Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-15 / 244. szám
Megkezdte munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Itt és most konkrétabb, kézzel foghatóbb okok is kényszerítenek minket a közművelődés új_ ra gondolására. Társadalmunk további fejlődése éltekében, a szocialista termelési mód és a szocialista demokrácia folvama- t°* es erőteljes fejlesztésére van szükség. Ehhez munkakultúránknak és politikai műveltségünknek az eddiginél sokkal magasabb fokát kell elérnünk. Ezért minden vezető felelősséggel tartozik a jelennek és a jövőnek. A boldogabb, a teljesebb emberi alet lehetősége minden egyes ember, s egész népünk számára nagymértékben művelődési kérdés. A. közművelődési Drogram ' nem az anyagi javak ellen irá- | nyúl. hanem arra, hogy megtanuljuk. hogyan kell ezekkel a javakkal értelmesen élni. Arra, hogy ne csak a lakás megszerzésére legyen lehetőségünk, hanem annak kulturált otthonná tételére is; ne csak a gépkocsi megvásárlására legyen képességünk. hanem arra is, hogy azt emberi célokra használjuk. A közművelődés fejlesztése szorosan összefügg társadalmunk, a szocializmus jövőjével, ezért társadalomfejlesztési programunknak lényeges és szerves része a közművelődés fejlesztésének programja. E felismerések késztették az MSZMP Központi Bizottságát arra. hogy a közmű. velodes helyzetét áttekintse és ! 19/4-ben határozatban rögzítse a fejlesztés feladatait, s egyúttal ] javaslatot tegyen a közművelő- i desrol szóló törvény megalko- isssrs, A művelődésügynek és a tör. vény előkészítésének nagy lendülhet adott a párt XI. kong- resszusa amely megerősítette az I"/4-es határozat elveit és a programnyilatkozatban — ame Ivet a Hazafias Népfront fel£ Válasz 3 ^Ut°bbÍ O'^ággyűlési választásokon az egész nép saját programjának ismert el _ összefüggésbe hozta azokat: a fejlett szocialista társadalom építésének feladataival ^ÜT elő. alapos előkészítő munka bötő a,.torven;vtervezetet külön. hHemk eS tarsadaImi testületek ele terjesztették, s a Ha zafias Népfront segítségével I tarsarTrCIUSdban körű A vitlhmi VUara -■ bocsátották. sarf j* ban. reszt vettek a tár- J iselő<imsm'nde1n rétegének kéo- ' ‘Seloi, s ennek eredőién vekén- pen szóban. iratban ezernél zánk ef?/éteI jutot< el hoz- A társadalmi viták során elhangzott javaslatok jelenlős •eszet jól tudtuk hasznosítói a végleges szöveg kialakításához. í'isztelt Országgyűlés! 1 amnoítrnaunk rögzíti az állampolgárok művelődéséhez va. a-/ Tn3 ^llarnunl< gondoskodik velőd ^f^^k aIaPvető mú- ' e őrié!' ehet°ségeiről. s a művelődés egyes területeire vonat közo jogszabályokkal is segítet- te a lehetőségek gazdagítást A Wmuvelődésről szóló tör- szeUe’Sat , aZ Alkotmány műüán! a" ke,e(e‘ kíván n ujlam a közművelődési tevekenrsegnek. minden haladó “®uta'° kezdeményezésnek! ■ úgy .makkor rendszerbe fo°ial m-í/k8-8 ITlaSfn szabályozza á m. i kialakult gyakorlatot. Eb- bol természetesen követ kézi k, égy nem szabályozza részletek ben az egyes tevékenvségi forkeatknemSt-módsfertani kérdése- et nem targval hiszen ezek a va lóság kisebb rezdüléseire is u'ZZ'Tl ValtOZnak’ UP szabásüttf !rVUUal megmerevítésüket eredmenvezbetné. A törvénvelőkészítés folva- íli" nehezítette munkánkat, .s- a közművelődési tevékenv. seg lormáiában. módszereiben es eszközeiben gyorsan változik s ezert különösen vigyázni kel- , arra. hogv H törvénv ne konzerválja a jelent hanem ad. jnn teret az új törekvéseknek segítse elő új lehetőségek megteremtését. Nehézséget jelentett az is. **gy a közművelődés rendkívül összetett, sokirányú folyamat, s fgy egységes, magas szintű JP-g" szabályba foglalása csak a fő folyamatokra vonatkozhat. A törvényjavaslat előkészítése során a társadalom mai hely. zetéből, műveltségi állapotából,. társadalmunk távlati céljai- | ból indultunk ki. — A javaslat egészén végig- í vonuló, meghatározó alapgondo- | lat a kultúra további demokratizálásának elősegítése a közmű, velődés eszközeivel. Ez egyúttal a szocialista demokrácia kulturális tudati feltételeinek továbbfejlesztését is szolgálja, de kihat a termelésre, a munkakultúra fejlesztésére is és természetesen a művelődési folyamatok egészére. Ennek érdekében arra kell törekedni, hogy közkinccsé tegyük minél teljesebben a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeit; minden eddiginél sokkal határozottabban kell segíteni a nép, az egyes emberek részvételét az alkotás és a terjesztés folyamatában is, | segilséget. kell tehát nyújtani a kulturális alkotóképességek I kibontakozásához és a részvétel í igényének felébresztéséhez. __ Fontos- meghatározója a . t örvényjavaslatnak a közműve- lődés új értelmezése. amely j ugyancsak az említett társada- j lompolitikai folyamatok és célok szellemében fogant. Ennek lényege, hogy nem engedi leszűkíteni a közművelődést sem_ j milyen tekintetben; tehát a tel- j jes személyiség fejlesztésére vonatkoztatja. s az emberi élet egész tartamára; minden állampolgárra, az egész közösségre kiterjeszti, nem zárva ki belőle, s nem mentve fel a részvétel felelőssége alól egyetlen társadalmi réteget sem; a közművelődési tevékenység körébe vonja a társadalom minden egységet és a társadalmi élet valameny- nyi színterét. — Hangsúlyozottan kell szólni a fegyveres testületek, mindenek j előtt a honvédség intézményes > szelepéről a közművelődés rend- - szerében. Jól tudjuk azt is,' hogy a testnevelési és sportmozgalom j sem képzelhető el a szocialista művelődésüggyel való szoros ; kapcsolatok és együttműködések j nélkül. — A közművelődési tevékeny- | ségben alapvető feladatai vannak az állami szerveknek. Nyilvánvaló. hogv az állam feladata a közművelődési ellátás döntő részének megteremtése és fejlesztése, a közművelődés személyi és anyagi feltételeinek biztosítása és a tevékenység egészének irá- i nyitása. Ugyanakkor nyilvánvaló 1 a közművelődés társadalmi jelle-1 ge. s természetes, hogy szervezé-l sében. bizonyos fokig feltételei-j nek biztosításában is jelentős szerepet vállalnak ezután is a különböző társadalmi szervezetek és érdekképviseleti szervek; Ezért különösen fontos törekvése a'törvényjavaslatnak, hogy jobban lehetővé tegye a tevékenység és a feltételek biztosításának össjtehangolását. — Az állami • szervek feladatainak és felelősségének a hang- : súlyozott kiemelése nem jelenti a közművelődés államosítását. Ellenkezőleg, azt a célt szolgálja. hogy a szakszervezetekben, a Kommunista Ifjúsági Szövetségben. a Hazafias Népfrontban és más fontos társadalmi szervezetekben és mozgalmakban felhalmozott óriási és értékes köz- művelődési kapacitást segítse a társadalom érdekeinek megfelelően még hatásosabban érvényesíteni. A közművelődés elvi és szemléleti egysége megköveteli a kulturális élet irányításénak decentralizálásával együtt az irányítás egvségét is. A törvényjavaslat egésze, annak szelleme a közművelődési tevékenység társadalmi megbecsülését kívánja elősegíteni. Ez idő szerint a közművelődés társadalmi megbecsülésével az elért eredmények ellenére sem lehetünk elégedettek. Ennek részint ért“lmezésbeli nka van és a szemléletben mutatkozik meg, részint nedig a szeméivi és anva- gi ellátottság elégtelenségében, az ok. A törvény ««sze a hivatott feloldani az elöb- j bi, a szemléletbeli ellentmondá- J sokat, a közművélödés személyi I és anyagi ellátottságának fokozatos javítását pedig azok az egyes rendelkezések, amelyek a törvényjavaslatban is helyet kaptak, de amelyek egyéb intéz- [ kedések sorát követelik a továb- ' biakban olyan mértékben, ahogyan ezt az ország anyagi fejlődése lehetővé teszi nem utolsó- . sorban a kultúra segítségével, j Természetesnek tartjuk, hogy) a törvényjavaslat elfogadása ese- j tén nem tekinthetjük — sőt meg kevésbé tekinthetjük — elintézett ügynek a közművelődés fejlesztését. De két fontos feladatnak a megoldásán már most is. az eddig tett eredményes lépéseket folytatva határozottabban kell munkálkodnunk. A munkások és az ifjúság művelődéséről van szó. Mintha mai tanácskozásunk részvevője lenne ..a dolgozó nép i okos gyülekezetében” József At j tila. aki azt írta: „A jövő kultúráját az az osztály fogja meg- { alkotni, amely a jövőt megteremti. Ez az osztály a proletariátus" Ez a gondolat szól az ifjúságról j is, hiszen a jövőt említi benne. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat előkészítésével párhuzamosan olyan jelentős dokumentumok születtek már eddig is, mint a közművelődés j távlati fejlesztésének 1990-ig szóló irányelvei, amely a közmű- ) velődés ellátási szintjeit, s a ki- j emelt fejlesztési feladatokat határozza meg. Ugyancsak a közel- j múltban fogadta el az Elnöki Ta- i náps az új könyvtári törvény- I erejű rendeletét, és az Oktatási j Minisztériummal együtt most dolgozunk egjr irányelv kiadásán, | amely a kis települések ellátá- | sát, illetőleg korszerűbb közmű- velődési ellátottságát kívánja elősegíteni és az úgynevezett komplex közművelődési intézmé nyék telepítésére, építésére, szervezeti megoldásaira ad iránymutatást. Sok és csak lassan érlelődő eredményekkel kecsegtető munka vár ezen kívül is ránk. Például a szocialista brigádok művelődési tevékenységének javítása. megújítása érdekében: a művelődési otthonok korszerűbb tevékenységének kialakításában: a közművelődésben dolgozók helyzetének javításában, illetve képzésük és továbbképzésük folyamatos fejlesztésében, a különböző művelődési intézmények és szervezetek munkájának összehangolásában. munkájuk tervszerűbbé tételében. Továbbra is nagy figyelmet kell fordítanunk a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok kulturális ellátására. A törvény végrehajtása érdekében a Kulturális Minisztériumnak jobb színvonalon kell betöltenie a kulturális ágazatban kapott szerepkörét. Az ágazati felelősség és jog- , kör érvénvesítesenek egyik leg- j főbb feltetele, hogy javítsuk saját kulturális tervezőmunkánkat, s ezáltal az együttműködés feltételeit azokkal, akikkel közösen kell elhatározásokra jutnunk, új vállalkozásokba kezdeni. A tervezés alapját természetesen a programnyilatkozatban előre látható társadalmi- gazdasági-politikai fejlődés jelenti, de joggal számolhatunk a kulturális életben elért eddigi eredményeinkkel is. Amikor tervezésről beszélünk, akkor nem pusztán pénzügyi tervezésről van szó, hanem általános kulturális tervezésről, amely nem csupán az intézmények építését és megnyitását gondolja el tervszerűen, hanem a benne folyó tevékenységet is. beleértve a kultúra tartalmi vonatkozásait. Tudjuk persze, -hogv egységünk, benne a kultúra egysege nem idilli. Tele van feszítő, szükségszerűen létező ellentmondásokkal. De mégis valóságos szocialista alapokon álló reális egység, amelyben minden ellentmondást úgy kell megoldani, hogy az további haladá- : sunkat szolgálja. Az egységnek j ez a szemlélete megengedi, sőt I kívánatosnak tartja a fő kér- j désekben kialakult egyetértés alapján' a tisztázó vitákat. Csak. is azok képesek belátni a különböző megközelítési módokat hordozó viták szükségességét, akik komolyan veszik az egység követelményeit és realitásaik A miniszter ezután az elismerés. tisztelet hangján szólta közművelődésnek elkötelezett, munkájukat emberségesen, hozzáértően. jól végző hivatásos népművelőkről. Azokról, akik [ gyakran nagyon rossz környezeti feltételek és nehéz személyes körülmények között végzik munkájukat. Akik nélkül, bármennyire egyeteme* Aggyá válik is a művelődés, nincs kulturális élet hazánkban, akiknek adósai vagyunk a nagyobb, megérdemelt megbecsüléssel, anyagi helyzetük javításával, jobb képzési és továbbképzési feltételek megteremtésével. Ezeket az adósságokat a közművelődési törvény elfogadása után teljesítőképességünk arányában el kell kezdeni törleszteni. Tisztelt Országgyűlés! A Minisztertanács nevében azzal a meggyőződéssel terjesztem a törvényhozók elé a köz- művelődési törvényről szóló javaslatot. hogy elfogadása után sikeresen folytatódik, az a munka, amely az 1974res közművelődési határozattal elkezdődött. A népszuverenitást megtestesítő országgyűlés tekintélyével nagy támogatást adhat ennek az ügynek, a képviselők pedig választókerületi tevékenységük egyik „szép oldalának tekinthetik a művelődés helyi gondjainak megoldásában való részvétéit. Azt tartják, hogy egy nemzet süllyedésének jele, ha tagjai semmibeveszik a törvényeket. Nagy írónk szavai szerint mi „emelkedő nemzet” vagyunk. Akkor pedig önbecsülésünkhöz hozzá tartozik közakarattal hozott törvényeink tisztelete azzal mindenekelőtt, hogy következetesen végrehajtjuk azokat. Ezért, amikor ismételten arra kérem a kormány nevében a tisztelt országgyűlést, hogy fogadja el javaslatunkat, egyszersmind azt kérem a képviselőktől, hogy a törvény végrehajtásának támogatásával ébresz- szenek tiszteletet az állampolgárokban az itt megfogalmazott célok iránt. Ezután Salamon Hugóvá (Komárom megye 3. vk., Tatabanya). a Komárom megyei párt- bizottság titkára — az ország- gyűlés kulturális, valamint ..jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága megbízásából — elfogadásra ajánlotta a közművelődésről szóló törvényjavaslatot, továbbá a bizottságok együttes ülésén elfogadott, s a képviselőkhöz írásban eljuttatott több módosító javaslatot. A vitában felszólalt Győri Imre. az MS7MP Központi Bizottságának titkára. Győri Imre beszéde Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Voltak érdekes kezdeményezések a közművelődési jogalkotás területén már korábban is, de most — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1974 márciusi határozata és XT. kongresszusának állásfoglalása nyomán — vált időszerűvé mindannak részletesebb kilejtése. külön törvénybeiktatása, amit a kormányunk a közművelődésről leszögezett. Időszerűségén azt értem: eredményeink most tették lehetővé, tetadalaink pedig szükségessé, hogy a közművelődés ügyét legfelsőbb államhatalmi szervünk, a tisztelt országgyűlés törvény megalkotásával is segítse. A közművelődés ügyének előtérbe kerülésében társadalmunknak — s általában a szocialista társadalmaknak — egy mélyebb, általánosabb törvényszerűsége jut kifejezésre. Az a felismerés tükröződik benne, hogy a szocializmus felépítésének egész történeti folyamata elválaszthatatlan a lenini kulturális forradalomtól. Népünk kulturális szívor.alának emelése politikai, gazdasági, társadalmi céljaink megvalósításának eddig is szerves. nélkülözhetetlen része volt. A kulturális forradalom további kibontakoztatása még fokozottabb jelentőségre tesz szert a fejlett szocialista társadalom építésében, népünk nagy. hosszú távú nemzeti programjának valóra váltásában Társadalmi fejlődésünk eredményeként joggal állapíthatta meg a párt XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozat, hogy „A szocialista állam feladatai közül előtérbe került a gazdasági szervező és irányító, valamint a kulturális és nevelő tevékenység”. Az előttünk fekvő törvényjavaslat, amely megszabja a közművelődésnek, ennek a sokrétű és társadalmunk egészére kiható tevékenységnek tartalmát és kereteit, egyben méltóképpen kifejezésre juttatja, hogy' szocialista államunk betölti kulturális és nevelő funkcióját is. Kedves Elv társak! Tisztelt Országgyűlés! A kultúrának az a kettőssége és ellentéte, amit Lenin a „két kultúra” fogalmán értett, ma a szocialista világrendszer kialakulásával történelmi és világméreteket is öltött. A mai tőkés társadalomra jellemző az anyagi-technikai civilizáció és a kultúra szétszakadása. az űn. elit- és tömegkultúra kettőssége. Az a mozgási irány, amit az egyik oldalon a termelési technika fejlődése, a másik oldalon pedig az ugyanettől a tőkés érdektől meghatározott manipulált, ún. fogyasztási kultúra jellemez. A szocialista kulturális politika egységesen szemléli a sokrétű emberi tevékenységet, 3 egyre bővülő lehetőségeket teremt a személyiség sokoaalú fejlődéséhez. A szocialista társadalom és a kultúra e törvényszerű viszonyát Lenin fogalmazta meg. Az ő koncepciójára épült és epul ma is a hatalomra került munkásosztály pártjainak, államainak — köztük a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköz- társaság — kulturális politikája. (Folytatás « oldalon)
