Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-17 / 246. szám

A művészet birodalma, ha az időben különféle stiláris vagy esztétikai korlátozá­sokkal illetjük is — osztha­tatlan, a kíváncsi szem ké­pes arra, hogy ebben a bi­rodalomban lépésről lépés­re újabb területeket tárjon fel. Nem kockázat nélküli a szemnek és a képzeletnek ez a kísérlete, különösen ak­kor, ha az új eredmények a művészi alkotás új területei­nek csak fogalmi, informa­tív felhangjai jutnak el hoz­zánk. A Modern Magyar Képtár grafikai gyűjteményében több száz olyan mű van, mely a kipróbált művészet­közvetítő fordulatokat ne­hezen viseli el, így az első leckét mindjárt akkor adja 'fel, amikor fogalmi appará­tust kell változtatni leírása­kor. Amint a békéscsabai kiállítás is bizonyítja, a kor- társművészet körén belül csak félig igaz az, hogy ez a művészet egyéni, szemé­lyes stílusokra szakadt, hogy hiányzik belőle a belső ösz- szetartó erő. Félig igaz, hi­szen kellőképpen finom elemzéssel határozott gon­dolatáramok fedezhetők fel, s ha ez így van, akkor a, ki­állításon ezt be lehet bizo­nyítani. Aki a Modern gra­fika :76 kiállításra betéved, az biztosan tudni fogja majd, hogy a mozgó, inten­zív színű tácsre’ndszerek, vibráló alakzatok, a mágne­ses erőtereket „közvetítő” vonalas konstrukciók egy­más mellett egészen mást jelentenek, mint az ún. „pop”-művek, melyek köz­léseiket a hétköznapi fo­gyasztási rítus már-már em­bertelen, vagy az ember lé­tezését másodlagosan felté­telező szegleteiből eredezte­tik. De az is szemléletesen megmutatkozik, hogy mind­ennek formailag — ami a korban meghatározottság egyik lényeges jele — mennyi köze van ahhoz a konstruktív-geometrikus formálási módszerhez, ami­nek első ötven évét olyan magyar mesterek határozták meg, mint Kassák Lajos, Bortnyik Sándor vagy Vik­tor Vasarely. A magyar mű­vészet forradalmi hagyomá­nyai eképpen visszhangza­nak a legújabb egyetemes művészeti teljesítmények­ben. A kiállításon bemutatott művek a manapság született formálási technikák, szín- harmóniák és disszonanciák, színelméleti kérdések és komponálási módszerek mellett, mint szűkebb szak­mai mondanivaló mellett, közvetett eszközeikkel utal­nak a mindennapi környe­zet problémáira is. Ebben természetszerűleg benne foglaltatik a mindenkori va­lóságról alkotott elképzelé­sünk elemzése, szemléletünk minősége, látáskonvencióink állapotának felmérése és az újraértékelésére való felhí­vás is. Majdhogynem nyil­vánvaló, hogy ezeket a máj, mindennapi életünkből adó­dó feladatokat a művészet hagyományos eszközeivel meg sem lehet közelíteni. A pécsi Modern Magyar Képtár grafikai gyűjtemé­nye éppen azokat a lehetsé­ges válaszokat mutatja meg, azokat a bejárható utakat világítja meg, melyeken az új tudományos világnézeten, új. korszerű technikán ne­velkedő ember önmaga megtalálása érdekében el­indulhat. Nem egyszerű ez az út. Mérhetetlen szellemi erőfeszítést követel az élet­módok színpadán összeta­lálkozni és azonosulni a kor­társ művészet megannyi tel­jesítményével. De nem le­het, hogy automata gépso­rok, növényvédő szerekkel kezelt földek, atomerőmű építése vagy az audiovizuá­lis nyelvoktatás mellett rég­múlt századokban megala­pozott művészi programok adjanak feladatokat a ma alkotóinak. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum kiállítóter­mében hatvannál több nem­zetközi jelentőségű külföldi és magyar művész sokszoro­sított grafikája látható a geometrikus absztrakciótól a koncept-fogalmi művészetig. Ezeken a lapokon áttekint­hető a hatvanas évek leg­fontosabb. és máig is hatá­sos kutatási területe. A mú­zeum tehát alkalmat adott arra, hogy a közönség egy olyan hiányzó élményt, a kortárs külföldi művészet adta élményt magáévá te­gye, foglalkozzon vele és lé­tezését ténykérdésként ke­zelje. Aknai Tamás Mladonyiczky Béla Áchim Mladonyiczky Béla Torzó sem kérdőjelezheti meg. Márcsak azért sem, mert tudományos igényű Magyar Szinonima Szótár még csak a közeljövőben kerül kia­dásra. A hajdani egri fiatalem­ber, az amerikás magyar másodszor is búcsút mon­dott a szülőföldnek, de az évtizedekig őrzött, ritka kincs, az eddig ismeretlen, Gárdonyi-mű a Magyar Szi­nonim Szavak kézzel írott gyűjteménye — amely fon­tos láncszeme a kutató, a nyelvészkedő író munkás­ságának — véglegesen Eger­ben maradt. Márkusz László Zárkózott természetét jel­ző titkosírásának megfejtése óta joggal hihettük, min­dent tudunk a jeles íróról, Gárdonyi Gézáról. Ismerjük műveit, kiterjedt levelezé­sét, s a kutatókat sem éri már semmiféle meglepetés. Az élet rácáfolt erre az el­mélkedésre. A napokban ugyanis — pontosabban 53 évi távoliét után — hazake­rült egy eddig teljesen is­meretlen Gárdonyi-mű, az író kivonatos, szinonim szó­tára. A 150 oldalas köny­vecske — amelyet Gárdo­nyi írt apró betűvel, s maga készítette kötését is — most Egerben van, kézbe vehető, olvasható. Hosszú utat járt be a rendkívül érdekes szótár, amelynek Gárdonyi ezt a cí­met adta: Magyar Sinonim Szavak, de a könyv más he­lyén- már így írja: Magyar Szókülönböztetö Szótár. A könyv története a kö­vetkező : Egy vállalkozó szellemű egri fiatalember, Fischer Albert 1924. nyarán, amikor hazajött az olaszországi egyetemről, antikvárius bátyjánál meglátta a kis könyvecskét. Akkor már ismerte Gárdonyit, , olvasta néhány művét, az Egri csil­lagokat is, így a könyv fel­keltette érdeklődését, elkér­te és magával vitte Itáliába, majd onnan Amerikába. A texasi Dallasban telepedett le, aztán Cleveland, majd végül is Los Angeles lett az otthona. Az egri fiatal­emberből közben doktor lett, biokémikus, de a kis köny­vecskét, mint a szülőföld egy értékes és emlékeztető darabját, mindig magával vitte, bárhová sodorta is az élet. Az egykori fiatalember most, mint nyugdíjas jött látogatni Egerbe, s termé­szetesen hazahozta a szere­tettel őrzött Gárdonyi-köny­vet is. Magyar szótár — írta Jó lenne... Vajnai László Beállni újra a kör közepébe, és húzni ismét új sugarakat. Felépíteni a rombadölt álmokat, összerakni a széthullott szavakat, TJirakezdeni ölelést, csókot, reményt, mely a csokok közben elveszett. Jó lenne a sors vásznán restaurálni a léttől sérült, szine-hagyott eletet. Jó lenne az útra visszatalálni, melyről egykor elindult, a múlt, és feledni a tévedéseket, melyektől a látás elhomályosult. Jó lenne menekülni sírva, Anya-ölbe, mint riadt kisgyerek. Versenyt futni, szembe-széllel, s elkövetni tenger-csínyeket. Jó lenne szerencsétől kísérve, csillagokat szegezni az égre, s beállni újra a kör közepébe: De nem lehet. De nem lehet. De nem lehet. KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Kiállításról kiállításra A pécsi Modern Magyar Képtár nemzetközi grafikai kiállítása Békéscsabán- Gárdonyi a-'könyv fedőlap- : jara, majd az első oldalon, a tőle már megszokott precizi- , fással feljegyezte, hogy 1908. : augusztus 16-án kezdte írni a könyvet és 1910. július 28- án fejezte be. 570 szót tar­■ talmaz a könyv és néhány itatóspapírt, amely ugyan­■ csak őriz érdekes feljegyzé- ! seket. A messzi útról hazakerült könyvecskét érdeklődéssel ' forgatták az egri múzeum tudományos munkatársai is. Dr. Korompay János Gárdo­nyi-kutató, a hagyaték ki­váló ismerője elmondta, ' hogy vitathatatlan a szótár eredetisége és jól beillik a Gárdonyi-képbe, hűen tük­rözi az író törekvéseit, • amellyel mindig a magyar nyelv szépítésén, tisztításán fáradozott. A hagyatékban nagyon sok ilyen jellegű tö­redék, fogalmazvány talál­ható többek között ilyen címmel: Rosta, vagy: Ma­gyarul így! A kézzel írott szinonim szótárról eddig azonban nem tudtak. A magyar nyelv szépítésé- . re törekvő Gárdonyi bizo- i nyára megérezte egy ilyen ; szinonim szótár szükségessé­gét és hozzálátott a megírá- i sához. A szófajok minden ágát felölelő szavakat abc­■ sorrendbe szedte. Íme né- . hány példa, csupán szemlél- , tetésül: Szérű: akol, csűr, hodály, t pajta, szín. Szikár: cingár, I ösztövér, sovány, vézna. Pő- : re: meztelen, pucér, mezíte­len, csóré. Kertel: csűr-csa- , var, hímez, köntörfalaz, ke­■ riilget. Helyenként temati- I kus csoportosítással is pró- > bálkozott Gárdonyi. A ré- 1 szegséget például így jelöli: : beantrigolt, benyalt, benya­kalt, betropázott, kalótyás- stb. Érdekes például, aho- t gyan sorba szedi a polgári- világ megbélyegző kifejezé­- seit, amelyekkel a törvény- . télén gyereket illették: za­bigyerek, fattyúqyerek, fél- i regyerek, lelencházi, szere­lemgyerek, kakukknyerte kocagyerek stb. *** A nyelvészek bizonyár: találnak majd vitalnivalót : hangyaszorgalommal össze gyűjtött szótár tanulmányo zása során, de az író párat lanul gazdag szókincsét, ■ munka úttörő jellegét senk A nyelvészkedő Gárdonyi ismeretlen müve Amerikából került haza a kéziratos szinonim szótár

Next

/
Thumbnails
Contents