Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-10 / 214. szám

Ésszerű megállapodás Gyom án Tagkönyvcsere Egymásra találtak Jugoszláviai körúton a termelőszövetkezeti szakemberek Szeptember 9-én jugoszláviai tanulmányútra indult harminc fiatal mezőgazdasági szakember a Körösök Vidéke Tsz-Szövet- séghez tartozó termelőszövetke­zetek képviseletében. A kilenc- napos kiránduláson mezőgazda- sági nagyüzemeket és kutató- intézeteket tekintenek meg, szakmai tanácskozások résztve­vői lesznek, a tapasztalatcsere­látogatásról szeptember 18-án érkeznek haza. Békéscsabán, a Szabadság té­rén száz lánynak ad otthont egy kastélyszerű épület. Régen volt már felújítva. Elhasználódtak berendezési tárgyai. Most, az építőipari kapacitáshiány köze­pette szervezték meg a felújí­tást. Sokan összefogtak a város­ban azért, hogy a tanév kezde­tére a vidéki középiskolásoknak második otthont adhassanak. Er­ről szeretnénk beszámolni, tá­jékoztatni olvasóinkat, milyen is ma egy társadalmi összefogás, ha közös ügyünkről van szó. A kollégisták június közepén, a tanévzárás után hagyták el az épületet. Akkor még csak szó volt a felújítás szükségességé­ről. Az oktatási intézmények fel­újításával, karbantartásával hó­napokon át foglalkozó lebonyo­lító iroda kapacitás után járt. Sorra tárgyalt a békéscsabai vállalatokkal, talán még néhány vidékit is megkerestek, ered­mény nélkül. Azután az amúgy is sok munkával bíbelődő Bé­késcsabai Ingatlankezelő Válla­lathoz fordultak, hogy milyen eredménnyel, erről beszéljenek a tények. Az épület felújítására a szer- : ződést július 21-én kötötték meg. Mi áll ebben a szerző- j désben? Az, hogy augusztus 3- től szeptember 3-ig 400 méter­nél nagyobb területet kell par­kettázni és az óriás termeket kifesteni. Egynémelyik ajtót és A Körösi Állami Gazdaság egyik majorja szigetként feküdt a gyomai Győzelem Tsz földjei­től övezetten egészen a két me- zőgazdasági üzem ez évben kö­tött megállapodásáig. Mivel eb­ben a majorban volt az állami gazdaság sertéstelepe, a takar­mány-, illetve a jószágszóllító jármüvek „idegen'’ területen, a községet megannyiszor átszelve voltak kénytelenek közlekedni, növelve ezzel a szállítási költ­ségeket. még egy sor apróbb munkát el­végezni. Az IKV-sok vállalták ezt a máskor három hónapig is elhúzódó munkát ilyen rövid ha­táridőre. Jó j'ómai módjára toldták meg kardjukat, a napi 8 órai időt így követte több száz társadalmi munkaóra. Mindez a teljes önkéntesség alapján. Hat szocialista brigád dolgozott és dolgozik itt még napjainkban is. Ezek közül öt önkormányzati joggal rendelkezik. A kevés épí­tőipari kapacitás jóvoltukból ki­egészült, nem is rosszul. Amit vállaltak, becsülettel teljesítet­ték. Érezte a hat brigád, hogy mennyire fontos ez a munka, hogy milyen nagy szüksége van a száz lánynak az otthonra. Szá­mukra másként nem kezdődhe­tett volna új tanév a középisko­lában. A brigádok ezért is han­golták össze munkájukat, segí­tették egymást a szabad szom­batokon, de feláldozták vasár­napjaikat is. Az épületben már harsog a gyermekzsivaj. Szeptember 5-én a kollégisták beköltöztek. Az anyukák, akik elkísérték lányai­kat. láthatták, hogy milyen szé­pen felújították az épületet, bár még külső munkák folynak. Ilyen siker koronázta ezt az igen szép vállalkozást. Szinte a lehetetlent változtatták meg az IKV brigádjai, akiknek ál­dozatos munkáiét száz lány kö­szöni .. Sz. f. A megállapodás értelmében ezen a nyáron a két gazdaság majorcserét hajtott végre: a Kö­rösi Állami Gazdaság a sertés- tartás épületeivel együtt átadta ezt a különálló majorját a gyo­mai Győzelem Tsz-nek, amely így megkezdheti most már a sertéságazat fejlesztését. Az ál­lami gazdaság pedig ötszáz ko­cáját kistermelőkhöz helyezte ki továbbtenyésztésre. A kisterme­lők a szaporulatból egyenlítik ki a kocák árát, a majorcsere tehát nem okoz fennakadást az állami gazdaság sertéstartásá­ban. A gyomai Győzelem Tsz-től kapott majorban az állami gaz­daság új hízó- és növendékmar- ha-istéllókat épít, ezzel további háromszázzal nő a szarvasmar­ha-férőhelyek száma 1977-ben. Jelenleg a gazdaság 1050 szarvasmarhát tart, ebből 620 a tehén. Az állatok takarmá­nyozását legeltetésre alapozták, ezért a jövő évig a korábbi fel­újításokat is ideszámítva, össze­sen 550 hektár ősgyepet újíta­nak fel. A majorcserét a gyomai közös gazdaság és az állami gazdaság földcserével kötötte egybe. Ezer­ezer hektár föld cseréjével a két gazdaság területe egységes­sé válik, illetve lehetőség nyí­lik az állami gazdaság rizster­mő területének növelésére. Az őszi munkákat a kicserélt földe­ken már az új tulajdonosok végzik el, a majorok végleges átadására pedig a jövő hét köze­pén kerül sor. Képzőművészeti világhét Szeptember 18—26. között, a képzőművészeti világhét alkal­mából Budapesten is több ren­dezvényre kerül sor. A Szépmű­vészeti Múzeumban szeptember 22-én nyitják meg Az ember és környezete című kiállítást. Az idei világhét alapgondolatának megfelelően, azokat a grafikai alkotásokat mutatják be, ame­lyeken hangsúlyozott a környe­zet ábrázolása. A grafikus mű­vészet nagy mestereinek, Dürer­nek, Rembrandtnak, Goyának, Toulouse Eautrec-nek a művei­ből 120-at láthatnak az érdek­lődők. Októberben Tiziano és köve­tői címmel nyílik kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. Nemzetközi Szemle '76 szeptember Elsőként közli a lap az euró­pai kommunista és munkáspár­tok konferenciájának dokumen­tumát. Nyugat-Európa-rovatában nyu­gati lapokból vett értékelések alapján, összeállításban elemzi a választások előtt álló NSZK politikai hangulatmérlegét, a vezető pártok helyzetét, az 1976-i gazdasági helyzet alaku­lását. Folytatja, illetve befejezi az előző számban nagyrészt kö­zölt portugál alkotmány teljes szóvegét. „Tavaszi győzelem” címmel időrendi sorrendben folytatja (a Nhan Dán alapján) Vietnam fel­szabadításának történetét. A Fo- litica ed Economia c. olasz fo­lyóiratból vett; Mi maradt a „keynesi forradalomból?” című cikké ismerteti Keynes követői­nek gazdaságszemléletét és e gazdaságpolitika hatékonyságát. E rovatban rövid összeállítást közöl Nagy-Britannia gazdaság­politikájáról. Közli Desmond Tutu johannesburgi anglikán fő- pásztornak Voí'sterhez. a hír­hedt dél-afrikai apartheid-poli­tikushoz írt levelét. n i MSZMP Békés megyei Tanács apparátusi bizott­sága elé készült beszámo­lót olvasgattam, melyben Ab­raham Béla, a partbizottság tit­kára tesz jelentést a testületnek a tagkönyvcserevel kapcsolatos tapasztalatairól. Igaz, hivatali pártbizottságról és annak alap­szervezeteiről van szó — ám tö­megkapcsolata, párttagjainak összeforrottsága kihat a megye egész állami apparátusára. Pár­tunk XI. kongresszusa után a kormányzati, a minisztériumi vezetés munkája "felgyorsult, s szükséges, hogy ezt a lendületet a tanácsok is átvegyék, az ügy­vitelt. gyorsítsák és egyszerűsít­sék. Cél: a társadalmi, gazdasá­gi, kulturális életünk minden területén erősödjön a párt veze­tő szerepe, tömegkapcsolata, ösz- szeforrottsága. Ebben sokat te­hetnek az állami felügyeletet gyakorló apparátusban dolgozó kommunisták. Több taggyűlésükön vettem részt, úgyszólván évente vala­melyik alapszervezetük tanács­kozásán voltam és refrénként csaknem mindig visszatért az a megállapítás: kevés a felszólaló — no meg a „betartástól” való félelem. Éppen ezért megnyug­tatóak a beszámolónak az alábbi sorai: „A beszélgetés folyamán olyan párttagok mondtak na­gyobb és kisebb jelentőségű dol­gokról megalapozott véleményt, akiknek hangját évekig nem le­hetett hallani a taggyűléseken.’’ Persze most is voltak olyan párttagok, akik igyekezték ma­gukat „kibeszélni”, a hibákat másra hárítani. Általában ők voltak a korábbi taggyűléseken is az\ állandó és a mindenhez hozzászólók. Ez azonban nem von le semmit az eszmecsere ér­tékéből. A beszélgetések politi­kai, szervezeti, gyakorlati ta­pasztalatai minden korábbi el­képzelést felülmúltak. Vala­mennyi kommunista kifejezte a párthoz való ragaszkodását, el­kötelezettségét. Hitet tett az esz­me, a jó politika megvalósítása mellett. Nagy hatással volt a megyei tanácsnál dolgozó pártonkívüli- ekre is a kommunisták beszél­getése. Rendkívüli figyelemmel kísérték a beszélgetést. Voltak, akik ajánlották a párttagoknak, mit mondjanak el szűkebb kör­nyezetük életéről, munkájáról és mit kérjenek a vezetéstől. Így fogalmaztak: „Rólunk is szó van, hiszen a XI. kongresszus hatá­rozatait együtt valósíthatjuk meg.” Vagyis a pártonkívüliek is jobban látják ebben önmaguk lehetőségeit, feladatait. Ez jelen­tős és kedvező tendencia. Ebben látják politikai elkötelezettségü­ket, a szocialista értelemben, gazdagodó életüket és életmód­jukat bátrabban állítják szembe a szocializmustól idegen néze­tekkel és magatartással. Kimondhatatlanul is a párton­kívüliek igénye: a kommunisták a párt politikáját torzulásmen­tesen közvetítsék, alkotóan al­kalmazzák, hogy a végrehajtás­ban, a közgondolkodás formálá­sában, a munkahelyen több fel­adatot kapjanak. Mint közéleti emberek érzékelni, látni akar­ják, mit, hogyan tegyenek. És ha már tesznek, akkor tudni akarják munkájuknak mi a po­litikai értéke, hol, és hogyan szolgálja a közösséget. Ügy fo­galmaztak a párttagok és pár­tonkívüliek egyaránt: „Jó ez a politika, csak következetesen kell végrehajtani.” A beszámoló így rögzíti ezt: „Szenvedélyésen, és nem minden alap nélkül bí­rálták a. végrehajtásban észlel­hető mulasztásokat. A párt tag­jai a helyes politikának követ­kezetesebb végrehajtását, a párt- ellenőrzés erősítését és a mu­lasztók felelősségre vonását Igényelték.” Nemj elég a következet»? vég­rehajtás. Ez a vissza-visszaterő megjegyzés nem kívánatos kí­sérőként szegődött a vezetés mellé. Ez arra enged következ­tetni, hogy a terveink megvaló­sításához jobbak a lehetőségek, mint amennyit valóra tudunk váltani. Ez a vélemény figyel­met érdemel. Más dolog az, ami­kor azok is ismétlik e szólamot, akiknek kötelességük a határo­zatok végrehajtása. Miért nem önmaguktól követelik ezt •meg? A határozatok végrehajtása nem attól javul, hogy unos-untaian beszélnek róla. hanem a megfe­lelő intézkedésektől. Aligha on- gedhető meg, hogy egyesek sa­játos módon értelmezzél* a párt­határozatokat es azt valósítsák meg belőle, mely számukra a legkedvezőbbnek látszik. A tag- könyvcserétől azt várják, hogy e tekintetben is javulni fog a cselekvési egység. A beszélgetések ismétlédő té­mája volt a munka további ho­gyanja. Javaslatok hangzottak el. melyek hasznosításra várnak. Ilyenek többek között: az évi rendszeres szabad pártnapokon túl gyakrabban és időben tájé­koztassák őket a kül- és belpoli­tikai helyzetről, Vonják be a társadalmi munkába azokat is, akik eddig elhúzódtak ettől. A terheket egyenletesebben osszák meg. Jobban tartsák be a hiva­tali fegyelmet, a házirendet. Hasznosítsák az alapszervezet­ben levő magasabb politikai kép­zettséggel rendelkezők tudását. A több és a lelkiismeretesebb munka mutatkozzék meg erköl­csi és anyagi megbecsülésben. A főhatóságok tartsák tiszteletben az alapszervezetek funkcióiegy- zékében foglaltakat. A feladatok megvalósításához sok az opera­tív bizottság és félő. hogy éppen ezért jelentőségük elveszik. Sok az adat és a párhuzamos adat­kérés a főhatóságok részéről. Er azért is veszélyes, mert a köz­ségi tanácsokra nagyon sok ter­het ró. Tehát a pártmunkában jó ide­ig hasznosíthatók azok a tapasz­talatok, tanulságok, melyek a tagkönyvcserevel összefüggő te­vékenységeket szerepeltetnek. Ha a beszélgetéseknek semmi más hasznuk nem lenne, mint­hogy a pártvezetőségek jobban