Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-10 / 214. szám
A tsx-ek munka vedel mi Az első gyermekvárosban Találkozó harminc óv után Tiszadobon helyzetéről Beszélgetés Prókai Ferenccel, az SZMT munkavédelmi osztályának vezetőjével Az elmúlt években sok Halálos és csonkulásos baleset fordult elő a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. A megyei főügyészségnek és az SZMT munkavédelmi osztályának 37 tsz-ben megtartott vizsgálata ■számos olyan hiányosságot tárt fel, amelynek megszüntetése elengedhetetlenül fontos. Ezekről beszélgettünk Prókai Ferenccel, az SZMT munkavédelmi osztályának a vezetőjével, aki először is a Szövetkezeti Munkavédelmi Szabályzatokra (SZMSZ-ekre) vonatkozóan ismertette a vizsgálat megállapításait: — Az SZMSZ-ek elkészítésénél általában nem, vagy csak részben veszik figyelembe a termelés szerkezeteben végbement változást. A korszerű technika, technológia alkalmazásával egyidejűleg nem írják elő a megfelelő műszaki megelőzést. Több tsz-ben azt is tapasztaltuk, hogy az SZMSZ nem áll a vezető beosztásúak rendelkezésére, a do1- gozók pedig nem ismerik a rájuk vonatkozó előírásokat. Elmondok még néhány gyakrabban előforduló hiányosságot: Az SZMSZ-ekben nem sorolják fel azokat a munkaterületeket, ahol a veszélyforrás fokozott hatóképességű. Emiatt elmarad a műszaki megelőzés magasabb fokozatának az alkalmazása. A vezető beosztásúak munkavédelmi ügyrendjét általában a tsz- eínök, a helyettese, valamint a biztonsági megbízott részére határozzák meg. A fiatalkorúakra és a nőkre vonatkozó munkaköri tilalmi jegyzéket nem állítják össze. Az egyéni védőeszközöket, védőfelszereléseket, védőételeket, védőitalokat, melegítőitalo- kat nem az előírások szerint határozzák meg. A veszélyes gépek, berendezések kezelési és használati utasítását nem dolgozták ki... És sorolhatnám tovább. Hogyan tájékoztatják a tsz tagságát a munkavédelmi helyzetről? — Szükség szerint, de évenként legalább egyszer a tsz általános munkavédelmi helyzetéről, a tagság egészsége és testi I épsége védelmére tett intézkedésekről. Többnyire a zárszáma- | dási közgyűléseken, önálló napirendi pontként szerepel ez a tájékoztatás, amely rendszerint a bekövetkezett üzemi balesetek számszerű ismertetésére szorítkozik. — Milyen a védőeszközökkel és védőfelszerelésekkel való ellátottság? — Megfelelő, kivételt képez a méhkeréki Nicolae Balcescu, valamint a vésztői Körösmenti Tsz, ahol erre a célra a pénzügyi tervben a szükséges összeget nem irányozták elő. —- Megfelelő-e a balesetelhárítási oktatás? — Néhol igen, néhol nem. Dicséretesen foglalkoznak az oktatással egyebek közt a gádoro- si November 7. és a nagyszénást Október 6. Tsz-ben, nem mondható el ugyanez a gyulai Köröstáj és a méhkeréki Nicolae Balcescu Tsz-ről. A biztonsági megbízottak többsége elvégezte a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztálya által szervezett munkavédelmi tanfolyamot. Sokan azonban más munkakörbe kerültek. 