Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-28 / 229. szám
Legtöbben zongorázni tanulnak Egy délután Bélmegyeren Azt hiszem nincs sok olyan szép tiszta, rendezett község a megyében, mint Béimegyer. És mintha erdőbe települt volna. A iák lombjai szinte elrejtik a házakat az érkező szeme elől. Az biztos, hogy a bélmegyeri- eknek nem kell a szomszédba menniük oxigénért. Mint ahogy másért sem nagyon. Ezt ugyan csak a Lovas Mihály községi párt titkárral, Báli Mihály tanácselnökkel és Kucsera János vb-titkarral folytatott beszélgetés során tudom meg. Kucsera János ugyanis így ad egy kis összefoglalást a község helyzetéről: — Elégedettek lehetünk. Van orvosunk, hetenkét kétszer kijáró fogorvosunk, gyógyszertárunk, állatorvosunk, vízmüvünk, kul- túrházunk, modern könyvtárunk... Mif*"mondjak még? Van öregek napközi otthona, jó a buszközlekedés... Szóvad minden rendben volna... — Ha? — Ha a GELKA rendszeresen jönne. Mert 400-nál több tv-je, meg sok-sok háztartási kisgépe van a község 1800 lakosának. * * • Persze volna még egy-két ha... Így például szűk a pb-gázpalack cseretelep, kevés a palack, viszont nagyon sok a gáztűzhely. Emiatt többen kénytelenek máshová menni palackért. Ám erről azért nem érdemes beszélni, mert néhány nap múlva befejezi le a telep bővítését, s akkor állandó lesz a cserelehetőség. Vágóhíd van. hatósági húsbolt azonban — mert a régi megszűnt — nincs. Az idén azonban 220 ezer forint költséggel — elkészül az új húsbolt Már építik is. Báli Mihály arról is tájékoztat. hogy közműfejlesztési hozzájárulásból az idén mintegy 150 —200 méterrel hosszabbítják meg az utcai vízvezetéket és így 14—16 új házba lesz bevezethető a víz. Maradnak még vezeték nélküli utcák, de hát j egyszerre valamennyi kívánság 1 nem teljesülhet, amit megért a , lakosság. Terv szerint azonban 1980-ig mindenüvé eljut a víz. Az is jó hír, hogy a Petőfi ut- | cában másfél méter széles betonjárda épül. Az innen kikerülő : 40x40 centiméteres betonlapokból a mellékutcákban lesznek járdák. *** *** A legfőbb jó forrása az Űj 3a- , rázda Tsz, amelynek a gazdasá- ] gi helyzete az egész község életére kihat. Nagyon fontos tehát, hogy minél eredményesebben i gazdálkodjon a tsz: az állam iránti kötelezettségek teljesítése1 mellett tudjon jó munkabért fizetni tagjainak és legyen képes a munka- és a szociális körül-! menyeket javítani, valamint a j fejlesztési alapját is évről évre növelni. Vajon hogyan akar a tsz ezeknek a követelményeknek eleget tenni? Perecz Sándor, a tsz elnöke erre így válaszol: — Megváltoztatjuk a termés- szerkezetet. Csak búzát, napraforgót, cukorrépát és takarmány- növényt termesztünk. Fejlesztjük a szarvasmarha- és a juhtenyésztést. Elmondja még, hogy 8 millió j forint költséggel összevont iuh- telep létesül, ami jöyőre készül | el. A 450 hektár legelő 2000 ( anyajuh tartására alkalmas, s J ennek megfelelően jelentős mennyiségű pecsenyebárányt tud majd értékesíteni a tsz. I A jelenlegi 200 férőhelyes szakosított tejtermelő telepet 400 férőhelyesre bővítik. Az építkezés ugyancsak 1977-ben fejeződik be. A húshasznú szarvasmarhatartásra két 150—150 férőhelyes istálló épül. Az egyik még az idén, a másik 1968-ban készül el. Az állatokat tavasztól őszig a tsz 200 hektár területű telepi- . tett gyepén legeltetik. A szar.vasmarha-tenyésztés fejlesztésére. illetve az építkezésekre előirányzott Összeg 12 millió forint. A feladat végrehajtásával (Hídvégi István építésvezető irányításával) a tsz 20 fős brigádját bízták meg. Ez a csoport ilyen nagy építkezésben még nem vett részt. Érdemes megemlíteni, hogy a telepeken az előírásnak megfelelő szociális létesítményeket (öltöző, mosdó stb.) is