Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-20 / 248. szám

Kimagasló eredmény

o Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalatnál

A Kiváló Vállalat címmel ötszörösen kitüntetett Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalatnál elkészült az 1976. I—II—

III. negyedévi termelési gyors-j mérleg. A meliorációs munkát | hét vármegye határában végző vállalat 1600 dolgozója ismét kimagasló eredményeket produkált. Erről faggattuk dr. Pápai Pál főkönyvelőt.

— Az elmúlt kilenc hónap alatt 208 millió 878 ezer forint termelési értéket teljesítettünk, ami 100,4 százaléknak felel meg. Az, egy főre jutó termelési érték terven felül 17 és fél ezer forinttal gyarapodott, a tervezett 23 millió 727 ezer forint nyereséget pedig 47 millió 125 ezerre teljesítettük.

í— Nem voltak túl szerények a j tervezésnél?

— Nem! Baranyától Szabol-1 rsig, Békéstől Borsod megyéig az

ország minden táján dolgozunk. | Szakvezetők és fizikai dolgozók j egyaránt

jól ismerik a tennivalókat,

állandó információt kapnak a vállalat munkájáról, tudják, hol szorít a cipő, mit kell tenni adott munkaterületen. Evek óta tudják azt is, hogy a nyereség előnye sokoldalú: többek között gyorsabban lehet az elavult gépeket új, nagyobb teljesítményű, többcélú masinákra lecserélni, ezáltal könnyebb lesz a munka, nagyobb a teljesítmény, s vele együtt nő a kereset.

— Az új ötéves tervben új [ munkamechanizmust dolgoztunk ki — veszi át a szót Roszik

Fogalmak —

közeiről

Progresszív ágazatok

A műszaki technikai haladás széles medrű folyamában időről időre felismerhetők azok az áramlatok, amelyek döntő hatással vannak a fejlődésre. Ennek megfelelően minden kor- j szaknak vannak olyan iparágai, I amelyek a többiekhez képest erőteljesebben segítik elő a mű- j szaki haladást. Ezek az úgynevezett progresszív iparágak. A gé- í pesítés időszakában a gépgyár- I tás töltötte be ezt a szerepet, napjainkban — az automatizálás. az atomenergia békés célú felhasználása, a számítógépesítés jelentik a műszaki-technikai haladás fő irányait.

A progresszív ágazatok gyors fejlesztése feltétele a gazdaság korszerűsítésének. A progresz- szív ágazatok ugyanis a népgazdaság egészének technikai színvonalára hatnak. Egyfelől a progresszív ágak termékeinek növekvő felhasználása elősegíti a többi ágazat fejlődésének gyorsítását, a termelés gazdaságosságának fokozását: másfelől a nem progresszív ágak mintegy piacul szolgálnak, igénylik a progresszív ágak mind gvorsabb ütemű fejlesztését. Például a gépipar és a vegyipar termékeivel hozzájárul a mezőgazdasági termelés növeléséhez. A mező- gazdasági üzemek növekvő jövedelme viszont lehetővé teszi, hog3r mind többet fordítsanak génesítae-?, műtriisva és növényvédő szer vásárlására. Az is nyilvánvaló, hogy hosszú távon a legstabilabb nemzetközi kereslet a műszaki feilődést leginkább reorezentáló termékek — vagyis a progresszív ágazatok termékei iránt van.

MmJMSáSs-.

1976. OKTÓBER 20

György vszt-titkár. — Az anyagi érdekeltségre igen nagy gondot fordítottunk. Igen drága munkagépekkel dolgozunk, nem mindegy, milyen gazdaságos az üzemeltetésük. Központi munkahelyeket alakítottunk ki, s teljes önállósággal dolgoznak. Ha felvállalunk egy-egy területen valamilyen meliorációs munkát, a gépcsoport konkrét feladatot kap. Bevezettük az utalványozott munkabért. Teljesítménybérben dolgoznak minden külső munkahelyen. Ha teszem azt, egy héttel hamarabb befejezik a gondjaikra bízott munkát minőségi kifogás nélkül, akkor újabb munkahelyre vonulnak, terven felüli keresethez jutnak. Jól jár az egyén, a vállalat és a népgazdaság egyaránt. Ha több meliorációs munkát végzünk, a mező- gazdaság több gabonát, takarmányt, zöldséget termelhet.

