Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-26 / 228. szám

Alapképzések a békéscsabai művelődési központban Szeptember 26-án, vasárnap a nyári szünet után folytatódnak a művelődési központban a gyermek- és felnőttnéptánc ok­tatói, valamint a bábcsoportve­zetői tanfolyamok, A táncosok reggel fél 9-től zeneelméletet, mozdulatelemzést tanulnak, majd szakemberek irányításával csár­dás, karikás, ugróstáncot sajá­títanak el. A bábosok előadásai 9 órakor kezdődnek, a munka­terv készítéséről és a szakköri munka módszereiről beszélget­nek délután 1 óráig. A tárgyalóteremből Lépésért két év és nyolc hónap szabadságvesztés A napokban tárgyalta a békés­csabai városi bíróság Tapasztó János, Békéscsaba, Partizán út 26. szám alatti lakos bűnügyét. A 24 éves fiatalember már volt büntetve. Legutóbbi szabadság- vesztésének letöltése után a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalatnál helyezkedett el ra­kodóként. Később éppen á szál­lítások során szerzett helyisme­reti tapasztalatokat használta fel a bűncselekmények elkövetésé­re. Mint rakodó bejáratos volt az irodákba, látta, hol tartják a pénzt. Néhány hónap múlva kilépett a vállalattól. Ezt követően sehol sem dolgozott. Amikor a pénze elfogyott, elhatározta, hogy be­tör az építőipari vállalat Trefort utcai munkásszállásának kony­hájára. Az elhatározást hamaro­san tett követted 1975. május 24- én hajnalban kií'eszitette a kony­ha irodájának ajtaját. Feltörte az íróasztalt, mintegy kétezer fo­rinttal távozott. Június 30-án éj­jel ismét behatolt az irodába. Az egyik szekrényben ráakadt az üzletvezető 49 ezer forintról szó­ló OTP -betétkönyvére, s egy tíz­ezer forintos autónyereménv- betétkönyvre. Az üzletvezető­helyettes szekrényét -is kifosztot­ta. Október 30-án újra a Trefort utcai konyha irodáját szemelte ki. Miv'el az íróasztalban pénzt nem talált, ellopta a vendéglá­tóipari vállalat 8700 forint érté­kű számológépét, ezenkívül egy asztali órát és egy táskarádiót. A számológéppel azonban nem tudott mit kezdeni. Attól tartott, hogy a vesztét fogja okozni. Bu­dapestre utazott, és ott elzálogo­sította. A városi bíróság Tapasztó Já­nost jogtalan behatolás útján és visszaesőként elkövetett lopás bűntette miatt két év és nyolc hónap szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként három évre eltiltotta a közügyek gyakorlása- tói. A szabadságvesztést fegyház- ban keil letöltenie, s feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet nem jogerős, a vádlott eny­hítésért fellebbezett, •—<li. Felvételre keresünk kőműveseket, vízvezeték-szerelőket, • segédmunkásokat, esetleg köművesbrigádot. Jelentkezés: Békéscsaba, Gutenberg utca 3. Vendég­látóipari vállalat, munka­ügyi osztály. I\cmc§ak beszelnek, hanem cselekednek Ifjúsági parlament a MEZŐGÉP békéscsabai gyáregységénél Élénken vitatkozó fiata­lok gyülekeztek a MEZŐGÉP I. számú gyáregységének kultúr­termében. A zsibongással telt helyiségben minden ülőhely gazdára talált s az újonnan ér­kezőknek ülőalkalmatosság után kellett nézniük. Aki nem isme­ri az okát, értetlenül kérdezhet­né, miért ez a nagy izgatottság, szokatlan nyüzsgés? Kovács Zol-' tánné levezető elnök és Hra- bovszki Pál KISZ-titkár feszült­ségtől oldódó arcán látszik, megelégedettséggel