Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-05 / 210. szám
Munkásarcok Olt lesz a népfront kongresszusán... (Kocziszky László felvétele) Augusztusi krónika Munkás-paraszt találkozók — II forint — Export a KGST- országoknak — Aratás után Megyénk belpolitikai eseményei közül első helyre kívánkozik augusztus 20., szocialista alkotmányunk törvényerőre emelésének évfordulója. Nem csűri, csavarja a szót, egyszerűen, pontosan fogalmaz. Évekig kosárlabdázott. Talán az edzéseken megkövetelt szigorúság, kitartás fegyelmezi benne a szót. Tulajdonképpen lehetne adminisztrátor is', ülhetne az irodában, fehér köpenyben. Pó- j ti Erzsébet 12 évvel ezelőtt j érettségizett, lakóhelyén a sar- kadi Ady TSndre Gimnáziumban. Mégis munkás lett. Minden nap öröm számára, ha belép a kárpitosműhelybe, s keze nyomán szép. elegáns kön- ! töst kapnak a fényes bútorok. \ A helyi építőipari szövetkezet- j ben megszerette a kétkezi mun. kát, a társakat* Elindult innen, a Rákóczi utcai kis házból, ahol öten nőttek fel. Nézem barna haját, mé- i lyen fénylő szemét és kérde- j zem: miért vállal közéleti sze- I replést, hiszen a mindennapi | feladatok elvégzése régen nem. J nyolc órát jelent a számára. Volt KISZ-titkár, részt vett a j szövetkezeti bizottság munkájá. ban. Tagja a községi párlbi- [ z.ottságnak, az 1-es számú kör- I zet tanácstagja, két éve pedig j beválasztották a Hazafias Nép- ! front megyei elnökségébe. Most e tömegmozgalom hatodik kongresszusára készül. Pillanatok alatt megváltozik az arca, a hangja is más ilyenkor. — Miért dolgozik az ember? Mert szereti a szakmáját, a községet, ahol született, ahol él. Azért, hogy törődjön az emberekkel, gondjaikkal, bajaikkal. Nem én vagyok az egyedüli, | aki így gondolkodik. Persze, i vannak olyanok is, akik politi- ! kailag közönyösek, semmiféle | társadalmi szervezethez nem tartoznak. — Be kell vonni őket a, közéletbe. A népfront rengeteget tehet ennek érdekében, nem gondolja? — De igen. A párt politikája nepfrontpolitika, amelyet csak közös erővel, valamennyi társadalmi és állami szervezet együttműködésével lehet újra és , újra sikerre vinni. manyhatározat ellenére, változatlanul és egyre gyorsuló ütemben növekedett s ezt a jelenséget az érdekeltek minden lehető módon védték és magyarázták. Pedig mindenki előtt nyilvánvaló volt, hogy az alkalmazottak száma indokolatlanul magas, s hogy az elmúlt években legalább azt kellett volna elérni, hogy az alkalmazottak száma ne növekedjék addig, amíg munkájuk, tevékenységük nem mérhető le a hatékonyságon, a termelékenységi eredményeken. Viszont az is tény. hogy meglehetősen nehéz feladat a felesleges létszám felderítése és más helyeken, hasznosabb munkával való foglalkoztatása. Nehéz feladat ez, mert egyrészt minden ilyen lépés az érdekeltek ellenállásába ütközik, mert "ez komplex szervezési feladat, aminek végrehajtásához — meg kell ezt kérdezni! — ugyan kitől és milyen segítséget remélhetnek, kaphatnak a vállalatok? Más példa: évek óta, minden közép- és hosszabb távra készült munkaerőprognózis a segédmunkás-állomány majdani csökkenésével számol. Nem is alaptalanul: a munkaerőforrások beszűkülése, a fiatalok pályaválasztási törekvései, az egész iskolarendszer, a műszaki fejlesztés gyorsításának követelménye, s még egy sor egyéb tényező, a mai értelemben vett segédmunka visszaszorulására — Milyen a népfrontmunka Sarkadon ? — Nagyon sokat fejlődött a tanács és a népfront kapcsolata az utóbbi években. Különösen a társadalmi munka szer- j vezésében, a községfejlesztési ! feladatok megoldásában értünk el ' szép eredményeket. Nyílt szóra, őszinte párbeszédre azon. | ban igén nagy szükség lesz a | jövőben is. Mert adódnak nehezebb helyzetek, amelyek próbára teszik a közéleti emberek szavának valódi értékét, odaadását. o Huszonhat éves. Szavának sú- | lya van. Üjra és újra arról beszél, hogy nem elég csak dől- gozni. figyelni, segíteni kell az emberekét, rész vállalni ügyesbajos gondjaik megoldásában. Most éppen azon munkálkodik, hogy „a Rákóczi és a környező utcákban járda épüljön. — Amikor hetvenháromban felvettek a pártba, úgy gondoltam: a kommunisták közösségen belül egy kicsit többet tehetek. A KTSZ-ből egy idő' után kiöregszik az ember, és ha nem I enged következtetni. A segédmunka azonban változatlanul tartja magát. Az anyagmozgatással, rakodással ma is körülbelül egymillióén foglalkoznak, akárcsak egy évtizede. A segéd- munkás/ma is keresettebb, mint a legképzettebb szakmunkás. És félő: a helyzet nem is változik egyhamar. Mert a munkaerőforrások beszűkültek ugyan, de az elosztás és az újraelosztás változatlanul szervezetlen. A műszaki fejlesztés meglehetősen vontatott, s egy korszerű, nagy .termelékenységű gép helyett még mindig olcsóbb és egyszerűbb néhány segédmunkást alkalmazni. Az iskolarendszer is — minden reformtörekvés ellenére — tömegével bocsátja ki a szakképzetlen fiatalokat, akik vagy megkaparintanak egy íróasztalt, vagy átmenetileg a segédmunkás-állományt gyarapítják. Ezek a gondok nem sorolhatók egyértelműen a vállalati szférában megoldható tennivalók közé, jóllehet — félreértés ne essék! — mindez nem jelenti a vállalatok felmentését, Csak éppen annak — ki tudja há- nyadszori — jelzését, hogy a gazdálkodási környezet, a gazdálkodás általános feltételei nemcsak befolyásolják, de alapvetően meghatározzák a vállalati maga tartást. Vértes Csaba Következik: Irányelvek helyett gyakorlati segítséy"iV i , képezi magát, lemarad. Márpe- I dig változó korunkban eligazodni a dolgok menetén, a marxizmust megérteni és aszerint élni a közösségben lehet igazán. Pár évvel ezelőtt elvégeztem a marxizmus—leninizmas esti középiskolát, szeptember 6-án pedig megkezdem az egyéves pártiskolát. Tudom, nem lesz köny_ nyű, de nem szabad elfáradni, menni kell tovább. — A gyakorlatban is hasznosítani tudja a megszerzett tudást? — Természetesen. Már eddig is több előadást tartottam‘aktuális . politikai kérdésekről a KISZ-eseknek. Ez a pártmegbí- zatasom. Legutóbb, mint a községi pártbizottság nőfelelőse jelentést készítettem a sarkad! üzemekben, intézményekben dolgozó lányok, asszonyok élet- és munkakörülményeiről. — S milyen érzés kongresz- szusi küldöttnek lenni? — Ez a második ilyen fórum, ahol részt veszek. Az 197?.! ben megtartott ötödik népfront, kongresszuson is képviselhettem a megye társadalmi munkásait. Akkor nagyon sokat tanultam, remélem a moslanin még többet. Egyébként megtisztelő érzés ... többet nem tudok erről mondani. O Isméi szemügyre veszem kissé hosszúkás arcát, karcsú