Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-09 / 213. szám

/ Uj otthon egy sokgyermekes családnak Szocialista brigádok társadalmi munkája A mezökovácsházi járás tér- házán, a többit a járás területén Sikeres gyártmánykorszerűsílés — Új postai készülékek — Televíziós antenna* csatlakozók Már exportra is termel a Híradótechnikai Vállalat békéscsabai gyáregysége Államháztartásunk egyensúly­melőszövetkezeteinek önálló kö­zös építési vállalkozásán 11 szo­cialista brigád működik. Tervü­ket az első fél évben tíz százalék, kai túlteljesítették. A nagyka­marást óvodát és iskolát, vala­mint a mezőkovácsházi polgár- védelmi főépületet határidő előtt átadták. A szocialista brigádok emellett jelentős társadalmi munkát is végeznek. Segítik az iskolákat, óvodákat, bölcsődéket. Az első lél évben 800 forint értékben vásároltak játékokat, s két bri­gád közel 1500 forint értékkel hozzájárult a bölcsőde építésé­hez. Eddig Összes társadalmi munkájuk 40 ezer forint, ebből 80 ezer 120 forintot Mezökovács­teljesítették. , Munkatársaikon is segítenek. Magyarbánhegyesen él Gesztes András sokgyermekes édesapa, akinek segítenek a családi ház építésében. A TÖVÁLL pedig 40 ezer forint kölcsönt adott. Ennek eredménye lesz, hogy a család még az idén beköltözhet új ott­honába. Kovács József párttitkár Miről ír a Szövetkezeti Élet? Nemrég jelent meg a Szövet­kezeti Élei, a Békés megyei szö­vetkezetek lapjának harmadik száma. A lap első oldalán Si­keres őszi vállalkozást címmel a most következő nagy munká­ra hívja fel a figyelmet, ugyan, itt köszönti az ifjúsági parla­menteket Képes összeállításban a szegedi centenáriumi vásáron részt ''evő szövetkezetek néhány termékét mutatja be. Ezenkí­vül Saífkad, Bélmegyer, Sarkad- keresztűr és természetesen a meg.yeszékhely néhány szövet­kezetéről közöl tudósításokat, elemző cikkeket, riportokat. ban tartásához kiemelkedő sze­repet tölt be az exporttermelés és külön jelentősége van a tőkés | államokba történő áruszállító- i soknak. Az ipar égjük dinami­kusan fejlődő ágazata, a híradás- technikai cikkeket gyártó válla­latok már hagyományosan elő­kelő helyet birtokolnak ebben. A Híradótechnikai Vállalat I-es számú gyáregysége 400 dolgozót foglalkoztat Békéscsabán és jó munkájukat méri, hogy egj're nagyobb arányban vesznek részt az ipar egyedi alkatrészeinek tő Kés exportra történő termelé­sében. Fő profiljuk az erősára­mú berendezésekhez (elsősorban a telefonközpontokhoz) a külön­böző tápegységek gyártása. Eb­ben az évi tervük 50 milliós ér­tékű, amit időarányosan fenna­kadás nélkül teljesítenek. A világ- és a hazai piac nö­vekvő igényei a híradástechni­kában is gyártmánykorszerűsí­tést követelnek. A vállalat en­nek megfelelően szüntette be a kis teljesítményű postai beren­dezések gyártását es ez évben már Békéscsabán is csak korsze­rűsített, tilisztoros készülékeket állítanak elő. Ez — ahogyan az I-es számú gyáregységben mond­ják — „a küszöb átlépését jelen­ti az egyenesáramú vonalon De „a küszöb átlépését” jelentette az is, hogy a vállalat központja az idén augusztusban először bízta meg a békéscsabai egysé­get a tőkés piac közelebbi meg­ismerésével. Marion József mű­szaki vezető, fővárosi kollégájá­val együtt, látogatta meg a nyu­gatnémet Esslingen városban le­vő Hirschmann céget. A megbe­szélés után most mérik fel, hogy milyen feltételek mellett bizto­sítható a következő években az export növelése Nyugat-Német- országnak. Ez év második ne­gyedévtől ugyanis a Hirschmann céggel kooperálva már megkez­dődött Békéscsabán az export- termelés. Mintegy 7—S milliós értékben a televíziókészülékek antennarendszereihez (központi, és hagyományos) csatlakozó szű­rőváltókat rendeltek a csabaiak­tól, két típusban. A szállítások­kal és a szűrőváltók minőségé­vel elégedettek a nyugatnéme­tek. ezért kívánják növelni a rendelést. Az ez évi 90—90 ezer darab helyett jövőre 120—120 ezer darab szűrőváltót igényel­nek. Emellett különféle híradás- technikai közszükségleti cikkek (pl. magnó- és rádiócsatlakozók) gyártására is igényt tartanak, s ezzel egj'ütt jövőre a mostaninak a duplájára növelik a rendelést. Marton József elmondta, hogy nagyon hasznos volt a Hirsch- mann cégnél töltött ötnapos ta­pasztalatcsere. A békéscsabai műszaki vezetőt a 2400 dolgozót foglalkoztató es.slingeni híradás­technikai gyá'ban a rendkívül szoros technológiai és munkafe­gyelem. a szervezés magas foka (ezt számítógép segíti) ragadta meg leginkább. A tapasztalatok­ból, a lehetőségekhez mérten, bőven lesz mit alkalmazni itt­hon. Annál is inkább, mert a gyáregység mintegy 15 százalé­kos termelésnövelést tervez az V. ötéves tervben 30 millió fo­rintos beruházással. Ebből 18 millió az exporttermelés fejlesz­tésére, a géoesítettség színvona­lának növelésére kerül, hogy a következő években is lépést tud­janak tartani a világpiac növek­vő igényeivel. v, d. Eredmények, tervek az IKV-nál: Öt év saiutt 119 millió forint a házak felújítására Uj, szintetikus alapanyagú géz A Nyergesújfalui Magyar Vis- cosagyár száltechnikai kísérleti üzemében —f külső szakértőkkel együttműködve — másfél éves kutatómunkával olyan gázalap­anyagot állítottak elő, amely egyaránt megfelel a sebkötöző anyagokkal szemben támasztott szigorú gyógyszerkönyvi előírá­soknak és a továbbfeldolgozás- hoz szükséges tulajdonságoknak. A 12 elemi szálból álló polipro- [ pilén selyemszálat a tavaszi j' BNV-n vásárdíjjal tüntették ki. Az újfajta sebkötöző anyag iól vezeti a folyadékszerű anyago­kat, de nedvességfelvevő képes­sége minimális; így kevésbé ra­gad be a sebbe, mint a pamut­géz. Ugyanakkor a szintetikus szálakat nem támadják meg a mikroorganizmusok, így nem ké­pez táptalajt a baktériumoknak. Az új gézből az idén tíz tonnát gyártanak Nyergesújfalun, s azt a Gardénia Csipkefüggönygyák dolgozza fel, ■»«■«■■p mm an* «■ hogy Krakkó különösen sokat köszönhet Magyar (nálunk Nagy) Lajos királynak, az első lengyel—magyar unió megte­remtőjének és a lengyel trónra került lányának, Hedvignek, akit a lengyelek Jadwiga király­nőként írtak történelmükbe. Hedvig hozományából épült a krakkói egyetem épülete, a Col­legium Maius. Házmán épílomühelv Az egyetemalapító Nagy Káz- mér (nevét őrzi a Lublin közeli Kazimierz Dolny, amelynek ha­táriban várrom áll: Arany Já­nos a Zách Klára című balladá­jában szereplő Kázmér herceg építtette kedvese, a gyönyörűsé­ges zsidólány, Eszterka részé­re) építőműhelyének remeke a krakkói Fő Piactéren (Rynek Glór^ny) álló Posztócsarnok (Su- kienníce), a 100 méter hosszú, eredetileg gótikus épület. Az 1555-ben tűz martalékává lett Posztócsarnokot Frankstyjn mester reneszánsz stílusban új­jáépítette. A napóleoni időkben — 1810-ben fényes bállal a Posztócsarnokban ünnepelték a krakkóiak a császár születésnap­ját. Ma ugyanott emléktárgya­kat árusítanak. A Posztócsarnoknak a Mária- templom felöli bejáratánál rozs­dás kés függ láncon. A szájha­gyomány szerint a templomtor­nyokat építő két testvér egyike ezzel a késsel oltotta ki fivéré­nek életét — becsvágyból —, hogy müvét ne tudja befejezni­A Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat a IV. ötéves tervben 88,6 millió forintot költött a megyeszékhely állami lakásai­nak felújítására, karbantartásá­ra. A rendelkezésre álló eszkö­zök hatékony felhasználása, az építőipari kapacitás állandó nö­velése lehetővé tette, hogy a la­kóház-felújítási alapot teljes egészében felhasználják. Míg 1971-ben mindössze 63 lakás ge­nerál-felújítását oldották meg a városban, addig ez a szám ta­valy elérte a 153-at. A vállalat termelési értéke az elmúlt terv­ciklus első esztendejében 14.2 millió forint volt. 1975-ben már meghaladta a 34 milliót. Felmérések Az IKV ez idő szerint 3432 bérleményt kezel. Ebből 3012 a, lakás, 420 az iroda, a raktár és az üzlethelyiség. A vállalat ke­zelésében levő bérlemények bruttó értéke 1976. év végén 900 millió forint lesz. — Az elmúlt öt évben jelen­tősen fokoztuk a felújítások üte­mét — mondja Kollár György főkönyvelő. Tavaly saját erő­Ha már a Márla-templomot, a lengyel, vagy krakkói gótika e csodálatosan szép alkotását em­lítettük. érdemes megjegyezni, hogy talán nem is alaptalan a kés legendája. A Mariaeki-temp- lomnak ugyanis merőben elté­rőek a tornyai: a bal csillogó, gótikus, fiatornyocskás, liyo’c- van méter magas — a király fe­jeztette be 1606-ban. A testvér­gyilkos (aki lelkiismereííurdalá- sa miatt saját tornyából a mély­be vetette magái) tornya viszont jóval alacsonyabb, esetlenül ku­polás-sisakos. Déli 12 órakor egész Lengyel- országban hallani a Mária-temo- lom tornyából harsanó kürtszót, a „hejnal”-t, amelyet (akárcsak nálunk a déli harangszót) a rá­dió közvetít. Hagyomány, .s rö­vid krónikáját eképpen mondta el oz ORBIS idegenvezetője: az 1241. évi tatárbetöréskor a kán harcosai pirkadatkor leoték meg a várost, eljutottak a templom- toronyig. Az őr észrevette, riasz­tani akarta kürtjével a várost, de csak rövid dallamra futotta, mivel egy nyílvessző a torkába fúródott. Az esemény emlékére Krakkóban óránként fölhangzik ez a . rövid kürtszólam (ma har­sonán) : négy világtáj irányába fújja a toronyőr, de csak nagyon röviden, befejezetlenül. Emlékeztet arra a 725 évvel ezelőtti hajnalra — a hejnal-lal, amely magyarul hajnalt jelent. Kulcsár László (Következik: Krakkó júniusban) bői 13,2 millió forint jutott az épületek karbartt.artasára. Ala­pos felméréseket készítettünk a lakásállomány megóvásának helyzetéről, a legsürgősebb ten­nivalókról. Ezek közé tartozott a vállalat szervezetének korsze­rűsítése. Felépítettük a központi telephelyet, jól felszerelt mű­helyekkel. szociális létesítmé­nyekkel. Tervszerűbbé tettük az anyagellátást, felszámoltuk az elfekvő - készleteket. így 1973— 74-ben az építőipari termelés csaknem 5 millió forinttal nőtt változatlan készletek mellett. Megteremtettük a téli munka­végzés feltételeit. Tavaly év vé­gén átadtuk a 33 átmeneti la­kást, ahova a felújításra váró házak lakóit költöztetjük ideig­lenesen. Ezzel csökkent a mun­kák átfutási ideje, javult a1 mi­nőség. Ha már a minőségnél tartunk, nem érdektelen megemlíteni az új lakások műszaki átvételét. Ugyanis a műszaki ellenőrök nem mindig állnak feladatuk magaslatán, s tevékenységük olykor csupán formális. Miről van itt szó? Arról, hogy ezek a szakemberek ne legyenek elné­zőek, ne tűrjék a hanyag mun­kát. Tehát úgy vegyék át az új lakást, mintha az a sajátjuk lenne. — Kétségtelenül így van — helyesel a 'főkönyvelő, — De ez a folyamat még csak most van kibontakozóban. Mi az utolsók vagyunk a sorban. Az építtető, a beruházó,, a kivitelező között dől el tulajdonképpen minden. Sajnos, a paneles házak építési technológiája miatt gyakran elő­fordulnak kisebb-nagyobb hiá­nyosságok. Mit tudunk csinálni? Hibajegyzéket készítünk, ame­lyet benyújtunk a kivitelezőnek. Szemzés Mindenki előtt ismert: ahogy telik az idő. úgy válik mind drágábbá egy-egy épület tata­rozása. felújítása. Ezért készí­tik el minden évben a címjegy­zéket, amely híven tükrözi a lakóépületek állapotát; ugyanis a felújítási ciklus ideje 15-r-25 évr. — Valóban, a megbízható címjegyzék munkánk egyik kulcskérdése — hangoztatja Kollár György. — Ebben az év­ben 9.5 millió forintot fordítunk a lakások karbantartására. Most folyik — többek között — a Derkovits sor 12—13, a Penza- lakótelep 2—3 számú házak tel­jes felújítása. Hamarosan hoz­zákezdünk a Tanácsköztársaság útja 63/65-ös épület rendbe ho­zásához. Az V. ötéves tervben a bérlemények teljes felújítására 119 millió forint áll rendelke­zésünkre. A legtöbb ingatlankezelő vál- laiauuu Lü<jüai)ulha.tó a munka­és üzemszervezés, a munkák irá­nyítása, ellenőrzése, a dolgozók teljesítményének a meghatáro­zása, megkövetelése. — Három évvel ezelőtt .kez­dődött meg vállalatunknál az intenzív üzem- és munkaszer­vezés — folytatja a főkönyve­lő. — Üj alapokra helyeztük-a tervezést, a műszaki , előkészí­tést, korszerűsítettük az ügy­vitelt. Nagy gondot fordítottunk a munkások oktatására, tovább­képzésére, kiszélesítettük a szo­cialista munkaversenyt. Megala­kultak az önkormányzati brigá­dok, amelyeknek vezetői részt vesznek az igazgatótanács mun­kájában. Így elsőkézből érte­sülnek a tervekről, az elképze­lésekről. Munkájukat sokkal jobban előkészítik, hónapokkal előre dolgoznak. Demokrácia Lehet-e az órabér ösztönző? Aligha. Nos. az IKV-nál kita­láltak egy jó módszert, ami bi­zony igencsak ösztökéli a mun­kásokat a több, jobb munkára. Mi ennek a lényege? Kollár György szerint az, hogy az alap­órabér mellett megállapítanak bizonyos óraszükségletet minden egyes szakmában. Ha ennyi idő alatt elvégzik a munkát, meg­kapják a nem csekély célprémi­umot, amelyet demokratikusan, ki-ki munkája szerint alapon elosztanak egymás között. Ter­mészetesen a megtakarított időt átvihetik a következő munkára. A minőségért pedig garanciát vállalnak. A készenléti brigád 1974 ja­nuárjában alakult meg, mely te­lefonhívásra a halasztást nem tűrő hibákat javítja: csőtörése­ket, elektromos zavarokat hárít el, vízvezetéket, ajtót, ablakot, zárat, padlószőnyeget javít, évenként 3000-et. Reggel 7-től este 10 óráig, szombaton este 8-ig, vasárnap pedig délelőtt 11 óráig áll a lakosság rendelkezé­sére. — Augusztus hónapban beve­zettük az átalánydíjas szolgálta­tást — mondja a főkönyvelő. — Egyelőre az IKV kezelésében le­vő bérleményeknél. 'Ügy tervez­zük, hogy később kiterjesztjük ezt a tevékenységet az OTP- és a szövetkezeti lakásokra is. Egyébként szeptember 1-én nyi­tottuk meg a barkácsmühelyün- két az Irányi utcában, ahol napi 10 forintért dolgozhatnak hozott anyagból a bérlők. A műhely fa- és vasmegmunkáló gépekkel van felszerelve, szakembereink gyakorlati tanácsokkal látják el őket. Befejezésül csak annyit: a Békéscsabai Ingatlankezelő Vál­lalat már jó ideje egyre ma­gasabb színvonalon látja el fel­adatát nagvon sok ember ja­vára, örömére. (s—r) 5 mjMsm 1376. SZEPTEMBER 3.

Next

/
Thumbnails
Contents