Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-16 / 245. szám

Befelezte munkáiét az országgyűlés őszi ülésszaka Losonczi Pál befejezte (Folytatás a Z. oldalról) hazai szükséglet teljes kielégíté­séi, és megteremti az árualapot a ' nemzetközi együttműködés­re. Az V. ötéves tervben 20 mil­liárd forintot fordítunk a prog­ramra. Fontos feladatunk a már megkezdett pvc, polipropilén és vegyiszál üzemek beruházá­sának határidőre történő befejezése, továbbá a műanyag- feldolgozóipar fejlesztése. Erre a j célra 7 milliárd forintot irá- | nyoztunk elő. I Ugyancsak fontos feladatunk, hogy az V. ötéves tervben az ! 1980 utáni időszak fejlesztését előkészítsük. A petrolkémia szer­teágazó családfájából azt a né- , hányat kell kiválasztanunk, amely legjobban megfelel a ha­zai adottságoknak és lehetősé- : geknek, a nemzetközi együttmü- í ködés igényeinek. Úgy ítéljük ! meg, hogy a fejlesztésnek az ed­diginél jobban kell szolgálnia gyógyszeriparunk és növény- védöszer-iparunk alapanyag­igényének kielégítését is. Szovjet segítséggel lehelévé vélt, hogy Kohéaluminiumunk legyen Dr. Simon Pál ezután az alu- i miniumipar központi fejlesztési J programjáról adott áttekintést. I Ez a program magában foglalja a bauxitbányászat, a timföld- gyártás, az alumíniumkohászat és az alumíniumfeldolgozás összehangolt, komplex fejlesz­tését. A programot kedvező ha­zai adottságaink, a hatékony nemzetközi együttműködés, va­lamint a bővülő hazai felhasz­nálás alapozta meg Bauxitva- gyonunk — amely európai vi­szonylatban is számottevő —, valamint a timföldipar ered­ményes fejlesztő tevékenysége biztosítják céljaink elérését. Is­meretes, hogy a hazai adottsá­gok az alumíniumgyártás egyik középső fázisára, az alumínium- kohászatra nem voltak kedve­zőek. Nem rendelkeztünk olcsó villamos energiával. A szovjet— magyar alumíniumegyezmény megoldotta ezt a problémát: le­hetővé tette, hogy timföldün­kért kohóalumíniumot kapjunk. Így kapcsolódik a gyakorlat­ban a szelektív iparpolitika és a hatékony nemzetközi együtt­működés. Alumíniumiparunk fejlesztését a hazai felhaszná­lás növekedése is indokolja. A jelenlegi 13 kg'fő alumínium­felhasználás eléri néhány fej-, lett ország,, például Franciaor­szág és Olaszország felhaszná- I iásának színvonalát. , A program a bauxitbányá­szat—timföldgyártás és az alu­míniumfeldolgozás olyan mér­tékű fejlesztését irányozza elő, amely a hazai igények kielé­gítésén felül lehetővé teszi nem­zetközi kötelezettségeink telje­sítését és a gazdaságos áruex­portot. A IV. ötéves tervben foglalt | célokat teljesítettük. Eleget tet­tünk szállítási köteiezettsége- inknek. ahogy azokat partne­reink is maradéktalanul telje- J sítették. Megépült az üj ajkai j timföldgyár, üzembe helyeztük, sőt kismértékben bővítettük is Székesfehérvárott a könnyű­fémmű szélesszalag hengermű­vét. Növekedett a présmükapa- citás, ennek eredményeképpen a csövek és a különböző profi­lok, gyártmányok mennyisége | is. A kormány jóváhagyta a köz-1 ponti fejlesztési program V. ötéves tervidőszakra szóló fel-1 adatait. Új bauxitbányák nyílnak I meg a Dunántúlon, évi 80 ezer' tonnás új timfölgyártó kapaci­tás