Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-10 / 214. szám

A tsx-ek munka vedel mi Az első gyermekvárosban Találkozó harminc óv után Tiszadobon helyzetéről Beszélgetés Prókai Ferenccel, az SZMT munkavédelmi osztályának vezetőjével Az elmúlt években sok Halá­los és csonkulásos baleset for­dult elő a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben. A megyei főügyészségnek és az SZMT munkavédelmi osztályának 37 tsz-ben megtartott vizsgálata ■számos olyan hiányosságot tárt fel, amelynek megszüntetése el­engedhetetlenül fontos. Ezek­ről beszélgettünk Prókai Fe­renccel, az SZMT munkavé­delmi osztályának a vezetőjével, aki először is a Szövetkezeti Munkavédelmi Szabályzatokra (SZMSZ-ekre) vonatkozóan is­mertette a vizsgálat megállapí­tásait: — Az SZMSZ-ek elkészítésé­nél általában nem, vagy csak részben veszik figyelembe a ter­melés szerkezeteben végbement változást. A korszerű technika, technológia alkalmazásával egy­idejűleg nem írják elő a meg­felelő műszaki megelőzést. Több tsz-ben azt is tapasztaltuk, hogy az SZMSZ nem áll a vezető be­osztásúak rendelkezésére, a do1- gozók pedig nem ismerik a rá­juk vonatkozó előírásokat. Elmondok még néhány gyak­rabban előforduló hiányosságot: Az SZMSZ-ekben nem sorolják fel azokat a munkaterületeket, ahol a veszélyforrás fokozott hatóképességű. Emiatt elmarad a műszaki megelőzés magasabb fokozatának az alkalmazása. A vezető beosztásúak munkavédel­mi ügyrendjét általában a tsz- eínök, a helyettese, valamint a biztonsági megbízott részére ha­tározzák meg. A fiatalkorúakra és a nőkre vonatkozó munkakö­ri tilalmi jegyzéket nem állítják össze. Az egyéni védőeszközöket, védőfelszereléseket, védőétele­ket, védőitalokat, melegítőitalo- kat nem az előírások szerint ha­tározzák meg. A veszélyes gépek, berendezések kezelési és hasz­nálati utasítását nem dolgozták ki... És sorolhatnám tovább. Hogyan tájékoztatják a tsz tagságát a munkavédelmi hely­zetről? — Szükség szerint, de éven­ként legalább egyszer a tsz ál­talános munkavédelmi helyzeté­ről, a tagság egészsége és testi I épsége védelmére tett intézke­désekről. Többnyire a zárszáma- | dási közgyűléseken, önálló napi­rendi pontként szerepel ez a tájékoztatás, amely rendszerint a bekövetkezett üzemi balese­tek számszerű ismertetésére szo­rítkozik. — Milyen a védőeszközökkel és védőfelszerelésekkel való ellátottság? — Megfelelő, kivételt képez a méhkeréki Nicolae Balcescu, valamint a vésztői Körösmenti Tsz, ahol erre a célra a pénz­ügyi tervben a szükséges össze­get nem irányozták elő. —- Megfelelő-e a balesetel­hárítási oktatás? — Néhol igen, néhol nem. Di­cséretesen foglalkoznak az ok­tatással egyebek közt a gádoro- si November 7. és a nagyszéná­st Október 6. Tsz-ben, nem mondható el ugyanez a gyulai Köröstáj és a méhkeréki Nicolae Balcescu Tsz-ről. A biztonsági megbízottak több­sége elvégezte a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osz­tálya által szervezett munkavé­delmi tanfolyamot. Sokan azon­ban más munkakörbe kerültek. 