kialakítanak. * * * A terménvboltban Schöffer József tsz-tag az elárusító. — Mi kapható? — Hízó-, süldő-, koca-, malac-, baromfitáp, valamint búza. kukorica. árpa, természetesen állami áron. A tsz bizományba veszi át az árut a gabonafelvásárló vállalattól. de a tsz vásárolja is fel a hízókat, süldőket, kismalacokat, valamint a hízott bikát a kisgazdáktól és adia át az állatíor- galmi vállalatnak. — Mennyi terményt ad el havonta? — érdeklődöm tovább. — Mintegy negyedmillió forint a forgalom, ami elég jelentős. Majdnem minden család nevel és hizlal 5-6 sertést. A legtöbbet talán a nyugdíjasok, köztük Bohus Józsi bácsi, Prorok Miska bácsi, Horváth Gábor bácsi. A fiatalabb korosztálybeliek közül Bérezi Sándor, Liszkai Gábor nevét említem, de Perecz Sándor, a tsz elnöke is jó példát mutat. * * * A békési ÁFÉSZ 44-es számú élelmiszerboltjában — mint ahogy azt; Lovas Mihálytól megtudom — szocialista brigád dolgozik. Keresem is a táblát, amely ezt a vásárlóknak tudtuí adja, de sehol nem találom. — Talán szégyellik? — kérdezem Hadabás Imre üzletvezetőtől. — Nem, nem — szabadkozik —. de azt hiszem, az ÁFÉSZ feladata lett volna, hogy kitegye, — Mivel érdemelték ki a címet? — Elsősorban a tervteljesítéssel, a hiánytalan elszámolással és azzal, hogy a felügyeleti szervek részéről semmiféle kifogás nem merült fel. Gáli Imréné rendszeresen itt vásárol. Tőle kérdezem: — Megérdemlik a bolt dolgozói a szocialista brigád címet? — Nagyön. Itt minden van, amit keresünk. Ha valami újdonság érkezik, Hadabás Imre mindjárt ajánlja. Meg a lányok is. — Ismeri őket? — Ilike, Séllei Sándofné a pénztáros, itt van Kocsor Valika, oft meg Varjú Margitka — mutat rájuk kedves mosollyal. * * * Ám az Arany fácán presszóban ki van téve a díszes tábla, rajta a felírás: Kiváló bolt. Kiss Istvánné a presszó vezetője, Jónás Imréné a helyettese, Juhos Pálné pedig a takarítónő. Kiss Istvánné a Kiváló bolt cím elnyerését főként a forgalmi terv teljesítésének tulajdonítja. Van pénzük az embereknek és | — sajnos — fizetési napokon kocsmává alakul a presszó, líu- í szonháromféle szeszes ital kínálja magát. Egyesek pedig többet isznak a kelleténél. — Olyankor mit tehet a három asszony? — Hát..., ha erőnk nincs is, hangunk az van — mondja Kiss Istvánné. De úgy látszik, hogy csupán a j hang nem mindenkinek elég. ' Annak a fiatalembernek sem. aki a hátsó bejárat előterében egy székén ülve próbálja magában tartani azt, amit elfogvasz- tott, ám sikertelenül. I. kategóriába tartozó textil ruházati szövetkezet pályázatot hirdet műszaki vezetői állás betöltésére * Pályázhatnak textilmérnókók vagy textilszakos üzemmérnöki képesítéssel és 5 éves nagy üzemi gyakorlattal rendelkezők. A pályázók részletes önéletrajzot (munkahelyek, beosztások feltüntetésével), valamint fizetési igényüket közöljék. Pályázat benyújtható „Béléés megye” jeligére 1976. október 15-íg a Békés megyei Lapkiadó Vállalathoz. Tizenhét tanszakon, 800 növendékkel megkezdődött a tanév a békéscsabai zeneiskolában Június 17. emlékezetes dátum a község életében. Akkor nyílt meg az új könyvtár 11 500 könyvvel. Ehhez hasonló nem sok lehet a megyében, ami Kai már Katalin könyvtárosnak és a község vezetőinek is a véleménye. Kati ugyan egyelőre nem igazi könyvtáros. Sokat kell még tanulnia. de máris sok jó ötlettel igyekszik a könyvek iránti érdeklődést felkelteni. — Kik a legszorgalmasabb olvasók? — Varjú János bácsi nyugdíjas, a gyerekek közül Fábián Zsófika, a gimnazista Dobra Margitka és sokan mások. A középkorosztálybeliek közül hadd említsem meg Pásztor László buszvezető nevét. Örülök, hogy egv névrokonom is a legszorgalmasabb olvasók közé tartozik. Pásztor Béla