Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-16 / 245. szám
Befejezte munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka Kapjanak a megyék a szükségletüknek megfelelő arányú beiskolázási lehetőséget Varga Zsigmond Békés megyei képviselő felszólalása Amint lapunk tegnapi, pénteki számában közöl- ' tűk, a közművelődésről szóló törvényjavaslat feletti vitában csütörtökön felszólalt Varga Zsigmond, Békés megye 11. sz. választó- kerületének országgyűlési képviselője, általános iskolai igazgató is. Beszédét az alábbiakban ismertetjük: • A kultúra fejlődésének nagy lendületet adott a Központi Bizottság 1972. júniusi, majd az 1974. évi márciusi határozata és az MSZMP XI, kongresszusa. Mindezek megalapozták a köz- művelődési törvény megalkot- hatóságát és egyben területi végrehajthatóságát is. Megyénk életéből néhány példával is illusztrálni szeretném ezt. Az elmúlt öt év alatt a megye 79 települése közül 29-ben került sor könyvtár korszerűsítésére. Ezekben megduplázódott a könyvtárak alapterülete. Emellett 18 új zenei részleg létesítésével ma már 23 zenei részleggel rendelkező könyvtárunk van. Választókerületemben 1972 óta tanácsi és társadalmi erőből hét községben Itt tanterem, 5 óvodai csoportterem és 2 napközi konyhaebédlő épült fel. Nem kívánom terhelni a tisztelt országgyűlést a közművelődés különböző területein tett megyei intézkedésekkel, eredményeinkkel. Azt a látszatot meg különösen nem szeretném kelteni, hogy mi itf a Viharsarokban mindent meg tudunk oldani önmagunktól is. A törvéhvtervezet 34. paragrafusa az állami költségvetés elsődleges szerepéről intézkedik a fejlesztéshez szükséges anyagi eszközök biztosításában. Természetesen hangsúlyozza a népgazdaság lehetőségeit és a társadalmi igények összhangját is. Ez utóbbihoz feltétlen odakívánkozik a „területi igények, szükségletek” számbavétele, sőt a területi cselekvőkészség figyelembevétele is. A XI. kongresszus határozatát, mely a szintkülönbségek fokozatos felszámolását tűzte ki célul, akkor szolgáljuk helyesen 2 BÉKÉS MEDY&MHUSMt 1976. OKTOBER 16. ég eredményesen, ha az alacsonyabb ellátottságú területekre az állami költségvetés arányosan többet juttat. Békéscsaba város megyeszékhely, felsőfokú központ szerepkörének a kulturális szolgáltatás területén is akkor tud az elvárások szintjén megfelelni, ha például lesz olyan művelődési háza. mely az egyre növekvő társadalmi igényeket ki tudja elégíteni. Erre viszont a megye saját erőből már nem képes. Érvényesüljön tehát az elosztásban a társadalmi igény mellett a területi igény is, és a terület saját erőfeszítése is. A 34. paragrafus tehát — javaslom — a társadalmi igények mellett a területi igények összhangját is tartalmazza. (Erre különben az indoklásban utalás van.) A 33. paragrafus a közművelődési szakemberek, képzésével foglalkozik. A végrehajtásban itt is figyelemmel kell lenni a területi szakemberszükségletre. Kapjanak az egyes megyék szükségletüknek megfelelő arányú beiskolázási keretszámot a főiskolákon és egyetemeken! A 33. paragrafus 3. bekezdése a közművelődésben részt vevő szakemberek és társadalmi munkások támogatásáról, anva- gi és erkölcsi megbecsüléséről I intézkedik. Szeretném kiemelni a szövetkezeti, vállalati, köz- jnűvelődési munka szervezettségének fontosságát. Azok az egységek járnak el helyesen, ahol az operatív munkának — a felnőttoktatástól az olvasómozgalomig — van egy külön (nem függetlenítettre gondolok) felelőse. Meg kejl szervezni ezek képzését különböző tanfolyamokon, hogy tudatos. tervszerű szervező és irányító munkával egyre hasznosabban szolgálhassák a korszerű termelőmunkához egyre nélkülözhetetlenebb permanens munkásművelődés ügyét. A törvényjavaslat helyesen hangsúlyozza az anyagi megbecsülés szükségességét. Ennek fokozódása eredményesen segítheti a vidéki közművelődés ügyét. A tiszta népi kultúra, népművészet ápolása a közművelődési törvény célja és feladaia. A vidéki kulturális élet ritka gyöngyszemei a népitánc-együttesek, mint például a szövetkezetek patronálásában működő gyomai Körösmenti néptáncegyüttes is, úgy tudják szakvezetőiket megtartani. számukat a fejlődésükkel arányban növelni, ha megfelelő anyagi juttatásban is részesülnek. Külön is szeretném felhívni a figyelmet a vidéki színészek igen értékes közművelődési munkájának kellő értékelésére. Többek között a Békés megyei Jókai Színház művészei is kimagaslóan magas számban tartanak táj- előadásokat. Nem kell különösen bizonygatni az ezzel járó plusz terhet, de népművelő hatását sem. A vidéki színházak dolgozóinak anyagi megbecsüléséről a tájelőadások számát is mérlegelve hatékonyabban kellene gondoskodni. Sokkal hatékonyabb lehet a közművelődési munka — hangsúlyozta felszólalása végén megyénk ország- gyűlési képviselője —, ha azt mindannyian egyforma lelkesedéssel végezzük. Tegyük ezt azzal a felelősségérzettel, köteles- séatudaltal, melyet volt, képviselőtársunk, Váci Mihály költő íev fogalmazott meg, s melynek szellemében a törvényjavaslatot örömmel elfogadom: „Nem elég a célt látni, járható útja kell! Nem elég az utat látni, az úton menni kell!” Dr. Simon Pál beszéde-„TT- -.- — M V A nehézipari miniszter bevezetőben rámutatott: a Nehézipari Minisztérium tevékenysége összhangban van iparpolitikánkkal, s munkájának egyik fő célja a hazai nyersanyagkincs mind teljesebb mértékű kihasználása. A három központi fejlesztési program, amelyről a t. országgyűlésnek beszámolok, ezeknek az irányelveknek gyakorlati megvalósulását tűzte ki célul. A programok megvalósításának a IV. ötéves tervvel lezárult első szakasza bizonyítja, meghatározó szerepüket a nép- gazdasági tervek teljesítésében, illetve túlteljesítésében. Jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a j nehézipar túlteljesítette IV. öté- j vés tervét. A programok m'egala- j pozzák a további fejlődést is. j Egyértelműen állítható, hogy o j fejlesztések a népgazdaság terv- : szerű, arányos, gyors fejlődését! eredményezik már ms, és vár- hatóan a jövőben js. Teljesítésük tovább mélyíti a nemzetközi szocialista integró- j ciót. A hatékony nemzetközi I együttműködés pedig céljaink; megvalósításának alapvető félté- ; tele. Együttműködés a KGST- országokkal, elsősorban a Szovjetunióval, fejlett szakosítás és | termelési kooperáció szükséges a korszerű termelőberendezések előállításához, a szelektív ipar- fejlesztéshez. E programok megvalósítása tette lehetővé néhány hasznos hosszú lejáratú egyezmény — mint például a szovjet —magyar olefinegyezmény, a szovjet—magyar alumíniumegyezmény, a lengyel—magyar vegyiszólegyezmény. az orenbur- gi földgázvezeték építésére kötött sokoldalú egyezmény — megkötését a baráti országokkal. A KGST-országok komplex programjához szorosan kapcsolódó nemzetközi egyezrnények iparunkat bekapcsolják a szocia-1 lista nemzetközi munkamegosz-j tásba. A magyar—szovjet öle- i finegyezmeny alapján megépült etilénvezeték — amely mint ismeretes Leninvarost a szovjetukrajnai Kalus-sal köti össze — a komplex program úttörő létesítménye. • Sikerült az érdekeket egyeztetni A központi fejlesztési programok teljesítése során több nehézséggel, problémával kellett megbirkóznunk. Gyakran nehéz volt a műszaki célok és a gazdasági lehetőségek egyeztetése, a nép- gazdasági hatékonyság és a vállalati érdek összhangjának biztosítása. Meg kellett előlegezni a költségét néhánv intézkedésnek, amely csak később hoz eredményt. IV. ötéves terv folyamán sikerült az érdekeket egyeztetni: a programokban részt vevő trösztök és vállalatok gazdasági tevékenységét beillesztettük az általános szabályzó rendszerbe. Ma már megállapítható, hogy a központi fejlesztési programok elérik, egyes esetekben meghaladják az átlagos ipari vállalati jövedelmezőséget. A programok népgazdasági jelentőségét érzékeltetve a miniszter megemlítette, hogy például a perolkémiai program elmaradása esetén 1980-ban a népgazdaság műanyagszükségletének döntő részét tőkés importból kellene fedezni, s ez több százmillió dollárral terhelné külkereskedelmi mérlegünket. A központi fejlesztési programok számottevően hozzájárultak dolgozó népünk életszínvonalának növeléséhez. A földgáz fokozott használatával, a vegyi anyagok és alumíniumtermékek széles körű elterjedésével is kényelmesebbé vált mindennapi életünk. Húszmilliárdos beruházás a földgázprogram megvalósítására , Dr. Simon Pál ezután így folytatta: A földgázfelhasználás központi fejlesztési programjai hazai szénhidrogénkincsünk alapozta meg. Évtizedes; földtani kutatómunkával felderítettük olaj- és gázmezőinket, I s megkezdtük azok kiaknázását. Nagymértékben növekedett a propán-bután gáz termelése az olajfinomítókban is. Az elmúlt évben földgázból csaknem 6 milliárd köbméter. a. propán-butául gázból j több mint 240 ezer tonna volt a fogyasztás. A hazai kutatások eredménye azonban jelzi, hogy földgázkészletünk csak az elfogyasztott mennyiség pótlására l elegendő. Ezért épült meg a j „Testvériség” gázvezeték, amely a Szovjetunióból szállít földgázt Magyarországra, s épül — KGST- j összefogással — az orenburgi földgázvezeték. Így lehetővé válik. hogy 1980-ra 10 milliárd köbméter földgázfogyasztást tervezzünk. Nagyrészt hazai forrásból irányozzuk elő 19G0-ra több mint 300 ezer tonna propán-bután gáz felhasználását. A gáz, valamennyi tüzelőanyag közül a legkevésbé szennyezi a környezetet. Csővezetékes szállítása lehetővé teszi szolgáltató hálózatok létesítését, a propán- bután gáz felhasználása pedig a hálózaton kívüli helyeken a korszerű tüzelést. A központi fejlesztési program kidolgozásakor ezért nagy gondot fordítottunk annak meghatározására, hogy milyen fogyasztókat lássunk el elsősorban ezzel az értékes energiahordozóval. A számítások azt mutatták, hogy a földgázt és a propán-bután gázt leggazdaságosabban a háztartásokban lehet hasznosítani. Jelenleg 135 városban, községben és településen több mint 709 ezer lakásban van vezetékes gáz; s 1,6 millió a propán-bután gázfogyasztók száma. Tehát a számításba vehető fogyasztók mintegy kétharmadának lakásában használnak gázt, 300 ezer lakásban pedig azzal fú- tenek. Számokkal ki sem fejezhető a háztartásokban alkalmazott gáztüzelés előnye. Megkíméli a fogyasztókat a tüzelő száll lításától, felhordásától és a fűtéssel járó egyéb fizikai munkáktól. A földgázfelhasználás gazdasági hatékonysága különösen jó a vegyiparban, ahol a gáz nemcsak tüzelőanyag, hanem nyersanyag is, az ammóniát és a nitrogénműtrágyát teljes egészében a földgázból állítjuk elő. A földgázprogram beruházásaira az V. ötéves tervben töbh mint 20 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez újabb 20—25 település vezetékes gázellátását, 140 ezer új fogyasztó bekapcsolását és további 80 ezer lakás gázfűtését teszi lehetővé. A népgazdaság teherbíró képessége még nem teszi lehetővé ebben az ötéves tervidőszakban minden igény kielégítését. Éppen ezért az előirányzott beruházásokkal takarékoskodnunk kell. Meg kell keresnünk a legjobb megoldást, amellyel a lakossági igényeket a lehető legnagyobb mértékben, s a. lehető legkisebb költséggel kielégíthetjük. Az is nyilvánvaló, hogy csak annyi új propán-bután gázfogyasztót tudunk bekapcsolni, amennyit a rendelkezésre álló töltőberendezések, palackok, szállítóberendezések lehelövé tesznek. Cél: a kemizálás fokozása Dr Simon Pál ezután a petrolkémiai központi fejlesztési programról szólt. Mint mondotta, a cél a kemizálás fokozása. Közismert, hogy a vegyi folyamatok és a vegyipari termékek elterjedése növeli a hatékonyságot a termelésben és a felhasználásban egyaránt. Ez magyarázza, hogy a vegyipar hazánkban már hosz-, szú ideje a legdinamikusabban fejlődő iparág. A > miniszter a továbbiakban azt fejtegette, hogy népgazdaságunkban a műanyagokat és a vegyi szálakat minden ágazat alkalmazza. Az élelmiszergazdaságban a fóliasátrak és az öntözőcsövek, a csomagolóanyagok, a gépiparban a szigelőanyagok és szakipari szerkezeti anyagok, az építő- és szerelőiparban csövek és burkolóanyagok, a Vöny- nyűiparban a cipő- és textilipari anyagok felhasználásának széles skálájával találkozunk. A hazai fejlesztésnek nem volt és1 nem is lehetett célja az, hogy mindezeket az anyagokat teljes választékban gyártsuk. Ezért a petrolkémia területén következetesen szelektív iparpolitikát alakítottunk ki, és valósítottunk meg. A már említett nemzetközi megállapodások lehetővé tették, hogy méreteiben gazdaságos, korszerű alapanyaggyártást létesítsünk Leninváros- ban — a kőolajfinomítás egyik terméke, a vegyipari benzin felhasználásával. Az olefinmüvet a IV. ötéves tervben megépítettük és sikerrel üzembe helyeztük. Az olo- finmüben a benzin-pirolizisnél! 5-6-féle olefin egymás mellett keletkezik. Ezékből mintegy 35—40-íéle közbenső terméket lehet előállítani, melyek azután mintegy 250—300-féle vegyitermék. műanyag, vegyiszál gyártását teszik lehetővé. A szelektív iparpolitika elvének megfelelően az olefineknek ezt az elágazó „családfáját” alaposan megnyirbáltuk, hazailag mindössze két alapanyagot, az etilént és a propilént dolgozzuk fel. Ezekből az alapanyagokból csupán kétféle közbenső terméket és három készterméket gyártunk az V. ötéves terv végéig, Ezekből az anyagokból viszont olyan nagy mennyiséget állítunk elő. hogy hosszú lejáratú egyez, menyekben foglalt kötelezettségeinket teljesíteni tudjuk. A program keretében épül meg az V. ötéves tervben a Borsodi Vegyi Kombinát nagy kapacitású pvc-gyára. tgy az ötéves terv utolsó éveiben már 190 ezer tonna pvc-t 'fogunk termelni, ami a hazai igények, az exportkötelezettségek kielégítésén, illetve teljesítésén felül 25 millió - dollár értékű tőkés exportot is lehetővé tesz. Ugyancsak a szocialista gazdasági integráció alapján fejlesztettük és fejlesztjük vegyi- szál-termelésünket. A Magyar Viscosagyárban az előző ötéves tervidőszakban kezdtük meg a crumeron szál gyártását, most pedig az üzem kapacitását bővítjük tovább. A fejlesztés ebből a szálféleségből biztosítja a (Folytatás a 3. oldalon)
