Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-04 / 209. szám

Versenyben a brigádok a tervteljesítésért. Termelési tanácskozás a KÖVIZIG-nél Az elmúlt napokban tartotta központi termelési tanácskozá­sát a Körösvidéki Vízügyi Igaz­gatóság kollektívája. Ezen meg­beszélték az első félévi tervtel­jesítést és a második félévi fel­adatokat. * Az elmúlt évben az Országos Vízügyi Hivatal és a Békés me­gyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatai számos hibát tártak fel a KÖVIZIG munkájában. A tapasztalatok alapján levonták a következtetéseket, egyben el­készítették intézkedési tervüket, valamint utasításban szabályoz­ták működésüket. Az V. ötéves tervben jelentő­sen fejlődik a Körös-vidék víz- gazdálkodása. Az igazgatóság július vegéig éves tervét 53,1 százalékra tel­jesítette, mindössze 91,7 szá­zalékos létszámmal. A—szakágazatok és szakaszmér­nökségek az első fél évben je­lentős erőfeszítéseket tettek a tervek teljesítéséért. Az idei fel­adatok mellett már 1977-re is készültek átfogó célkitűzések. A szakágazatok tevékenyen vettek részt az V. ötéves terv területi ágazati program készítésében, egyeztették azokat a megyei szervekkel, vállalatokkal, ter­melőszövetkezetekkel és a víz­ügyi társigazgatóságokkal. Így a folyamszabályozási tervek rend­ben elkészültek — az újabb so­ron kívüli igényekkel. A belvíz­rendezési feladatokat változó hatékonysággal végezte az igaz­gatóság. Jelentős volt az év ele­jén a belvízvédekezésre való felkészülés, valamint a körösla- dányi duzzasztómű vízrendezési munkáinak koordinálása. A me­zőgazdasági vízhasznosítással a korábbinál nagyobb intenzitás­sal foglalkoztak a termelőszövet­kezetek. Az aszálykárok elhárí­tására időben elkészült a vízmé­rési operatív terv, valamint a vízkorlátozási terv is. Az öntö­zési operatív bizottság beszámo­lójából kitűnt, hogy az Országos Vízügy! Hivatal 36 ezer 500 hektár berendezett öntözőterületet tart nyilván Békés- megyében. ki­ts Ez a terület országosan emelkedő. A KÖVIZIG második félévi célkitűzései egyben az V. ötéves terv indítása is. A szakágazatok alapvető feladata a hátralevő hónapokban a jövő évi igazgató­Kába-Sícigcp traktor Ausztráliába A Győri Rába Magyar Vagon és Gépgyár egyik új terméke, a nagyteljesítményű Rába-Steiger traktor iránt megnőtt az érdek, lődés külföldön. A tetszetős ki­vitelű, kényelmes, légkondicio­nált vezetőfülkéjű gépek egyre sűrűbben tűnnek fel a külföldi városokban. Vásárokon, gépi be­mutatókon szerepelnek nagy si­kerrel. Legközelebb a Pécsi Vá_ sáron láthatják az érdeklődők a Rába-Steiger traktorokat, majd Wels ausztriai városban megrendezésre kerülő mezőgaz­dasági vásáron mutatkoznak be. A Wclsben bemutatásra kerülő gépet egy osztrák cég előre megvásárolta. ■ Ugyancsak Rába-Steiger, trak­tort küldtek Ausztráliába. A hosszú tengeri út után megérke. zett a traktor, amelyet a távo­li földrész Európától eltérő klí­mája alatt tesztvizsgára bocsá­tanak. sági program elkészítése. Nagy fontosságú a tervidőszakra üte­mezett beruházási munkák jó előkészítése. így több öntözőfürt, szivattyútelep és belvízrendszer készül. Jelentős feladat a szá­mítógépes előrejelzési módszerek továbbfejlesztése, az árvízi szük­ségtározók üzemrendjének kia­lakítása szempontjából. A koráb­binál fokozottabban védik a felszín