Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-20 / 248. szám

Közérdekű bejelentések és népi ellenőrzések Szocialista brigádmozgalom « szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezetben a mezőkovácsházi járásban Nem zörög a haraszt, ha nem ! fújja a szél — tartja a közmon­dás. Mintha közérdekű bejelen­tők. panaszosok sokszor nehezen 1 kibogozható igazságára utalna. Mert az vitathatatlan, hogyj ezeknek az ügyeknek a többse- I ge valóban nagyon nehezen tisztázható. Igen körültekintő és alapos munkát kíván a Népi Ellenőrzési Bizottságtól — vall­ja Timár Benedek, a mezöko- I vácsházi Népi Ellenrőrzési Bi­zottság elnöke. Ebben az évben 17 közérdekű bejelentés érkezett a mezőko­vácsházi járási NEB-hez. Ter­mészetesen a népi ellenőrök va­lamennyi bejelentéssel foglal­koztak. A vizsgálatok tanúsága szerint a hibák nem voltak sú­lyosak. Legalábbis első tekintet­re jelentéktelennek tűntek. Ha­tásukról azonban nem lehet ugyanezt mondani. Kézzelfog­hatóan igazolja a kinágotai eset is, hogy a* aprónak látszó rendelle- j «ességeknek néha igen is ká­ros következménye van. A mezőkovácsházi ÁFÉSZ kunágotai egysége többek kö­zött baromfi, galamb, tojás, nyúl, zöldség felvásárlásával foglalkozik. Ezenkívül lápot is árusítanak. Ezzel a tevékeny­séggel kapcsolatban érkezett be­jelentés a NEB-hez. A vizsgá­lat valóban nem tért fel súlyos rendellenességeket. Ám az ap­ró hiányosságok és hibák, me­lyek többsége hanyagságból fa­kadt, nagyon közelről érintették a kistermelőket. A felvásárlás időpontja nem volt feltüntetve. Sokat kellett a kistermelőknek várakozniuk, amíg az árut átad­hatlak a szövetkezetnek. Az áru mérése és átvételé is pontatlan volt. A felvásárlási árakat sem tüntették fel. A bizonylati fe­gyelem is kívánnivalót hagyott maga után. Mindez nem hatott ösztönzően a háztáji gazdálko­dók termelési kedvére. A \ izs- gálatí után a kunágotai egység működése rendeződött*. A felvá. sárló ellen pedig szabálysértési eljárás indult. Az év elején a battonyai ÁFÉSZ TÜZÉP-telepén sem mentek kifogástalanul a .dolgok. A Népi Ellenőrzési Bizottság­hoz érkezett jelentés árdrágí­tásra utalt. Ahogy azt később a vizsgálat igazolta, nem alap­talanul. A TÜZÉP-lelepre feb­ruár és május között mintegy 3180 mázsa cement érkezett. Ebből több mint 2890 mázsát 24 forinttal drágábban adtak el mázsánként, mint amennyi az egységára volt. így 48 ezer forinttal károsítot­ta meg a TÜZÉP-telep a vá­sárlókat. A magasabb árat a TÜZE’F-telep vezető állapította meg, noha a fogyasztói árat csak az ÁFÉSZ központja írhatja elő, mégpedig az erre vonatkozó rendelkezések figyelembevételé­vel. Az árdrágításban nem kis szerepe volt annak, hogy a központ elmulasztotta az ellen­őrzést. A NEB-vizsgálat után a telepvezetőt felelősségre von­Szetíik a szeliilgesztenyét Zalában Hazánk legnagyobb gesztenye- termelő vidékén, Zala megyé­ben javában tart a termés gyűj­tése és értékesítése. Vagonszám­ra vásárolják az ÁFÉSZ-ek és az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat a zalai er­dők és hegyvidékek termését és szállítják az ország minden ré­szébe. A búcsúszentlászlói termelő­szövetkezet nemeshetési kerüle­tében a százesztendős óriási gesztenyefák mellett 30 hektár telepített, termő liget is van. A termelőszövetkezetből eddig 500 mázsát szállítottak el a finom csemegéből. (MTI) ták. A jogtalan hasznot a szö­vetkezetnek vissza kell téríte­nie. Sürgős teendő közé tartozik a bizonylati fegyelem megszi­lárdítása és a rendszeres ár- cllenőrzés megszervezése. Megyénk Népi Ellenőrzési Bi_ zottságai nagy gondot fordíta­nak a közérdekű bejelentések vizsgálatára. Számtalan példa igazolja munkájuk eredményes­ségét. Több járási Népi Ellen­őrzési Bizottság utóvizsgálaton győződik meg, hogy a korábbi vizsgálatot követő intézkedések mennyire voltak hatékonyak. A szeghalmi népi ellenőrök közel­múltban végzett utóvizsgálata nagyon tanulságos. Jóllehet az ellenőrzött egységek többsége mindent megtett, hogy a sza­bálytalanságok ne ismétlődjenek meg. Akad azonban arra is pél­da. amikor minden marad \ a régiben. A felügyeleti szervek megfeledkeztek arról, hogy nem elég csak meghozni egy intézke­dést, hanem annak végrehajtá­sát is ellenőrizni kell. 4 HŐS HtmSBsr. 1976. OKTOBER 20. A szövetkezet alumínium-1 öntödéiében nem könnyű be-l szélgetőtársat találni. A zajos ■üzemcsarnokban pirosas-sárgán izzik a folyékony alumínium; az olvasztó, öntő és öntvénytisztító munkások kimért, gyakorlott mozdulatokkal adják-veszik az előbb még izzó, majd formába dermedő fémeket. Ember és mozdulat annyira kiszámított és egymásra utalt, hogy nem cso­da, ha egy is nehezen marad­hat el. Műszakonként egy-egy brigád j dolgozik itt: az Egyetértés és az aluöntő szociálist* brigádok. Az utóbbi eddig nem választott; fantázianevet magának; ki tud- j ja, miért; talán szerénységből, j így, szerényen és őszintén | mondja róluk Kiszely János, a munkaügyi osztály brigádokkal is foglalkozó fiatal munkatár­sa : — Eleinte a' brigád eléggé formálisan működött. A gyűlé­seket megtartották, a feladato­kat elvégezték, vezették a nap- j lót. Látszólag tehát minden I rendben volt, mégsem volt ben­nük szív, élet. Két éve kis hí­jén elvesztették a megszerzett címet is. Az az igazság, hogy a szövetkezet vezetése sem tudott eleinte mit kezdeni a mozgalom­mal. Például túl nagyvonalúak voltunk az anyagi ösztönzés dol­gában, s ez majdnem megbosz- szulta magát. Kialakulatlan volt a versenyértékelés is. Kérdésemre, hogy mitől javult a helyzet, igazán illetékes: egy brigádtag válaszol: — A javulás egyik oka az, hogy megváltozott a bérezési rendszerünk — mondja Virágh István. — Régen darabbérre dol­goztunk, egyéni alapon. Minde­nütt van jó és kevésbé jó mun­ka ; itt is. A régi rendszerben nem mindenki tudott jól keres­ni, nemcsak azért, mert gyen­gébben fizető vagy nehezebb | munkát kapott, hanem azért j sem, 'mert többször át kellett áll­ni más munkára, s emiatt rom­lott a teljesítmény. Most egy sorozat munkadarabot egyvala­ki gyárt le, az elszámolás pedig csoportos: az egész brigád telie- sítménye számít és az egész bért osztják el arányosan, igaz­(Scrédi) _4_ Kongresszus előtt megyénk fogyasztási szövetkezetei Kiszélesedett a demokratizmus — Színvonalasabb lett az áruellátás NÉHÁNY HÉT MŰLVA, no­vember elején összeül a SZÖ- VOSZ VIII. kongresszusa, amelynek megkezdése előtt nem árt áttekinteni: miként tettek eleget megyénk fogyasztási szö­vetkezetei a IV. ötéves tervben vállalt kötelezettségüknek, ho­gyan és milyen színvonalon elé­gítették ki a lakosság igényeit, mik az elkövetkezendő öt év feladatai? Békés megyében 17 fogyasztá­si, 18 takarék- és 28 lakásszö­vetkezet működik, összesen 164 ezer taggal. A szövetkezetekben mind jobban kiteljesedett a de­mokratizmus, fejlődött az ön- kormányzat. A választott testü­letekben és a különböző bizott­ságokban mintegy 8200 szövet­kezeti tag tevékenykedik. Az 1975 tavaszán megtartott vá­lasztások után javult a fizikai dolgpzók, a nők és a fiatalok aránya ezekben a testületekben. A szövetkezeti élet fellendülé­sét mutatja, hogy a közgyűlése­ken a tagság 70—75 százaléka vett részt, s az anyagi segítség sem maradt el. Az elmúlt terv­időszakban 37 millió alap- (és célrészjeggyel, valamint 19 mil­lió forint tagkölcsönnel járultak hozzá a fejlesztéshez. A