Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-03 / 234. szám

Oktober 1.—51 A KPVDSZ XVI. kulturális napok ünnepélyes megnyitója Orosházán Csempekályhától a gázkonténerig Mire képes egy vándorzászlós kollektíva? A kereskedelmi, a pénzügyi és a vend égiá tói pari szakma 17 ezer szervezett dolgozóját érintő, kiemelkedő kulturális rendezvénysorozat előtt áll megyénk. Október 1-től 31-ig tart a KPVDSZ XVI. kultu­rális napok, melynek ünne­pélyes megnyitóját október 1-én Orosházán, a Petőfi Mű­velődési Központban rendez­ték meg. A megnyitón, melyen jelen volt Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ Békés megyei bi­zottságának titkára, a több mint 500 főnyi közönség előtt Bocskai Mihályné, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának titkára tartott ünnepi beszé­det. A szakszervezetekre há­ruló kulturális nevelőmunká­ról szólva elmondta többek között, hogy: „javítanunk kell a folyamatos művelődést, ön­művelést és művészeti neve­lést szolgáló személyi és tár­gyi feltételeket egyaránt, to­vábbá a közösségi élet fejlesz­tését elősegítő — főként az if­júság részvételével kialakított — kulturális formádat, az if­júsági klubokat, az amatőr művészeti mozgalmat”. Elis­merésre méltó a KPVDSZ- be tartozó általános fogyasz­tási és értékesítési szövetke­zeteknek a közművelődés te­rén kifejtett tevékenysége — hangsúlyozta az előadó, jó példaként említve az Oroshá­za és Vidéke ÁFÉSZ-t. A megnyitó ünnepség má­sodik felében az Orosházi 3. számú Általános Iskola ének- zenekórusa, majd a gyulai Körös néptáncegyüttes adott műsort. KÉPZELT KÖZVETÍTÉS egy ifjúsági parlamentről Színhely: a körösladánvi köz­ségi művelődési ház nagyterme Idő: 1976. szeptember 29-én dél­után 3-tól este 7-ig. Szereplők: a körösladányi Ma­gyar—Vietnam Barátság Tsz ve­zetői és a tsz-ben dolgozó, több mint kétszáz 30 éven alulit Kép­viselő csaknem száz fiatal. Az apropó: az ifjúsági parla­ment. A levezető elnök, a terme lőszövetkezek ifjúsági felelőse, Kovács Imre, főagronómus — közelebb a harminchoz, mint a negyvenhez — először a közös gazdaság elnökének. Dorogi Jó­zsefnek ad szót, aki többek kö­zött a következőket mondja a beszámolójában: — A korszerű nagyüzemi gaz­dálkodás kialakításának, szövet­kezetünk továbbfejlődésének alapvető kérdése a fiatalok szá­mának, szakmai felkészültségé­nek növelése — összhangban ' távlati fejlesztési terveinkkel. A mi nagy termelőszövetkeze­tünkben. amely a dinamikus fej­lődés korát éli, különösen sok függ a fiataloktól. Éppen ezért J<ell megjegyeznünk, hogy kép­viseletüket a szövetkezet társa­dalmi, mozgalmi és gazdasági vezetésében erősíteni, illetve megtel emteni szükséges. A munkavégzés feltételeinek biztosítása mellett nagy gondol1 fordítunk a fiatalok képzésére és j továbbtanulására. A dolgozók j általános iskolájában tavaly 22- en. az idén 16-an kezdtek. Szak­munkásképzésbe ugyanakkor 17- en, illetve 33-an kapcsolódtak be. Segítséget kérünk ugyanakkor a KISZ-től a fiatalok nevelésé­ben és ezzel kapcsolatban azon­ban hadd mondjuk el, hogy ná­lunk sokkal tpbb arra alkalmas és érdemes ifjú embernek kel­lene a KISZ-ben tevékenykednie, mint jelenleg. Köszönöm a meghallgatást. (Taps. Szünet) Az elnöki beszámolót a fiata­lok kérdései és a tsz meg a köz­ség jelenlevő vezetőinek vála­szai követik. Most néhányat fel­idézünk a 32 kérdésből és vá­laszból : — Milyen segítséget ad a tsz a községi ifjúsági ház felépítésé­hez? — Amilyet csak tud: pénzben, anyagban, fuvarban, munkaerő­ben, úgy mint az óvodánál. — Megszervezte-e a vezetőség a fiatal szakmunkásokkal való foglalkozást? — Ezt minden vezető munka­köri kötelességévé tettük. Nem is velük van a baj legtöbb eset­ben, hanem az idősebb szakmun­3 BOCS merger. 