Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-05 / 210. szám

„Oíí vagyunk a hétköznapokban

„Csak így lehet. Olt lenni a hétköznapokban, odafigyelni a község életének legkisebb rezdülésére is. Persze, nem köny- nyű, sőt inkább úgy mondanám: nagyon nehéíz. Meggyőződésem,^ ij^ogy a közművelődés társadalmasítása itt kezdődik. Ha a népművelő, szerényen, okosan, de bündig 1 jelenvalóan • mindenütt

' megtalálható,

mindenütt van véleménye, megfelelő időben és alkalmakkor kérése, és- minden ígéretét teljesíti. Sokan sírnak a több pénzért, kapnak, felhasználják és csodálkoznak azon, hogy nincs közönség. Mitől is lenne, ha nincs jó kontaktus, ..közegbeli érzékenység’", hogy olyasmit csináljunk, ami sokakat érdekel. Félreértés ne essék: mindezt nem azért mondtam el. mintha nálunk, a med- gyesegyházi művelődési otthonban ezeket a kitűnő igazságokat egytől-egyig megvalósítottuk volna már. Százszázalékos siker nem létezik a mi szakmánkban. De ha valami kilencvenötre, vagy netán csak kilencvenre sikerül, annak már lehet örülni...”

Aki szemben ül velem, és han- j gosan gondolkodik, (ahogy mon- | dani szoktuk), Kacséra Lajos, a j medgyesegyházi „Kiváló” művelődési otthon igazgatója. Két hete, hogy átvette a Szocialista Kultúráért kitüntetést. Ez- ügyben keresem, mondana valamit önmagáról, életéről, munkájáról. Igaz ugyan, hogy nem ismeretlen olvasóink előtt, többször beszámoltunk már friss, ötlettel teli tevékenységéről, okos vezetési módszereiről és a legfontosabbról: elsőnek valósította meg megyénkben a teljes társadalmi összefogást a kultúra, a művelődés támogatására. Med- gyesen a tanács, az üzemek, szövetkezetek 1968. óta, tehát kereken nyolc éve vállalták magukra először, és vállalják azóta is a művelődési otthon fenntartását.

..Elébe mentünk az álmainknak,- azzal kezdtük, hogy jó kapcsolat, emberi, nemegyszer baráti szálak szövődtek köztünk, néoművelők és a gazdasági vezetők között, akik azóta is szívesen adják forintjaikat, mert

kapnak is érte. Különben is roppant felelősség a közös ' fenntartásra adott pénzekkel bánni, hiszen azokat egyrészt várakozással, másrészt közgyűlési jóváhagyással utalják át a kultúrháznak, és nem akármennyit! Az ’ellenszolgálta, tás pedig nehezen mutatható ki... Egy külföldi kirándulásra, tanulmányútra költött pénz, az kézenfekvőén hozza az ellenértéket: az utazást, a látnivalókat. az ismeretbeli gazdagodást. A művelődési otthonban már sokkal bonyolultabb ez. A mi munkánk hatékonyságát mérni — rövid távon — lehetetlen. A hosszabb táv pedig évtizedek, legalább.”

Cseng a telefon. Az egyik nagy medgyesi szövetkezet elnöke a vonal túlsó végén, öt perc múlva folytatjuk,

„Ötezren laknak a községben. Mind az ötezer embernek adni kellene valamit, ez az, amin megállás nélkül töprengek1... De hogyan? Azt a pontot kell megtalálni, ahol sok száz, több ezer ember érdeklődése találkozik. Ugyanakkor több ilyen pont is lehet. Például a nyúltenyész- tés, vagy a csillagászat, vagy a sakk, a lemezhallgatás, a fotózás. Ha van egy néhány ilyen pontunk, egyszeresük mind többen érdeklődnek majd másféle dolgok iránt is. És nem szabad különösen nagy feneket keríteni a dolgoknak. A túlszervezéstől még nem lesz jó közművelő dés ... Sok jó népművelő kell a társadalmasításhoz, hivatásos és nem hivatásos egyformán.”

Nem kérdeztem Kucsera La jóstól életrajzi adatokat. Elél annyi, most utólag, hogy fiatalember, teli ambícióval, és különleges érzékenységgel a köz- művelődés iránt. Két éve, 1974. évi munkájuk alapján a medgyesi művelődési otthon elnyerte. a ..Kiváló” címet. Most újra megpályázták, eredményhirdetés 1977-ben.

„Addig még rengeteg az idő. Nincsenek különleges napok. Hétköznap, ünnep. nekünk ugyanaz. De mindegyiknek ott kell lenni a fő sodrában. Az öröm is ott terem . .

Sass Ervin

A KISZ békéscsabai városi

Csak a kulcsot kell a szögről leakasztani?

Tízezer bejáró dolgozó vár a vonat- vagy autóbusz-indulásra nap mint nap a megyeszékhelyen

MI SZÜKSÉGES ahhoz, hogy pezsgő klubélet alakuljon egy gyárban, ahol sok vidéki fiatal dolgozik? Elsősorban olyan emberekre van szükség, akik sok fantáziával kiötlik a klubnak megfelelő helyet, megteremtik a feltételeket, jó programokat kínálnak a tagoknak, s szentül hiszik, hogy a munkatársadnak nemcsak a gépek mellett kell találkozniuk.

A PATEX békéscsabai gyárában már majdnem minden együtt van az üzemi klubélet fejlődéséhez. Mégsem elégedettek a gazdasági és társadalmi vezetpk, mert a legfontosabb hiányzik, az érdeklődő, közösségért szót emelő és vitázó klubtagság. Négyen beszélgetünk a közel 600 munkásról, akik itt Békéscsabán szövik a szebbnél- szebb kord bársony szöveteket, színes kelméket, írotír és ágyneműanyagokat. Gonda Pál, a párttitkar már 21 éve dolgozik a gyárban. Időtlen idők óta mozgalmi ember, szinte mindenki gondját-baját ismeri az üzemben: — Nagyon sokan járnak vidékről, a dolgozó asszonyok 70 százaléka — kezdi a gyár bemutatását. A legtöbben Kaszaperről, Kondorosról, Csa- nádapácáról jönnek, ki vonattal, ki busszal, vannak akik két keréken karikáznak a munkahelyük és az otthonuk között. Kc- gebben, ha korábban érkezett a járat, az öltöző előtti folyosón tereferéltek az aszonyok. Akinek nem jutott szék, még a j kövezetre is letelepedett.

NEM VOLT EZ JÓ sehogy sem. Gondoltuk, gyári klubot teremtünk. ahol a bejárók rádiót, magnót hallgatva, könyvet,’ újságot olvasva hasznosan töltik el ráérő idejüket. Csak annyi gondjuk lenne, hogy elkérjék a portáról a kulcsot. Vitatkoztunk is néhányan, KISZ-klub legven- e a helyiség neve? Én amellett kardoskodtam, hogy üzemi klubot szervezzünk. Oda minden korosztályt szívesen fogadunk. Felügyeljen, tervezzen a KISZ- szervezet, de bárkit lássanak vendégül a klubban. Nagyon sokat várok ennek a kis közösségnek a működésétől. Nehéz , még a kezdet, áprilisban nyitottunk, fel kell csalogatni ide az embereket. Tessék csak elgondolni. a bejárók nagy része földmunkás volt, vagy ma is az! Amikor letelik a műszak, rohannak haza vetni, kapálni. Télen könnyebb az embereket olvasásra, beszélgetésre, előadásra hívni, amikor a háztájiban is kevés a munka.

— Háromszáznál is több fiatalt foglalkoztat a gyárunk —, folytatja a beszélgetést Lóránt Mária KISZ-titkár. Kicsit nehe_ zen mondja ki a számot, amikor a tagságról kérdezem: 70 KISZ- tagunk van. Sokan otthon a falujukban tagjai az ifjúsági szervezetnek. Az sem ritkaság, hogy a nagy távolság miatt csak any- nyi ideje, ereje marad egy-egy 'fiatalnak, hogy kipihenje mafeát a másnapi munkakezdésre. Ne- j hezen lehet összefogni, irányi- j tani a fiatalokat a munkáidé- i jükön túl. Két leányszállásun- kon élnék tanulók, betanított, ] illetve szakmunkások lesznek, j Ök aztán kitesznek magukért, j számítani lehet rájuk a mun- ; kában, a tanulásban, a közös I szórakozásban.

— Az emberek mind változást várnak. Éveken át nem volt közös kulturális megmozdulás nálunk. Szinte el sem hiszik, j hogy ez a klub létezik. Bizonygatják „ígéret az, csak beszéd, majd meglátjuk mi lesz belőle fél év múlva ’. Persze az ő se- ] gítségük nélkül nem tudunk fél év múlva sem bizonyítani, vallja némi keserűséggel a fiatal j ldubvezető, Kosik Marika. A j kommunista műszakok pénzén bútoroztuk be ilyen szépen a i klubot, áprilisban nyitottunk. Minden fiatalnak levelet küld- ! tünk, mégis kevesen jöttek el j az első táncestre. Borzasztóan ! bántott a kudarc, a szocialista j brigádok segítségét kértem. j Nemrégiben átszervezték őket. j sok ismeretlen ember került j egy csapatba. Nem sokat segíthettek a klubon, először a saját soraikat kell rendezniük. Mások meg azt mondják, „any- nyi a gond a gyárban, örülök,

ha hazamegyek, nemhogy meg a szabad idomét is itt toltsem”

Az a célunk, hogy minél több ember kedves szórakozását eltaláljuk, felkeltsük a művelődés igényét. Októberben" hobbi- kiállítást rendezünk, ki mit bütykölt, alkotott, elhozza, hogy mások is lássák. Dédelgetett tervünk á kismamák klubját megszervezni. Százötven kismamánk kap hamarosan levelet és kérdőívet. Ha meg tudnánk, talán megoldanánk a gondjukat, szeretnénk, ha visszajönnének hozzánk dolgozni. Minden hónapban, amikor a gyermekgondozási segélyért jönnek, a K1SZ- esek vigyáznának egész nap a gyerekekre, játszanának velük, amig a mamák munkatársaikkal beszélgetnek, orvosi előadást hallgatnak, vagy a gyár vezetői tájékoztatják őket az üzem fejlődéséről, a jövőről. Könnyíteni akarunk ügyes-bajos dolgaik intézésében, továbtanula- sukról is gondoskodunk.

KEVÉS MÉG a békéscsabai PATEX-hez hasonló termelő üzem, ahol éppen a gazdasági vezetők kezdeményezik, szorgalmazzák legjobban a művelődési közösség fejlődését. Most még kicsit döcögve, időnként sikertelen fáradozással nehezítve mozgósítanak, de náluk már megértették, mindenkinek fontos, hogy ne legyen néptelen a gyári klu*>- Bede Zsóka

Ajóndékcitera

úttörőknek

Népművészetét jól sikerült kiállításon mutatta be Békés megye augusztus 13-tól 31-ig a debreceni közönségnek. A megnyitó ünnepség kedves élménye volt a kétsopronyi úttörő citera- zenekar fellépése. A jó szereplést bizonyítja, hogy nemrégiben csomagot kaptak a gyerekek Bartha János Hajdú-Bihar megyei citerakészítőtől. A hangszerkészítő mester saját faragá- sú citerával ajándékozta meg a pajtásokat.

Á gazdaságfejlesztés kulcsproblémája

V. Elrejtett milliárdok

kimutatásokat készít, ha a szakmunkás „anyagot mozgat" és takarít, ha az anyag- és alkatrészhibák miatt újra és újra neki kell fogni ugyanannak a műveletnek, ha a könnyen gépesíthető adminsztrációt primitív módszerekkel .végzik, vagy ha például a „nagyker" és a „kis- ker” kétszer és kétféleképpen végzi ugyanazt a munkát), tehát az általános szervezetlenségből adódó felesleges tevékenység évente elvisz 1,7—1.9 milliárd munkaórát, ami 800 ezer, 1 millió ember teljes munkaidejével egyenlő.

Mindezt a köznyelv rejtett tartaléknak ’’nevezi és az ember eltöpreng azon, hogy vájon miért rejtett az, ami mindenki előtt nyilvánvaló? Persze vannak rejtettebb, valóban nehezen felderíthető és még nehezebben hasznosítható tartalékok, amelyek esetében — a jelek szerint — nem. sokat segítenek a határozatok és a rendeletek.

Az egyik legutóbbi — és nagyon jellemző — példa: a kormány az elmúlt tavasszal tárgyalta az alkalmazotti létszám csökkentéséről szóló, jó másfél évvel korábban hozott határozatának végrehajtási tapasztalatait. De azonkívül, hogy a határozat végrehajtása ..folyamatban van’’, semmi érdemleges eseményt, eredményt nem állapíthattak meg. Magyarán: az alkalmazotti létszám, a korbizottságának állásfoglalása:

Az iskolaépítés segítése társadalmi feladat

A békéscsabai . városi KISZ- bizottság a közelmúltban állást foglalt az MSZMP városi bizottságának tanteremíejlesztésre mozgósító kezdemenyezése mellett.

A város V. ötéves tervének kidolgozásakor a felméréseknél nyilvánvaló lett, hogy az általános iskolák, az óvodai férőhelyek fejlesztése elmarad az igényektől. Az MSZMP városi bizottsága ezért felhívással fordult Bé1976. SZEPTEMBER 5. |

késcsaba dolgozóihoz, fiataljaihoz, hogy az iskolaépítést önkéntes hozzájárulással segítsék. A KISZ-alapszervezetek tagjai feladatul kapták, hogy a KISZ IX. kongresszusának szellemé-, ben alkotó módon vegyenek részt ebben a munkában. 1976- ban és az azt követő mozgalmi években is a KISZ-tagok egyéni vállalásaikkal segítik majd az akció sikerét. Az iskolaépítés társadalmi feladat, szükségessé teszi, hogy minden fiatal tudatosan kapcsolódjon az üzemekben, a termelőszövetkezetekben, az intézményekben folyó szervező, előkészítő, mozgósító feladatokhoz — hangzik az állás- foglalás.

Nincs sok értelme újra ismételgetni a meglehetősen reménytelen helyzetet tükröző munkaerőprognózisokat; újra és sokol - . dalúan bizonygatni, hogy a jelenlegi foglalkoztatási 6zint például 10 év múlva, csak oly módon tartható, ha niég több nőt és idős korút sikerülne munkába állítani. A jól ismert adatokból következik, hogy legalább másfel évtizedig nem számíthatunk a társadalmi munkaidőalap jelentősebb növelésére. Más adatok viszont sejtetni engedik, hogy azért lenne honnan pótolni a kieső munkaidő- alapot, anélkül, hogy a foglalkoztatottak számát növelni kellene.

Megbízható és korántsem túlzó számítások szerint a munkaidő 20—25 százaléka megy veszendőbe évente, és ez nem kevesebb, mint 2—2,5 milliárd munkaóra. (összehasonlításként: ha a társadalmi munka- időalap minden percét produktív munkával töltenék, akkor a jelzett 2—2,5 milliárd munkaórából az évente tervezett gazdasági növekedésnek éppen kétharmadára futná. Ez persze csak játék — de sokatmondó játék — a számokkal és arányokkal).

Ez a roppant veszteség csak részben vezethető vissza a vállalati gazdálkodás szervezetlenségére, a laza munkafegyelemre, mert például a 2—2.5 milliárd elvesztegetett munkaórának majdnem fele, az egésznapos és legalább 600 millió óra, az úgynevezett törtnapi (fél-, vagy egyórás) hiányzásokból adódik. (Üjabb összehasonlítás: ha — nemcsak a munka- fegyelem szigorításával, de például a szolgáltatások jobb szervezésével, a hivatalok munkaidejének célszerűbb beosztásával, vagy éppen a gyógykezelés koncentrálásával — csak 19 százalékkal sikerülne csökkenteni az egésznapos hiányzásokat. akkor ez évente körülbelül 100 millió munkaórát jelentene, nagyjából annyit, mintha a foglalkoztatottak számát 50 ezerrel növelnénk.)

Még egy jelentősebb tétel a ■ueszteséglistáról: a feleslegesnek ítélhető tevékenység (ha például a diplomás közgazdász