Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-09 / 213. szám

Koros menti kulturális hetek

Augusztus 20-án nyílt meg Békésen a Körös menti kulturális hetek eseménysorozata. Az elsőt hét évvel ezelőtt, 1969-ben rendezték augusztus 20-ától kezdődően a város felszabadulásának ünnepéig, október 6-ig Kis László, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője el- j mondotta, hogy az idén a majdani békési galéria anyagából mutattak be kiállítást a művelődési központban, és ez alkalommal nyitották meg a kulturális heteket. Szintén augusztus 20-án mutatkozott be a művelődési ház három díszítőművészeti szakköre, három különböző kiállításon, sokan látták a Juhos- házaspár és Remeczki Ferenc fotókiállítását ís. Másnap, augusztus 21-én munkás-paraszt találkozókat rendeztek a kosárüzem és az Egyetértés, valamint a MEZŐGÉP Vállalat és a Viharsarok Termelőszövetkezet dolgozóinak részvételével.

— Kedden, szeptember 7-én kezdődött a művelődési központban a Gyomai HISZ békési telepének árusítással egybekötött termékbemutatója. szeptember 19-én Gaburek Károly festőművész Békésen festett alkotásai kerülnek a múzeumba. Ezt a kiállítást Bereczki Lóránd, az MSZMP KB munkatársa, művészettörténész vezeti be. Szeptember 25-én a Balassi táncegyüttes lép fel a kamuti kultúrházban, október 1-én a békési református templomban hangversenyez a Békéscsabai szimfonikus zenekar budapesti vendégművészek félléptével. Október 4-én az amatőr színjátszók estje lesz a művelődési központban, ezen a békéscsabai, gyulai, békési, end- rődi, telekgerendási művészeti I csoportok óesznek részt. Októ- j bér 6-án — a múzeumi hónap I

alkalmából — városunk múzeumában nyitjuk meg a „Békés ’76’’ képzőművészeti tárlatot a békési festők legújabb műveiből. A kiállítást ezután a város környéki községekben, valamint Orosházán, Mezőberényben és Kecskeméten is bemutatjuk. Tervezzük, de erről döntés még nem született, hogy a „Ki mit tud?” békési városi döntőjét a kulturális hetek időszakában rendezzük meg. Végül, de nem utolsósorban: szeptember 26-án este 7 órakor nagyszabású fólk- lórest színhelye lesz a város művelődési központjának nagyterme, ez alkalommal a békéscsabai Balassi és a gyulai Körös táncegyüttesek adnak közös gálaműsort.

Tájékoztatóját befejezésül a következőkkel zárta:

— Meggyőződésünk, hogy a Körös .menti kulturális hetek hagyománnyá váló gazdag prog_ ramja évről évre embert forrná- ló ünneppé avatja a hétköznapokat. s a művelődésügy hivatásos és társadalmi munkásainak serege munkálódik azon, hogy a szűkebb haza, a szülőföld szeretete jegyében bemutassuk a Körösök-vidéke embereinek kulturális értékeit, szépre törekvését és kiteljesedő életét. Sok még a tennivalónk, ezért szeretnénk növelni a városban, és a város környéki községekben is azoknak a számát, akik öntevékenyen és önzetlen közösségi munkával készek arra, hogy segítsék kulturális életünk kibontakoztatását. Ebben mind nagyobb -szerepet kap nemcsak Békés és város környéke, hanem a három város, Békéscsaba, Gyula és Békés együttműködése is; a legnagyobb örömünkre.

S. E.

Több a gyermek — több lesz az óvoda Békésen

Békés várossá nyilvánítása óta egyre több az olyan munkalehetőség, ahol nőket alkalmaznak. Az édesanyák üzemi munkába állása alkalmával fokozatosan emelkedik az óvodai felvételek iránti igény, A városi tanács kezdeményezéseként 1974 óta társadalmi összefogással felépült a Kossuth utcai óvoda újabb két foglalkoztató terme,

Pályaválasztási

kiállítás

Békéscsabán

Az ifjúsági és úttörőházban nyitják meg a szakmunkásképző intézetek és a szakközépiskolák közreműködésével azt a pályaválasztási kiállítást, mely a fiatalok pályaválasztási ismereteit bővítve, megfelelő tájékozódást ad a különböző szakmákról, továbbtanulási lehetőségekről. A kiállítást szeptember- 2l-én délután 3 órakor dr. Virág László, a békéscsabai Városi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitja meg.

A tervek szerint a kiállítás a megnyitót követő három napig tekinthető meg.

és bővítették az Epreskerti, valamint a Hunyadi téri óvodát is. Az elmúlt két év óta viszont egyre nagyobb a születési arány, és várható, hogy a jövőben még nagyobb lesz az óvodai igény Már az 1976—77-es évben is gond az óvodáskorú gyermekek elhelyezése, hiszen férőhely hiányában 75 kisgyermek nem nyert felvételt. Az óvodák kihasználása 120 százalékos.

A tanács nagy gondot fordított az intézmények korszerűsítésére, így azok megfelelnek a követelményeknek. Csupán néhány helyen szükséges kiegészíteni a szemléltetőeszközöket és játékokat. Az óvodák fenntartására biztosított összeg azonban kevés, s Ipgy a jelenlegi szintet tarthassák, ahhoz feltétlen szükséges a társadalmi összefogás, a patronálómbzgalom további szélesítése. E téren elsősorban a szocialista brigádoktól várnak segítséget.

Az V. ötéves tervben úi óvoda építése is szerepel. Részben központi támogatással, és társadalmi összefogással koordinálva kívánják ezt teljesíteni. A terv megvalósítása azt jelenti, hogy a jövőben további 100 gyermek elhelyezését tudják maid biztosítani korszerű körülmények között.

Agárdi Állami Gazdaság pályázatot hirdet

üzemi állatorvosi munkakörök bstöltésére

szarvasmarha- és sertéstelepre.

Pályázati feltétel: minimum egy év nagyüzemi gyakorlat.

Jelentkezni lehet írásban vagy személyesen a gazdaság személyzeti vezetőjénél vagy főállatorvosánéL

Cím: Agárdi AVamj Gazdaság, 2484 Agárd

A békéscsabai Balassi táncegyüttes Nyugat-Berlinbe készül

Az elnyúlt 29 esztendőből az

1974-es év volt a békéscsabai Balassi táncegyüttes rekordeve, 59 alkalommal léptek a közönség elé. Most, 1976-ban már 60 fellépésük volt, s év vegéig bizonyosan Százszor is bemutatják műsoraikat. Legújabb sikereiket Bulgáriában aratták a burgaszi j nemzetközi folklórfesztiválon. Tizenhét nemzet 20 együttese ‘ táncolt ezen a bemutatón, a mieink mellett az összes európai szocialista országokból, valamint Görög- és Törökországból, Japánból, Jemenből, Kubából érkező csoportok mutatkoztak be a Fekete-tenger partján augusztus 24-től 29-ig. Burgasz. Napospart, Szozopol. Primorsz- kó volt a műsorok színhelye, amelyeket a bolgár színes téve is gyakran közvetített. Az együtteseket gazdag program, gyakori fellépés várta, ezért ke. vés lehetőségük volt egymás megismerésére. A vendégszerető bolgárok a burgaszi kikötőbe is elvitték a csabai csoportot Iá. togatásra.

Nem versenyszerű volt a fesztivál jellege, Burgasz város tanácsa a három legjobb csoportnak mégis aranyérmet ajándeÚjra várja vendégeit a gerlai klubkönyvtár

A nyári hónapokban nern gondolhattak a szórakozásra a gerlaiak sem, minden idejüket a mezőgazdasági feladatok elvégzésére használták. Az ősz bekö- szöntével, szeptember 13-án, hétfőn este 6 órakor ismét megindul az élet a gerlai klubkönyvtárban, békési vendégek érkeznek a nyugdíjasok klubjába. A békési művelődési központ cite- razenekara muzsikál ezen az estén minden érdeklődőnek. A fiatalok szintén sűrűn látogatták tavaly is a klubkönyvtárat. Az 1976—77-es évben ismét számítanak a fiatalokra, mindnyájuk érdeke és feladata a klubélet gazdagítása.

kozott. A kubaiak és jugoszlá- vok mellett a békéscsabaiakat jutalmazták a megtisztelő díjjal. Nem sokáig pihennek a tán. cosok, mert hamarosan indulnak Nyugat-Berlinbe, ahol két hétig mutatják be a magyar népi hagyományokat és zenei motívumokat őrző táncaikat a közönségnek.-*- Ennek a tábornak az ered- > ményessége nem a zárásakor derül ki, hanem akkor mondhatjuk majd sikeresnek, ha a ! diákújságok és rádiók színvonala az új tanévben tovább emelkedik — mondotta Frank Iván, a diákújságírók és rádiószerkesztők V. országos táborának a vezetője. A sajtó fiatal művelőinek találkozóját augusztus 11-től 19-ig a szolnok— tiszaligeti KISZ-vezetőképzó táborban tartották meg. Az ország minden részéről — köztük Békés megyéből is — összese- reglett középiskolás diákok előadást hallottak az újságírói műfajokról, a szerkesztőségek belső életéről és az újságkészítés számos fortélyáról. A tanultakat a gyakorlatban is kipróbálták, üzemekbe, építőtáborba mentek el riportokat készíteni és a táborzáróra egy önálló újságot is összeállítottak ezekből.

Mindenkit, aki a diáklapokkal és rádiószerkesztéssel foglalkozik, nem hívhattak meg Szolnokra, így érthető, hogy az egyéni tanulás mellett a képzés résztvevői sok tanácsot, útbaigazítót kaptak a helyi továbbképzések tervezésére is. Valamennyien megbízást kaptak, hogy amelyik megyében még nincs, ott segítsék a megyei stúdiók megalakítását, i amelyekben rendszeres tapasz-; talatcserékre és tanulásra is sor [ kerülne.

A szolnoki tábor résztvevői I

Évnyitó az óvónőképzőben

Ma délelőtt 10 órakor tanévnyitó ünnepély kezdődik Szarvason az óvónőképző intézetben. Bencsik Endre, az intézet igazgatója köszönti a tanulókat, majd énekkari műveket, hegedűszólót, ünnepi verset hallgatnak a részvevők. Az ünnep egyik jelentős esenténve lesz az aranydiplomások üdvözlése.

megvitatták a diáksajtó időszerű problémáit. Különösen az iskola-újságoknál sok a gond, ezek közül Í6 a legfontosabb a lapok engedélyezése.

A legértékesebb előadást Kalmár György, az Üj Tükör című folyóirat főszerkesztő-helyettese tartotta a lapok belső szerkezetének kialakításáról, a rovatok elrendezéséről. Beszélt ar-' iól. hogy az újságoknak és rádióknak milyen nagy szerepük van az iskolák életében, demokratizmus megteremtésében. Kifejtette, hogy az iskolai sajtónak nemcsak a belső élet visz- szaadása — hírekkel,’ tudósításokkal — a feladata, hanem foglalkoznia kell azzal, amit a diákok egymás közt — a „folyosói beszélgetéseken” — vitatnak meg. Ez a törekvés nem áll ellentétben az iskola állami vezetésével, hiszen mindnyájan a gondok, hibák leküzdését akarják: Ehhez nyújt segítséget a diáksajtó, mintegy reflektorként rávilágítva: „hol szorít a cipő?”

Elkezdődött az 1976—77-es tanév, az ifjú újságírók és rádiósok már a saját iskolájukban használják fel a táborban szerzett tapasztalatokat. Békés megye is azokhoz a megyékhez tartozik, ahol még nincs stúdió a továbbképzésre, a szakmai színvonal fejlesztésére. A szolnoki táborban kapott útra- való talán segíti a diákokat ennek létrehozásában.

Párzsa János

Feladatok egy egész évre

Gyönyörű Lengyelország II. '

Héjnál hajnalban

„Cracovia totius Poloniag urbs celeberrima”. A középkori mondás magyarul így szól: Krakkó valamennyi lengyel város közül a legnagyszerűbb. Szinte a 'csodával határos módon vészelte át évszázadok viharait — tűzvészeket, háborúkat, ostromokat -r-, hogy napjainkban évszázadok megannyi építészeti-művészeti emlékével ékeskedvén bizonyítsa az alkotó, a szépét és értékeset megbecsülő ember diadalát.

Krakkó a lengyel műemlékvédelem legféltettebb értékei közé tartozik. Az egykori lengyel főváros 760 építészeti műemléke közül 562 szerepel a hivatalos műemléklistán! Műkincsekben is páratlanul gazdag: az állami és magángyűjteményekben,

templomokban, kolostorokban — becslés szerint — legalább félmillió műkincs található.

Krakus, a sárkányöld

A lengyelek két neves krónikása (korántsem voltak annyira szemérmesek, mint a mi Ano- nymusunk), Dlugosz és Kadlu- bek szerint Krakkó régmúltba nyúló alapítása a mondabeli Krakus királynak köszönhető, aki megölte a Wav, el-domb barlangjában tanyázó sárkányt: az enyhe magaslaton palotát építtetett, Nos, akárki alapította is az idén 976 esztendős várost, Lengyelország harmadik legnépesebb — 670 OoO lakosú — települését, a lényeg:, Krakkó neve, léte Igen régen összeforrt az európai kultúra, tudomány és művészetek nemes hagyományaival csakúgy, mint a lengyel—

magyar kapcsolatok nagyszerű történetével. Krakkó a tudósok, a tudományok városa: Közép- Európa második legnagyobb egyetemét, a Krakkói Akadémiát 1364-ben alapította Nagy Kázmér. A később Jagelló Egyetem néven európai hírűvé vált intézményben már a XV században minden második hallgató külföldi, minden hatodik pedig magyar volt! Az Alma Mater leghíresebb növendéke Mi- kolaj Kopernikusz, legérdekesebb tanulója pedig doktor Fa- ustus volt.

Magyar utazónak illik tudni,

A Mária-tcmplom, előtérben a Posztócsarnok

(P. A. INTEKPRESS — KS íclv.)

%