alakját, s a szabad idejéről, jövendőbelijéről, a családalapításról kérdezem. Finoman elmosolyodik. — Olvasok, tévét nézek, subaszőnyeget készítek, ha van egy kis szabad időm. Majd ha befejezem az iskolát, férjhez megyek. Eddig sem kapkodtam el semmit, a továbbiakban is szeretném jól megszervezni a dolgaimat. Magabiztos. Ügy cselekszik, amiből egyértelműen kiderül, hogy tudja a dolgát. Pontosan, egyszerűen, mint amikor a székekre, fotelekre ráilleszti a színes bútorszövetet. Seres Sándor Konyhára női dolgozót felveszünk két műszakra. Jelentkezés: Szlovák Kolléglúm, Békéscsaba, Jilemnicky u. 1. 5 1fm SZEPTEMBER .7. Ünnep 1949 óta joggal emeltük ünneppé az alkotmány megalkotásának napját. A felszabadulás előtt a fasizmus népellenes hatalmi korszakában szóba sem jöhetett a dolgozó népnek jogait védő alkotmány megalkotásának gondolata. Alkotmányunk első paragrafusa tartalmazza: „Magyarország Népkoz- társasag'-. Ez tudtunkra adja, hogy örökre felszámoltuk a régi rendet, elindultunk az önállóság és a tüggetlenseg útján. A 11. paragrafus kifejezi társadalmi fejlődésünk alapvető té- . nyezőjét: „A Magyar Népköz- társaság társadalmi rendjének alapja a munka.” — És munka minden tevékenység, amelynek eredményeként jobban, szebben, vidámabban élünk. Az alkotmányról és a munkás-paraszt szövetségről szóltak a szavak is az augustusi nemzeti ünnepünkön. Mindkettőt javuló körülmények között élő nép körében ünnepeltük. Olyan időszakban, amikor bátran elmondhattuk: a parasztok és a munkások jó munkájának köszönhetően biztosított a jövő évi kenyerünk. Közvetlenül a felszabadulás után is már új módon ünnepeltünk. Csak akkor még sok minden hiányzott; kenyerünk is kevés volt. Talán éppen ezért vált ez a nap a kenyér szimbólumává, az élet, a szabadság' jelképévé is. A jelképek pedig sokáig élnek. Ezért tisztelgünk esztendőnként, de mindig új, mindig fejlődő körülmények között augusztus 20-án, alkotmányunk napján, az új kenyér előtt is. Aratóünnepségek, sport- és kulturális rendezvények tették felejthetetlenné a napot. A megye minden településéről özönlöttek az emberek Békéscsabára és hallgatták meg a nagygyűlés szónokának, dr. Ro- mány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek beszédét. Aratás után A megye kilenc állami gazdasága és nyolcvanöt termelő- | szövetkezete az idén több mint I 140 ezer hektáron termelt ka- j lászosokat; búzát, árpát és za-, bot. Az aratás már kedvező időjárásban — 1200 kombájnnal — augusztus 2-án befejeződött. A sikeres aratás .után a felszabadult területeken igyekeztek másodvetésekkel hasznosítani a csapadékos időjárást. A megyei operatív bizottság ülésén hangzott el az az örvendetes megállapítás, hogy a megyében több mint hatezer hektáron vállalkoztak másodvetésre. Az esők után magukhoz tértek a sokat szenvedett kukorica- és cukor- répa-vetemények is. Tekintettel a cukorrépa lassú érésére mind a két cukorgyár — a mezóhe- gvesi és a sarkadi — szeptember második felében kezdi meg a cukorrépa átvételét a gazdaságoktól. Export Idei népgazdasági tervünkben a külkereskedelemre az a feladat hárul, hogy a gazdasági kapcsolatokat tovább bővítse, a forgalmat növelje. Mindez elősegíti a gazdasági egyensúly javítását. Fontos teendő az exportképes termékek előállításának gyorsabb ütemű növelése. Megyénkben jó néhány exportképes vállalat tevékenykedik. Mégis most csak az Orosházi Vas- és Műanyag Ksz-ről szólunk. Ugyanis a szövetkezet uj típusú termékkel jelentkezett a KGST-országok piacain. Ez a termék a már teljesen automatizált vákuumformázó. A Szovjetuniónak és a többi KGST- országnak gyártják. Vagy a má. sík: a hűtőszekrények gyártására alkalmas félautomata formázógép. A jövőben tőkés exportra is készítenek majd ilyen terméket. Negyvenmillió forintos exporttervük van az idén és a külkereskedelmi vállalat a jövő évre hetvenmilliós megrendelésre tart igényt. Ez a júniusi moszkvai INLEGMAS nemzetközi kiállítás eredménye, amelyen bemutatták új vákuum-formázógépeiket. Elégedetlenek nem lehetünk, de túlzott elégedettek sem. Abban nem volt hiba, hogy az exportnövelés szükségességét mindenütt belássák. De szólhatnánk arról a kedvezőtlen helyzetről, mely a növényi és állati termékek, az élő állatok felvásárlásában, forgalmazáséban, feldolgozásában kialakult. Következménye a kiskereskedelmi árszínvonal a tavalyinál átlagban 4,1 százalékkal magasabb lett. Pia tehát a népgazdaság egyik területén a teljesítmény elmarad, akkor ez máshol is érezteti hatását. y. Egy mondáiban Augusztus 9-én 16 fiatal utazott megyénkből az uszty-ilimsz- ki építőtáborhoz, ahol részt vesznek a 300 magyar fiatallal együtt a cellulózkombinát építésén. Ünnepélyesen nyitották meg Gyulán a tanyai fiatalok III. országos találkozóját, melyen három napon át hét megye tanyai KISZ-eseinek képviselői tanácskoztak. A román nemzetiségű Méhkeréken a 4,5 millió forint költséggel épült uj iskolához minden család 300 forinttal járult hozzá. Nagy sikerrel szerepeltek Keszthelyen a kétegyházi román táncosok. Tizenhárommillió forintos költséggel mindössze négy hónap alatt készült el az ország legmodernebb szárítóüzeme Mezö- kováesházán. A forint Krónikánk befejezéseként emlékezzünk meg a jó forint megteremtésének 30. évfordulójáról. Persze az idők változtak azóta, meg egy-két formaváltozás is történt a forintnál; az öt piros százas egybeolvadt, Ady néven vált ismertté. A gurulós tizes is új. De a többinek se színe, se nagysága nem változott, csupán könnyebb lett! -Úgy tűnik. Azért a legszükségesebbet még, is meg tudjuk vásárolni. Sokan még annál többet is... Tehát csak látszatra lett könnyebb. A vásárlási ereje nőtt. Ezt mindenki lemérheti saját háztartásán. Üj lakás, bútorrészlet, olaj- vagy gázfűtés, hűtőszekrény, porszívó, nyaralás és külföldi út. Ez bizony több pénzt visz el, mint a régi élet... Ha mégis arról beszélnek, hogy az árak is növekedtek, valót mondanak. De ha számolunk egy keveset, a jövedelmek az áraknál még jobban emelkedtek. A IV. ötéves tervben 4,6 százalékkal nőtt az egy főre jutó reáljövedelem, ami a tudatos életszínvonal-politika eredménye- Es ez az V. ötéves tervben csak növekszik, 1980-ban már 18—20 százalékkal lesz nagyobb a reál. jövedelem, mint 1975-ben volt.” Persze a zsebbe tehető forintjaink mennyisége most is attól függ, hogy fogyasztói vágyainkat túlteljesíti-e a termelés. Mert ugye hiába lenne az árcédulán alacsonyabb összeg, ha a szükséges áru hiányozna az üzletekből, a pénz pedig ott la. pulna a szekrény melyén. Ekkor lenne igazán könnyű a forint . .. Vneskár 3dtto»