alatti és az élővizek tisz­taságát. A Körös vidéki Vízügyi Igaz­gatóságra az év hátralevő idő­szakában nagy feladat megvaló­sítása vár. Erre a munkára ga­ranciát jelent a vízügynél a jó | személyi és a magas színvonalú technikai felkészültség. ' Sz. A. Á figyelem központjában: a másodvetések SA nyolchetes nyári aszály mi­att ebben az évben megnőtt a másodvetések jelentősége. Ezt mutatja, hogy a megyei terme­lőszövetkezetek a tervezett 2500 hektár helyett 5200 hektáron vetettek másodszor. A szarvasi járás 1200, Mezőkovácsháza 1180 hektáron jár az élen. A Békés megyei Állami Gaz­daságok is terven felül — 1900 hektár helyett 2400 hektáron — végeztek másodvetést Zöldeségtermést 500 hektárról vár a hűtőház és a konzervgyár, 140 hektár termésére számíta­nak a MÉK-kirendeltségek. A terület nagy részén, mintegy 400 hektáron zöldbabot, a töb­bin uborkát és egyéb zöldség­félét vetettek. OTTHON '77 4Z ŐSZ! BNV-N A mezőgazdasági gép- és mű­szerkiállítás bontóitól eltekintve a kőbányai vásárvárost már az őszi Budapesti Nemzetközi Vá­sár tervezői, építői, berendezői uralják. A BNV legnagyobb fe­dett területén, az A-csarnokban is megkezdődött a fogyasztási cikk kiállítás legnagyobb sza­bású bemutatójának, az Otthon ’77 lakberendezési kiállításnak az építése. A bérmutatón több mint ötven hazai üzem — valamennyi bú­torgyár és számottevő szövetke. zet — jelenik meg reális kíná­latával, korszerűsített, tökélete­sített korábbi gyártmányaival, s az egy éven belül belföldi vagy exportforgalomba kerülő új tér.-V 3 perc vonalátcsoportosítás Hírközlési esőd fenyegeti Békéscsabát? Állítólag, kétféle telefon léte­zik. Az egyiket Bell találta fel, és ezt használják mindenütt a világon. A másik egy magyar specialitás. Ennek az a jellem­zője, hogy nem lehet rajta tele­fonálni. A valóság persze ár­nyaltabb ennél, de egy biztos' a telefonnal valami baj van! És hogy ez nem légből kapott állí­tás, azt bárki bizonyíthatja, aki már akart — és ki nem akart?! — telefonálni Békéscsabán mun­kaidőben. A türelem — vonalat terem és ehhez 10 percnél hosszabb idő ritkán kell. Ezután már lehet is tárcsázni és ekkor két eset van: vagy kimegy a csengetés vagy nem. Ha szerencsénk van é6 ki­megy, akkor is lehet még téves kapcsolás, vakvonal, vagy ép­pen foglalt jelzés, mert akit hí­vunk, az is vonalra vár. Akinek pechje van, több mint fél órát is elszórakozhat egy telefonálás­sal. Mennyit bír ki a rotary? A telefonnal tehát baj van Békéscsabán, ez nem vitás. De mielőtt idegességünkben szidni kezdenénk mindenkit, akinek csak köze van a néma készülé­kekhez, nézzük meg miért van így? A válaszra a legilletéke­sebb, a Szegedi Postaigazgató­ság műszaki igazgatóhelyettese, Kopasz Flórián. — Békéscsaba telefongondjai közismertek, de a helyzet még rosszabb, mint ahogy az átlag­ember sejti. És ez pemcsak ijesztgetés, ezt számokkal is tu­dom bizonyítani. Békéscsabán jelenleg egy rendkívül elavult 2000 vonalas forgógépes rotary rendszerű telefonközpont műkö­dik 2135 előfizetővel. Ez nem té­vedés, mert a Kulichv lakótele­pen üzembe helyeztünk egy 200 vonalas mellékközpontot. Csak­hogy a központokat nem sza­bad a névleges kapacitásra { igénybe venni, mert kellenek j áramkörök a vizsgáló- és mérő- | berendezésekhez is. Csabán már ezeknek egy részét is feláldoz­tuk az