taka­rékszövetkezetek részjegyállo­mánya pedig elérte a 8 millió 675 ezer forintot. A megye ÁFÉSZ-ei 802 kis­kereskedelmi bolttal, 500 ven- deglátóipari üzlettel, 82 tüzelő- és építőanyag-teleppel, valamint üzemanyagkúttal, 135 felvásár­lóhellyel és 170 ipari, szolgálta­tó egységgel rendelkeznek. M k voltak a IV. ötéves terv főbb célkitűzései? Mindenekelőtt az áruellátás és a bolthálózat fej­lesztése, a felvásárlás és az élel­miszeripari termelés fokozása, a mezőgazdasági kisárutermelés segítése, a kereskedelmi és egyéb szolgáltatások bővítése. Annak ellenére, hogy az árufor­galmi terv eléggé feszített volt, 1,3 százalékkal sikerült túltelje­síteni. öt év alatt a nettó ár­bevétel meghaladta az ötmilli- árd forintot, ezen belül a bolti kiskereskedelmi forgalom 3 milliárd 650 millió forintot tett ki, amely évi 0,7 százalékos emelkedésnek felel meg. ÖRVENDETES, hogy élelmi­szerekből a tervidőszakban 72,5 százalékkal növelték az eladott áruk mennyiségét, az alapvető élelmiszerek ellátása kiegyen­súlyozott volt. A ruházati ter­mékekről már nem mondható el ugyanez. A forgalom csak 33,3 százalékkal nőtt. amely jóval alacsonyabb az országos átlag­nál. Kötött- és méterárukból, la­kástextíliákból bővült az ellátás, nem volt kielégítő viszont a bőrcipők, egyes pamut alapanya­gú kötöttáruk és az olcsó férfi­ingek választéka. A tartós fo­gyasztási cikkek eladása éves átlagban 7,2 százalékkal emel­kedett. Szép eredményeket mondhattak magukénak a tüze­lő- és építőanyag-ágazatban is, hiszen 50 százalékos forgalom­növekedést értek el. Tovább ja­vult az ellátás színvonala, ke­vesebb áru került fel a hiány­cikkek listájára. Az évi 300 ezer tonna tüzelő és építőanyag be­szállítása azonban gondot okoz, nem megnyugtató a telepek mű­szaki, technikai -felkészültsége, s a gépesítés üteme sem meg­felelő. A vendéglátás forgalma 1975. év végére elérte a 750 millió forintot, az emelkedés így 51,5 százalékos. Mégsem lehetünk . teljesen elégedettek, hiszen ezen belül italból 55,5, míg ételből csupán 33 százalékkal adtak el többet az előző tervidőszakhoz képest. Jó viszont, hogy a ven­déglátóipari egységekben egyre több korszerű, egészséges élel­miszert, nyersanyagokat hasz­nálnak fel. Ilyenek a tej- és tejtermékek, valamint a zöldség­es gyümölcsfélék. A felvásárlás árbevétele 1974- hez képest tavaly 33 millió fo­rinttal csökkent, összességében azonban öt év alatt 58 százalék­kal nőtt. Sokat fejlődtek a szak­csoportok is. Az elmúlt év vé­gén 140 ilyen társulás működött és 127 millió forint értékű zöld­séget, gyümölcsöt, baromfit ad­tak át a szövetkezeteknek, amely az összes felvásárlás 21,3 százalékát tette ki. A IV. ötéves tervidőszakban megyénk ÁFÉSZ-ei 293 millió foirnt értékű beruházást valósí­tottak meg, amely azt jelentette, hogy a kiskereskedelmi bolthá­lózat 19 ezer 480, a vendéglátó­ipari egységek pedig több mint 4 ezer négyzetméterrel bővültek. Korszerű iparcikk- és ABC- áruházak nyíltak. Sajnos, a ven­déglátóipari üzlethálózat alapte­rülete mindössze 7,7 százalék­kal növekedett, de a négy 2500 négyzetméter alapterületű egy­ség építése áthúzódik erre a tervidőszakra. HA MÁR az V. ötéves terv­nél tartunk, szólni kell a közép­távú elképzelésekről is. A leg­főbb feladat továbbra is a ki­egyensúlyozott és választékos áruellátás. A tervek szerint a bolti kiskereskedelem forgalmát 63,5, a vendéglátóiparét 58,3, a mezőgazdasági termékek eladá­sát 43,4, az ipari, szolgáltató üzemek termelését 99,5 száza­lékkal kívánják emelni. Ugyan­akkor nagyobb gondot kell for­dítani a fogyasztói árak helyes betartására, a vendéglátóipari üzletek korszerűsítésére, az' ön- kiszolgáló rendszerű közétkezte­tés megszervezésére. Biztosítani szükséges a mezőgazdasági kis­árutermelés fellendítéséhez nél­külözhetetlen takarmányokat, szerszámokat, kisgépeket, vető­magvakat és növényvédő sze­reket. A megye fogyasztási szö­vetkezetei ebben a tervciklus­ban újabb 27 ezer négyzetmé­ter alapterületű üzlethálózattal gazdagodnak. Keres Sándor ságosan. Az új rendszer beveze­tése óta 300—400 forinttal nőtt a havi keresetünk; senki sem ideges, megy a munka. A vál­toztatás Czimmer Imre részleg­vezető ötlete volt, ő kezdemé­nyezte, ő beszélte meg velünk. — A másik ok az — veszi át a szót Gál Pál —, hogy egy idő óta javult a brigád közösségi élete. Arról most nem beszélek, hogy a munkában segítjük egymást; ez természetes. De mind gyak­rabban jövünk össze szabad időben is. S amióta Szin János a brigádvezető, gyakran járunk más programokra is. Rábeszélt, hogy menjünk el Bessenyei An­tal festőművészhez müteremlá- togatásra. egy kis beszélgetésre. ■Mi tagadás: húzódoztunk. Az­tán mégis 3—4 kellemes órát töltöttünk el együtt; alig akar­tunk elmenni. Azóta Gyulán és Békéscsabán is jártunk közös múzeumlátogatáson. Nem kell nagy szavakat mondani a közös­ségi szellemről; jól mutatja a következő eset. Amikor nemrég az eevik hrigádtagnak leégett a tyúkfarmja, egy szabad szómba, ton összejöttünk és segítettünk a romeltakarításban, két hét múlva pedig az újjáépítésben. — Majd arról beszél, milyen so­kat jelent a munkahelyi vezető szerepe, személyisége a brigád­mozgalom szempontjából. — Ná­lunk például a brigádvezető fi­gyelme arra is kiterjedt, hogy amikor ideje engedte, egy-egy kávét is föltegyen a munkatár­sainak — mondja befejezésül. — Ez apróság, de jólesik az em­bernek. Az öntődét elhagyva Kiszely Jánossal és Ngy Lajossal, a szö­vetkezet KISZ-titkárával foly­tatjuk a beszélgetést. Foglaljuk öss^e röviden, mire jutottunk. A mozgalmat nemcsak oko­san, körültekintően beindítani kell, hanem folyamatosan segí­teni is. A kezdeti, látványosabb sikereket kínáló idők után a mozgalom egyre kevésbé lesz csupán a résztvevő dolgozók gondja — hiszen a többség ma­gáénak érzi, természetesnek tartja —; ellenkezőleg: minél inkább kiterjed, szélesedik — és éppen ez a cél —. annál inkább a vezetés1 fontos feladatává kell válnia. Hogyan juthatunk el a brigá­dok formális működésétől a tartalmashoz, a jóhoz? Láttuk: erre. az itteni tapasz­talatok szerint két mód kínálko­zik: a közösségi élet túlzásoktól, erőltető megoldásoktól mentes, természetes fejlesztése és a mű­velődés. Ezt szorgalmazni azon­ban egy üzem vezetősége csak akkor tudja, ha maga is helye­sen értékeli, segíti a mozgal­mat. — Ki kell munkálni azokat az eszközöket, módszereket, ame­lyekkel a brigádmo7galmat segí­teni, irányítani tudjuk — kan- csolódik a beszélgetésbe Hitz Pál versenyíelelős. — A legfon­tosabb: megtalálni a mozgalom helvét a szövetkezet életében, fejlődésében. 8 ez elsősorban a vezetők feladata. Mi történjék akkor, ha a rö- videbb vagy hosszabb távra szóló termelési érdek kereszte­zi a brigád érdekét, né'dául eev kellő1-*-',, véu-oós esetében? Kő. és milyen státusban, mennyit foglalkozzon a növekvő számú szocialista brigádokkal — bo­nyolult munkahelyi viszonyok között, amikor a brivádvezeto- ket összehívni nem leket, sorra- iárásn^ oedic ódákat venne íofórivbe? — És a v*-aóseket még bőven lehetne sorolni. 8oroliák és nem kerülik meg őket a vas- és fémínari szövet­kezetben sem. Az egyikre tahin már megtaláltuk a váiaszt is* egységes, mindenre kiterjedő munka versen v-*”mbálvzatot dni. "óztak ky amely novembertől lép életbe. Varga János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents