Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-05 / 210. szám
Gondolatok a termelőszövetkezetek III. országos kongresszusára készülve írla: Barna Pál, az orosházi járási pártbizottság első titkára Olajbányászok a Koros partján A termelőszövetkezetek II. kongresszusa óta a szocialista termelési viszonyok tovább fejlődtek az orosházi járásban is. Az állami tulajdon mellett a szövetkezeti szektor, ezen belül is a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vannak túlsúlyban. A végbement társadalmi, gazdasági fejlődés gyökeresen megváltoztatta a mezőgazdasági termelés feltételeit. Erősödtek a vállalati jellegű vonások. Fejlődésük erősen belterjes irányú. Emelkedett a termelés technikai szintje. A végbement egyesülésekkel kialakultak a megfelelő ideális üzemi méretek, használatukban levő földte- etnek mintegy fele a szövetkezetek tulajdonában van. Az oszthatatlan vagyonuk értéke a föld kivételével elérte az égy- milliárd forintot. A kialakult helyzetnek megfelelően tsz-eink egyharmadában pártbizottságok szerveződtek, többségükben az ágazatokra épülő pártalapszerve- zetekkel. A növénytermesztésben a szövetkezetek 95 százaléka, a hústermelésben közel 60 százaléka folytat iparszerű termelést. A bruttó jövedelmünk értéke évi hat százalékkal nőtt a IV. ötéves terv* időszakában. Ennek megfelelően arányosan emelkedett a fejlesztésre fordított hányad, hasonlóan a személyi jövedelem is. Búzából, kukoricából az elmúlt évek során szép eredményeket értek el. Az átlagtermések színvonala egyértelműen bizonyítja a nagyüzemekben rejlő lehetőségeket. De bizonyítja azt is, hogy mindinkább csökken a falu és város közötti lényeges különbség. Erősödött a szövetkezeti parasztságunk nagyüzemi szemlélete, nőtt a műveltsége, a szakmai ismerete, politikai tudatossága. Támogatja a párt politikáját, cselekvő, aktív részese a szocialista építőmunkának. Éves és középtávú terveikben egyértelműen érzékelhető a gazdaságpolitikáért érzett felelősség — dolgoznak a XI. lcongresz- szus határozatainak végrehajtásáért. Ügy vélem, nem volnánk pontosak a megtett út bemutatásában, ha nem szólnánk pártunk és kormányunk nagy erőfeszítéseiről, amit a mezőgazdasági és műszaki színvonalemelése érdekében tett. Ennek hiányában nem emelkedett , volna ilyen gyors ütemben a mezőgazdaság termelési rendeltetésű eszközállománya. A mind több üzemanyag, villamos energia, a növekvő műtrágya és növényvédő szer felhasználása, a mezőgazdasági beruházás volumene, mind kedvezően érezteti hatását a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, a tagok jövedelmében egyaránt. A mezőgazdaság- ban elért jelentős terméshozamemelkedés elsősorban a termelés technikai színvonalának gyors növekedésével magyarázható. Azzal, hogy, megvalósul a gyakorlatban a párt által meghirdetett agrárpolitika. Ilyen jó előzményekkel és alapokkal rendelkezünk most, amikor készülünk a termelőszövetkezetek III. országos kongresszusára, Ez az esemény a termelőszövetkezeti mozgalomnak kiemelkedő állomása lesz. 1876, szeptemberében a különböző fórumokon sor kerül a kongresszusi tézisek vitájára, a kongresszusi küldöttek megválasztására. A kongresszus sikerét nagymértékben befolyásolja a jó előkészítés, az, hogy minden termelőszövetkezeti tag fel- készülten vegyen részt a közgyűlésen. Az előkészítő munka legfontosabb aktusai a küldöttválasztó közgyűlés, az igazgatósági, illetve az igazgatói tanácsülés. Ezeken a fórumokon kell megvitatni a kongresszusi téziseket, és titkosan megválasztani a küldötteket, a küldöttválasztó gyűlésekre. A Dél-Békés megyei Termelő- szövetkezetek Területi Szövetség ajánlásainak betartásával, jól szervezett előkészítéssel tovább szélesedhet a szövetkezeti demokrácia és még jobb politikai alapot teremthetünk a termelő- szövetkezetek gazdasági tevékenységéhez. A szövetkezeti kongresszusra való jó felkészülés — az esemény politikai súlya miatt — a tsz-pártszerveze- tek felelősségét, kötelezettségét is növeli. A pártszervezetek növekvő felelősségéről azért kell szólni, mert a kongresszusra való készüléssel párhuzamosan olyan fontos feladatokat kell megoldani, mint az ősziek betakarítása, a kenyérgabona-vetés jó minőségű elvégzése. Erre az időszákra esik a tsz-ekben az ifjúsági parlamentek politikai előkészítése és lebonyolítása is, ahol a KISÉ- szervezetek mellett jelentős szerep hárul a tsz vezetőire, pártszerveire. A tsz-pártszervezeteink akkor járnak el helyesen, ha a kongresszusra való készülést összekapcsolják az időszerű aktuális politikai és gazdasági feladataik ellátásával. Mindezt természetesen úgy, hogy ne csökkenjen a tsz gazdasági vezetésének önállósága és felelőssége. A közeli napokban, hetekben a pártszervezeteknek ki kell alakítaniuk javaslataikat a küldöttek személyére, s arra, hogy a közgyűlés megfelelő határozatot hozzon a tsz feladataira. Arra kell törekedniük, hogy minden termelőszövetkezeti tag részt vegyen a közgyűlésen, és mind többen kapcsolódjanak be az előkészítő, mozgósító munkába. A küldöttválasztó közgyűlések akkor töltik be maradéktalanul szerepüket, ha a felszólalások és viták a tsz előtt álló feladatok elvégzésére irányulnak, ha mozgósítanak az időszerű mezőgazdasági feladatok .megoldására. A termelőszövetkezetek tagjai azt várják a kongresszustól, hogy állást foglaljon olyan kérdésekben, mint a szövetkezetek gazdálkodásét' meghatározó szabályzók továbbfejlesztése; az állami vállalatok, állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek szorosabb együttműködése; a gép, műtrágya, növényvédő szer és egyéb eszközök beszerzési lehetőségeinek javítása. A termelőszövetkezeti mozgalom különböző fórumainak jó munkája nyomán is biztosítani lehet, hogy a szocialista termelési viszonyok fokozatos továbbfejlődésének feltételei erősödjenek. Valahol Endrőd és Mezőtúr között, a Hármas-Körös jobb partján, holtágakkal és keskeny csatornákkal átszegdelt vidéken két fúrótorony emelkedik a magasba. Talán egy kilométerre lehetnek egymástól, bár ezen a kis erdőkkel, .fasorokkal tarkított és gátakkal körülvett területen a távolságot nem könnyű megbecsülni. Az egyik fúrótoronyról a berendezést, amit az olajbányászok RD-berendezésnek nevez- nek, már félig-meddig leszerel-1 ték. A fúrás — Leginszkí István fúrómester irányításával — befejeződött. Erre a helyre majd a távolban látható Lyb—17-es lyukbefejező berendezés kerül, amelynek alacsonyabb a tornya. Kezelőinek, Kalamár György főfúrómester irányításával, az lesz a dolga, hogy a fúrt lyukban a föld rétegeit vizsgálva megállapítsa: hol van termelésre alkalmas olaj és gáz. A Lyb—17-es tornya azonban egyelőre még az előzőleg fúrt kútba ereszti hosszú csápját. Kezelői ott sürgölődnek, forgolódnak körülötte. Nagy kerülővel a gáton tudunk csak eljutni Hozzájuk. Az agyagos föld most olyan kerriény, mint a kő, de könnyen el lehet képzelni, mi lehet itt esőben. — Jó szerencsét! Így üdvözlöm az olajbányászokat, s ők is hasonlóan köszönnek vissza. Pillantásuk kissé gyanakvó, mintha azt fürkészné: hogy került ez az ismeretlen ide, erre a tájra, ahol a madár se jár? De a bizalmatlanságnak mindjárt vége szakad, amikor megtudják, hogy mi járatban va- ) gyök. Sőt örülnek is, mert szívesen beszélnek a munkájukról, sikereikről, gondjaikról, törekvéseikről, amire a nyilvánosság előtt még nem volt alkalmuk. — Ez a Petőfi Sándor Szocialista Brigád — mutat Tart Gábor fúrómester a körülötte szorgoskodó kis csoportra. Tari Gábor egyúttal a 6 tagú brigád vezetője is, aki a nappali műszakban a munka irányítója. S ha már jó szerencsét kívántunk egymásnak, meg is kérdezem tőle mindjárt: — Hogy állnak a szerencsével? — 2500 méter mélyen kezdtük, s a lenti rétegben gázt találtunk. — Feljebb mi várható? — Egyelőre nem' tudjuk, de reménykedünk. Bejártuk már az Alföldet és volt néhány komoly siker is. — Melyikre emlékszik a legszívesebben? — Algyőn, 1973-ban az eavik kútban jelentős mennviségű olajat, találtunk. Az felejthetetlen élmény marad. Egyébként, ha egy kútban akár van olaj, vagy gáz, akár nincs, az a keresetük szempontjából egyre megy. Ha van, legfeljebb több prémiumot kapnak. De azért nem mindegy az ország szempontjából. Az olajbányászok megtanultak így is gondolkozni. Másfél évvel ezelőtt Endrődön dolgoztak az olajbányászok. Sokan figyelték őket, köztük a 17 éves Pataki Béla is, aki kedvet kapott a munkához és „beállt” közéjük. Mast a Lyb—17-hez tartozó négy Diesel-motort meg a traktort kezeli. A keresete jócskán meghaladja a négyezer forintot, bár — ahogy mondja — nem adják ingyen a pénzt. Különösen télen szenved meg érte az ember. De aki egy telet kibír, az marad. Mint ahogy ő is.. Sőt! Arra törekszik, hogy jól képzett. olajbányász legyen-. Tavaly érettségizett, az idén az olajipari | technikum levelező tagozatára jelentkezett és fel is vették. Ha befejezi az iskolát, lehet belőle fúrómester, főfúrómester, vagy talán — ha tovább tanul — nfér- nök is. Szabad az út. Fogarasi József Miskolcról került az OKGT Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzemének ehhez a brigádjához, otthagyva a szobafestő és mázoló szakmát. Nem szépít a dolgon, kimondja: — A pénz vonzott. Tréfásan megkérdezem: — Talán, minit az aranyásókat? — Vön benne válami. Itt Is szívósnak kell lenni, mint azok- I nak, akik Alaszkában kutattak arany után. Vagy egy pulikutyá- 1 nak, amely mínusz 40 és plusz 40 fokot kibír. — Nem bánta meg? — Hát... Sok mindent kell csinálni azért a pénzért. Nehezek a gépek, szerszámok, magas a torony, amire ha esik, ha fúj, fel kell menni. Sok veszélynek vagyunk kitéve. De gondoskodnak rólunk. Kapunk ruhát, felszerelést, védőitalt, van kényelmes szállásunk és nyolcnapi munka után 4 nap pihenő jár, amikor hazautazhatunk a családhoz — sorolja. És hogy elégedett a sorsával, annak bizonysága, hogy — bár egyelőre csak tervezgeti —, jövőre ő is jelentkezik majd az olajipari technikum levelező tagozatára. Mert úgy néz ki a dolog, ha valaki egyszer megszokja maga felett a magas égboltot, akkor izzadva, ázva, fázva, sarat dagasztva is csak alatta tud jókat lélegezni. Farkas Dezső, aki Tiszarofíról került az olajbányászokhoz, Fogarasi Józsefhez hasonlóan gondolkozik. S az bizonyos, hogy otthon egyikük sem a legkisebb pénzüekhez tartozik. Négyszer egymás után ezüstkoszorús lett a Petőfi brigád, az aranyat egyszer sem sikerült elérnie. Valami mindig közbejött. Előfordult, hogy műszaki hiba miatt nem sikerült a tervet teljesíteni, baleset is történt, bár szerencsére nem súlyos. Egy- egy vállalás teljesítése is elmaradt, bár ebben külső körülmények játszottak közre. Tari Gábor úgy véli, hogy az elbírálásnál nem érte méltánytalanság a brigádot. Annyi biztos, hogy a tanulásban, a társadalmi munkában nincs elmaradás. A politikai oktatásban való részvételben sem. Valameny- nyiüket érdekli, hogy mi történik a világban, az országban és szívesen áldozzák rá a szabad idejüket arra, hogy kellően tájékozódjanak. Pedig elég szűkében vannak az óráknak és a perceknek, mert a kúttól mész- sze van a szálláshely. Egy-egy óra, amíg ki- és beszállítja őket a busz. Sokat adnak arra, hogy mindenkinek kifogástalan legyen a magatartása: a munka-, a szálláshelyen és otthon is. Törődnek egymással. A munkahelyen nem az az elv, „hagyjuk, hogy más is hozzáférjen a munkához”. A hat embernek úgy kell együttműködnie, mint az óra fogaskerekeinek. S a legszebb élmény számukra, ha olajra, vagy gázra bukkannak a föld mélyén. Olyankor az sem baj, ha éppen a sarat kell dagasztaniuk vagy hóvihar van. Pásztor Béla Jelentés az üzemvezetőnek. Ilyen feladata is van a brigádvezető- ne“ ' / Foto: Lónyai László í«*&ív. .'^Mi Nincs megállás az Lyb—17-es berendezésnél \ \