nyugtázzák az eseményeket. Az igazsághoz azonban hozzá­tartozik, hogy a MEZOGEP-nél az első sikertelen kísérletből okulva a gazdasági és KISZ- vezetők gondos elemzés’ után láttak hozzá újból az ifjúsági parlament szervezéséhez. Nem hiába. Az ifjúsági parlamentet megelőző napokon üzemrészen­ként ismertették a fiatalokkal az igazgatói beszámolót, tár­gyalták meg a fiatalok munka­helyi gondjait De nehogy azt higgyük, csak üres beszélgeté­sekről volt szó. Ezek eredmé­nyeként .gyakorlati intézkedések követték egymást. Így a ínak­ban, a kaszaműhelyben, a gaz­dasági vezetők szervezési és j anyagellátási intézkedéseket hoz- j tak. Több fiatalt üzem- és ta-\ pasztalatcsere-látogatásra hívtak 1 a megye többi gyáregységébe. Ilyen előzmények után kez­dődött el a háromórás tanács­kozás, 110 résztvevővel. Kovács György igazgató szavaiból ítél­ve az eddigieknél is nagyobb feladatok várnak a közei 500- íős gyár kollektívájára. A vál­lalat dolgozóinak 55 százaléka 30 éven aluli es ez is bizonyít­ja, nem hiába a nagy odafigye­lés. A kaszapengéket, ferdefel- vonókat, pótkocsikat, silókuko- rica-betakarítókat, elektromos berendezéseket gyártó üzem megfeszített munkát követei a fiataloktól is. szakmai feladatot kell adni a tanulóknak, ha vezetőik iß azt akarják, hogy megszeressék munkájukat. A fejlődés azonban nem csak a munkát, a tanulást is megkö­veteli. A MEZÖGÉP-nél is ezt vallják. Az igazgatói beszámo­lóban. hallottuk, a vállalatnál 91 fiatalnak van közép-, illetve fel­sőfokú iskolai végzettsége. Je­lenleg 24 fiatal tanul állami iskolában. A tömegszervezeti oktatásban 64-en vesznek részt. De mi a helyzet a szakmai kép­zéssel? A parlament határoza­tai közül az egyik szakmai vi­takörök megalakítását sürgeti. Egy munkásait megtartani aka­ró üzem kollektívájának lépései ezek. A* események mondat­ják velünk: a MEZŐGÉP ifjú­sági parlamentje a valóságban nem szeptember 20-án kezdő­dött és minden remény megvan arra, hogy az eszmecserét gya­korlati tettek követik. Kepenyes János Könyvjelző: Csoór István: Fák, virágok, füvek Gyula szép város, ezt min­denki tudja. Nem különleges természeti adottságai teszik vonzóvá, hanem lakóinak város- szeretete, egészséges lokálpat­riotizmusa. Talán unalmasnak is tűnik, annyi helyen leírták már, hogy Gyula az Alföld Sopronja, amely virágos oázis a vidék pusztaságában. Ügy lát­szik a dicséretből sose lehet elég, hiszen a közelmúltban megjelent egv kiadvány, amely a várost elismerő sorok élére áll. Abból az alkalomból, hogy 25 éves a gyulai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat, fel. kérték ugyanis Csoór Istvánt, írja meg a vállalat történetét A Gyulán élő író hű króni­kásnak bizonyult, hiszen a vál­lalat múltját kutatva egészen a török hódoltság előtti korig ki­bányászta a város kertészettel kapcsolatos emlékeit. Csoór Ist­ván munkájának eredménye­képp egy helyre kis kötet ke­rekedett a kertészeti vállalat Pszota Frigyes esztergályosa beszámolót követő hozzászólásá­ban elmondta, hogy ő is ott volt a megye gyáregységeit lá­togatók csoportjában. Nem ta­gadja, egészen más a vélemé­nye, mint azelőtt. Az a feltéte­lezése pedig, hogy a többi üzem azért jár előttük a termelésben, mert jobbak a feltételeik, nem állta ki a bizonyítás próbáját. 