4 1976. SZEPTEMBER 10 Helytelen az is, hogy rendsze­rint kapcsolt munkakörben lát­ják el nagy felelősséggel járó feladatukat és nem függetlenít­ve, mint ahogy az szükséges len­ne. — Milyen az aktívaháló­zat? — Munkavédelmi bizottságot csak egy-két tsz-ben hoztak lét­re, bár ezek tevékenysége sem mondható megfelelőnek. Hason­lóan a munkavédelmi őrségmoz­galom sem alakult még ki, bár egy-két SZMSZ-ben utalnak rá. Véleményem szerint a szocia­lista brigádok jelentősen hozzá­járulhatnak a munkavédelmi őr­ségmozgalom kiszélesítéséhez, a biztonságos munkavégzés előse­gítéséhez. — Hogyan történik az üze­mi balesetek bejelentése? — Általános tapasztalat, hogy a tsz-tagok késedelmesen jelen­tik be a balesetet a munkahelyi vezetőnek. Emiatt nem tartják be az előírást, amely szerint az üzemi baleseteket 24 órán belül | ki kell vizsgálni. Kivétel ez alól a súlyos (a halálos, csonkulásos) baleset, aminek az illetékes szer­vekhez való bejelentése mindig időben történik. —■ Megfelelö-e a balesetek nyilvántartása? — Nem. Általában pontatlan és hiányos. Az előirt nyilvántar­tást a biztonsági megbízottak nem mindenütt tudják egyeztet­ni a társadalombiztosítási ügyin­tézőkkel, mert egy részük nem vezeti, emiatt a betegállomány­ba került sérült, balesetének az üzemi, vagy nem üzemi erede­tét nehéz utólag tisztázni. Mivel pedig a kivizsgálás során nem tárják fel az üzemi baleset va­lódi okát, emiatt nem is intéz­kednek a hasonló balesetek megelőzésére. Kialakult az a helytelen szemlélet, hogy a bal­esetet a sérült figyelmetlenségé­nek, nem pedig műszaki, szer­vezési hiányosságnak tulajdonít­ják. — Hogyan intézik az üzemi baleset miatt felmerült kárté­rítést ügyeket? — Eltérő módon. Egyes he­lyeken, mint a battonyai Május 1. Tsz-ben, minden eljárás nél­kül kifizetik az elmaradt jöve­delem címén jelentkező kári­gényt. Általában nem felel meg a sérült dolgozók kártalanításával kapcsolatos eljárás az előírások­nak. Ebből ered, hogy a tsz-ek az üzemi balesetek miatt nem alkalmaznak felelősségre vonást a mulasztókkal szemben. — Milyenek a szociális kö­rülmények a tsz-ckben’ — Jelentős fejlődésről lehet számot adni, de sok még a ten­nivaló. Viszonylag kevés költ­séggel megoldható lenne példá­ul, ha egy-egy termelési központ­ban öltözőt, zuhanyozót, mosdót alakítsanak ki, a meglevőket pe­dig tartsák használható állapot­ban. Megoldottnak tekinthető a munkásszállítás. Nem egy tsz sa­ját autóbusszal rendelkezik. Igen jók a munka- és szociális körülmények az új szakosított telepeken, a régiek egy részénél pedig pihenő-, melegedő-, étke­ző- és ügyeleteshelyiség létesült. A munkavédelmi tevékenység azonban még nem éri el a kí­vánt szintet. Nagyobb segítséget várunk ehhez a szakigazgatási szervek- és a területi szövetsé­gektől, csaknem 100 ezer tsz-tag nevében. Pásztor Béla Ha talmas virág esősorral köszöntik az egykori nevelőket (Elek Emil felvétele) Harminc esztendővel ezelőtt Hajdúhadházon gyermekotthon létesült. Ide gyűjtötték össze a háborús árvákat, az országúton csavargó gyermekeket. Kis gaz­daságban dolgoztak, s iskola próbálta tudásra és rendre szo­rítani a sokszor dacos lányokat és fiúkat, öt évig működött itt ez az intézmény, majd Tisza- dobra telepítették át. Az And- rássyak egykori kastélya adott otthont a gyermekeknek. A hatalmas park közepén ál­ló épületben rendezték be a la­kószobákat, az őstölgyek, a Holt-Tisza partja kínálta a he­lyet a játékhoz. Műhelyek is épültek, s az ide kerülők szak­mával a kezükben léphettek ki az életbe. Az elmúlt harminc esztendő alatt több mint ötezer fiatal élt, tanult az otthonban, hogy teljes értékű emberként viszonozza a gondoskodást. Lett belőlük jó szakmunkás, költő és minisztériumi tisztviselő, köz­gazdász és katonatiszt. Szétszó­ródtak az országban, Baranyá­tól Borsodig, Vastól Békésig. Harminc esztendő után talál­kozóra hívott az intézet. Egy volt növendék, aki ma tévés, a legnagyobb tömegtájékoztatási j eszközt használta fel a hírve­résre, mások levelek tucatjait küldték volt társaiknak, hogy hírül adják az eseményt: Tisza­dobon harmincéves találkozó lesz. Több mint ezren gyűltek ösz- sze. Jöttek vonattal, autóval, külföldiek és hazaiak. Család­jukat is magukkal hozták, cso­dálkozó és ámuló gyermekeiket. Cinkotára szakadt tsz-asztalos ölelte a szegedi közgazdászt, Bu­dapesten élő vezető veregette meghatottan a szabolcsi költő hátát. Nevelőket halmoztak el virággal, s gyermekes örömmel járták be a parkot, amely szebb volt, mint azelőtt. Jogos büszkeséggel számolt be ki-ki arról, mit ért el, s sűrűn kattogtak a fényképezőgépek, megörökítve a régi társat, aki javakorabeli férfivé öregedett. Kelemen Lajos, a Tiszadobon levő gyermekváros igazgatója, aki sok évtized óta apa helyett apja sok ezer gyermeknek, régi ismerősként, név szerint szólít­va köszöntötte az egykori nö­vendéket. Emlékek kelték életre. Hu­szonöt év előtti képeslapból pró­bálták egymást felismerni, vol­tak, akik az 195i-es első tanév végére emlékeztek, melyet a park öreg fái alatt kellett be­fejezni. Akadt, aki egy hajdan kellő időben csattant makaren- kói pofon jótékony hatását ecse­telte, s mások azt bizonygatták: hátrányos helyzetük jobbrafor- dulását a gyermekotthonnak kö­szönhetik. Közben újabb buszok futottak be, s itt senki nem szégyeüte a férfikönnyet. Azok, akik régen voltak itt növendékek, csodálkozva látták, hogy a régi épület mellett újak sora ad komfortos kényelmet, figyelték a beszámolót, amely­ből kitűnik: ma hat szakmára oktat a gyermekváros. És a mos­taniaknak önbizalmat adó volt látni, mivé lehet az ember * közösség segítségével, ha van becsülete és akarata. A harmincéves találkozó ba­ráti volt, alkalom sok élmény és tapasztalat cseréjére. Bizo­nyíték arra, hogy mindazok, akik az állam segítségével, az Otthon nevelői szeretetével él­tek, a kapott útravalót okosan használták, szerte az országban igaz emberré válva megbecsü­lést vívtak ki maguknak. (bürget) Gyönyörű Lengyelország III. Krakkó júniusban Májusban kezdődik a vidám ünnepségsorozat Krakkóban, jú­niusban éri el csúcspontját. A májusi Juvenália diákünnep, a valamikor Jagelló Egyetemből kialakult mai tizenegy felsőok­tatási tanintézet mintegy 60 000 hallgatójának vidám, maskarás majálisa. (Itt jegyezzük meg, hogy a sok tízezer egyetemistá­nak, főiskolásnak a Piastowska utca környékén kellemes egyete­mi negyedet építettek, klubok­kal, menzával, sportlétesítmé­nyekkel, előadótermekkel, kávé­házakkal és persze diákszállók­kal. Nyaranta a Piastowska ol­csó, kényelmes turistaszálló-ne­gyeddé alakul át, ahol a kispén­zű világjárók mindig számíthat­nak tiszta szobára, kedves, nem­zetközi társaságra.) Mondd meg nékem, Koszorú... Még a Juvenália eseményei­hez tartozik a legkedvesebb len­gyel lány megválasztásának ün­nepe. Hasonló ez a világszerte müveit szépség király nő-válasz­táshoz, azonban a külcsín nem elegendő ahhoz, hogy bárki is elnyerje a címet. A belbecs, te­hát a tanulmányi előmenetel, a közösség iránti magatartás, segí­tőkészség, kedves, igazi emberi tulajdonságok alapján szavazza meg a diákság az esztendő leg­kedvesebb leányzóját. Krakkó júniusban kínálja leg­több látnivalót vendégeinek, eb­ben a hónapban különösen sok látványos bemutátót, kulturális rendezvényt tartanak. A krakkói napok fesztiváljának kezdetét a Mária-templom tornyából (mű­soron kívül) harsanó kürtszó hirdeti. Napokig tartanak a hangversenyek, a középkor em­lékeit idéző céhműves-felvonu- lások; a céhek parádéját a Ka- kasos Társaság — a sok évszáza­dos múltú lövészegylet — nyit­ja meg. Városszerte kiállítások nyílnak. A Pijarska utca ősrégi falain művészeti főiskolások te­hetséget bizonyító képei sorakoz­nak. Másutt utcai zenekarok, kintornások, énekesek lépnek föl. Júniusban vonul végig Krak­kón a Lajkonik-menet. Amikor a tatárjárás idején az egyik krakkói tutajos hírt kapott a kö­zelgő ellenségről, összehívta társait és csapatával a tatárok ellen indult. Az ellenséget meg­hátrálásra késztette, s a derék tutajos a legyőzött tatár kán dí­szes ruháját magára öltvén visz- szatért a fenyegetett városba. A hétszáz-egynéhány évvel ezelőtti győzelem emlékét őrzi a vidám, tarka, szökdécselő-táneoló Laj­konik-menet, amely formájában leginkább a mi busójárásunkra hasonlít. Lajkonik fabuzogányá­nak érintése szerencsét hoz, ezért a bőségesen osztogatott ütések elől senki sem hajol félre. Népi hagyományt őrző szép látványosság a június 24-i, azent- ivánéji koszorűeregetés, A virá­gokból font koszorúkat, meg- gyújtott gyertyákkal a Visztu­lára engedik a lányok. Ha a ko­szorú .elsüllyed — halált jelent. Ha gyorsan tovasodródik —- az esküvőre még várni kell. Ha egy másikhor csatlakozik — jó ba­rátnőt találsz egész életedre. Ha a koszorút egy fiú kihalássza — rövidesen itt a menyegző. Hang- és fényjáték Hogy egy kicsit hazabeszéi- jünk: Krakkó igazi népünnepé­lyévé vált a Gazeta Poludniowa című napilap évente sorra ke­rülő fesztiválja, a magyar SZÚR és a sajtónap keveréke. Kiállítá­sokat, vásárokat, sportvetélke­dőket, a Wawel falainál pedig felejthetetlen hang- és fényjáté­kokat tartanak. Júniusban a Eő Piactéren kerül sor a népművé­szeti vásárra. A kiállítási bódék­ban ritkaszép lengyel hímzése­ket, fafaragásokat, csipkéket, papírkivágásokat, kerámiákat, fonott és szalmából készült nép- művészeti tárgyakat vásárolha­tunk. Krakkó nevével forrt össze a páros esztendőkben — tehát az idén is! — megrendezett Nem­zetközi Grafikai Biennélé, ame­lyen a világ minden részéből jött művészek, köztük sok magvar alkotásait tekintheti meg a szé­pet kedvelő közönség. A krak­kói nemzetközi rövidfilm-íeszti- vált ugyancsak a rangos nemzet­közi kultúresemények között jegyzik. * * * Mielőtt folytatnánk krakkói sétánkat, majd pedig vidéki utunkat, jó tudni, hogy szerte Lengyelországban szíves tájé­koztatással, gyakorlati tanácsok­kal várja az utazókat az Idegen­forgalmi Tájékoztató Központ, rövidítése lengyelül is »T. Ma­gyarul beszélő idegenvezetőt mindig kerítenek hazánkfiainak. A lengyelek nagyon komolyan veszik a „Polak Wegier dwa bratanki” — lengyel, magyar, két jó barát szállóigét, Kulcsár László (Következik: A Wawelt látni kell!)

Next

/
Thumbnails
Contents