Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-20 / 248. szám
Megérkezett a szója BjjjjjBjWjgHgj, MIKI. HUH6BW0K0RR Három nemzetközi szakkiállítás a kőbányai vásárközpontban Ar. idei vásári program befejezéseként egyszerre három nemzetközi szakkiállítás nyílik a HUNGEXPO rendezésében Budapesten, a kőbányai vásárközpontban. A BUDA- TR ANS PACK kétévenként immár hagyományosan kerül megrendezésre, témája az anyagmozgatás és a csomagolás. Az idén 13 országból csaknem 100 kiállító hozta el újdonságait a magyar szakközönség informálására. A hazai résztvevők kőiül az Anyagmozgatási és Csomagolási Tanácsadó Iroda, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a Hajtómű- és Festőberendezések Gyái'a, valamint a CHI- NOIN közös kiállítása emelkedik ki. Ök az anyagmozgatás és a készáruraktári technológia összehangolt automatizálására mutatnak be komplett működő rendszert. Az idén második alkalommal kerül megrendezésre a MIPEL nemzetközi elektronikai és műszerkiállítás. A nemzetközi seregszemlén elektromos vezérlő- és szabályzóberendezéseket, ipari célra használható számítógépeket és perifériákat, elektronikus méréstechnikai eszközöket, erősáramú elektronikai készülékeket, műszereket és alkatrészeket vonultának fel a hazai és külföldi kiállítók. A jelentkezők 14 országot képviselnek, akik közül kiemelkedik Anglia 17-es cége, Franciaország és Dánia 10—10 vállalata. A HUNGAROKORR korrózióvédelmi kiállítását ezúttal harmadízben rendezik meg. A téma újdonságait 16 ország 129 kiállítója ismerteti meg az érdeklődő szakközönséggel. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság mintegy 400 négyzetméternyi területen központi dokumentációs kiállítással mutatja be a korróziós károkat, veszélyeket, s azok elhárításának korszerű módszereit. A három szakkiállítás október 19-től 23-ig tekinthető meg a kőbányai vásárközpont pavilonjaiban. ■ ■■■■■■ miiHmmw« « mm* Gyakorlati munka a Békéscsabai Konzervgyárban Köztudott, hogy honi szó.jn termésünk egyelőre nem fedezi a hazai szükségleteket, ezért ezt a fehérjében gazdag takarmány- növényt a tengerentúlról is be kell hoznunk. A szójadara hajón érkezik Brazíliából a jugoszláv partokra. Itt vagonba rakják a fontos árut, amelyből a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat takarmánykeverőibe cgy-egy szállítmányból 40—60 vagon jut. Képünkön a mezőkovácsházi állomáson a keverőüzem dolgozói speciális va- gonkirakóval tárolják ki a brazil szójadarát (Fotó: Kocziszky László) Módosították a képesítés nélküli pedagógusok bérezését Az oktatási, valamint a munkaügyi miniszter együttes utasításban módosította a képesítés nélküli pedagógusok bérezéséről szóló 1971-es jogszabályt. Eszerint lehetővé vált. hogy az alsó- és a középfokú oktatási intézményekben dolgozó képesítés nélküliek bérét — 1976. szeptember 1-től — 1450—1900 forint között állapítsák meg. Dregán Gábor, az MTI hírmagyarázója írja: Az előzmények közé tartozik, hogy a kormány 1976. január 1- től felemelte az óvodai dolgozók bérét, s a végrehajtási utasítás lehetővé tette, hogy a képesítés nélküli óvónők törzsíizetése ne maradjon 1600 forint alatt. A munkáltatók általában éltek ezzel a lehetőséggel, és a képesítés nélküli óvónők törzsfizetését 1600—1909 forintban határozták meg. Egy márciusban megjelent miniszteri utasítás a képesítés nélküli, pályakezdő pedagógusok munkabéréről intézkedett. Ettől kezdve minden képesítés nélküli pedagógus törzsfizetése elérhette az 1400 forintot A tanítói és tanári munkakört betöltő képesítés nélküli pedagógusok esetében azonban a munkáltatók többsége nem élt ezzel a lehetőséggel. Így érthe- tő, hogy feszültség keletkezett az óvónők és a többi pedagógus között és a feszültség feloldása ál-1 talános igénnyé vált. Más szempontból is indokolt j volt a most megielent intézke- j dés. A pedagógushiány évek óta | nem szűnő "ond, és az iskolai munkahelyek képesítés nélküliekkel való betöltése ma még szükségszerű. A tapasztalatok az.t bizonyítiák, hogy a képesítés nélküliek túlnyomó többsége a szakképzettség hiánvából adódó hátrányokat fokozott szorgalommal, igyekezettel ellensúlyozza és munka melletti tanulással megszerzi képesítését. Az új rendelkezés módot ad arra, hogy alapbérük arányban leg" en munkájukkal, erőfeszítéseit -cél, és összhangba kerüljön más munkaterületek dolgozóinak bérével. Az Oktatási Minisztériumnak az utasítás végrehajtását segítő, a Munkaügyi, a Pénzügyminisztériummal, és a Pedagógusok Szakszervezetével egyetértésben kiadott rendelkezése kimondja, hogy 1976. szeptember 1-től a képesítés nélküli pedagógus munkabére sehol sem lehet kevesebb 1450 forintnál. A minisztérium külön is hangsúlyozza, hogy kezdő bérként nemcsak a legalacsonyabb összeg fizethető, célszerű ezt legalább 1600 forintban megállapítani. A béralapot a bérgazdálkodó szervnél, illetve a megyei tanácsoknál képzett tartalékból kelL biztosítani. Mivel voltaképpen minden álláshelyet képesített pedagógussal kellene betölteni, a szükséges béralap minden esetben rendelkezésre áll. Valahányszor képesítés nélküli pedagógust alkalmaznak képesített helyett, a bérkülönbséget tartalékba vonják. A törzsfizetés megállapításánál változatlanul meghatározott szerepe van a végzett munkának. Az új rendeletet a munkaviszonyban álló, de jelenleg szülési. vagy gyermekgondozási szabadságon levő pedagógusok esetében is alkalmazni kel!. Törzsfizetésüket 1976. szeptember t-i hatállyal úgy kell megállapítani, mintha nem lennének távol a munkahelytől. A béremelés — számukra jelenleg így csupán eszmei — előovét a nedagógvs- anyák munkába állásuk után élvezhetik. Jó a beruházás, de... A 611-es sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulói egy hétig dolgoztak a Békéscsabai Konzervgyárban. A konzervpaprika eltevésegíteUek (Fotó: Budiszki) A vastag, dísztelen kötet meg- [ lehetősen hosszú címet visel: j „Tervzsürik tapasztalata és az ] iparág feladatai 1976”. Mindössze néhány példányban készítette egyik gazdasági minisztérium — amolyan emlékeztetőül. Én „aktuális gondok gyűjteményének’-’ nevezném, mert elég találomra felütni, s máris meghökkentő tényekkel találkozhatunk. X. Y. vállalat háromszor kényszerült tervét a felettes hatóság tárgyalóasztalára tenni, mire azt jónak találták. Első javaslatában két új, csarnok épís tése, egy irodaház és egy üdülő létesítése szerepelt. Ez a gyár, amely fogyasztási cikkeket készít, az előzőhöz képest ebben a tervidőszakban mintegy 42 százalékos beruházási többlettel számolt — és ehhez kért — természetesen — állami támogatást. Tervtanulmányának mintegy kétharmadát a beruházások indoklása öleli fel, minden ebből indul ki és ide tér vissza. E vállalat termékszerkezete, annak termelési körülményei, a vállalat tevékenységének hatékonysági vizsgálata, illetve munkaerőhelyzetének elemzése és tervezése — enyhén szólva — már nem kapott a beruházásokhoz hasonló figyelmet és papírterjedelmet. Á beruházás nem rossz módszer Aligha vitatható, hogy a beruházás, adott gazdasági körülmények között kitűnő eszköze lehet a fejlesztésnek a konjunktúra kiaknázására. Vannak olyan esetek, amikor nincs is más lehetőség a termelés átalakítására, korszerűsítésére, mint a beruházás — hiszen régi gé-1 pekkel, elavult körülmények között nehezen lehet korszerű, j mai igényeknek megfelelő tér- mékeket rentábilisan gyár tani. I Példabeli gyárunk vezetői és szakemberei valószínűleg ez utóbbi okból gondoltak és terveztek a beruházásokkal. Hogy tervük még sem volt jó, annak nem az az oka. hogy a beruházás elvetendő, rossz módr szer. Hanem az, hogy olyan időszakban folyamodtak szinte kizárólag a beruházások növeléséhez, amikor ehhez nem megfelelőek a feltételek, szerények az anyagi lehetőségek. Továbbá: figyelmen kívül hagyták azt az aprócska tényt is — a kétségtelenül modernizálásra szoruló géppark mellett —, hogy nagyok a kiaknázatlan tartalékok eszközökben, szervezetben, munkaerőben és leginkább a termékszerkezetben. Kizárólag a „leszben” bíztak, miközben a kezük ügyében levő „vant” figyelmen kívül hagyták. „Ugrik" az irodaház Mondanom sem kell, hogy a tervzsüri után lehangoltan tértek haza a vállalat vezetői, csalódottságukat ma sem tudják leplezni. Perspektívátlannak érzik magukat. Olyanoknak, akiktől az állam megtagadta a segítséget, „pedig mi az állam vállalata vagyunk” — értékelik a történteket. Mert az történt, hogy az utolsó tervvariációból már kimarad az új irodaház é6 a csarnoképítés. A vállalati üdülőhöz sem foghatnak hozzá. Ami maradt: néhány millió a gépek kicserélésére, a legszükségesebb rekontsrukcióra. A boldogulás kulcsa letétbe helyezve Azzal, hogy ezúttal nem kapta meg az állami pénzeket szóban forgó vállalatunk — senki sem fosztotta meg őt lehetőségeitől. Az üdülő, az új csarnok kulcsa tulajdonképpen ott van „letétben” az öreg csarnok falai között... S hogy ez a kulcs elérhető közelségbe jusson, nem szükséges mást termi, mint a gondolkodásban is átalakítani egy kissé a szemléletet: ne tekintsék a beruházást egyetlen eszköznek. A megvalósítás eszköze jószerivel most más; ha a vállalat valóban azt teszi, amit a harmadik tervezetben megfogalmazott — az alacsony nyereségszintű, csak itthon eladható termékek helyett olyant választ, amelyik exportálható, arnely korszerűsége folytán jól fizet — akkor csakhamar megteremtődik a szükséges anyagi fedezet. Hogy ez nem könnyű, sőt nagyon nehéz feladat? Érte fenekestül fel kell forgatni a régi elképzeléseket, meg kell erőltetni a tervezők fantáziáját, a régi módszerek helyett újakat alkalmazni — vállalni a kockázatot az újért, a szokatlanért, a feszítettebb szellemi és fizikai erőfeszítést. Igen, valószínűleg ezt mind jelenti. Mert ha alaposabban körbepillantunk — s nemcsak a vállalati színtéren — rájövünk: — körülményeink és lehetőségeink erre indítanak, erre szorítanak. Vállalatot, munkást, igazgatót egyaránt. (Maiké István)