11 repülőcsapatok fejlődése néphadseregünkben Egv nemrégiben megtartott tanácskozáson megállapították, hogy a magyar néphadsereg re­pülőcsapatai 1961-től napjain­kig igen sokat változtak, fejlőd­tek. A hangsebesség alatti gépi­típusokat felváltották a hang- sebesség feletti típusok, illetve azok változatai. Megjelentek a különböző rendeltetésű helikop­terek és az új típusú szállító repülőgépiek. Az 1961—65 közötti időszak­hoz viszonyítva, 1966—70-ben 45 százalékkal, az ezt követő 1971—75-ös periódusban pedig további 22 százalékkal növeke­dett a repülőcsapatok által tel­jesített repült idő. Ehhez az egy-egy hajózóra jutó idő nö­vekedése is hozzájárult. A ka­tonai repülőgépiek vezetői jelen­leg 30—56 százalékkal többet repülnek egy év alatt, mint l nyolc-tiz esztendővel ezelőtt. Jelentős mértékben gyarapod­tak a kis- és a földközi magas­ságban, valamint a bonyolult időben és éjjel végrehajtott re­pülések, a korábbinál lényege­sen nagyobb szerepiet kapott a bonyolult műrepülés és az úgy­nevezett manőverező légiharc mesterfogásainak elsajátítása, gyakorlása. A magyar néphadsereg re- pülócsapatai — a nemzetközi adatokhoz viszonyítva is — a feladatok bonyolultságának fo­kozatos növelése közben figye­lemre méltó eredményeket ér­tek el a repülésbiztonság töké­letesítésében, 1 a repülőesemé­nyek megelőzésében, s szilárd j alapot teremtettek ahhoz, hogy | az e területen elért örvendetes j előrehaladás biztatóan tovább j fejlődjék. Ehhez minden tech- i nikai és személyi feltétel ren­delkezésre áll. (KT) I életéről. Majdnem irodalmi ér­tékű alkotás. S hogy a Fák, vi­rágok, füvek című kiadvány mi­ért csak kevéssel lépi túl egv vállalat belső ügyének tekint­hető történeti visszapillantást, az azért van, mert a szerző túl. ságosan tisztelte a megbízók közvetlen érdekeit. Különösen a vállalat 'igazgatójáról írt lí­rai sorok visszatetszőek, hiszen lehet valaki bármilyen jó ve­zető. de egv saját gondozásban megjelenő írásban öntömjéne­zésnek hat" a róla szóló dicsé­ret. A levéltár polcaitól a régi tanácsülések jegyzőkönyveinek raktáráig számtalan helyen ku­tatta fel es gyűjtötte egybe Csoór István a kötát anyagát. Ez munkájának legnagyobb ér- .téke. Több kötetes szépíró lé­tére nem sajnálta a faradsá­got, hogy egy rengeteg ener­giát követelő vállalkozás ered- ménveképp>en űjabb kiadvány­nyal gyarapítsa könyveinek szá­mát. A Fák, virágok, füvek el­olvasása után a 25 éves jubi­leumát ünneplő kertészeti vál­lalatnak azt kívánhatjuk, hogy a következő negyedszázad so­rán tovább szorgoskodjanak a városért, s ha elérkezik az 50 éves .évforduló, ismét az örök­ifjú Pista bácsival „írassanak” könyvet. Addig viszont Csoór István sok-sok irodalmi alkotás, sál örvendeztessen bennünket. A. T. Ismeretterjesztő csoportok tapasztalatcseréje Nemrégiben jártak megyénk­ben a szegedi tanárképző főis­kolán alakuló TIT-szervezet kép­viselői. Módszertani segítséget, ismeretanyagot kértek a Bé­kés megyei szervezettől. Elláto­gattak Szarvasra, a mezőgaz­dasági főiskolán működő TIT- csoporthoz. Meghallgatták azt. hogy milyen rendszer szerint képezik a diákokat, akik diplo­maosztás után egy-egy község vagy város TIT-előadói is lesz­nek. ADRIAI NYÁRUTÓ Spliti anziksz Vannak, akik esküsznek rá: nyaralni csak augusztus dereká­ig érdemes, mert a nyár ezután már elrejti igazi arcát, szűkebb marokkal méri ajándékkosará­ból a napfényt. A tétel, megle­het igaz és jellemző, mégis en­ged kivételt. Például az Adria- utazóknak. Talán innen is a ju­goszláv tengerpart vonzó jelzője: „napfénj’es Adria". Szép az augusztus vége és a szeptember Splitben. Az idén legalább ií szép volt. Talán ez, talán a páratlan festői fekvés csábította ide öblébe az /őslaaó- kat. az Aszphalatrosz nevű kis görög kolóniát, maid Dioclétia- nust, a rabszolgából lett romai császárt, aki innen kísérte figye­lemmel a társcsászárokat, ráadá­sul a csúzát is gyógyíthatta a vi­dék kénes gyógyvizében. Hogy a szeszélyes uralkodó palotáját nem átmeneti szállásnak szánták a hellén építészek, arról ma, 1700 év után is meggyőződhe­tünk. A lenyűgöző építményben magyar vonatkozású emlékre is bukkanhat a látogató. A később épített, komor küllemű dómban elhelyezett kőkoporsón latin nyelvű felirat: „Bélának. Ma­gyarország királyának leányai nyugosznak itt. akik a tatárok előli menekülés idején, 1242: március 13-án hunytak el.” Ka­talin és Mária hercegnő — ha ma élne — a b$lső palotaudvaron kialakított színpadon Verdi rnu­•Úgy fogalmazott, hogy a mun- .......................................................................................„i.. k aszervezés kérdéseit a gyár 1 kapuin belül a gyári kollektí­vának kell megoldani. A közeliim libán tartot­ták meg öt szocialista brigád közművelődési vetélkedőjét. Si­kerrel. Régebben azonban 11 szocialista brigád versenyzett itt egymással. Baukó Ferenc is ezek újjászervezését igényelte, amikor arról beszélt, hogy a mindig jobbat, a mindig többet követelménye nem nélkülözheti a szocialista kollektívákat. Termelési kérdések hangzot­tak el többségében, de miért is lenne ez különös a munkáju­kat szerető fiatalok közt? Mint ahogy az is mindennapi gya­korlót, hogy részt vesznek a döntések előkészítésében. A KISZ-titkár rendszeresen kép­viseli a fiatalokat a gazdasági vezetők tanácskozásain. Egyre több fiatal kerül vezető beosz­tásba. Van jó néhány 30 éven aluli csoportvezető, művezető, sőt osztályvezető is. Jól megáll­ják helyüket. Ezeket Hrabovsz- ki Pál KISZ-titkártól hallottuk. Néhány adat még kiegészítő hozzászólásából. 1974-ben a fel­szabadult fiatal szakmunkások fele, 1976-ban kétharmada hagy­ta el az üzemet. Miért? Hiszen klubszoba, könyvtár, tanműhely,, szanazugi üdülő várja vala­mennyinket. Mohácsi Márton azt fejtegette, hogy lehet-e kö­tődés vonzó anyagi és erkölcsi elismerés nélkül? Abban is sok igazság van, amiről Ondrejcsik Ancüae beszelt, vagyis több zsikájában gyönyörködhetne, nyaranta. Mondják, mikor az Aida dallamai felhangzanak, ta­lán még a Diocletianus által ide­hozatott egyiptomi szfinksz kő­szíve is meglágyul..^ A sok kultúrtörténeti emléket őrző palota egy darabka történe­lem az atomkorban. Néha gro­teszknek, máskor végtelen ter­mészetesnek érzi az ember az időnek dacosan ellenálló, de több helyütt már omladozó romai1­Splttben nemcsak a Köztársaság cci Szent Márk térhez, hanem a Mi tagadás, van benne valami teret hasonlítják szívesen a velen- (cngeröblöt is a Nápolyi-öbölhöz,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents