Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-15 / 244. szám
Megkezdte munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka fFolytatás ft 2. oldalról) tisztelt Országgyűlés! “■* Kedves Elvtársak! Az, hogy a közművelődési törvény megalkotására most kerül sor, szorosan összefügg társadalmunk fejlettségi szintjével. Az eddig elért politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális eredményekkel éppúgy, mint azoknak á feladatoknak a természetével, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt programnyilatkozata nemrég körvonalazott. Szocialista társadalmunk közéletének és közösségi életének fejlődése meghozta egyszersmind a véleménynyilvánítás, hoz szükséges műveltség, látókör, magatartás, kifejezőkészség kultúrájának növekvő igényét is. A-/, örökölt társadalmi egyenlőtlenség, a város é6 a falu. a fizikai és a szellemi munka közt meglevő különbségek, ellentmondások csökentésének folyamata segítette, de feltételezte is a művelődést. A társadalmi mobilitás lehetőséget nyitott a tanulásnak, de meg is követelte az erőfeszítést. A kultúra — annak fejlődése, fejlesztése — elengedhetetlen ahhoz, hogy a gazdaság, a termelő- munka, a szocialista társadalom élete, közösségi élete, közélete, demokratizmusa, * mindennek lévén ideológiai, politikai és nemzeti egysége fejlődhessen. Kedves Elvtársak! -• 7'isztelt Országgyűlést ' A közművelődés kategóriája — és így szerepel ez az élőt. tünk fekvő törvénytervezetben is: összekapcsolja a kulturális i élet különböző oldalait, egység- j be foglalja a politikai, az ideo- i lógiai, a szakmai és az általá- S nos műveltséget, kiegészítőén és | teljes joggal idekapcsolva a szocialista erkölcs, életmód, életforma. a szocialista fogyasztás kultúráját is. Ezt összekapcso- ja a termeléssel, a közösségi élettel, a közélettel, a szocialista demokratizmussal, a 2 örökölt társadalmi féltétélkülönbségek, egyenlőtlenségek, a fizikai és szellemi munka közti különbségek csökkentésének társadalom- politikai gyakorlatával. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ma már nem csupán népművelésről van szó. hogy ma már a tömegek tudatos, önkéntes aktív tevékenysége, művelődése mint történelmileg újszerű tényező lépett a továbbra is szükséges és fejlesztendő kultúraterjesztés és — befogadás mellé. A közművelődésnek erről az újszerű értelméről, korszerű tartalmáról szólva azonban nem csak azt szükséges hangsúlyozni, hogy az mennyire épül az eddigi eredményekre, de legalább ennyire azt is, hogy miként szolgálja a jövőt. Ha az MSZMP programnyilatkozatának csak a termelési, gazdasági célkitűzéseit, ha csak az élet-. szí n vona 1-emelkedés tervezett elemi mutatóit is nézzük — nyilvánvaló, hogy a kulturális forradalom, ezen belül a köz- művelődés további kibontakoz- hatása mennyire elengedhetetlen. És ezt éppen a közműve- ■ lódés széles értelmű, gazdag tartalma, a társadalmi gyakorlathoz kötött jelentése teszi félreérthetetlenül világossá. Ezért egész társadalmunk fejlődésének egyik kulcskérdése és nélkülözhetetlen feltétele a tudati viszonyok gyorsabb, erőteljesebb változása, a szocialista erkölcs és életmód általánossá válása... A szocialista társadalom bővülő lehetőségeket teremt a személyiség sokoldalú fejlődéséhez. A művelődés az egyén fejlődésének, közösségi kapcsolatainak nélkülözhetetlen tényezője, közösségteremtő erő. A fejlett szocialista társadalom építése szükségessé teszi az egyes emberek és a közösségek sokoldalú továbbképzését szolgáló közművelőd esi rendszer szervezeti és eszmei erősítését... El kell érni, hogy az önműve- 't' lés. 3 kultúr« öröme a társadalom minden tagjának személyes és állandó szükségletévé váljék”. Tisztelt Országgyűlés! Képinselötársaim! Kérem, engedjék meg, hogy a közművelődési törvénytervezet rendkívül szerteágazó vonatkozásai közül a munkásművelődés — meggyőződésem szerint — közpohti jelentőségű kérdésére hívjam fel a figyelmet. A munkásművelődés ügye szorosan vett politikai kérdés is, ősz- J szefügg a munkásosztály társa- j dalmi vezető szerepével. A tudás: hatalom. Tudásra éppúgy elengedhetetlenül szüksége volt a munkásosztálynak a hatalom megszerzéséért folytatott harcban, mint ma a hatalom gyakorlásához. Ha szemügyre vesz- szük a közművelődés tényezőit, a termeléssel, a politikai, ideológiai, közösségi élettel, az er- k occ.se l összefüggő tényezőit — j látunk kell, hogy mindezek kibontakoztatásában ma is elsősorban a munkásosztály érdé- i kelt. Ezt az érdeket napjaink- I ban is a munkásosztály legíej- j lettebb rétegei ismerik fel és ; képviselik a legöntudatosabban. | Ez mindenekelőtt a munkásság j 60 százalékát felölelő szociális- | ta brigádmozgalomban, annak hármas jelszavában és társadal- j mi méretű gyakorlatában feje- ! zödik ki. Ez a mozgalom teszi kézzelfoghatóvá, hogy a művelődés a közösség — elsősorban a munkához kapcsolódó közösség — révén terjed ki a termelő, a tanuló, a közéletet élő, a szórakozó ember egész tevékenységére, mégpedig úgy, hogy egyben az adott közösséget is erősíti. S a szocialista brigád- mozgalom egyben azt is kifejezi, hogy a . munkásművelődés legfőbb bázisa, ereje maga a munkásosztály. A munkásmű- j velődés ügyét éppen ezért csak- J is vele együtt, kezdeményező- ! seire, igényeire építve lehet előbbre vinni. (Mindemellett az, hogy a munkásosztály számsze- | rűleg is a legnépesebb osztálya társadalmunknak, ugyancsak nyilvánvalóvá teszi a munkásművelődés központi jelentőségét.) Amit azonban — tisztelt országgyűlés — hangsúlyozni szeretnék, az. hogy a munkásosztály műveltsége meghatározó érvénnyel bír kulturális életünk, a közművelődés tartalmának egészére is. Ahogyan a munkásosztálynak történelmi hivatása, hogy a többi dolgozó osztállyal, réteggel szövetségben az ő érdekeiket is szolgáló szocialista társadalom felépítését vezesse, ugyanúgy kultúrájának kibontakoztatása is az egész társadalom kulturális fejlődésének záloga. Éppen ezért a közművelődés egész tartalmát a munkásosztály ideológiai, erkölcsi értékeinek, a nagyüzemi termeléssel összefüggő kollektív szellemének kell áthatnia, hogy társadalmunkban általánossá váljanak azok a vonások, amelyek a munkásosztályt történelmi szerepének betöltésére teszik hivatottá. Ennek a történelmi szerepnek marxista—leninista értelmezéséből, következik, hogy a munkásosztály világnézete, a marxizmus—leninizmus, a munkásosztály érdekei, politikája egész társadalmunk ideológiai, politikai egységének, ezzel egyszersmind társadalmunk szocialista tartalmú nemzeti egységének is alapja és legfőbb előmozdítója. ' A munkásosztály ideológiája és kultúrája az egyetemes emberi kultúra több évezredes eredményeinek kritikai elsajátításán alapszik. Ezért van az, hogy kulturális életünket — hasonlóan más szocialista társadalmakéhoz — a klasszikus kulturális értékek rendkívüli megbecsülése, közkinccsé válása jellemzi. A munkásosztály annak révén, hogy vezető ereje a szocialista társadalomnak, vezető ereje esvszersmind a történelmileg új, szocialista nemzetnek is. Ezért eleve folytonosságot teremt a nemzet múltja és jelene közt: a magyar nép forradalmi és függetlenségi harcait, történelmének. kultúrájának haladó örökségét a szocialista hazafiasság. a szocialista kultúra szerves, aktív tényezőjévé avatja. Ugyanakkor — a munkásosztály kultúrája egy új kultúra is, amely teremti, igényli és támogatja mindazt a szellemi értéket, amit a haza és a nagy-' világ szocialista, forradalmi és haladó erői hoznak létre. Befogadja és ösztönzi a szocialista értékeket, szívesen vitázik minden olyan nézettel, amelynek van progresszív oldala, értelme is. és elutasít minden avult, reakciós nép- és haladásellenes terméket. Kulturális életünket, közművelődésünk tartalmát ez — és nem a munkáskultúra valamiféle leszűkített, zárt értelmezése jellemzi. így van ez nemzetközi vonatkozásban is. Munkásosztályunk internacionalizmusa kulturális életünket elsősorban a szocializmust építő társadalmak, a testvéri szocialista népek, nemzetek, a nemzetközi munkásmozgalom kulturális közösségeihez, szellemi erőihez kapcsolja. Közművelődésühk tartalma elsősorban a velük — mindenekelőtt a Szovjetunióval — való kulturális, tudományos, művészeti, oktatási együttműködés révén gazdagodik. Különös érdeklődéssel, mély rokonszenv- vel figyeljük és ismerjük meg a gyarmati elnyomás alól nemrég felszabadult népek erőfeszítésein, a nemzeti felszabadító és demokratikus mozgalmak harcain érlelt-született kulturális értékeket. Az 1975 nyarán Helsinkiben megrendezett európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányának megfelelően, őszintén törekszünk minden or-‘ szág. így a kapitalista országok szellemi életével meglevő kapcsolataink. bővítésére és elmélyítésére is. Tisztelt Országgyűlés! A kiindulóponttól — a munkásművelődés kérdésétől — lászólag messze tévedtem. Tudva, hogy a munkáskultúra gazdag tartalma nem cserélhető fel a munkásművelődéssel, tudva. hogy ez utóbbi mennyi prob- . lémával küzd — mégis azt hangsúlyoznám: csak látszólag tértem el a tárgytól. Mert, ha a kultúra kérdéseit valóban marxista , módon kötjük össze a munkásosztály történelmi hivatásával, társadalmi vezető szerepével, akkor, abból szükségképpen következik, hogy a munkásművelődés legfontosabb tar. talmi problémáiról, a fiatalság, a rendkívül nagy életmódváltozáson áteső parasztság — egész társadalmunk — művelődési helyzetéről, fejlődéséről is beszélünk. Akkor a minden em- veri érték elsajátításán alapuló új, szocialista kultúráról, annak jelenéről és jövőjéről szólunk. Tisztelt Országgyűlés! Egy felszólalás, amelynek bevallott célja, hogy támogasson egy törvényjavaslatot, az indoklás hevében könnyen egyoldalúvá válhat. Csak a törvénytervezet alátámasztása volt szándékomban, de nem szeretném, ha ez azzal a látszattal járna, mintha el kívánnám hallgatni azokat a nehézségeket, szemléleti, anyagi, szervezeti problémákat, amelyekkel — mint minden más terület — á közművelődés is küszködik. Ellenkezőleg. Az a meggyőződésem, hogy ha az előttünk fekvő tervezetet a törvény rangjára emeljük, nemcsak eredményeket rögzítünk, nemcsak feladatokat jelölünk, de ezzel együtt jelentős támogatást is nyújtunk az e téren élőt. tünk álló nehézségek leküzdéséhez. Nem mintha a javaslat törvényerőre emelése automatikusan együtt járna az anyagi-szervezeti feltételek azonnali megjavításával. Hanem, mert erőteljesen hozzájárul annak társadalmi felismeréséhez, hogy a i közművelődés: a közösség mű- j velődése és ezért közügy. Közművelődésünkben — ha a szű- kebb értelemben vett közművelődési bázisnak megkülönböztetett szerepe is van — minden tömegszervezetnek — különösen a szakszervezetnek és a KISZ- nek — az állami, tanácsi apparátus egészének, a tudománynak az oktatásnak, a művészeti életnek, a tömegközlési fórumoknak nélkülözhetetlen szerepe. része van. És szerepe van nem utolsósorban a pártnak. A Központi Bizottság határozata többek közt azért hangsúlyozta. hogy a kulturális nevelő munkának a pártmunka szerves részévé kell válnia. A közművelődés ügyének előmozdítását. még gyorsabb fejlődését magukénak kell érezzék a társadalmi és főleg a gazdasági élet vezetői, bármilyen beosztásban dolgozzanak is. S ahogyan erről eddig is áldozatosan tett tanúságot: érezze még inkább magáénak az a szocialista értelmiség, amely a dolgozó nép részeként járul hozzá a szocializmus építéséhez. Mindenekelőtt a pedagógusok, a hivatásos és nem hivatásos népművelők, a művelődésügy közvetlen szerve, zői és iramútól. Csatlakozzanak hozzájuk "még nagyobb számban a műszaki, az agrár, a közgazdász. az orvos, a jogász ér- l telmiség újabb rétegei. Az igazi j értelmiségi mindig belső hiva- tottságának, ezért kötelességé- ! nek tudta, érezte, hogy megossza másokkal, népével mindazt a szellemi értéket, amely- , nek birtokában van. Járjon élen ebben a fiatal értelmiség, kapcsolódjon ebbe a munkába a ) diákság, amelynek a szocialista társadalomban megszerzett mű- I vetődésére, lelkesedésére, kéz- | deményező erejére joggal sz.á- j míthat az a közművelődési J munka, amelynek eredményeit a jövő, egyben a fiatalság jövője hozza meg. Tiszelt Országgyűlés! A közművelődési törvénvla- vaslat megvitatása és megszavazása nagy felelősséggel jár. Olyan kérdésről van szó, ami — közvetlenül vagy közvetetten, de szorosan összefügg társadalmunk szocialista jellegével, egyben történelmi versenyével és győzelmével. Olyan törvényről van szó, amely népünk kultuLima Miután Losonezi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Cuzco és környékén tett kétnapos látogatásáról visszatért Limába, újabb megbeszélést tartott Francisco Morales Bermudez perui elnökkel. A két államférfi ez alkalommal áttekintette a magas szintű találkozó és a szakértők tanácskozásainak eddigi eredményeit. Bejrut A csütörtökön délelőtt Bejrutból érkezett híradások a libanoni polgárháború összes frontjairól a harcok kiújulását jelentették. A libanoni fővárostól keletre, a Damaszkuszi Bejrút palesztinok ellenőrizte nyugati negyedeivel összekötő út mentén, valamint Szidon dél-libanoni kikötőváros irányában elkeseredett harcok folynak a szíriai hadsereg támadó alakulatai, illetve a libanoni nemzeti hazafias erők és a palesztin ellenállási mozgalom összevont osztagai között. Bejrutban is csak rövid időre szűnik meg a fegyrális felemelkedésének, kultúra, teremtő erőinek kibontakoztatását rögzíti és előbbre viszi, s amely egyszersmind elvileg jut. tatja kifejezésre, hogy az emberi fejlődés lehetőségéinek melvik útját választottuk. Ezek nem nagy szavak, mert népünk munkájának eddigi eredményei, a szocializmus, a haladás erőinek világszerte, évtizedről, évtizedre érzékelhető térhódításai adják e szavak tényleges fedezetét. Tudom, hogy e törvény meg. szavazásával maradéktalan megvalósításának nem kis gondját is vállaljuk. Nyugodtan állíthatom, ennek is megvan a fedezete. S van egy tényező — nem az illúziók —, hanem a tudás, a meggyőződés, a hit. ami eddig is reális segítőnk volt. Munkásosztályunk, parasztságunk. értelmiségünk, egész népünk hite, meggyőződése abban, hogy a szocialista tár. sadalom nemcsak a tegnapból a mába, de a mából a holnapba is biztosan vezet. Mindezek alapján a Magyar Szocialista Munkáspárt Közponli Bizottsága nevében a benyújtott törvénytervezetet elfogadom és a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra javaslom. A vitában felszólalt: Somogyi József (Bp. 50. vk), Tarjányi Bé- láné (Pest m. 17. vk.) pedagógus Úszta Gyula (Heves m, 6. vk. Kisköre), Szurgyi Istvánná (Szolnok 3. vk.), Petrovics Emil (Budapest 16. vk.), Gulyás Emilné dr. (Szabolcs megye 20. vk.), dr. Guba Sándor (Somogy 3. vk.), Mándics Mihály (Bács-Kiskun megye 15. vk. Gara), Hargitai Ágnes (Borsod-Abaűj-Zemplén m. 6. vk.), Varga Zsigmond (Békés megye 11. vk.) általános iskolai igazgató (felszólalását lapunk szombati számában ismertetjük). Deutsch Erzsébet (Baranya 2. vk.). a Pécsi Kesztyűgyár varrónője, Horváth Miklós (Vas megye 2. vk.), a szombathelyi városi pártbizottság első titkára. Ezzel a parlament csütörtöki ülése — amelyen Apró Antal mellett felváltva elnökölt Ino- kai János, Péter János és Raffai Sarolta — véget ért. Pénteken délelőtt 10 órakor a közművelődési törvénytervezet fölötti vitával folytatja munkáját az országgyűlés. (MTI) Ezt követően az elnöki palota dísztermében a sajtó és a televízió, munkatársainak jelenlétében ünnepélyes külsőségek között írták alá a magyar—perui közös nyilatkozatot. Morales Bermudez elnök magyar kitüntetésével, majd ezt követően a perui elnök tiszteletére adott díszvacsorával véget ért Losonezi Pál ötnapos, élményekben gazdag perui látogatása, (MTI) verropogás, hogy aztán ismét teljes erővel újuljanak ki a harcok. Csütörtökön — a Dél-Liba- nonban folyó hadműveletek „ellenőrzésére” az izraeli légierő gépei felderítő repüléseket végeztek a frontvonal, illetve Szidon városa felett. Tovább folynak az elkeseredett harcok a kelet-libanoni Bhamdun és Aley helységek birtoklásáért is. Egy csütörtökön reggel kiadott palesztin kommüniké '■ szerint a palesztinok és a hazafias erők egységei minden erejüket latba vetik, hogy feltartóztassák az előrenyomuló szíriai és jobboldali keresztény egységeket. (MTI) Kiújultak a harcok Libanonban Losonezi Pál befejezte perui látogatását Magyar—perui nyilatkozatot Írtak alá