megismerték a párttagok egyéni és munkahelyi gondjait, ez ön­magában is óriási jelentőségű: a ma és holnap feladatainak meg­oldásában. Nem most fedeztük fel, hogy a vezetőség és a párttagság esz­mecseréin milyen világosan ki­rajzolódhat a jövőbe mutató „hogyan”? Mégsem volt ez ál­landó eleme a nártmunkának. A mostani tanulságok ezt is figyel­münkbe ajánlják. A tanulságok soraiba tartozik az is, hogy a pártmegbízatáso­kat nem lehet csak funkcióval mérni, hiszen önmagában a párttagság önként vállalása már kötelezettségek és megbízatások vállalását is jelenti. Mert fa­batkát sem ér az olyan toártmeg- bízatás, amit munkaidőbén csi­nálnak és igyekeznek, nyüzsög­nek, lótnák, futnak, látszólag nagy munkában vannak. Legér­tékesebb az, ha a „látszat” hi­ányzik. de a pártmunkáért a környezetünk tisztel. a legnagyobb tanulság még­is az, ami kicsendült a megyei tanács kommunis­táinak a beszélgetéséből: az egy­másra találás. Felismerték, ér­zik, hogy a pártot emberek al­kotják. És az emberekkel való foglalkozást, saját soraik rende­zését ezután sem hanyagolhat­ják el. Rouskár János 5 miLumssr. 1976. SZEPTEMBER 10 taa«aaaaaaaaaaaaaaaB««aaa««aaaa«a*««»k**a«««M*«f«*»«aa^«ii»*aaaaa«a«aaaaaa Levél Uszty-Ilimszkböl j Éppen egy hónappal ezelőtt, augusztus 9-én kelt útra az a 16 • Békés megyei fiatal, aki csak három év elmúltával tér majd visz- \ sza korábbi munkahelyére dolgozni. Addig a KGST-beruházással £ épülő ysztyrilimszki cellulózkombinálnál, a Bajkál-tó partján hasz- £ nosítják szakmájukat. Most egy hónap elteltével megérkezett • az első levél a Békés megyei KISZ-bizottságra. Ebből o levélből : idézünk: £ „Augusztus 27.: két és fél hét telt el, de Lukács Pali már egy £ fél határidőnaplót teleirt. Rajta kívül a gyulai Pongrácz Pisti is £ vezet naplót. Fárasztó, de izgalmas út volt az, míg ide értünk, eb- ! be a teljesen szokatlan városba, amelynek az egyik fele toronyhá- : sokból, a másik fele meg faházakból áll. Az emberek igen kedve- £ sen fogadtak bennünket. Egy 9 emeletes épületben van szállásunk, { kényelmes, kétszobás, ötágyas lakásokban. ■ Dolgozni 16-án, hétfőn kezdtünk és egykét kivételtől eltekint- jj ve, mi Békés megyeiek, valamennyien együtt vagyunk a betonoz'' ; csoportban. Az első hét munkaruha- és szerszámosztással telt el, £ már csak azért is. mert nekem a város egyetlen szabóságán kellett { külön munkaruhát csináltatni, csizmát meg egyáltalán nem talál- ! 1ak megfelelő méretűt. Ahogy mondják, az egész irkulszki járás- : bon nincs egyetlen egy 47-es lábú ember, de megnyugtattak, hogy £ mire beáll a tél, szereznek nekem is lábbelit. A betonozó csapatot Vincze Pista vezeti és a Békés megyeiek £ közül csak öten nem tartoznak ide. Nekem egy másik csoport • vezetését kellett volna vállalnom, de inkább a többiekkel marad- j tam... A srácok rendesen élnek, becsületesen dolgoznak, talán nem. : hangzik dicsekvésnek, de egyike vagyunk azon kevés csapatoknak, £ amelyekben még semmilyen fegyelmezetlenség nem fordult elő. i Alakítottunk egy szocialista brigádot, a neve Vagi István (ez : egy neves ácsmester volt) Szocialista Brigád. Javaslatunkra elfő- £ gadták a szocialista verseny mozgalom beindítását Igyekszünk eb- S ben is becsülettel helytállni. Jelenleg egy hatalmas csarnok betonozását végzi csoportunk. : Az eltelt két hét alatt csak zsaluztunk. Tulajdonképpen egy : komplex brigáddá kell kialakulnunk, amely a zsaluzástól a va- £ saláson át a betonozásig mindent megcsinál. Ügy, hogy van bőven • lehetőségünk az újításra is. S Végezetül: várjuk a hazai hiteket, újságokat. Szívélyesen iid- £ vözöljük barátainkat, szeretteinket, valamennyi isme ős és isme- £ retten Békés megyeit! Kiss Ferenc betonozó • Orosházáról 1 Vszty-Vimszk, Irkutszknja £ obi. ul. Nagornaja 20.” Száz lány köszöni...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents