Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-16 / 245. szám
A MEGYÉI PÁRTBIZOTTéÁG ÉS A MEGYEI TANACL -----19 76. OKTÓBER 16., SZOMBAT Ára: 1,— forint XXXI. ÉVFOLYAM, 245. SZÁM M A; NŐK A TÉGLAGYÁRBAN <4. oldali SZÁZ HELYEIT EGY HELYEN (5. oldal) TANULJUNK ESZPERANTÓT! (6. oldal) Befejezte munkáját az országgyűlés eszi ülésszaka Törvényt fogadtak e! a közművelődésről és a tanácstagok választásáról — A nehézipari miniszter beszámolója Pénteken délelőtt a közművelődési törvényjavaslat fölötti vitával folytatta munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Részt vettek az ülésen az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban foglalt helyet a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az első felszólaló Gyuriid László (Budapest, 44. vk.) szín házigazgató volt, majd felszólalt: Szűcs Gábor (Hajdú-Bihar m. 12. vk.), az MSZMP hajdúszoboszlói városi bizottságának első titkára, Jávorkai István (Komárom m. 2. vk.), a tatabányai keleti IX. bányaüzem vájára, Orlovácz György (Tolna m. 8. vk.) általános iskolai tanár. A közművelődési törvényjavaslathoz több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra, ezért az elnöklő Apró Antal megadta a szót Pozsgai Imre kulturális miniszternek, aki válaszolt a vitában elhangzottakra. — A vita legfőbb tapasztalata — mondotta többek között —, hogy a törvény előkészítésében közreműködött állami és társadalmi szervek, mozgalmak és szervezetek jól érzékelték társadalmunk hangulatát, szükségle-1 teit, és igényeit; a képviselők felszólalásai ugyanazokat a törekvéseket fejezték ki, amelyeket az előkészítők igyekeztek érvényesíteni. Megígérhetem a tisztelt országgyűlésnek, hogy a Kulturális Minisztérium a közművelődési törvény megvalósításában ráháruló felelősséget és feladatokat vállalja — együttműködésben mindazokkal, akik szintén részesei kívánnak lenni ennek a ; munkának. A miniszter ezután emlékeztetett arra: a vita során Úszta Gyula indítványozta, hogy a törvényben kapjon nagyobb nyo- matékot az ifjúság hazafias és internacionalista nevelésének jelentősége. (A képviselő javasolta, hogy a törvény szövegébe kerüljön be: a Magyar Népköztársaság ösztönzi és támogatja a szocialista hazafiság erősítését szolgáló kulturális értékek, népi, nemzeti hagyományok ápolását és terjesztését.) — A Kulturális Minisztérium egyetért a javaslattal — mondta Pozsgay Imre —, s támogatja, hogy kiegészítésként ez kerüljön be a törvénybe. Dolgozó népünkkel együtt kell kulturális feladatainkat teljesíteni. Brecht szavaival élve: a népet nem lehet leváltani. Jelenlegi viszonyaink között akarunk tehát értelmes, a törvényben is megfogalmazott, s az országgyűlés által is lelkesen támogatott kulturális politikát folytatni — fejezte be a kéovise- lők nagy tapsa közben válaszát Pozsgay Imre. Ezt követően az országgyűlés a törvénytervezetet — a kulturá- : lis, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, továbbá Úszta Gyula módosító javaslataival együtt — általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. A napirendnek megfelelően ez u Ián a tanácstagok Választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. A törvényjavaslathoz — amelyet a képviselők írásban kézhez kaptak — dr. Korom Mihály igazságügyminisz- ter fűzött szóbeli kiegészítést. Dr. Korom Mihály beszéde Országgyűlésünk 1975. áprilisában alkotta meg azt a törvényt, amely a népképviseleti testületek — az országgyűlés és a tanácsok — tagjainak öt évre szóló választásáról rendelkezett. A tanácstagok öt évre történő választásának hatályba léptetését az 1975. I. törvényünk külön törvényre bízta. Mar akkor felmerült az az igény, hogy a jövőben az ország- gyűlési képviselőket és a tanácsok tagjait ismét egyidőben válasszuk. Ennek az igénynek az a valós alapja, hogy helyesnek látszik a tanácsok megbízatásának i időtartamát is összhangba hozni ötéves terveink időszakaival. Ezzel is aláhúzzuk az országos és a helyi politika szerves kapcsolatát. Mint ismeretes, az 1973-ban megválasztott tanácsok tagjainak megbízatása 1977 áprilisában jár le. Most van itt az ideje tehát, hogy törvényhozó testületünk döntést hozzon az ezzel összefüggő fontos közjogi kérdésről. A tanácsok ötévi időtartamra való választásának, valamint az országgyűlési és tanácsi "álasz- tások egyidejű megtartásának államjogi szabályozásánál két lehetőség között választhatunk. Vagy úgy rendelkezik az országgyűlés, hogy 1977-ben a tanácsok tagjait 3 évi időtartamra válasszák meg, vagy az ország- gyűlés — alkotmányos jogkörében eljárva — meghosszabbítja a tanácsok tagjainak megbízatását az 1980. évi általános választásokig. A kormány a második megoldás elfogadását javasolja a tisztelt országgyűlésnek. Ennek főbb indokai a következők; A tanácsok ez év első leiében fogadták el az V. ötéves tervüket. A tervek sikeres teljesítésének irányítása, szervezése és ellenőrzése jobban biztosított, ha azt a jóváhagyó testületek látják el. Az 1973. évi tanácsváiasztások során jelentős számban kerültek új tanácstagok a testületekbe. Ez a körülmény, valamint az időközi választások lehetősége megfelelő biztosítékai annak, hogy a tanácsi munka hatásfoka a hétéves időtartam során is eredményes legyen és a tanácstagok változatlanul megfeleljenek a választók bizalmának. A választó állampolgárok te-- : vékeny közreműködése és ellenőrzése, a testületekben dolgozók felelősségtudata, valamint a politikai-társadalmi szerveink, különösen a párt és a Hazafias Népfront által nyújtott segítség további fontos záloga annak, | hogy a tanácsok tagjai jól eleget lehessenek alkotmányos megbízatásuknak. Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztett törvényjavaslat elfogadása esetén tehát 1977-ben nem lesznek általános tanácsválasztások, hanem arra majd 1980-ban, az országgyűlési képviselőválasztásokkal egyidőben kerül sor. A javaslatot megtárgyalta az országgyűlés jogi, igazgalási és j igazságügyi bizottsága is és azzal egyetértett. Felhatalmazást | kaptam a bizottságtól, hogy a I nevükben is kérjem a törvény-javaslat elfogadását. Az a meggyőződésünk, hogy az előterjesztés elfogadása jó összhangot teremt a politikai és gazdasági feladataink sikeres megoldásában. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot szíveskedjék elfogadni. A törvényjavaslathoz hozzá-, szóló nem jelentkezett. Az országgyűlés a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezután a napirend szerint következett dr. Simon Pál nehézipari miniszter beszámolója a tárca által irányított központi fejlesztési programok végrehajtásának jelenlegi helyzetéről és az 1976—80-as évek közötti szakasz fejlesztési céljairól. (Folytatás a 2. oldo.lon) A megyében elsőnek: Pártpropagandisták és TIT-előadók klubja alakult Gyomán Csütörtökön délután jelentős esemény színhelye volt Gyo- ma, ahol a megyében elsőnek megalakult a pártpropagandisták és TIT-előadók klubja. Ebből az alkalomból Békés megyébe látogatott dr. Vonsik Gyula, a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat főtitkára, ;v’it Békéscsabán, a megyei pártbizottságon Nagy Jenő, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára fogadott. A gyomai MSZMP-székház- ban délután került sor g klub avatójára, melyen ott volt dr. Krupa András, a TIT megyei titkára, Szelpak György, a megyei pártbizottság munkatársa is. Gyomán a vendégek találkoztak a helyi párt-, tanácsi és közművelődési vezetőkkel. Jenéi Bálint a községi pártbizottság titkára és Farkas István tanácselnök ismertette a nagyközség közművelődési helyzetét. Gyomán a megye egyik leg. jobb TIT helyi szervezete működik, s ennek egyik eredménye a most megalakult pártpropagandisták és TIT-előadók klubja is, melynek avatóján az MSZMP-székházban közel százan jelentek meg. Az ünnepélyes megnyitó után dr. Vonsik Gyula, a filozófiai tudományok kandidátusa a „TIT helye és sze. repe a part közművelődési politikájában és végrehajtásában” címmel tartott előadást. Kiemelte a tudományos ismeret- terjesztés társadalompolitikai jelentőségét, beszélt a fejlett szocialista társadalom szintjén gondolkodó ember kialakításának. fontosságáról és arról a szerepről, melyet ebből a TIT vállal. A TIT főtitkára végül elemezte a tudomány és az ismeretterjesztés kapcsolatát. Az űj klub ezután állandó otthona lesz a pártpropagandis. ták továbbképzésének és a különböző TIT-rendezvéhyeknek. A klub vezetője Megyeri Sándor nyugalmazott tanácselnök lett. Bevetették a búzatermesztésre kijelölt területek kétharmadát Az őszi munkákat irányító [ megyei operatív bizottság tegnapi békéscsabai ülésén részt vettek a zöldségtermeltető, forgalmazó és feldolgozó vállalatok képviselői is. Beszámolójukból kiderült, hogy az utóbbi hetekben a zöldségkínálat kedvezően alakult és az eddig megkötött szerződések alapján biztosítottnak látszik a jövő évi igények kielégítése is. Jól haladnak az őszi mezőgazdasági munkák. A termelőszövetkezeti szövetségek szakemberei arról tájékoztatták a bizottságot, hogy a Békés megyei közös gazdaságokban átlagosan a kétharmadát vetették már be a búza- termesztésre kijelölt területeknek. Felszedték a burgonya termését, meggyorsult a Cukorrépa betakarítása is, a termelők eddig a termés egyharmadát hozták | le a földekről. |A cukorrépa-betakarítás ütemének megfelelően fokozódott a t feldolgozás üteme. Sarkadon a • tervezett mennyiség 36 százalékát vették át eddig és csaknem 9 ezer vagon répát dolgoztak már fel. A répák átlagos cukor- tartalma eléri a 13 százalékot. Mezőhegyesen a szövetkezetek és állami gazdaságok csütörtökig 6 ezer 800 vagon répát adtak át a cukorgyárnak, ez a várt termésnek csaknem 30 százaléka. Megfelelő ütemű a kukoricák, szóják és napraforgók betakarítása is. A kukoricának a tsz-ek- ben a 12, az állami gazdaságokban a 21 százalékát törték le mostanáig, a szója termésének már csak egynegyede maradt kinn a földeken, a napraforgónak pedig egyharmada. A napraforgó termésének biztonságba helyezését egyébként korábban a vagonhiány lassította, most pedig az, hogy a mezőgazdasági üzemek a szállításhoz nem akkor kapnak vagont, amikor arra szükségük lenne. Magyar—szovjet vasúti tárgyalások A külkereskedelmi áruszállí- [ tás feladatainak operatív lebonyolítására, a távlati gazdasági és fuvarozási feladatok egyeztetésére létrejött magyar—szovjet vasúti egyrüttműködés állandó munkacsoport most tartotta Budapesten 15. ülésszakát. A tárgyalásokról pénteken jegyzőkönyvet irt alá Urbán Lajos közlekedés- és postaugyi miniszter- helyettes. a MÁV vezérigazgatója és P. K Lemeszcsuk, a Szovjetunió közlekedésügyi miniszterhelyettese. Az ülésen egyeztették a jelenlegi öiéves terv szállítási, valamint közlekedésfejlesztési fela- j dalait, értékelték a kormányközi határozatok végrehajtásának helyzetét. I Operatív intézkedéseket határoztak el az év végi szállítások meggyorsítására, a két ország között közlekedő tehervonatok menetrendszerűségének biztosítására, az átrakási és a kezelesi idők megrövidítésére. A megbeszélésen intézkedéseket javasoltak a gépesített rakodás fokozására, a korszerű szállítási eszközök — például a nagykonténerek, a folyékony árut szállító speciális szállító tartályok — fokozottabb alkalmazására. P. K. Lemeszcsuk közlekedés- ügyi miniszterhelyettest fogadta Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter. (MTI) \