épül Ajkán, tovább bővül a féltermékgyártás is, elsősor­ban Székesfehérvárott. A beru­házások értéke méghaladja a 9 milliárd forintot. Az alumíniumfeldolgozás már az elmúlt időszakokban is gyor­san fejlődött és a növekedés üteme töretlen az V. ötéves tervben is. A feldolgozás bő­vítése lehetővé teszi bauxitva- gvonunk intenzív felhasználá­sát. Széles körű nemzetközi együttműködésre van szükség Tisztelt Országgyűlés! A programok végrehajtásá­nak első szakaszát befejeztük. Mindannyiunk előtt ismertek a IV. ötéves terv eredményei. A következő szakasz végrehajtásá­ra kormányzati döntések van­nak. Az V. ötéves terv felada­tai ismertek. A maradéktalan, hatékony végrehajtás mindany- nyiunk közös érdeke. De az is fontos feladata az V. ötéves tervnek, hogy megalapozza a VI. és VII. Ötéves tervek fej­lesztési céljait. Ehhez pedig szerteágazó' műszaki-gazdasági tevékenység, elmélyült közgaz- I dasági elemző munka, széles körű nemzetközi együttműködés szükséges. A célok meghatározásét il­letően, az Országos Tervhiva- tál áltel kidolgozott, hosszú tá­vú fejlesztési koncepció, a nem­zetközi együttműködést illtően pedig a KGST komplex prog­ramja az irányadó. A miniszter a továbbiakban a dolgozók munkakörülményei­ről, az egészségvédelemről és a környezetvédelemről szólt. Ki­emelte: dolgozóinknak minde­nütt olyan munkakörülménye­ket és olyan védőfelszerelése­ket kell biztosítani, amelyek megvédik őket a munkaköri ár­talmaktól. A vegyiparban ez nem mindig könnyű. Ezért ál­landó feladatunk a munkakö­rülmények korszerűsítése, az egészségügyi ellátás javítása. A környezetvédelmet a technoló­gia szerves részeként kell kezel­ni. Sajnos üzemeink egy része nem felel meg a mai környezet- védelmi követelményeknek, s ebbe nem szabad beletörődni. Nyilvánvaló, hogy termelési és a környezetvédelmi feladatokat egyidejűleg kell megoldani. A IV. ötéves tervidőszakban a ne­héziparban 3,5 milliárd forin­tot költöttünk olyan beruházá­sokra, amelyek közvetlenül vagy közvetve a környezet vé­delmét szolgálják, A központi fejlesztési programok új létesít­ményeit ügy valósítjuk meg, hogy a levegő és a/vizek szeny-- nveződése ne növekedjék. Dr. Simon Pál köszönetét mon­dott mindazoknak, akik a prog­ram megvalósításán dolgoztak és dolgoznak. A tervezők, a ki­vitelezők, az építők és szerelők, üzembehelyezők, munkások és mérnökök áldozatkész, jó mun­kája elismerést érdemel. Az új üzemekben tízezernyi munkás dolgozik, termel. Az ó munká­juk sem egyszerű: el kell sa­játítaniuk az új, a legfejlettebb technikát is. A sok munkáskéz, az eszközök tömege az emberért mozdult meg, az emberért mű­ködik. Azért a célért, amelyet úgy fogalmazunk meg, hogy a fejlett szocialista társadalom felépítése. De ezt a célt a min­dennapok gyakorlatában ne­künk az emberek szebb, ké­nyelmesebb, jobb életéért kell valóra váltanunk: Mégpedig ügy, hogy mindazokkal a ter­mékekkel és szolgáltatásokkal, amelyekről szó volt, az állam­polgárok szükségleteiket magas színvonalon elégíthessék ki — mutatott rá beszéde végén, s kérte az országgyűlést, hogy a beszámolót fogadja el. A miniszteri beszámoló fölötti vitában elsőként dr. Vida Mik­lós (Budapest, 21. vk.), a Fővá­rosi Gázművek műszaki igazga­tója szólalt fel. A vitában ezután felszólalt: Ruisz József (Vas megye, 8. vk.), a Répcelaki Szénsavtermelő Vállalat mérnöke, Jazbinsek Vil­mos (Baranya 14. vk.), a Me­cseki Szénbányák Vállalat terü­leti főmérnöke, Juratovics Ala­dár (Csongrád m. 7. vk.) üzem­vezető mérnök, Papp János (Veszprém megye 1. vk.), az MSZMP megyei bizottságának első titkára. Ollúri István (Bor­sod megye 10. vk.), a Borsodi Vegyi Kombinát nitrogénműtrá­gya-gyárának gyárvezetője, Tóth József (Fejér megye 2. vk.), a Székesfehérvári Könnyűfémmű vezető hengerésze, Fritz László (Zala megye 8. vk.), a Dunántúli Kőolajfeldolgozó Vállalat lovászi üzemének motorszerelője, Orbán József (Szolnok m. 2. vk.). a Szol­noki Cukorgyár csoportvezető­je, Szigethy Dezső (Győr-Sop- ron m. 14. vk.) kohómérnök. Ezzel a nehézipari miniszter beszámolója fölötti vita befejező, dött. A felszólalásokra dr. Si­mon Pál válaszolt. Elöljáróban megállapította, hogy a vita — egy sor helyi gond, tapasztalat és probléma bemutatásával — jól egészítet­te ki a beszámolót. A vitában hangot kaptak a gázzal egyál­talán, • vagy csak kevéssé ellá­tott területek problémái és az az 'gény, hogy — érőinkhez mérten—mielőbb bővíteni kell a hálózatot. Ezzel kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta: a gáz­vezeték-építés idejének és he­lyének kiválasztása sok fontos összetevőtől függ, * minden esetben nagyon alapos műszaki és gazdasági elemzést igényel. A gázprogrammal kapcsolatban elhangzott javaslatokat, meg­jegyzéseket azonban különös súllyal fogjuk hasznosítani a VI. ötéves terv kidolgozása so­rán — mondta. Válasza végén a miniszter bejelentette, hogy az elhangzott indítványokat, észrevételeket — a kormányzati munka kialakult gyakorlata szerint — megvizs­gálják és az eredményről tájé­koztatják az érintetteket. Az országgyűlés a nehézipari miniszter beszámolóját és a vi­tában elhangzott felszólalások­ra adott választ jóváhagyólag tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés pénteki ülése — amelyen az elnöki tisz­tet felváltva töltötte be Apró Antal, fa okai János és Péter János —. s egvben az őszi, ülés­szak befejeződött. (MTI) perui látogatását Közös közleményt Írtak alá — Az Elnöki Tanács elnöke Panamába utazott Lívia Fehér Péter, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Az éjszakát még Cuzco-ban töltötte Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, így csütörtökön délelőtt *— a perui látogatásának utolsó napján — jutott némi idő i az inkák egykori fővárosának | látnivalóira. Dél-Amerika legré­gebben lakott városának egye­dülálló archeológiái látványossá-j gai, építészeti ritkaságai közül | elsőként a bazilikát tekintette meg a magyar államfő, majd az inka napszentélyt/, amelynek alapjaira, falmaradványaira a Santo Domingo templomot épí­tették a spanyol hódítók. A Dél- Amerikában valaha is létezett legnagyobb indián birodalom fő­városát hatalmas erődítmény őrizte, (a hagyomány szerint húsz évig építette húszezer em­ber) ennek kövekből összerótt hármas védőgyűrűjéhez — a haj­dan volt nép idővel dacoló emlé­keihez — is elkalauzolták ven­déglátói az Elnöki Tanács elnö­két. Losonczi Pál délben visszare­pült Limaba, ahol folytatta, majd befejezte tárgyalásait FronciSco Morales Bermudez elnökkel, A korábbi, s a csütörtöki esz­mecserék is igazolták, hogy a két földrajzilag oly távoleső or­szág kapcsolatai a barátság és a kölcsönös megértés szellemében fejlődnek, gyümölcsözőek mind Magyarország, mind Peru számá­ra. A nyílt, őszinte és baráti lég­körben lezajlott megbeszéléseken a két elnök egyetértéssel állapít­hatta meg. hogv kétoldalú kap­csolatainkról, valamint a nemzet­közi helyzet megítéléséről vallott nézeteik azonosok, vagy njegle- hetősen közel esnek egymáshoz. A tárgyalások egyik köz.ponti té­mája az emberiség létkérdésé — a béke volt. Kifejezésre juttatták, hogy fokozott erőfeszítéseket tesznek a világ békéjének és biztonságának fenntartására, az igazságosabb társadalmi és gaz­dasági rend érdekében, amely a tényleges nemzetközi együttmű­ködés útját, egyengetve lehetővé teszi a harmadik világbeli orszá­gok fejlődésének meggyorsítását. Ügy ítélték meg — írja a nagy példányszámú limai naDilap, az El Correo — hogy az elmúlt né­hány esztendőben reményt keltő Pártmunkásküldöttség Moszkva Október 13—15-ig Jakab Sán- j dónak, az MS£MP KB tagjának, í a KB párt- és tömegszervezetek j osztálya vezetőjének vezetesével [ a Szovjetunióban tartózkodott az MSZMP pártmunkásküldött­sége. A küldöttség a pártmun­ka kérdéseiről konzultációt foly­tatott az SZKP Központi Bizott­ságának pórtSzervezési osztálya, az SZKP KB Pártfőiskolnja, va­lamint a Szovjetunió postaügyi minisztériuma pártbizottságának vezetőivel. A magyar pártmunkásküldött­séget, fogadta I. V. Kapitorov, az SZKP KB titkára. A meleg, ba­ráti légkörű megbeszélésen részt vett N. A. Petrovicsev, az SZKP KB pártszervezési osztályának vezetője. A küldöttséget Moszk­vából való elutazásakor az SZKP KB képviselői és Marjai József, hazánk moszkvai nagykövete bú­csúztatták. (MTI) A Szojuz-23 legénysége folytatja a Szadiit—5 űrállomással elkezdett kísérleteket Nem egészen négy hónapon be- f lül a harmadik, ember irányítót- j ta szovjet űrhajó indult el csü­törtökön este Bajkonurból, fe­délzetén Vjacseszlav * Zudov pa­rancsnokkal és Valerij Rozs­gyesztvenszkij fedélzeti mérnök­kel. A Moszkvai Televízó ezút­tal is közvetítette a felszállást, bemutatta a földi repülésirányí­tó központot. A tv-nézőknek ki­vételes látványban lehetett ré­szük. Az űrhajó, mint egy hatal­mas jégcsap magasodott a ki­lövőállásban, páncélját 'hó- és } jégréteg borította. A tartályok- ban levő mínusz 183 fokos fo- i lyékony üzemanyagtól lehűtött hajótestre vastag rétegben ta­padt a kicsapódó pára. A harmincnegyedik szovjet űrhajó legénységének feladat#, hogy folytassa a június 22-én föld körüli pályára bocsátott Szaljut—5 űrállomással elkezdett kísérleteket. A 34 éves Vjacseszlav Zudov és a 37 éves Valerij Rozsgyes/.t- veftszkij első ízben jár az űr­ben. Mégsem egészen újoncok. Mindketten 1965 óta tartóznak az űrhajósok osztagába és több űrrepülés földi irányitááában vettek rmár részt. eredmények születtek a nemzet­közi enyhülés érdekében. E fo­lyamatnak azonban nem szabad megtorpannia. E nézőpontból te­kintették át az el nem kötelezett országok mozgalmát is, amelyet egyaránt nagyra értékelnek Ma­gyarországon és Peruban. Termé­szetesen sok szó esett az alig hétesztendős, múltra visszatekin­tő kétoldalú kapcsolatokról is, hangoztatva, hogy Losonczi Pál perui látogatása jelentős hozzá­járulás volt e kapcsolatok elmé­lyítéséhez, s hogy a két ország kormánya együttesen és hatéko­nyan aknázza ki az együttműkö­dés kínálkozó lehetőségeit. A tárgyalások végeztével közös közleményt fogadtak el: áz ok­mányt az elnöki palotában ünne­pélyes, az aláírás tényét emléke­zetessé tevő külsőségek között látta él kézjegyével Losonczi Pál és Francisco Morales Bermudez- A:közös közleményt később hoz­zák nyilvánosságra. Hivatalos baráti látogatásá­nak befejeztével csütörtökön este az Elnöki Tanács elnöke a Co­untry hotelben vacsorát adott Francisco Morales Bermude2 tiszteletére. Ezt megelőzően a magyar államfő a Magyar Nép- köztársaság gyémántokkal éke­sített zászlórendjét nyújtotta át a Perui Köztársaság elnökének. Losonczi Pál hangsúlyozta: Ber­mudez elnök elévülhetetlen ér­demeket szerzett a magyaí és a perui nép barátságának kiépíté­sében, elmélyítésében, országaink gazdasági kapcsolatainak fejlesz­tésében. A nap krónikájához tartozik, hogy Limában véget ért a ma­gyar—perui gazdasági végvesbi- ■ zottság soros ülése. A tanácsko­zás jegyzőkönyvét Biró József“í külkereskedelmi min'isiffer és Iái- ^ is Arias Graziam kereskedelmi miniszter írta alá. Megállapítot­ta: a gazdasági, pénzügyi, keres­kedelmi, műszaki-tudományos együttműködés fejlődése megfe­lelt a várakozásnak, különösen az oktatás, az egészségügy és kereskedelem területén. A záró­jegyzőkönyv az eddigieknél szé­lesebb alapokra helyezi a gazda­sági kapcsolatokat. Peru növeli vásárlásait Magyarországról, s mindkét fél törekszik a kiegyen­súlyozott árucserére. Peruból a következő években nagy mennyi­ségű cinket, ólmot, bizmutot, kadmiumot. ezüstöt, wolframot, hallisztet, kávét és gyapotot ka­punk, s érdeklődnek öktatóberen. dezéseink. távközlési gyártmá­nyaink iránt. Nem is a távoli jö­vőben krétagyárat, ill. fémbú­torgyárat vásárolnak Magyaror­szágról, s döntöttek abban is, hogy további három vízierőmű felszereléséhez kérnek magyár segítséget. A magyar szakértők javasolták: terjesszék ki az együttműködést a vasúti közleke­désre, a városi metróra, ipari kisüzemekre és a gyógyszeripar­ra is. Az. eszmecserék eredménj'e- ként más, a két ország kapcso'- latairfuk fejlesztését célzó doku­mentumokat is aláírtak. Elfogad­ták a magyar—perui gazdasági vegyesbizottság működési sza­bályzatát kiegészítő eljárási meg­állapodást. eljárási megállapo­dást kötöttek a műszaki-tudomá- nvos együttműködési egyezmény alkalmazásáról. megállapodást írtak alá a kormányaink által korábban kötött hitelmagállapí- tás meehpsszabbításáról. s össze­állították a következő esztendők­re szóló kulturális együttműkö­dési munkatervet is. Losonczi Pál és' kísérete pénte­ken reggel Panamába, a dél-amé-. rikai út következő állomására utazott. 3 SÍM. MfCm 1tPt/fSAO 0 1976. OKTOBER 16.

Next

/
Thumbnails
Contents