Szeptember elején nemcsak a „rendes” iskolásokat szólította tanulásra a csengő. A zeneiskolákban is megkezdődött a tanév. A békéscsabai Bartók Béla Zeneiskolában az új tanévben csaknem nyolcszáz növendék kezdi meg. illetve folytatja tanulmányait. Az oktatás tizenhét tanszakon folyik, legnépszerűbb a zongora, ezen a hangszeren 260 fiatal tanul. Rázga János igazgató szerint | ez az arány a többi hangszerhez viszonyítva túl magas. Saj- j nos a legtöbb szülőt nehéz meg- j győzni, hogy „nemcsak zongora van a világon”, és a vonós-, a fúvoshangszereken való játék elsajátítása éppen olyan hasznos, ráadásul több lehetőség Í6 nyílik rá. örvendetes viszont, hogy ebben a tanévben csellón 18-an tanulnak, pedig tavaly nem Í6 működött ilyen tanszak. Az intézmény nagy jelentőséget tulajdonít a zenei tanulmányokra vágyók szakavatott irányítására, ami már óvodás korban elkezdődik. Jelenleg 52 csöppség jár zeneóvodába — a tavalyi tizenhárommal szemben —-, ahol játékos zenei formában ismerkednek a zene csodálatos világával. Innen az elő- képzőbe kerülnek a gyerekek, többségükben első és második Hazánkba érkezett Világszervezet Vasárnap hivatalos látogatás, ! ra hazánkba erezett tir. H. Mahler, az Egészségügyi Világ- szervezet főigazgatója és dr. L. Kaprio. a szervezet európai igazgatója. A vendégeket a Fe- . az Egészségügyi főigazgatója rihegyi repülőtéren dr. Schul- theisz Emil egészségügyi mi- | niszter, valamint a Külügyminisztérium és az Egészségügyi Minisztérium több vezető munkatársa fogadta. (MTI): 1 osztályosok. A zeneiskola tanárai májusban felkeresik az iskolákat és az énektanárokkal közösen készítik elő a felvételiket, hogy valóban minden jelentkező képességei szerint kezdhesse meg zenei tanulmányait, a hatéves alap- és a négyéves középfokú képzést. Nem ritka, hogy bizonyos hangszerekhez nagyobb készségük van a gyerekeknek, mint amilyet szeretnének tanulni. Ezért szükséges jobban figyelembe venni a szakemberek tanácsait és ajánlásait, hiszen ez is egyik feltétele a zeneiskolai képzés színvonala emelésének. Gyakorta gondot okoz a zeneiskolai órák és a gyerekek egyéb elfoglaltságainak egyeztetése. Az igazgató elmondta azt is, hogy igyekeznek nagy körültekintéssel végezni az egyeztetést, melyhez az iskolák sok segítséget adtak a mostani tanévkezdésnél. Erre számítanak a továbbiakban is. Mint említettük, a* iskola létszáma csaknem nyolcszáz. Zeneóvodás 52, előképzés 201, alapképzés 504, továbbképzés növendék 34. Velük 24 főállású zenetanár foglalkozik. •Új szakember a csabai intézménynél Pukánszky Béla csellótanár, aki decemberben önálló hangversennyel is bemutatkozik. Szintén most kapcsolódott az oktatásba Hajdú Éva hegedűtanár. Tervezik, hogy az éneklés népszerűsítése érdekében márciusban népdalénekesi versenyt rendeznek a növendékek számára, a vonóshangszerek meg- kedveltetésére pedig szintén szerveznek házi hegedűverssiivt. A napokban megkezdődnek a próbák a gyermekkórusnál és a kamarakórusnál is. F. I. ADRIAI l\l VÁRUTÓ Trogir, Salona és a Hét kastély öble Újdonsült spliti ismerősöm, az ott katonáskodó és magyarul is kitűnően beszélő Biaskovits Jancsi, egyik nap azt mondta: „Addig nem mehettek haza, amíg nem jártok Trugirban, Saloná- ban és a Hét kastély öblében.” Ezeket a nevezetességeket utólag magam is figyelmébe ajánlom azoknak, akik Dalmáciába készülnek jövőre. Egy mostanában divatossá vált kifejezéssel élve, Trogir teljesen Split vonzáskörzetébe tartozik. Nem így az 1300-as években, amikor a, Velencei Köztársaság egyik hatalmi bázisa, stratégiai pontja és élénk kulturális központja volt. Eredetét viszont a görögöknek köszönheti, ők alapították időszámításunk előtt és úgy nevezték: az a hely, ahol kecskéket legeltetnek. A ma is középkori hangulatot árasztó városka apró kis sziget, melyet egy másik, szigettel, Csiovóval, kecses ívű híd köt össze. Valamikor sokan átkozhatták, mert ha e3te későn érkeztek a városba, már felvonták és á vándor a hídfővel szembeni loggiában éjszakázhatott. Trogir számos műemléket őriz, de alig két óra alatt megismerhető. A tökéletes gótikus alkotásnak tartott, híres humanista és hadvezér nevét viselő Cippi- có-palota éppúgy, mint a közel ötven méter magas katedra lis, vagy a Szent-Miklós-templom és a tekintélyt hordozó, a sziget északi sarkában emelkedő Ka- mcTiengó-erőd, A roppant vastag kőfalból épült bástya tetejéről köszöntötték a kikötőbe érkező velencei gályákat, de persze nem mindig mosolygó katonák integettek fokáról, főleg, ha ellenséges kalózok közeledtek. Délután két órakor megelevenedik a csendes, kisvárosi életét élő Trogir. Műszakváltás van az eggyel „beljebbi”, csiovói szigeten épült hajóüzemben. Óriási autóforgalom inHul meg, a Split- be hazaigyekvők Trogirpn át közlekednek. Ilyenkor bizony sok dolga van a fehér sisaklpan vezényelő közlekedési rendőrnek. Mire mi is kikeveredtünk a forgalomból. már tulajdonképpen a Hét kastély öblében jártunk. Ősi lakói sokat szenvedtek, hol a velenceiektől. hol a törököktől. A Split—Trogir belviszály miatt az ittlakók mindig védtelenül maradtak, azaz a kastélyok valamelyikében kerestek menedéket. Ma már nem mindegyik van meg. csak töredéke a partszakasz egykor 13 városkából álló erődítményének — mint azt Bács Gyula útikönyve is írja. Az egyiknek helyén például repülőgépek landolnak. Ottjártunk után egy nappal innen szállt fel az a DC—9-es is, amely nyugatnémet turistákat vitt hazafelé és Zágráb fölött egy angol repülőgéppel összeütközött. A hét kastély közül mindegyik kínál valami saiátosságot. A romantikusok a Rusinacban levő templomban eltemetett helyi Rómeó és Júlia, Miljenko és Dobril-* la tragikus sorsával ismerkedhetnek, a fiatalabbak meg a romantikától ugvancsak távoleső lemezlovas Osibisa-zenéjét élvezhetik, amely a Kasztéi Sztafi- lityben emelt Nehaj-erőd földszintjéről harsog. A sorban az utolsó — bár a hét kastély között ma már nehéz felfedezni az önállóságot, hisz szorosan egymáshoz épültek — a Kasztéi Sutya- rac, házaiba beépített római-kori fogadalmi tábláival. Aztán már hamarosan feltűnnek a római romváros, Salona maradványai. Másfél évszázada (!) folynak az ásatások, mégis azt tartják, még egytlzed részét sem sikerült feltárni. Annyi bizonyossat tudnak a történészek, hogy az időszámítás utáni III—ÍV. században az avarok a földdel tették egyenlővé, a megmaradtak pedig a spliti Diocletianus-paiota elhagyott falai közé menekültek. T-Togv mégis, milyen lehetett Salona, arról sokat mond a feltárás legjelentősebb emléke, a 4.5 méter átmérőjű színház, melynek előadásain 20 ezren (') tapsolhattak. Jól kivehető és követhető a romok közt a kiterjedt víz- vezetékrendszer. Ha a cédruskor közt. sétálva nem látnánk Split ipari negyedének gyárait, amint füstöt okádva feleseinek az ókorral. talán tényleg sikerülne néhány száz évet fiatalodni. A romváros roppant tudományos jelentőséggel bir. S míg a turista áhítattal ugrál kőről kőre a nappal hőséget árasztó falakon és barangolása végén beleütközik a tudós Bulics abbé tuszkulánuma melletti éjszakai bárba — vége az emlékezésnek. A mulató késő délutáni hangulatában csinos mixer főzi a presszó-, vagy törő- kos kávét, porciózza a cinzánót, miközben új Beatles-lemezt tesz a Phillips-lemezjátszóra. Ez már sehogy sem fér össze Salona romjaival. Pedig, amikor már Salon in, azaz újvároson keresztül Split fele robog az autó. az