4 1976. SZEPTEMBER 10 Helytelen az is, hogy rendszerint kapcsolt munkakörben látják el nagy felelősséggel járó feladatukat és nem függetlenítve, mint ahogy az szükséges lenne. — Milyen az aktívahálózat? — Munkavédelmi bizottságot csak egy-két tsz-ben hoztak létre, bár ezek tevékenysége sem mondható megfelelőnek. Hasonlóan a munkavédelmi őrségmozgalom sem alakult még ki, bár egy-két SZMSZ-ben utalnak rá. Véleményem szerint a szocialista brigádok jelentősen hozzájárulhatnak a munkavédelmi őrségmozgalom kiszélesítéséhez, a biztonságos munkavégzés elősegítéséhez. — Hogyan történik az üzemi balesetek bejelentése? — Általános tapasztalat, hogy a tsz-tagok késedelmesen jelentik be a balesetet a munkahelyi vezetőnek. Emiatt nem tartják be az előírást, amely szerint az üzemi baleseteket 24 órán belül | ki kell vizsgálni. Kivétel ez alól a súlyos (a halálos, csonkulásos) baleset, aminek az illetékes szervekhez való bejelentése mindig időben történik. —■ Megfelelö-e a balesetek nyilvántartása? — Nem. Általában pontatlan és hiányos. Az előirt nyilvántartást a biztonsági megbízottak nem mindenütt tudják egyeztetni a társadalombiztosítási ügyintézőkkel, mert egy részük nem vezeti, emiatt a betegállományba került sérült, balesetének az üzemi, vagy nem üzemi eredetét nehéz utólag tisztázni. Mivel pedig a kivizsgálás során nem tárják fel az üzemi baleset valódi okát, emiatt nem is intézkednek a hasonló balesetek megelőzésére. Kialakult az a helytelen szemlélet, hogy a balesetet a sérült figyelmetlenségének, nem pedig műszaki, szervezési hiányosságnak tulajdonítják. — Hogyan intézik az üzemi baleset miatt felmerült kártérítést ügyeket? — Eltérő módon. Egyes helyeken, mint a battonyai Május 1. Tsz-ben, minden eljárás nélkül kifizetik az elmaradt jövedelem címén jelentkező kárigényt. Általában nem felel meg a sérült dolgozók kártalanításával kapcsolatos eljárás az előírásoknak. Ebből ered, hogy a tsz-ek az üzemi balesetek miatt nem alkalmaznak felelősségre vonást a mulasztókkal szemben. — Milyenek a szociális körülmények a tsz-ckben’ — Jelentős fejlődésről lehet számot adni, de sok még a tennivaló. Viszonylag kevés költséggel megoldható lenne például, ha egy-egy termelési központban öltözőt, zuhanyozót, mosdót alakítsanak ki, a meglevőket pedig tartsák használható állapotban. Megoldottnak tekinthető a munkásszállítás. Nem egy tsz saját autóbusszal rendelkezik. Igen jók a munka- és szociális körülmények az új szakosított telepeken, a régiek egy részénél pedig pihenő-, melegedő-, étkező- és ügyeleteshelyiség létesült. A munkavédelmi tevékenység azonban még nem éri el a kívánt szintet. Nagyobb segítséget várunk ehhez a szakigazgatási szervek- és a területi szövetségektől, csaknem 100 ezer tsz-tag nevében. Pásztor Béla Ha talmas virág esősorral köszöntik az egykori nevelőket (Elek Emil felvétele) Harminc esztendővel ezelőtt Hajdúhadházon gyermekotthon létesült. Ide gyűjtötték össze a háborús árvákat, az országúton csavargó gyermekeket. Kis gazdaságban dolgoztak, s iskola próbálta tudásra és rendre szorítani a sokszor dacos lányokat és fiúkat, öt évig működött itt ez az intézmény, majd Tisza- dobra telepítették át. Az And- rássyak egykori kastélya adott otthont a gyermekeknek. A hatalmas park közepén álló épületben rendezték be a lakószobákat, az őstölgyek, a Holt-Tisza partja kínálta a helyet a játékhoz. Műhelyek is épültek, s az ide kerülők szakmával a kezükben léphettek ki az életbe. Az elmúlt harminc esztendő alatt több mint ötezer fiatal élt, tanult az otthonban, hogy teljes értékű emberként viszonozza a gondoskodást. Lett belőlük jó szakmunkás, költő és minisztériumi tisztviselő, közgazdász és katonatiszt. Szétszóródtak az országban, Baranyától Borsodig, Vastól Békésig. Harminc esztendő után találkozóra hívott az intézet. Egy volt növendék, aki ma tévés, a legnagyobb tömegtájékoztatási j eszközt használta fel a hírverésre, mások levelek tucatjait küldték volt társaiknak, hogy hírül adják az eseményt: Tiszadobon harmincéves találkozó lesz. Több mint ezren gyűltek ösz- sze. Jöttek vonattal, autóval, külföldiek és hazaiak. Családjukat is magukkal hozták, csodálkozó és ámuló gyermekeiket. Cinkotára szakadt tsz-asztalos ölelte a szegedi közgazdászt, Budapesten élő vezető veregette meghatottan a szabolcsi költő hátát. Nevelőket halmoztak el virággal, s gyermekes örömmel járták be a parkot, amely szebb volt, mint azelőtt. Jogos büszkeséggel számolt be ki-ki arról, mit ért el, s sűrűn kattogtak a fényképezőgépek, megörökítve a régi társat, aki javakorabeli férfivé öregedett. Kelemen Lajos, a Tiszadobon levő gyermekváros igazgatója, aki sok évtized óta apa helyett apja sok ezer gyermeknek, régi ismerősként, név szerint szólítva köszöntötte az egykori növendéket. Emlékek kelték életre. Huszonöt év előtti képeslapból próbálták egymást felismerni, voltak, akik az 195i-es első tanév végére emlékeztek, melyet a park öreg fái alatt kellett befejezni. Akadt, aki egy hajdan kellő időben csattant makaren- kói pofon jótékony hatását ecsetelte, s mások azt bizonygatták: hátrányos helyzetük jobbrafor- dulását a gyermekotthonnak köszönhetik. Közben újabb buszok futottak be, s itt senki nem szégyeüte a férfikönnyet. Azok, akik régen voltak itt növendékek, csodálkozva látták, hogy a régi épület mellett újak sora ad komfortos kényelmet, figyelték a beszámolót, amelyből kitűnik: ma hat szakmára oktat a gyermekváros. És a mostaniaknak önbizalmat adó volt látni, mivé lehet az ember * közösség segítségével, ha van becsülete és akarata. A harmincéves találkozó baráti volt, alkalom sok élmény és tapasztalat cseréjére. Bizonyíték arra, hogy mindazok, akik az állam segítségével, az Otthon nevelői szeretetével éltek, a kapott útravalót okosan használták, szerte az országban igaz emberré válva megbecsülést vívtak ki maguknak. (bürget) Gyönyörű Lengyelország III. Krakkó júniusban Májusban kezdődik a vidám ünnepségsorozat Krakkóban, júniusban éri el csúcspontját. A májusi Juvenália diákünnep, a valamikor Jagelló Egyetemből kialakult mai tizenegy felsőoktatási tanintézet mintegy 60 000 hallgatójának vidám, maskarás majálisa. (Itt jegyezzük meg, hogy a sok tízezer egyetemistának, főiskolásnak a Piastowska utca környékén kellemes egyetemi negyedet építettek, klubokkal, menzával, sportlétesítményekkel, előadótermekkel, kávéházakkal és persze diákszállókkal. Nyaranta a Piastowska olcsó, kényelmes turistaszálló-negyeddé alakul át, ahol a kispénzű világjárók mindig számíthatnak tiszta szobára, kedves, nemzetközi társaságra.) Mondd meg nékem, Koszorú... Még a Juvenália eseményeihez tartozik a legkedvesebb lengyel lány megválasztásának ünnepe. Hasonló ez a világszerte müveit szépség király nő-választáshoz, azonban a külcsín nem elegendő ahhoz, hogy bárki is elnyerje a címet. A belbecs, tehát a tanulmányi előmenetel, a közösség iránti magatartás, segítőkészség, kedves, igazi emberi tulajdonságok alapján szavazza meg a diákság az esztendő legkedvesebb leányzóját. Krakkó júniusban kínálja legtöbb látnivalót vendégeinek, ebben a hónapban különösen sok látványos bemutátót, kulturális rendezvényt tartanak. A krakkói napok fesztiváljának kezdetét a Mária-templom tornyából (műsoron kívül) harsanó kürtszó hirdeti. Napokig tartanak a hangversenyek, a középkor emlékeit idéző céhműves-felvonu- lások; a céhek parádéját a Ka- kasos Társaság — a sok évszázados múltú lövészegylet — nyitja meg. Városszerte kiállítások nyílnak. A Pijarska utca ősrégi falain művészeti főiskolások tehetséget bizonyító képei sorakoznak. Másutt utcai zenekarok, kintornások, énekesek lépnek föl. Júniusban vonul végig Krakkón a Lajkonik-menet. Amikor a tatárjárás idején az egyik krakkói tutajos hírt kapott a közelgő ellenségről, összehívta társait és csapatával a tatárok ellen indult. Az ellenséget meghátrálásra késztette, s a derék tutajos a legyőzött tatár kán díszes ruháját magára öltvén visz- szatért a fenyegetett városba. A hétszáz-egynéhány évvel ezelőtti győzelem emlékét őrzi a vidám, tarka, szökdécselő-táneoló Lajkonik-menet, amely formájában leginkább a mi busójárásunkra hasonlít. Lajkonik fabuzogányának érintése szerencsét hoz, ezért a bőségesen osztogatott ütések elől senki sem hajol félre. Népi hagyományt őrző szép látványosság a június 24-i, azent- ivánéji koszorűeregetés, A virágokból font koszorúkat, meg- gyújtott gyertyákkal a Visztulára engedik a lányok. Ha a koszorú .elsüllyed — halált jelent. Ha gyorsan tovasodródik —- az esküvőre még várni kell. Ha egy másikhor csatlakozik — jó barátnőt találsz egész életedre. Ha a koszorút egy fiú kihalássza — rövidesen itt a menyegző. Hang- és fényjáték Hogy egy kicsit hazabeszéi- jünk: Krakkó igazi népünnepélyévé vált a Gazeta Poludniowa című napilap évente sorra kerülő fesztiválja, a magyar SZÚR és a sajtónap keveréke. Kiállításokat, vásárokat, sportvetélkedőket, a Wawel falainál pedig felejthetetlen hang- és fényjátékokat tartanak. Júniusban a Eő Piactéren kerül sor a népművészeti vásárra. A kiállítási bódékban ritkaszép lengyel hímzéseket, fafaragásokat, csipkéket, papírkivágásokat, kerámiákat, fonott és szalmából készült nép- művészeti tárgyakat vásárolhatunk. Krakkó nevével forrt össze a páros esztendőkben — tehát az idén is! — megrendezett Nemzetközi Grafikai Biennélé, amelyen a világ minden részéből jött művészek, köztük sok magvar alkotásait tekintheti meg a szépet kedvelő közönség. A krakkói nemzetközi rövidfilm-íeszti- vált ugyancsak a rangos nemzetközi kultúresemények között jegyzik. * * * Mielőtt folytatnánk krakkói sétánkat, majd pedig vidéki utunkat, jó tudni, hogy szerte Lengyelországban szíves tájékoztatással, gyakorlati tanácsokkal várja az utazókat az Idegenforgalmi Tájékoztató Központ, rövidítése lengyelül is »T. Magyarul beszélő idegenvezetőt mindig kerítenek hazánkfiainak. A lengyelek nagyon komolyan veszik a „Polak Wegier dwa bratanki” — lengyel, magyar, két jó barát szállóigét, Kulcsár László (Következik: A Wawelt látni kell!)
