami szó, van valami igazság ebben. Hogy több vagy kevesebb, azonban nem mindenkori meghatározója a megjelenésnek, az érdeklődésnek. Inkább annak felülvizsgálatára kellene szorítkozni: a sok-e a több vagy a kevesebb is több a soknál.' Annak vizsgálatára, hogy mennyire tartalmasak, lényeget feltárók és meghatározóak ezek a rendezvények. Tehát nem általában az értekezletek ellen beszélünk. Gyakran van rájuk szükség, amikor közös álláspontot kell kialakítani, vagy tájékoztatók nyomán véleményeket összeegyeztetni. Nem lehet kifogásolnivaló azon, ha egy-egy új jelenség felett alakul ki vita, s azt beszélik meg, miként értékeljék, milyen következtetéseket vonjanak le belőle, és hogy milyen gyakorlati intézkedések kövessék. De értekezlet — csupán az értekezletért. ezt a luxust a mai élet gyorsabb ritmusa — főleg munkaidőben — már nem engedi meg. Annak vizsgálatára kell tehát szorítkoznunk, hogy a tanácskozások „nyújtanak”-e valamit, tettre, munkára serkentőek, buzditóak-e, vagy csak „tanyázó délutánok, estek”, ahol sok mindenről szó eshet, unalmas tájékoztatók, lényeget kerülgető felszólalások formájában, s az ott levőknek jóformán semmivel sem telik meg a tarsolyuk. Példák esete igazolja — mint azt a minap Fazekas István, a vésztői pártbizottság titkára kifejezésre juttatta — ott eleven például a pártalapszervezetek, pártcsoportok tevékenysége, mozgósító munkája, ahol célratörően tömör a beszámoló, nem a lényeget kerülgetik, hanem egy az egyben előrukkolnak a tennivalókkal, a gondokkal, személyre szólóan értékelik ki mit tett, s mit kell még tennie. Ennek nyomán a hozzászólások, felszólalások is ebben a mederben folynak. Nincs mellébeszélés, nincs unalmat elnyomó ásítás, hanem érdeklődés, mert a lényeget megragadó, rövidre fogott szóból is értenek az emberek. Nos. az ilyen helyen munkaidőn túl sincs baj a megjelenéssel. bízvást nem lesz a jövőben sem. Most zajlanak az ifjúsági szövetség fórumai, a parlamentek. A részvétellel, az aktivitással sem volt baj. Lázas készülődés előzte meg ezeket az eseményeket. Társaik megbízásából ezrek mondták el a munkahelyi vezetőiekéi folytatott eszmecserékben mit várnak, mit tesznek, hogyan lehetne többet és jobban cselekedni, ha a vállak jobban összefeszülnének. Ott voltak, pezsgő eleven légkörben tanácskoztak — zömében szombaton, vasárnap vagy éppen a napi munka végeztével. íme, ha van célirányos program, akkor van érdeklődés és szívesebben vállalt lesz szabad időben is bármilyen rendű és rangú társadalmi munka. Van azután egy másik mozgató is. Nagy tartalék. Ahogyan Varga István, a szeghalmi járási pártbizottság első titkára mondotta — pénzbe sem kerül. Nincs semmiféle paragrafussal, ilyen, olyan szabályozóval körülhatárolva. Szabad „valuta”, mégis fukarkodunk vele. Nem más ez, mint figyelmesség, kellő elismerés és köszönet a szabad időben tisztességgel végzett társadalmi tevékenység megbecsülésére. Úgy látszik, leszoktunk róla. Leszoktatott talán az is, hogy a különböző fórumokba, társadalmi tisztségekbe delegált emberek munkaidőben látván el feladatukat, így anyagiakban „elismerést” kaptak. Nos, a jövőben változtatni kell ezen. Ne hevérjen parlagon, kihasználatlanul ez. a „valuta”. Kamatoztatni kell, hiszen az őszinte elismerés, a köszönet a legnemesebb honorárium azoknak, akik szabad idejüket áldozva a maguk sorsával is törődve mások boldogulásáért önzetlenül fáradoznak. Deák Gyula Elismerés illeti az eddig végzett munkát Miniszterhelyettesi értekezlet Gyulán Miniszterhelyettesi értekezletet rendeztek szerdán Gyulán. A résztvevők elsőként a helyszínen tekintették meg a nagyberuházáson folyó munkát, majd az Erkel Művelődési Központ és ifjúsági házban tanácskoztak, hogyan halad a húskombinát építése, megfelel-e a gyorsításban vállaltaknak. A résztvevőket Csíki József igazgató köszöntötte, majd Homoki Károly, a nagyberuházás főmérnöke adott részletes áttekintést a jelenlegi helyzetről. Ismertette a kivitelezésben részt vett jelentősebb vállalatok munkáját, azt, hogy miben van előny, vagy lemaradás, a hálótervben előírt ütemezéstől. Megállapította, hogy egy időben gátolta az előforduló kisebb-na- gyobb anyaghiány az építkezés folyamatosságát, de összességében a húskombinát megvalósítása a munkák elért készültségi foka lehetővé teszi a gyorsított ütemű határidő teljesítését és azt, hogy a próbaüzem 1970. január 1-gyel megkezdődhessék. Ennek eléréséhez azonban minden közreműködőnek szükséges a részhatáridők szigorú betartása. A feladatok között említették, hogy meg kell gyorsítani a hőközpontok szerelését, hogy a téliesítésekhez szükséges feltételeket biztosítani tudják. Ugyancsak fontos feladat a berendezések üzemeltetéséhez szükséges villamos energiákat biztosító transzformátorok minél előbbi felszerelése. Az ismertetés után az érintett szervek vezetői válaszoltak a feltett kérdésekre, majd Kovács Sándor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes foglalta össze az elhangzottakat. Köszönetét fejezte ki a kivitelezésben résztvevőknek, az eddig végzett munkájukért, és reményét fejezte ki, hogy ezt az ütemet a következő időkben — a téli időjárás ellenére — tartani tudják. Baukó Mihály, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője a párt. valamint a megyei és városi tanács nevé- * ben biztosította, hogy a jövőben is minden segítséget megadnak a nagyberuházás zavartalan építéséhez. A résztvevők megállapodtak abban is, hogy az ütemes építés biztosítására kéthavonta a vállalatok igazgatói eszmecserét folytatnak. M A: ARATÁS SARLÓKKAL (3. oldal) TERMELÉS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS AZ IPARI SZÖV ETKEZETEKBEN (4. oldal) ÜZEM ÉS ÜZEMI DEMOKRÁCIA — FÉLÚTON (4. oldal) AUTÓS KEMPING, V EN DÉGLÁTÓIP ARI KOMBINAT ÉPÜL SZARVASON . (3. oldal) KINEK ÍR KINCSKERESŐ? (5. oldal) Csökkent a törvénysértő határozatok száma — Százötvennégy körzeti orvos dolgozik megyénkben Tegnap, október 20-án, Békés. Csabán a megyei tanácsnál a járási hivatalok, a városi tanácsok elnökei, valamint a megyei tanács vb osztályvezetői Klau- kó Mátyás elnökletével értekezletet tartottak. Első napirendi pontként dr. Kertész Márton véti tkár a járási hivatalok törvényességi felügyeletéről számolt be. A megyei ügyészség a közelmúltban vizsgálta meg a járási hivatalok munkáját. Az értekezlet összegezte a tapasztalatokat. A járási hivatalok jól ellátják a törvényességi felügyeleti feladatokat. Ennek tudható be. hogy számottevően csökkent a községi tanácsoknál a törvénysértő határozatok száma, A megelőzésre azonban több gondot kell fordítani. Éppen ezért olyan munkamódszereket ke'l kialakítani, amelyek biztosító. ] kot nyújtanak a törvényesség ; további szilárdításához és kö. rültekintő határozatokat eredményeznek. A községi tanácsok többsége ésszerűen, a helyi sa- i játosságok figyelembevételével | hoz tanácsi rendeletet. A ren- j deletalkotást a járási hivatalok fokozott figyelemmel kísérik. Az orosházi hivatal a közelmúltban értékelte a .járás községi tanácsainak rendeletalkotását. Az értekezleten nagy súlyt kapott a hatósági munka is. A jövőben javítani kell az ügyintézés kulturáltságán, s biztosítaOrszágos termelőszövetkezeti közművelődési tanácskozás Szerdán a TOT Budapesten országos termelőszövetkezeti közművelődési tanácskozást rendezett. Moharos József elnökhelyettes megnyitójában elmondotta: mind több jól képzett szakembert foglalkoztatnak a termelőszövetkezetek. (A íőagronó- musoknak például már 85 százaléka felsőfokú képzettséggel rendelkezik.) A választott tsz- testületekben is a korábbinál több jól felkészült, művelt szakember vállal tisztséget: az ezekben a testületekben tevékenykedő tagok egynegyedének felső- vágy középfokú képzettsége van. örvendetes, hogy a közös gazdaságok a közművelődéssel, oktatással és továbbképzéssel kapcsolatos feladataikat úgy oldják meg, hogy a tagok politikai, szakmai és kulturális felkészítése általában megelőzi a korszerű fajták, eljárások bevezetését, a modern gépek beszerzését és felszerelését. Dr. Németi László, a TOT titkára beszámolójában arról szólt, hogy a közös gazdaságok jelentős összegeket fordítanak szociális és kulturális célokra. A rendelkezésre álló összegekből 1975-ben 24 millió forintot költöttek oktatásra, 32 milliói sportra és 19 milliót kulturális kiadásokra. A közös gazdaságok általában jól használják fel ezeket az összegeket, esetenként azonban még mindig előfordul, hogy az anyagok egyéb célokat szolgálnak — mint ahogy azt a KNEB egy korábbi vizsgálata szintén megállapította. Ezen a téren sokat javult ugyan a hely- ] zet. — Már nem fordul elő, hogy a kulturális alap egy részét rep- f rezentáciéra költik — viszont megesik, hogy néha a külső szervek támasztanak meg nem alapozott igényeket a szövetke- j zetekkel szemben, például azzal, hogy a tsz-szel fizettetik ki a közösségi ünnepségek költségeit. A tsz-ekben már körülbelül 100 függetlenített közművelődési ügyintéző dolgozik, ami lényeges előrelépést jelent. ni kell a határozatok végrehajtását. Második napirendi pontként dr. Sarnyai Ferenc megyei főorvos a körzeti orvosi és szakorvosi ellátás helyzetéről és a fejlesztés lehetőségéről tájékoztatta az értekezlet részvevőik Megyénkben 154 körzeti orvos dolgozik, 15 állás üres. Az előző évekhez képest némileg csökkent a fluktuáció. Ebben az évben 24 orvos kezdte meg gyó. gyító tevékenységét megyénkben. A sürgős tennivalók közé tartozik a rendelők felújítása. A járások székhelyein központi ügyeletet szerveznek. A körzeti orvosok korszerű egészségügyi felszerelést kapnak. Ezt követően Murányi Miklós osztályvezető a termelőszövetkezetek munkavédelmi helyzetéről számolt be. A múlt évben 20 százalékkal kevesebb baleset történt a gazdaságokban, mint 1970-ben. Jóllehet a termelőszövetkezetekben a termelés mintegy 36 százalékkal emel_ kedett az elmúlt öt évben. Figyelmeztető adat, hogy az üzemi baleseteknek több mint a fele a munkavédelmi óvórendszabályok megszegése miatt következik be. Édes anyanyelvűnk Sátoraljaújhely város Tanácsa több más intézménnyel közösen az idén öktóber 22—24. között rendezi meg a középfokú oktatási intézetek tanulóinak országos magyar nyelvi versenyét. Az Édes anyanyelvűnk címmel meghirdetett verseny célja az anyanyelv ápolása, az iránta való érdeklődés és szeretet kibontakoztatása, illetve felkeltése, a helyes magyar kiejtés elsajátítása és elterjesztése. Az idén negyedik alkalommal meghirdetett országos versenyen az elődöntők alapján tizenkilenc megye, valamint öt megyéi jogú város két-két, továbbá Budapest tizenkét versenyzője vesz részt, a házigazda Sátoraljaújhelyt pedig egy versenyző képviseli. Így az országos versenyen 61 középiskolás indul. A résztvevők először írásbeli feladatokat oldanak meg, és a legjobb húsz versenyző jut tovább nyilvános szóbeli versenyre. ahol városuk fejlődéséről, iskolájuk névadójáról, vagy más. szabadon választott témáról kell rövid beszédet tartani. A díjakat október 24-én, vasárnap adják át Kazinczy Ferenc egykori lakóhelyén, Széphalom községben.