1976, OKTÓBER 3. kasokkal, akik türelmetlenül a magukéval egyenértékű munkát követelnek a fiataloktól az első pillanattól kezdve. — Kikérik-e a fiatalok véle­ményét a jutalmak, kitüntetések, kinevezések eldöntésekor? — Ennek a gyakorlatnak a ki­alakítása még nem történt meg. — Ha felépül a tsz új irodája, kap-e helyiséget végre a KISZ a régi épületben? — Igen, ha megígérik, hogy azt jobban kihasználják, mint a drá­ga pénzen épült, elhagyott pin­ceklubot. És idetartozik az is, hogy a KISZ-nek növelnie kell a befolyását a fiatalok között, les- 1 sék megnézni: most is minden j fiatalt elengedtünk a munkahe­lyéről a parlamentre. El is in­dullak. de csak a fele ért ide. Nagyon szomjasak lehettek. — Tesz-e valamit a község azért, hogy megszüntesse a szó­rakozóhelyek kocsma jeli rget? — Kávéfőzőgépeket állítunk he minden italboltba. (Derültség a teremben.) Befejezésül a fiatalok nevében öten mondták el, mivel igyek­szenek hozzájárulni a tsz tervei­nek, feladatainak teljesítéséhez: Márta Ferenc, a gépműhely szakmunkása • — Nálunk tíz szakmunkásta­nuló van. Ne adjunk nekik | egyenlőre önálló feladatot. Mi vállaljuk, hogy együtt dolgozunk velük. ( Sípos Mária: — KISZ-szervezetünk prog­ramját megvalósítani csak a KISZ-en kívüli fiatalokkal együtt tudjuk. Magunk közé hí­vunk mindenkit, aki céljainkkal egyetért (ezt hallva többen azon­nal a kezüket; nyújtják. Az elnök int, hogy majd a parlament után a titkárnál jelentkezzenek.) Csatári Gyula: — Ne csak a foci legyen a sport. Alakítsunk egy kézilabda­szakosztályt, ehhez nemcsak pénz, hanem akarat és összefo­gás is kell. Hegyesi Gyula: — Egy több mint ezer tagot számláló tsz-ben nagyon kevés az a kilenc szocialista brigád. Javaslom, hogy mi fiatalok ala­kosunk ifjúsági brigádokat és vállalásainkkal lendítsük fel a versenymozgalmat tsz-ünkben. Kardos Sándor, a szövetkezet KISZ-titkára: — Javaslom, hogy vállaljon mindenki egy nap munkát az új községi ifjúsági házért! (Élénk helyeslés.) Szavazás következik. A fiata­lok egyhangúlag Kardos Sándort és Sipos Máriát választják meg küldöttnek a termelőszövetkeze­ti fiatalok megyei ifjúsági par­lamentjére. Elnöki zárszó. Meg­elevenedik a művelődési ház elő­tere. Vitatkozó csoportok indul­nak a szélrózsa minden irányába. Vacsoraidő van. A vita folyik. Ivőváry E. Péter ..... ■ ..... Javul a zöldség­es gyümölcsellátás Bckésszenta ii d ráson A kormány márciusi l(K)S-os. számú határozata irányt muta­tott a zöldség- és gyümölcster­mesztés fellendítéséhez: minden mezőgazdasági településen fo­kozni kell a termelést, a nagy­üzemektől kezdve egészen a há­zikertekig. Mi történik Békés- szentandráson a határozat meg­valósításáért? A Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósága a határozat megje­lenése után öt évre szóló tervet készített a járási és a városi pártbizottság, valamint a járási hivatal, és a városi tanács köz­reműködésével. Két zöldségter­melő szakcsoportot hoztak lét­re. A földterületet a városi ta­nács, a szarvasi Dózsa és a csabacsüdi Lenin Tsz biztosí­totta. A fogyasztási szövetkezet termelési előleggel, eszközökkel segíti a szakcsoportokat. Ennek már kézzel fogható eredményei vannak, hiszen ebben az évben 600 ezer forint szabadföldi és 40 ezer forint értékű tápkockás palántát termesztettek fólia alatt. A helyi Zalka Termelő- szövetkezet tíz hektár másodve­tésű uborkára kötött szerző­dést a konzervgyárral. Az ősz folyamán megkezdik a gyü- mölcsfacsemeték forgalmazását a községben. Különösen a meggyfa telepítését szorgalmaz­zák. Átvételkor a fa értékének csak a felét kell kifizetni, a má­sik felét termőre fordulás után meggyel lehet kiegyenlíteni. A x téli felkészülés jónak mondható. Vöröshagymából, sárgarépából, gyökérből és káposztából ele­gendő mennyiséget vásároltak fel, csupán burgonyából lesznek ellátási nehézségek. Mindent egybevetve: javul a zöldség- és gyümölcsellátás. (—S.—to.) Van egy üzem Orosházán, melyet csak úgy becéznek: a „csikógyár”. A dolgozók fiatal életkora miatt. És talán azért is, mert a fiatalságra jellemző lendülettel és merészséggel ugranak neki minden akadálynak. Néha persze leverik a lécet, ez is vele­jár az ugrással. De a lényeg: ilyenkor sem adják fel, hanem új­rapróbálkoznak. Az üzem, ahol ezek a fiatalok dolgoznak, az Alföldi Kőolaj és Gázipari Gépgyár. Amit nagyon dicsérnek, min­dig gyanús egy kicsit. E beve­zető sorokat elolvasva bizonyara sokakban felmerül a gondolat: ez olyan szép, hogy már nem is lehet igaz. Megpróbálom tehát bizonyítani, nem méltatlan ez a kollektíva az elismerésre. A fiatalok gyára Kezdjük néhány adattal. Az AKG-ben négyszázan dolgoznak, a létszám fele fiatal, 30 éven aluli. A vezetők közt még en­nél is magasabb az arány: 70 százalékuk nem érte még el a harmadik ikszet. Ez persze nem érdem, hanem állapot. Az azon­ban már igen, hogy a gyár KISZ-szervezete az elmúlt két évben kétszer kapta meg a KISZ Központi Bizottság Vörös Vándorzászlaját. Jó, jó — mondhatják erre — ez az elismerés a mozgalmi munkának szólt, de mi van a termeléssel? Itt már nem elég a lelkesedés, tudás is kell! Ez bizony így igaz, sok tudás, szakismeret és tapasztalat kell ahhoz, hogy jól menjen a mun­ka egy gyárban. A tudást és a szakismeretet az iskolából hoz­ták magukkal. Ebben a kis gyárban 25 felsőfokú képzettsé­gű fiatal dolgozik, őket segíti a szakmunkások népes tábora, j és jelenleg is sokan tanulnak I tovább. Jó néhány ifjú mérnök­nél már tapasztalat is gyűlt ősz- | sze a gyárban töltött évek alatt. Új pofii az AKG-ben Ebben az évben ugyanis na­gyot változott a gyár termelés- szerkezete. Január elsejétől 233 új termék gyártását kezdték meg. Ez persze nem ment máról holnapra. Régebben kis kóce- ráj volt az üzem, ahol cserép- kályhát és vasalkatrészeket csi­náltak. öt év alatt ötvenmillió' forintot kellett beruházni, hogy megteremtsék a provilváltás fel­tételeit. Ezentúl ugyanis gázipari ké­szülékeket gyártanak Oroshá­zán. Legfontosabb termékük a PB-gázpalackokhoz szükséges nyomásszabályozó, ebből évente 280 ezret csinálnak. Innen elé­gítik ki az egész ország szük­ségletét és ígérték: miattuk nem lesz hiány. Aki csak egy kicsit is ért a műszaki dolgokhoz, az tudja: nem egyszerű dolog a kályha­készítésről áttérni egy finom- mechanikai termék gyártására. Nemcsak új gépek, új szemlélet is kell ehhez! Nos, a kollektíva képességeit mi sem bizonyítja jobban, mini az, hogy a nehéz­ségek közepette arra is maradt erejük, hogy egy új, biztonságo­sabb reduktort konstruáljanak. A jelenleg forgalomban levő szabályzónak van egy nagy-hi­bája: ha nem jól szerelik fel, kiszökik a gáz, és ennek veszé­lyeit azt hiszem nem kell ecse­telni. Az űj konstrukció lénye­ge az, hogy csak akkor tud ki­jönni a gá^a palackokból, ha tö­kéletes az összekapcsolás. Éle­teket menthet a jövőben ez az újítás. fi jövő: a gázkonténer Az ötödik ötéves terv végére hazánk több mint kétmillió ház­tartásában lesz palackos gáz. Ehhez mintegy hat-hétmillió pa­lackra lesz szükség. Elképzél- hető, mennyi embernek kell ezzel a rengeteg palackkal fog­lalkoznia. A töltés, szállítás, el­adás, javítás hatalmas feladat lesz. De okvetlenül így kell en­nek lennie? Az orosháziak szerint nem! Miért kell tíz—ötven kilónként szállítani a PB-gázt, mikor le­hetne kétszáz, ötszáz vagy akár több ezer kilónként is! Hogy nincs ilyen tartály? Ez nem le­het akadály, csinálni keH! És ez a nagy ötlet lényege. Kell egy gázkonténer, melyben egyszerre nagy mennyiségű cseppfolyós földgázt lehet eljut­tatni a fogyasztóhoz. Ez több előnnyel jár. Először is ritkáb­ban kell cserélni, csökken tehát ~ a szállítási költség, kevesebb embert köt le a töltés, forgal­mazás. Az így szállított gáz ára alig lenne magasabb a vezetékes gázénál, gazdaságos lenne fel- használása a lakások fűtésére is. A nagyfogyasztók a drága olaj helyett cseppfolyós gázt hasz- nálhatnának. Ezeknek a gázkonténereknek már elkészültek a tervei, jövő­re hozzáfognak a prototípusok gyártásához. De a „csikógyár” fiataljai nem elégedtek meg ennyivel! Fantáziájukat még merészebb dolog foglalkoztatja: egész községek, városrészek el­látására alkalmas gázglóbusz terve. Az ötlet máé megvan. A gázt egy központi tartályból cseppfolyós állapotban kell a lakásokig vezetni, és csak ott elpárologtatni. Így a több száz milliméteres acélcső helyett tíz-húsz milliméteres is elég. En­nek gazdasági jelentőségét azt hiszem nem lehet túlbecsülni! És hogy mikor lesz valóság mindez? Ezt pontosan még nem tudni, mert ez nem csak tőlük függ. Egy biztos: rajtuk nem múlik! Lányai László Képzőművészeti kiállítás — TIT-rendezvények A tótkomlósi művelődési ház műsorai, rendezvényei jól szolgálják a magyar -és a nemzetiségi kultúra ápolását. Az intézményben jelenleg 13 szakkör működik, amelyek az éves program gerincét alkot­ják. A népi táncosok, a citera- és az úttörő fúvószenekar, va­lamint a Röpülj páva kör tag­jai minden esztendőben részt vesznek különböző találkozó­kon, versenyeken, országos tú­rákon. A képzőművészeti szakkör munkáit rendszeres kiállítás keretében mutatják bét Tavaly a TIT-rendezvé- nyékén 1457-en vettek részt, ebben az évben a 82 előadás­ra átlagosan 25—30 ember volt kiváncsi. A szakrhai mű­veltség szélesítését szolgálta a mezőgazdasági szakkör által szervezett író-olvasó találko­zó. Itt bonyolították le a szo­cialista brigádok területi ve­télkedőjét is, amelyen a he­lyi CITÉV egyik brigádja har­madik helyezést ért el.

Next

/
Thumbnails
Contents