előfizetők javára. De ez még nem minden. Nemzetközi tapasztalatok sze­rint a telefonközpontok 80 szá­zalékos leterhelése az optimá­lis. Ilyenkor hamar kapni vona­lat. és 100 hívásból 98 sikerül. Békéscsabán csúcsidőben 94—05 százalékos terheléssel dolgozik r. központ és ilyen igénybevételnél 3 1976. SZEPTEMBER i. már rohamosan nő a hibák «zá­rna. Ez magyarul annyit jelent, hogy minden második hívás si­kertelen. Búcsú a telefonoktól Nyilvánvaló: a békéscsabai te­lefonközpont túlzsúfolt és túl­terheli Nincs egyetlen szabad vonala sem és közben több mint 900-an várnak telefonra. Ezen kívül olyan közületek is jelent­keznek, melyeit telefonigényét — élet-; tűz-, vagyonvédelmi szempontok miatt — ki kell elé­gíteni. Mit lehet ilyenkor ten­ni? — Sajnos, csak csupa kelle­metlen dolgot. Ezek közül a leg­enyhébb az időmérés bevezeté­se. Jövőre Békéscsabán is 3 percenként 1 forintba kerül a beszélgetés. Reméljük a közüle­tek is rájönnek, hogy az idő — pénz. Arra gondolok, hogy meg­nézik, vajon valamennyi mel­lékállomásuknak kell-e tudnia városi vonalat hívni? Vizsgála­taink szerint ugyanis sok mel­lékállomáson csak magánbeszél- g^ések folynak. Ezek 1977-től nagyon sokba kerülnek majd. Mi bármelyik alközpontot átköt­jük úgy, hogy csak a kijelölt állomások tudnak a városba te­lefonálni. Megvizsgáltuk a közvetlen vá­rosi vonalak igénybevételét is. Tapasztalataink szerint sok olyan intézmény van, ahol ezeken csak 25—30 beszélgetést folytatnak egy hónapban. Ez olyan luxus, melyet a jelenlegi helyzetben nem engedhetünk meg Slagunk­nak. Ezeket a „főnöki” vonala­kat vagy a vállalat saját alköz­pontjába kötjük be. vagy átad­juk a jobban rászorulóknak. Segítene a helyzeten, ha töb­ben élnének az alközpontok kö­zötti közvetlen összeköttetés le­hetőségével. Az olyan intézmé­nyek, vállalatok, melyek gyak­ran hívják egymást, kérhetik, hogy a főközpont megkerülésé­vel összekössük őket. Ezek után a házi központon keresztül mel­lékállomásként hívhatják egy­mást. Megszűnik a bosszantó vo­nalra várás, a téves kapcsolás és ezekért a beszélgetésekért természetesen díjat sem számít a posta. A végére hagytam azt a kény­szerű intézkedést, mely bizonyá­ra a legtöbb vihart váltja majd ki. Arról van szó, hogy egyes kisforgalmú magán előfizetői ál ­lomásokat kénytelenek leszünk hosszabb időre üzemen kívül helyezni. Ez prózaian azt jelen­ti, hogy kikapcsoljuk a legki­sebb forgalmú magánállomáso­kat. és vonalaikat olyan közü­lieknek adjuk, melyeknek nél­külözhetetlen a télefon. A helyzet tehát egy cseppet sem rózsás, és előre láthatóan a következő években csak rom­lani fog. Megoldást csak a cross- bárközpont felépítése hozhat, várja is mindenki, mint a mes­siást- De meddig kell még vár­nunk? Crossbárra várva — Én lennék a legboldogabb, ha erre pontos választ tudnék adni. Az eredeti terv szerint még ebben az ötéves tervben -üzembe kellett volna lépnie az új 6000 vonalas crossbárköz- pontnak. Ezt a jelenlegi I-es pos­ta épületében helyeztük volna el, de kiderült, hogy az épület mű­szaki állapota ezt nem teszi le­hetővé. Más megoldást kell ke­resnünk. A legvalószínűbb, hogy a Szabadság tér és Tanácsköz­társaság út sarkán épülő új pos­tahivatal környékén kell helyet keresni egy új műszaki épület­nek. A baj csak az, hogy erre az új építkezésre senki sem számított, így nincs is rá pénz. De ez tulajdonképpen a kiseb­bik probléma. A nagyobb az, hogy a Békés megyei Tervező Vállalat már a helyszín tanul­mánytervével is hónapokat ké­sett. Ezenkívül nincs építőipari kapacitás sem, a műszaki épü­letre. Márpedig egy telefonköz­pont létesítése optimálir esetben is 4,5—5 évig tart, Békéscsabán pedig korántsem megy minden a leggyorsabban. Késik tehát az új telefonköz­pont építése. Ez azért is szomo­rú, mert a helyzet további rom­lása már-már hírközlési csőddel fenyegeti a várost. És ha az eredeti határidők már nem is tarthatók, minden illetékesnek össze kellene fognia, hogy leg­alább a következő tervidőszak első évében megkezdhesse mű­ködését az új békéscsabai cross. bárközponl. Ez nemcsak a pos­ta, hanem mindannyiunk érde­ke. Lányai László mékeivel. Bemutatnak ezenkí­vül több olyan újdonságot is, amely még nem teljesen piacra érett, ezfcrt a gyártásbavétel előtt a közönség véleményét, ja­vaslatait is szeretnék meghall­gatni. Az otthon kiállításra jön­nek finn, jugoszláv, NDK-beli, osztrák és szovjet cégek, s ott lesznek a lakásberendezéshez kapcsolódó üzemek, kereskedel­mi vállalatok is. Az otthon ’77 kiemelt témája ezúttal a háztartási munka meg­könnyítését szolgáló konyhabú­torok s felszerelések, valamint a fiatal házasoknak szánt bútorok bemutatása. A Tisza bútorgyár például teljes konyhaválasztéká­val megjelenik, 250 négyzetmé­terén mutatja be variálható konyhabútorait, néhányat a fő­ző- és tálalóedényektól a háztar­tási kisgépekig minden szüksé­gessel teljesen berendezve. Az Épületasztalos és Faipari Válla­lat az ipari és kereskedelmi szakemberek közös munkájával kialakított s a házgyári laká­sokba ajánlott konyhabútorait állítja ki. A Könnyűipari Minisztérium és a Belkereskedelmi Miniszté­rium közös bútorpályázata az idén arra ösztönözte a tervező­ket, a gyárakat, hogy a fiatalok, az ifjú házasok részére készít­senek korszerű, olcsó szobabe­rendezéseket. Tíz gyár vett részt a pályázaton. Egyik érdekes­ségként a Zala bútorgyár a He. czendorfer László tervei alapján készült hobby variálható bútor­családot mutatja be, mégpedig 15 féle összeállításban. A legsi­kerültebb pályaműveket egyéb­ként külön is kiállítják, hogy a vásár látogatói is „beleszólhas­sanak” a sorozatgyártásba. Kardoskúti kezdeményezés: Á telepek jobb kihasználásáért és a több sertéshúsért A kardoskúti Rákóczi Tsz Szátó Kovács János sertéste­nyésztő ifjúsági szocialista bri­gádja, amely jó munkájáért el. nyerte a KISZ Központi Bizott­ságának Dicsérő Oklevelét, most munkaversenyre hívja a Dél-Bé­kés megyei Tsz-ek Szövetsége területén üzemelő szakosított sertéstelepek ifjúsági brigádjait. A verseny célja a műszaki szín­vonal emelése, a telepek jobb kihasználása, a tervezettnél több sertéshús előállítása. A versenybe ötfős munkacsa­patokkal lehet benevezni a no­vemberi vetélkedőre, melyet a tsz-szövetség Kardoskúton ren­dez. A nevezéseket 1976. októ­ber 15-ig fogadják el. A ver­senyről részletes programot és tematikát küldenek az érdekel­teknek. A nevezéseket a követ­kező címre kérik megküldeni: Rákóczi Tsz, Gombkötő Sán­dor, 5945 Kardoskút. A békéscsabai Szabadság Tsz kereseti lehetőséggel paradicsomszedésre magas idénymunkásokat alkalmaz Jelentkezni lehet a taz központjában

Next

/
Thumbnails
Contents