Megtudtuk azt is, hogy az év minden szakában dolgoznak a TTTV gépcsoportjai. Télen a INyírségben, Bács és Csongrád megye homokos vidékein egyengetik a talajt, készítik a terepet gyümölcsös-telepítéshez. Kora tavasztól késő őszig főként talajjavítással, talajvédelmi munkával segítik a mezőgazdaságot. de vállalják a speciális gépek javítását, sőt az importpótló alkatrészek gyártását is.

— Az idén sokkal szervezettebb a munkagépek áttelepítése is — magyarázza Roszik György.

Korszerűsítettük a szállító gépparkot.

Ha egy gépcsoport egy gazdaságban befejezte a munkát, úgy szervezzük meg az áttelepítést, hogy az utolsó gépek még a régi, a többiek pedig már az új munkahelyen tevékenykednek. Így nincs termelési kiesés. Ehhez persze az eddiginél nagyobb szervezettségre, jobb munkafegyelemre volt szükség. Dolgozóink megértették: szervezettebb munkával többet kereshetnek, jobban élhetnek.

Igen nagy a húzóereje a szocialista munkaversenynek. Hatvanöt szocialista brigád versenyez a magasabb termelési eredményekért. A Kiváló Vállalat cím elnyerését ismét célul tűzték, bár jól tudják: a követelmény sokkal nagyobb, mint bármikor volt. Az egységek az Élüzem cím elnyeréséért versenyeznek. A jó eredmények elérése érdekében a szakmai továbbképzés soha nem kerül le napirendről. Így az egv-másfél millió forintot érő drága gépekre mindig hozzáértő szakmunkások ülnek. A vállalat minden dolgozója derekasan helytállt az elmúlt kilenc hónapban, legkiemelkedőbb eredményekkel azonban a Békés, Csongrád megyei kirendeltség, valamint a Szarvason tevékenykedő gépjavító üzem dicsekedhet.

A terven felüli nyereségből

terven felüli adót fizetnek a népgazdaság számlájára, új, nagy teljesítményű munkagépekkel gyarapszik a vállalat, több jut szociális-kulturális célokra, a dolgozók élet és munkakörülményeinek további javítására.

— Az eredményeket jóleső érzéssel könyveltük el, de egy percig sem pihenünk a babérokon — mondja a főkönyvelő. — Hét vármegye határában félszáznál több munkacsoport dolgozik. Bármennyire korszerűek a gépek, az időjárás a mi munkánkba bizony „beleszól”. Minden napfényes óra a természet külön ajándéka az elkövetkező hetekben, hónapokban. Dolgozóink nagy körültekintéssel készültek fel a ködös, esős őszi, majd a téli időjárásra. Minden remény megvan arra, hogy év végén a mostaninál is jobb eredményekről adhassunk számot.

Ary Róza

KRESZ-ssabadegyetemek továbbképző tanfolyamok

A KRESZ szabályainak változása szükségessé teszi a gép- járművezetők rendszeres oktatását. továbbképzését. Emellett szükséges az is, hogy a gépjár- [ mű ügyintézők, gépkocsielőadók megfelelően ismerjék, sa- j játítsák el a KRESZ szabályait, [ valamint a gépjármű ügyintéző, j sével kapcsolatos jogszabályokat, műszaki, igazgatási, ener- I giagezdálkodási és orvosegész- ! ségügyi rendelkezéseket.

Az ismeretek gyarapítása végett a TIT megyei szervezete és a megyei Közlekedésbiztonsági *

Tanács a gépjármű ügyintézők | részére általános közúti közlekedési szabadegyetemet, a vál-1 lalati gépjárművezetők tovább-' képzésére előadás-sorozatot rendez.

A szabadegyetem programjában KRESZ-ismeretek és üzem. I anyag-takarékosság, a közúti I járművek forgalomba helvezé- | sének és forgalomban tartása- j nak műszaki feltételei, a közü- j leti gépjárművek ügyintézésére • vonatkozó rendelkezések, a rendőrhatósági közúti közlekedésigazgatás, a gépjarműveze- 1

tők egészségi, alkalmasságának orvosi megállapítása és tesztvizsga szerepelnek.

A vállalati gépjárművezetők továbbképző tanfolyamán a köz. utak és létesítmények, a közlekedés általános szabályai, a for. galmi szabályok, a jármű állapota és üzembiztonsága című témákban bővíthetik ismereteiket a hallgatók.

