Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-21 / 249. szám

Eilsberg üdvözli a békemenet részvevőit Ass Egyesült Államok vietnami agressziójára vonatkozó titkos Pen­tagon-dokumentumok publikáló)». Dániel Ellsberg Washingtonban, a hadügyminisztérium épülete előtt üdvözölte az Amerikán át­vonult békemenetet, amely a le szerelésért és a társadalmi jogo­kért emelte fel szavát (Telefotó — AP—MTI—KS) A puccs következményai Thaifölden Ismét magihoz ragadta a hatalmat Thaiföldön a hadsereg. Az- ] óta ezreket tartóztattak le, a fővárost, Bangkokot szüntelenül rendőrkülönitmények fésülik át, „gyanús személyek” és „felforga­tó jellegű ’ írások után kutatnak; 80 000 rendőr éjjel-nappal riadó- j készültségben áll. Az országot kormányzó úgynevezett „nemzeti j reformbizottság” feloszlatta a parlamentet, fe.függesztette az a!- kotmányt, betiltotta a lapokat. Végül visszaállította a hírhedt j kommunistaellenes törvényt, amelynek alapján katonai bíróságok] vonják felelősségre egy állítólagos kommunista hatalom átvételi i leltáriét résztvevőit. A puccs megszervezése és végrehajtása az indokínai térség megfigyelőit a Cl A akcióira em­lékezteti. A hatalomátvétel előtt napokkal, buddhista szerzetes­nek álcázva, hazatért az 1973- ban megbukott katonai rezsim feje, Kittkacsórn marsall, aki túlzás nélkül nevezhető Thai­föld leggyűlöltebb emberének. Sűrűsödtek a véres összecsapá­sok a rendőrség és a baloldali diákok között, akasztások, gyil­kosságok sorozatára került sor. A polgári kormányzat össze­omlása kétségtelenül olyan po­litikai fejlemény, amely első­sorban az Egyesült Államok aélkelet-ázsiai érdekeinek ked­vez. Nem mintha a megbukta­tott kormányzat baloldali lett volna. Sőt, kifejezetten konzer­vatív beállítottságú volt. A pol­gári kormány külpolitikájának a módosulása megzavarta a washingtoni számításokat. A vietnami háború alatt sok. tízezer amerikai katona • állo­másozott itt, és innen szálltak fel pusztító támadásaikra a B—52-es óriás bombázók. Mind­ez meghatározta Thaiföld és Indokína többi országának vi­szonyát. A vietnami, a kambod­zsai s a laoszi nép győzelme után a bangkoki rendszernek el kellett ismernie: a további po­litikája által előidézett feszült­ség csak úgy enyhíthető, ha módosít merev Amerika-barát irányvonalán, s mindenekelőtt felszámolja az amerikai haderő területén levő támaszpontjait. A polgári kormány külpolitikáját végül is ténjleg rugalmasabbá, a megváltozott indokínai körül­ményekhez jobban illeszkedővé tette. Normalizálla kapcsolatait Vietnammal, Kambodzsával és Laosszal, s nyitott a kelet-euró­pai szocialista országok irányá­ban is. Akik a puccsot végrehajtot­ták, a hadsereg szélsőjobbolda­li, antikommunista vezetői, épp ezt a változást szemlélték a leg­elégedetlenebbül. Erőszakos ha­talomátvételük valószínűvé te- «á, hogy Thaiföld a íqvőben is­set az Egyesült. Államok „elő­retolt délkelet-áasiai bástyájá- | rá” válhat majd. Mindez ko- j moly külpolitikai következmé- j nyekkel járhat. Nem véletlenül j figyelmeztetett a Nhan Jöan, a Vietnami Dolgozók Pártja köz­ponti lapja: „A reakciós kato­nai csoportnak, ha kenyéradói parancsára tovább rágalmazza Vietnamot és nem szünteti be a Thaiföldön élő vietnamiak el­nyomását, nemcsak a néppel gyűlik meg a baja, viselnie kell békebontó magatartásának kö­vetkezményeit is.” A puccs belpolitikailag is ki­élezi a súlyos társadalmi-gazda­sági ellentéteket. A katonai re­zsim antikommunista, terrorpo­litikája még hevesebbé teheti a baloldali és a jobboldali erők közti küzdelmet, a társadalmi polarizációt. A bangkoki kor­mányzat ellen már évek óta fegyveres harcot vív az ország északi, nemzetiségek lakta ré­szében a fegyveres partizán­mozgalom. A katonai rendszer megtorló intézkedései a balol­dali diákmozgalom ellen oda vezethetnek, hogy a haladó di- j ákok mind nagyobb számban j csatlakoznak majd a fegyveres ellenálláshoz. Thaiföld társadal­mi-gazdasági válságát, a pa- i raszti tömegek nyomorát, a munkanélküliséget, az inflációt, | a szélsőséges jövedelmi különb- ! ségeket a katonai junta aligha fogja megszüntetni megtorló in­tézkedéseivel. A bangkoki katonai hatalom- átvétel belső és kül6Ő követel­ményei tehát a következők lesz­nek : mindenekelőtt fokozódni fog a baloldali erők ellenállása, a tömegek radikalizálódása az új rendszerrel szemben. Másod­szor: a puccs hátrányosan hat majd a délkelet-ázsiai országok szövetségének (ASEAN) az új­keletű politikájára, amely a szervezet és a felszabadult in­dokínai államok kapcsolatainak javítására irányult. Mindent egybevetve: a bangkoki katonai rezsim létrejötte komoly bi­zonytalansági tényezőt visz Dél- kelet-Azsia politikai életébe. Győri Sándor Németh Károly Moszkvában Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának lagja, a , Központi Bizottság titkára szer- j dán a Szovjetunió Kommunista j Pártja Központi Bizottságának; meghívására Moszkvába utazott. > Németh Károlyt útjára elkísérte 1 Borbély Sándor és Bárdi Imre, 1 az MSZMP KB tagjai, a Köz- 1 ponti Bizottság osztályvezetői. Németh Károlyt a Ferihegyi re­pülőtéren Gyenes András, a | Központi Bizottság titkára bú- | csúztatta. Jelen volt Vlagyimir: Pavlov, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövete. Kétely Libanonban Az Arab Liga külügyminisz­terei szerdán Kairóban folytat­ták a rijadi mimcsúcs miatt fél­beszakított értekezletüket, ame­lyen előkészítik az egyiptomi fő­városba jövő hétfőre összehívott arab csúcstalálkozót. Az október 25-én megnyíló VIII. arab csúcstalálkozón az i Arab Liga összes tagállamainak : államfői és külügyminiszterei hivatalosan elfogadják majd a! Libanonra vonatkozólag Ríjad- { ban kidolgozott új béketervet és közreműködnek annak megvaló­sításában. Tárgyalásaik homlok­terében a tervezett 30 000 fős „el­rettentő fegyveres erő” felállí­tása, valamint Libanon újjáépí­tése pénzügyi fedezetének bizto­sítása áll. Közben a libanoni napilapok és egyes politikusok kifejezték kételyeiket a rijadi megállapo­dással kapcsolatban, amely a csütörtökön reggel hatályba lé­pő tűzszünetről és a fegyver­nyugvás ellenőrzése érdekében 30 000 fős arabközi békefenntartó erő felállításáról intézkedik. ' Kongresszusi előkészületek i Lisszabonban A portugál gyárak, üzemek, I intézmények és kereskedelmi vállalatok dolgozói tevékenyen készülnek a portugál szakszer­vezeti központ, az Intersindical küszöbön álló kongresszusára. A szakszervezeti gyűléseken most megvitatják a szakszervezeti szabályzat tervezetét és a kong­resszus napirendjét. Az Avante!, a Portugál Kom­munista Párt lapja hangsúlyoz­za: a portugál dolgozók bírálják a szakszervezeti egység ellenfe­leinek demokrácia- és munkásel­lenes állásfoglalásait és síkra- szállnak az országos szakszerve­zeti kongresszus mellett. A kong­resszus munkájában részt kelle­ne vennie valamennyi szakszer­vezetnek. Ez lehetővé tenné olyan határozat elfogadását, amely biztosítaná az Intersindi­cal felépítésének átszervezését és a szakszervezeti egység fenn­tartását. Keresik az eltűnteket A chilei katolikus egyház szo­lidaritási szervezete felszólította a legfelsőbb bíróságot a Pinochet- rezsim hatalomra jutása után le­tartóztatott és azóta eltűnt 383 személy sorsának kivizsgálására. A szolidaritási szervezet doku­mentuma tartalmazza az 1973. szeptember 11-én letartóztatot­tak névsorát, megnevezi a titkos rendőrség és a fegyveres erők egyes tisztjeit, valamint szemta­núkat sorakoztat fel, akik jelen voltak a szerencsétlen személyek elhurcolásánál. Az egyházi szervezet kivizsgá­lást sürget az elmúlt években eltűnt más széftiétyek ügyében is. A Német Kommunista Párt képviselőinek látogatása hazánkban A Magyar Szocialista Mun­káspárt központi Bizottságának meghívására 1976. október 17. és 19. között Magyarországon tartózkodtak a Német Kommu­nista Párt képviselői: Karl­Heinz Schröder, a vezetőség tit­kára és Günter Weiss, a Köz-’ ponti Döntőbizottság elnöke. A Német Kommunista Párt j képviselőit fogadta Gyenes And-j rás, a Központi Bizottság titká­ra. A megbeszélésen részt vett Horn Gyula, a KB külügyi osz­tályának helyettes vezetője. Az őszinte, baráti légkörben lezajlott megbeszélésen a két párt képviselői kölcsönösen tá­jékoztatták egymást pártjaik te­vékenységéről. A Német Kom­munista Párt képviselői tájékoz- j tatást adtak a vezetőség IV. ple­náris üléséről és az NSZK-ban a választások után kialakult hely­zetről. A két pórt képviselői i megvitatták a nemzetközi hely-1 zet, valamint a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom időszerű kérdéseit. Megállapod­tak az MSZMP és az NKP kö­zötti együttműködés továbbfej­lesztésének kérdéseiben. Aláhúz­lak a Magyar Népköztársaság és az NSZK közötti, a két nép és az európai enyhülés érdekeit szolgáló kapcsolatok jelentősé­gét. Szalai Béla Iránban Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár, az iráni kereske­delmi miniszter meghívására, a teheróni nemzetközi vásár meg­nyitása alkalmából szerdán Te­heránba utazott. Brezsnyev—Hammer tárgyalások A szovjet—amerikai kereske- : delmi kapcsolatok fejlődése szempontjából meghatározó je­lentőséget tulajdonítanak Moszk­vában annak a találkozónak, amelyre szerdán a Kremlben került sor Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsága- | nak főtitkára és Armand Ham - | mer amerikai üzletember, az Occidental Petroleum Company elnöke között. A 85 éves Hammer, az Egye­sült Államok üzleti köreinek is­mert képviselője — aki évtize- i dek óta tevékeny részt vállal a j két ország közötti kereskedelmi i é.s gazdasági kapcsolatok fejlesz- | tésében — amerikai közreműkö- j déssel megvalósítandó több száz­millió dollár értékű műtrágya­gyártási beruházásról szóló 'megállapodásokat írt alá 197?— ] 74-ben Moszkvában. A Kreml-beli találkozóról ki­adott hivatalos közlemény sze­rint Leonyid Brezsnyev aláhúz­ta a két ország közötti egyenjo­gú és kölcsönös előnyökkel já­ró kapcsolatok fejlesztését célzó szovjet politika következetessé- j gét. Kiemelte a nagy volumenű gazdasági kapcsolatok jelentősé- j gét a szovjet—amerikai viszony általános stabilitása, valamint az ' ■egyetemes béke megszilárdítása szempontjából. „Ahhoz, hogy a dolgok ebben az irányban fej­lődjenek, természetesen kölcsö­nös óhaj és kölcsönös erőfeszíté­sek szükségesek — állapította meg Brezsnyev. Nyugati vétó A Biztonsági Tanács kedd es­ti ülésén az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország megvétózta azt a határozatter­vezetet, amelyet hét tagállam (Benin. Guyana, Líbia, Pakisz­tán, Panama,’ Románia és Tan­zánia) nyújtott be Dél-Afrika ellen. A tervezet élesen elítéli a namíbiai nép elnyomását, köve­teli a dél-afrikai csapatok Na­míbiából történő kivonását és a totális fegyverembargó kihirde­tését Pretoriával szemben. A szavazásnál Japán és Olaszor­szág tartózkodott. A három nyugati hatalom a vétónál azzal érvelt, hogy a kontinens déli részén folyó dip­lomáciai tárgyalásokon „reális4 haladás” történt, s egy draszti­kus intézkedés-sorozat az ENSZ részéről csak visszavetné ezt a folyamatot. Röpcédulái terjesztő francia fotóriporter Moszkvában A szovjet hatóságok ez év [ szeptember 1-én őrizetbe vették Jean-Christian Tyras francia állampolgárságú fotóriportert, aki Moszkva egyik forgalmas pontján szovjetellenes röpcédu­lákat terjesztett. Az eset nagy port vert fel nyugaton, a polgári sajtó heves kampányba kezdett, Tyras ártatlanságát hangoztat­va és a helsinki megállapodások megsértésével vádolva a Szov­jetuniót. Ezekre az állításokra alaposan rácáfolt a francia fotóriporter­nek az a levele, amelyet a Szov­jetunió Legfelsőbb. Tanácsának Elnökségéhez címzett és ame­lyet szerdán teljes terjedelem­ben közölt a Pravda és a Kom- szömolszkajá Pravda. Tyras, akit — mint levelében írja — megtévesztett a szovjet- ellenes propaganda, önként vál­lalkozott a felforgató anyagok (erjesztésére. Az első „csalódás” akkor érte, amikor a poggyászá­ban a CTA-va1 szoros kapcsolat­ban álló „Néni Munkákszövét- ség” propagandaanyagával meü- '■ érkezett a szovjet fővárosba, és j ott a nyugati propaganda állítá- I saira élesen rácáfoló életet, jól öltözött embereket, tisztaságot, lüktető forgalmat, gondozott ut­cákat, tereket, parkokat talált. Letartóztatása is szokatlan kö­rülmények között ment végbe: nem rendőrök, hanem két utcai járókelő, kísérte az őrszobára. Kihallgatása sem úgy zajlott le, mint azt korábban, hasonló ese­tekről szóló’„beszámolók” alap­ján elkéozelte. Tiszta, kényel­mes szobában helyezték el, a vizsgálatot vezető rendőrtiszt nem megfélemlítéssel, a külföl­dön annyit emlegetett „kegyet­len kínzásokkal”, hanem nyu­godtan. udvariasan felsorolt bi­zonyítékokkal késztette beisme­résre. ' Belátva, mennyire tévedtem — írja végül a francia rípbrter —. kérem, fogadják legőszin­tébb bocsánatkérésemet. Remé­lem. legközelebb szerencsésebb körülmények között látogatha­tok el a Szovjetunióba. Előbb azonban. Franciaországba haza­térve. mindent, megteszek, hosv elmondjam az igazságot a szov- ietellenes esonortnk szégyentel­jes tevékenységéről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents