Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-15 / 244. szám

Ülésezik a megyei közművelődési bizottság

Ma délelőtt 9 órától találkozAz élelmiszerek minősége, csomagolása több mint esztétikai követelmény

Beszélgetés az élelmiszerellenőrző intézet vezetőjével

nak Békéscsabán a Békés megyei közművelődési bizottság tagjai. Napirenden szeretjei a szocialista brigádmozgalom és a közművelődés kapcsolatának értékelése, a téma előadója Bocskai Mihály né, SZMT-titkár lesz. Lipták Pál könyvtárigazgató Békés megye könyvtárhálózatának korszerűsítési lehetőségeiről és feladatairól beszél majd. Dr. Becsei József, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője elmondja intézkedési tervét a fontosabb mumkásművelődési feladatok összehangolásáról, majd a közművelődési bizottság vitára bocsátja jövő évi munkatervét és értékeli a könyvtárak korszerűsítésére beküldött pályázatokat.

Naponta hallunk az élelmiszert vásárlók körében elismerő és bíráló megjegyzéseket. Az ízlések különbözősége miatt azonban sokszor ugyanarról az áruról is másképpen vélekednek az emberek. Túl az észrevételeken, valóban jogos kifogások is vannak. Dr. Hídvégi Imrév.ével, a megyei élelmiszerellenörző és vegyvizsgáló intézet vezetőjével arról beszélgettünk, hogyan lehetne megelőzni ezeket.

— Mi is tulajdonképpen a MÉVI feladata?

— Mint ahogyan az Intézet elnevezésében is szerepel, elsősorban élelmiszerek ellenőrzésével

Egy NEB-vizsgálat figyelmeztető tanulsága

A társulatok és a nyereség

Megyénk 548 ezer hektár kiterjedésű területének 90 százaléka mezőgazdasági művelés alatt áll. A termés más megyékhez képest nagyobb mértékben függ az időjárástól, elsősorban a gyakori belvíz miatt. -Figyelmeztető még napjainkban is az 1970- es év, amikor a belvíz 800 millió forint kárt okozott. A kár az egész megyét érintette, legsúlyosabban a szeghalmi, a gyulai, a szarvas! és a békési járás gazdaságait. Aligha kíván több magyarázatot ennél, hogy a belvíz- j védelem a legfontosabb feladatok közé tartozik. A Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban a gyulai, a me- zőkovácsházi, az orosházi, a bé- késszentandrás* és a szeghalmi vízgazdasági társulatoknál éppen arra keresett választ, hogy miként tesznek eleget ennek a fela- I dalnak.

A IV. ötéves terv eredményei ! megnyugtató képet adnak a tár- ] sulatok össztevékenységéről. A 1 különböző részfeladatok teljesítéséről azonban már nem lehet ezt elmondani. Itt-ott, alaposan eltértek az alapszabályban rögzített célkitűzéstől. A. tervfegyelem sem valami ragyogó. Az arányok az elmúlt tervidőszakban eltolódtak, mégpedig az alapfeladatok rovására. 1978-ban vízrendezésre a társulatok mintegy 30 millió forintot költöttek. 1975- [ ben pedig 25 millió forintot, j Ugyanezen időszakban a megrendelések alapján végzett munkák értéke 27 millióról 33 millió forintra emelkedett. Szembeötlő, hogy a társulatok a kívülállóknak 1975-ben kétszer annyi munka,t végeztek, mint korábban.

A megrendelések emelkedését J a társulatok azzal magyarázzák, j hogy ilyen formában jobban ki tudják használni a gépeket. A magyarázat azonban nem egészen pontos. Már azért sem, ' mert eközben egyik legalapveTótkomlósi

jellegzeteségek

Az országos múzeumi és műemléki hónap keretében rendeztőbb tevékenységük háttérbe szorult. Szinte évről évre kevesebb gondot fordítottak a csatornák, s a különböző vízelvezetők karbantartására és felújítására. A múlt évben csupán 21 kilométernyi szakaszt újítottak fel. Mír 1973-ban 2056 kilométernyi csatornát tartottak karban. 1975-ben már csak 1616 kilométernyi szakaszon végeztek ilyen munkát Ám, ahogy azt a népi ellenőrök megállapították, a csatornák tisztítása, karbantartása nem nagyon emeli a társulatok hírnevét. Nagyon sok a kifogás.

Ha csupán ezeket az adatokat vesszük, górcső alá. vitathatatlan a következtetés, hogy valami sántít, önkéntelenül adomáik a kérdés, miért tértek el az alapszabályban rögzített célkitűzéstől a társulatok? A vizsgálat tanúsága szerint ennek az az oka. hogy a társulatok egyre nagyobb nyereségre törekszenek. Szívesebben végeznek olyan munkát, amely hasznot hoz A kívülállók megrendeléseinél erre meg van a lehetőség.

A tagszövetkezetek az elmúlt ötéves tervben 74 millió forint érdekeltségi hozzájárulást fizettek, a MÉM és az OVH támogatása is meghaladta a 70 millió forintot. Jóllehet a pénz felhasználása során szabálytalanságot a felügyeleti szervek nem állapítottak meg. Elgondolkoztató azonban, hogy a közcélú vízrendezési munkáknál is hasznot számítottak fel. holott a teladatok ellátásához szükséges eszközök beszerzésén túlmenően nyereséget nem képezhetnek. Ugyancsak nyereséget számítottak fel a csatornák tisztításánál is. noha a rendelkezések ezt nem engedik meg. Korábban ezek a munkák önköltségesek voltak. A békés- szentandrási statisztika jól illusztrálja ezt az emelkedést. A csatornák fenntartása 1974-ben 57 százalékában, a következő évben már 66 százalékban volt nyereséges. Szó ami szó. az alapfeladatok elvégzése bizonyos vonatkozásban háttérbe szorult, a nyereségvágy pedig megnőtt. Ez* még az is tetézi, hogy a társulatoknál kevés a jól képzett szakember. A demokratikus fórumok sem működnek kifogástalanul. Hiszen a tagszövetkezetek képviselői nem kérték számon az alapfeladatok elvégzését.

nek előadást október 15-én este 18 órai kezdettel a medgyesegy- házi művelődési házban. Tótkomlós néprajzi jellegzetességei címmel Koppány János evangélikus lelkész tart előadást. ■

1976, OKTÖBLB 15.

A Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatának tanúsága figyelmeztető. Nagyon is indokolt, hogy a társulatok a mainál sokkal több gondot fordítsanak a belvízkárok tervszerű megelőzésére. Ennek elsősorban az a feltétele. hogy a teendőket összehangolják a vízügyi szervekkel, s a mezőgazdasági nagyüzemekkel, mégpedig az egész megyét érintő vízrendezési tanulmányterv alapján.

(Seréái)

foglalkozunk. Vizsgálataink többségét a gyártás helyszínén vett mintákon végezzük, de esetenként kereskedelmi egységeket is felkeresünk. A nagyobb gyárakat havonta látogatják meg munkatársaink, így állandó kapcsolatban állunk velük. Az intézeten belüli szakosodás mellett országosan a baromfiipar által előállított élelmiszerek tartósításával összefüggő kutatásokat is ellátjuk.

— Hogyan fogadják látogatásaikat az üzemek?

— A fejlődés velejárója, hogy egyre jobban dolgozzunk. Ez az élelmiszeriparra és ránk is vonat-1 kozik. Legutóbb a Békéscsabai j Konzervgyár kérte segítségünket I a száraztészta tojástartalmának vizsgálatához. Készségesen vállalkoztunk rá. Ehhez hasonló példákkal lehetne bizonyítani, hogy az üzemek többsége ma már felismerte az együttműködés előnyeit és szívesen fogadnak benj nünket, annak ellenére, hogv lá- i togatásaink során találkozunk a hiányosságokkal is.

—■ Mondana néhányat?

— A Gyulai Húsipari Vállalatnál nemrég termékösszetételi hibákat észleltünk, melyeket azóta már korrigáltak. A Hűtőházban, ' melynek termékeivel eddig meg voltunk elégedve, nemrég a cső- magolás minőségét kifogásoltuk. Itt említem meg, hogy jó a kapcsolat a Népi Ellenőrzési Bi/.ott- , Ságokkal. A mezőkovácsházi já-1 fástól például rendszeresen küldenek ellenőrzésre élelmiszermintát.

— Milyen vizsgálati módszereket alkalmaznak?

— A viszgálatokat. mint ahogy azt már az elején említettem, a helyszínen, illetve laboratóriumban végezzük. Észrevételeinket levélben közöljük az élelmiszer- ipari üzemek vezetőivel. Néhá- nyuk válaszol és ismerteti a hozott intézkedést. Mi minden esetben visszatérünk és újabb ellenőrzést tartunk. Ha nincs változás, az esetek súlyosságától függően figyelmeztetést, fegyelmit vagy szabálysértési eljárást javasolunk. Mindannyiunk érdeke, hogy az üzletekbe csak kifogástalan élelmiszer kerüljön. Ezért a nagy szigorúság.

— Milyenek a tapasztalataik?

— Mint minden esetben, a statisztikák megtéveszlöek is lehetnek. a szemléltetés kedvéért mégis ismertetek néhányat. A minisztériumi iparban a kifogásolási százalék 15, a tanácsi iparban 22, a mezőgazdaságiban 43, az ÁFÉSZ-eknél 36, a kisiparosoknál 41 százalék. Ezek idei féléves adatok. Tavaly a minisztériumi ipar kifogásolási százaléka 14. a mezőgazdasági ipari 50 százalék volt. Az adatok tartalmazzák a csomagolással kapcsolatos kifogásainkat is. Az a tapasztalatunk, hogy a hiányosságokat az üzemek zöme rövid időn belül megszünteti, hozzájárulva ezzel a lakosság színvonalas ellátásához — mondotta befejezésül.

Kepenyes János

Pályázol üzemtörténeti emlékek gyűjtésére

Békés megye gazdasági ,és | társadalomtörténeti emlékeinek feltárásáért sokat tehetnek a vállalatok, gyárak, üzemek dolgozói. A Munkácsy Múzeum szakmai segítséget nyújt azoknak a brigádoknak, akik beneveznek az üzemtörténeti emlékek gyűjtésére és üzemtörténe- I ti kiállítások rendezésére ősz- j I tönző versenybe. 1976. október’

25-ig nevezhetnék a brigádokéi anyagaikból jövő év október 1- ig kell a kiállítást elkészíteniük. Azok a brigádok, amelyek emlékeket gyűjtenek, de kiállítást nem készítenek, 1977 szeptemberében értesülnek a zsűri döntéséről-.

Ez a pályázat beszámít a szocialista brigádok közművelődési vetélkedőjének értékelésébe is.

I A múzeumi hónap

tartalma

Az idei múzeumi hónap eseményei csaknem egybefolynak a szeptember végén megrendezett képzőművészeti világhét bemutatóival. Így azt is mondhatjuk, hogy az 1976-os múzeumi hónap hat hétig, sőt két hónapig tart. Nem azért, mert ebből az alkalomból különlegességeket, csodákat tárnának látogatóik elé a j múzeumok. Inkább azért, mert ! lelkiismeretes felkészüléssel, igé- j nyes válogatással azokat a látni- S valókat tárják a nézők elé, ame• lyek a mai magyar múzeumi kul- I túra legjobb eredményeiről ád- ! nak áttekintést.

; S ezekkel az eredményekkel

! méltán lehet büszkélkedni.

: A múzeumi gyűjtemények a

■ felszabadulás óta hihetetlen mér• fékben gazdagodtak. Annak el- S lenére, hogy gyakori a panasz, i amely a hivatalos fórumokon. ; sajtóban hangzik el: nincs elég S anyagi erő a legújabb ásatási ; eredményeket, szerzeményeket ; méltó formában a közönség elé S tárni. Valóban: a színvonalas ! muzeológiai bemutatás nem kis ; összegeket igényel. Se szeri, se J száma azoknak az eszközöknek,

• lehetőségeknek, amelyeket a mai

technika kínál; épületben, szellemes muzeológiai megoldásoan, szemléltetésben, korszerű rekonstrukcióban. látványosságban. Ehhez természetesen pénz kell, nem is kevés. A magyar múzeumok is igyekeznek lépést tartani a korszerű technikával és a látogatói igényekkel — amelyek manapság külföldi múzeumi élményeken is iskolázódnak, hiszen mind többen járnak a világban, s tekintenek meg nagy gyűjteményeket —, sok pénzt fordítanak a tárlatok, bemutatók impozáns megrendezésére.

Ámde mégsem ezen múlik minden; a magyar múzeumi apparátus, értelmesen gazdálkodva a meglevő erőkkel, évről évre olyan új bemutatókkal örvendezteti meg a közönséget, amelyekről csak elismeréssel lehet szólni. Idén is így készülnek az októberi bemutatókra az ország minden múzeumában — vagyis a múzeumi hónap látványosságai mögött meghúzódó tartalom az, ami fontossá, az egész .közművelődés számára jelentékennyé teszi ezt, az eseményt. A múlt, s a művészet mélyebb megismeréséről van szó —, mondhatnánk nagyon röBaromfitoliból — sertéshús

A Békés megyei állami gazdaságok sertéstelepe az eredeti terv szerint 1900 névleges kocaíérő- helyes. évi 36 ezer 500 hízó kibocsátására készült. A hízók leadási súlyhatárát azonban 130 kilóról 98—100-ra csökkentették, s a férőhely kevésnek bizonyult.

A fiaztatókutricák kapacitás- bővítését új épületek néikül, belső átalakítással oldották meg. Saját tervek alapjan és kivitelezésben történik az úgynevezett battériás malacnevelő építése is. így a jelenlegi 2520 koca- és a 21 ezer 600 hízóférőhely 2800-zal gyarapodik. Az átalakítás és korszerűsítés eredményeként 1980-ra 41 ezer 600 hízót tudnak majd évente leadni. A budapesti és a ceglédi vágóhidak veszik át a hízók zömét, a belföldi ellátás figyelembevételével a leadott termékek 30—40 százaléka kerül exportra, Olaszországba, Ausztriába, Csehszlovákiába..

A takarmányozási gondok enyhítésére, a szójaimport csökkentésére eddig fel nem használt fehérjeszerű anyagokat is takarmá- nyoznak. Ilyen a tápkocsonya, melyet a fehérjefeldolgozók melléktermékeiből állítanak elő és ezzel 40 vagon importszóját takarítanak meg évente. Távlati tervben szerepel az orosházi baromfi feldolgozó melléktermékének feldolgozása és felhasználása, amelynek etetéstechnikai kidolgozásánál tartanak. Az eddi? voltaképpen kidobott baromfirészek — toll, bél, stb. — feldolgozásával a szójához hasonló értékű táolisztet tudnak majd készíteni. így a szójaimport teljesen megszüntethető. A táplisztet készítő berendezéseket előreláthatóan 1977. második felében helyezik üzembe. Az egy kilogramm súlygyarapodáshoz felhasznált takarmány ma még 3,72 kilogramm, a melléktermék-takarmányok belépésével ez 3,5 kilogrammra csökken.

A telepen a műszaki berendezések és az állomány igénye közúti összhang megteremtésére is törekednek. Az állatok születésüktől leadásukig 250 napot töltenek a telepen. Ez elég hosszú idő és többszöri állatáthelyezéssel jár. Az előhizlalda kiiktatfi- sával 210 napra rövidíthető ez az idő, ami javítja a gazdaságosságot.

G. 3.

vlden, s a rövidség kockázatával, természetesen, hiszen ezeken kívül még sok egyébről is. De ezek a legfontosabbak. Élményt adva bemutatni' elmúlt évezredek, évszázadok történetét, kultúráját és megmutatni, amennyire lehetséges/a múlt s a jelen művészetét, illetve azok fontosabb részleteit.

A múzeológusok igen bőséges anj'agban válogathatnak. Az elmúlt esztendőkben nagyarányú régészeti ásatásokat, feltárásokat végeztek az ország legkülönbözőbb vidékén. Hogy csak néhányat említsünk meg ezek közül: Székesfehérvárott a magyar középkor és az államalapítás korának emlékei közül hoztak igen sokat felszínre a régészek, nem csekély mértékben hozzájárulva az istváni ország, az államszervezés körülményeinek alaposabb megismeréséhez, történeti problémáinak tisztázásához: Pécsett igen előrehaladott gyapotban vannak az őskeresztény bazilikák feltárási munkálatai; Somogy megyében a kora-középkori Somogyvár emlékeit hozzák felszínre; a neolitikus kor kőemlékeit ássák ki — majdani szabadtéri „őskori skanzen'’ kialakításának tervevei — Vas megyében; folytatódnak a vésztői germán és gepida település feltárásai'; avarkori település m'omait kutatják eredményesen Kunbá- bonyban.. .

Hosszan folytathatnánk a sort, megemlítve a fenékpusztai bajai, esztergomi, visegrádi, jászdó-