A továbbképzésről és a szabadegyetem elvégzéséről a hallgatók igazolást kapnak, a szabadegyetem hallgatói ezt megelőzően vizsgát is tesznek.

Békés megyei ősz

Cukorrépa-átvevők

Tótkomlóson

A békéssámsoni Előre Tsz traktorosa. Arany Imre ezen a dél előttön éppen az ötödik szállítmánnyal áll a tótkomlósi cukorré patároló hídmérlegére

Titkos Ferertcné a mázsaház ablaka mögül jelzi, hogy kész, lemérte a szállítmányt. Kezével is int:

— Mehet.

A Zetor kipufogóján füstgo- moly vágódik ki. Ruszbach László, a traktoros széles ívben kanyarodik terhével a ré- paprizmázó géphez vezető betonon.

— Tavaly itt még semmi nem volt, csak az üres tér — mondja Titkosné. a tótkomlósi répatároló telep vezetője kilépve a mázsaházból, azután így folytatja:

— Űj ez a mázsaház. a betontér, az esti átvételt lehetővé tevő világítás. Szóval minden.

— No, no — szólal most meg Földes Albert, a rakodógép kezelője, aki éppen a pótkocsis Zetor után indul, de az előbbi szavak hallatán rögtön meg is áll, hogy bővebben is kifejtse:

— Az á rakodógép ott olyan öreg, azt hittük már föl se támad többé, amikor áthoztuk ide.

No, de föltámadt és dolgozik is derekasan. Október 11-e óta folyamatosan fogadja a tótkomlósi Viharsarok, a tótkomlósi Haladás, a békés6ámsoni Előre és a kaszaperi Lenin Tsz-ek répával megrakott szállítójárműveit. Még alig ürítette ki a békéssámsoni Ruszbach László kocsiját, máris ott áll a mázsán Jakublkanszki János, a helyi Haladás Tsz-ből tehergépkocsijával.

— Amikor itt beáll a munkacsúcs, nem sok pihennivaló időnk marad — mondja Ny iga Mihály, a rakodógép másik kezelője, és még hozzáteszi:

— Ez egyébként még nem is olyan nagy baj. Mi ketten sokkal jobban fájlaljuk azt a Földessel együtt, hogy míg tavaly ugyanezért a munkáért 15 forintot kaptunk óránként plusz 2 fillért minden betárolt mázsa rénáért. most mindössze 10 forint nyolcvan az órabér és 75 század fillér a mázsapénz. Mi a Viharsarok Tsz-től vagyunk, tudjuk, hogy a közös pénzügyi helyzete diktálja így, no de ketten három ember helyett dolgozunk és ha úgy adódik 10 meg 12 órázunk, se szabad szombat, se vasárnap.

Ez egyébként a telep helyettes átvevője, Kökényesi Pál szerint is így van. és ezt bizonyítja Csernyi Ádám prizmamester is a telep bemutatásával:

— Tessék csak elképzelni azt, amikor itt naponta 60 vagon répát kell öt méter magasan felrakni azokban a jó kis novemberi hidegekben, ahogy a fiúk mondják: pihenő nélkül. A fönöknőnk. Titkosné alig győzi azután nyáron pótolni a répa1 szezonban leadott kilóit...

— Biztos sok baja van az átadókkal.

— Ez nem így van. mi csak akkor veszekszünk, ha muszáj, és az nagyon ritkán fordul elő — válaszol erre a tótkomlósi Roszkos György és a békéssámsoni Döme János nevében is Sebő Mihály, a Viharsarok Tsz répaátadója.

Közben a gépjárműbuktatón égnek emeli orrát Jakubjánszki János teherautója. Dől a répa róla. A kanyarban feltűnik Arany Imre, a békéssámsoniak másik traktorosa pótkocsis vontatójával. Dél van. Reggel hat óra óta ez az ötödik fordulója. Mázsák után fizetik a szállítókat. Az átvevők pedig mérnek, prizmáznak, egyezkednek, ha kell az átadókkal — fáradhatatlanul, kora reggeltől késő estig, hétfőtől hétfőig. Amíg a cukorrépát szállítják. Amíg csak el nem- múlik az ősz...

Köváry E, Péter

A telep öreg rakodógépe néhány szezont becsülettel végigszolgált már. de még most is egyetlen gombnyomásra emeli magasba a hat tonna répával együtt » tehergépkocsit

(Fotó: Kocziszky László)

I