Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-26 / 228. szám
Vendégeink ei rádió és tv*sorozat sierkesitál Tanácskozás a Mindenki iskolájáról Szeptember 28-án, kedden délelőtt tanácskozást rendez Békéscsabán a megyei tanács és az 5ZMT, melynek témája a rádió és a televízió nemrég kezdődött Mindenki iskolája című felnőtt- oktatási sorozata. A vállalkozás eredményességétalálkoznak a ,(Mindenki iskolája” szerkesztőivel. A szakszervezetek Tanácsköztársaság úti székházában 11 órakor kezdődő megbeszélésen először Gartner Éva rovatvezető-helyettes és Martos Éva szerkesztő tart tájékoztatót a rádió-, majd a teleAzéri kerestem fel Szajbély Mihályi, a Békéscsabai Kötöttárugyár igazgatóját, hogy megkérdezzem: miként sikerült a veszteséges üzemből kiváló vállalatot csinálni. Ö mást javasolt. Hagyjuk a múltat —mondta — beszéljünk inkább arról, hogy sikerült a tavalyi jó évhez viszonyítva is növelni a tőkés exportot és a BNV-n vásárdíjat nyerni. Lehet 1 millió dollárral több? VÁSÁR- DÍJAS ÜZEMEK éri sokat tehetnek a különböző intézmények; a művelődési házak, könyvtárak és múzeumok. Ezen a tanácskozáson a felnőttoktatásban érdekelt szakemberek I víziós adásokról Kovács Barna rovatvezető. Végül Róta Páli a megyei felnőttoktatási szakfelügyelő ismerteti a mozgalom megyei feladatait. Lehét Ezt bocséssule mindjárt előre, hiszen nem titok. Mint ahogyan nem titok a módszer sem: sok munka és egy kis szerencse. Igen, szerencse is kellett a sikerhez, ezt nem is tagadják a gyárban, ök ugyanis világéletükben természetes alapanyagból — pamutból — gyártottak kötöttárut. Mikor megkezdődött a szintetikus szálak előretörése, úgy tűnt, nincs jövője a gyárnak. Megélni ugyan meg tudnak, hiszen gyerekholmi és alsónadrág mindig kell, de ők többet akartak a vegetálásnál. És ekkor mosolygott rájuk a szerencse. Pamut vagy műszál? Ez volt a kérdés g hetvenes évek elején, amikor csökkenni kezdett a szintetikus láz. A fogyasztók rájöttek: a műszálnak nemcsak előnyei, hanem súlyos hátrányai is vannak. Nem ereszti át a levegőt, nem szívja fel a nedvességé, viselése gyakran kényelmetlen. Divatba jöttek a természetes szálakból készült ruhaneműk. A divat és a profil tehát szerencsésen egybeesett a Békéscsabai Kötöttárugyárnál. Dönteniük kellett, mit gyártsanak ... Gyerekholmit és alsóneműt vagy felsőruházati divatcikkeket? Az előbbi egyszerűbb, hiszen rugdalózó és trikó mindig kell, ezt januártól decemberig egyenletesen lehet termelni. Ennek az ára viszont a kicsi haszon. A másik lehetőség a divatcikkek gyártása. Aki egy új termékkel időben lép ki a piacra, az tetemes felárat tehet zsebre. Ez tehát jövedelmezőbb, de jóval kockázatosabb vállalkozás. Meg kell érezni, ki mire vágyik, elébe kell menni a divatnak. A divatcikkek gyártásához jól kép<zeR szakemberek, korszerű gépek kellenek. Nem volt tehát könnyű a döntés. Mit tud a gyár gyártani ? Erre a kérdésre kellett először felelni. Felmérték képességeiket és úgy döntöttek, belevágnak a divatüzletbe. Hitelt vettek fel, gépeket vásároltak és gyökeresen átalakították a gyártmányszerkezetet. — Óriási munka volt ez — így Szajbély Mihály — nem az illendőség, hanem az igazság mondatja velem; ha nincsenek ilyen munkatársaim, belebukunk az egészbe. Munkások és vezetők gyakran erejükön felül dolgoztak és a kollektíva ereje segített át minket a nehézségeken. Olyan piacra kellett betörnünk, ahol a divatot irányítják. Nyugat-Németország, Anglia, Ausztria, Franciaország és Kanada a legnagyobb vevőnk, rajtuk kívül még több mint 23 tőkés országba exportálunk. Minden fél évben 150—200 darabos mintakollekciót készítünk és nincs olyan termékünk, melyet másfél évnél régebben gyártanánk. Ez az állandó újat akarás jellemzi a szalagon dolgozók munkáját is. Mindenki tudja, mikor mit és kinek csinálnak, a törzsvevőket már név szerint ismerik a munkásnők. Tudják, ki mire kényes, és ennek megfelelően végzik munkájukat. Tisztában vannak azzal is, melyik terméken mennyi haszna van a vállalatnak, és megértik, hogy néha a sürgős szállítások miatt túlórázni vagy vasárnap is dolgozni kell. Az üzemi demokrácia nemcsak szólam a kötöttben. Az igazgató nem tart fogadóórát,' •hanem minden reggel végigjárja az üzemet. Bárki megállíthatja és elmondhatja, ami a szívét nyomja, Ugyanígy van ez a többi vezetőnél is, és ez jó hangulatot teremt a gyárban. A jó hangulat pedig újabb sikerek kovácsa. Miért nincs exportminőség ? A Békéscsabai Kötöttárugyár tavaly' 3 millió dollár értékben exportált kötöttárut a fejlett tőkés országokba, az idén 4 millió dollár felett lesz szállításaik értéke. Ez a hatalmas mennyiség sokféle cikkből tevődik össze és minden cikknél kell egy úgynevezett biztonsági tartalék. Ez annyit jelent, hogy ha a megrendelő mondjuk 10 ezer darabot kér, akkor legalább 11 ezret kell gyártani, hiszen a szériában óhatatlanul akad hibás darab is, és ezt pótolni kell. A biztonsági tartalékból mindig marad néhány kitűnő minőségű termék, de ezt a kis széria miatt csak áron alul lehet a kereskedelemben értékesíteni. És ekkor támadt a gyár vezetőinek egy tulajdonképpen egyszerű ötlete. Miért kell különválasztani az exportot a hazai gyártástól? Ezt tulajdonképpen semmi sem indokolja, hiszen ami jó az angol és francia vevőnek, az nyilván a ma? gyárnak is megfelel. Nem néhány darabbal kell többet gyártani az exportrendelésnél, hanem 10—20 ezerrel. Ebből kiegészíthetik a külföldre szánt tételt, a maradék pedig gyakorlatilag még mindig teljes választékot jelent, mely belföldön nagyszerűen értékesíthető. A hazai kereskedelemnek szánt évi 2,5 millió darabos termeléshez így jön még hozzá félmillió, az exporttúlteljesítésből. És mert előre nem lehet tudni, hogy mi kerül nyugatra és mi a hazai üzletekbe, nincs külön exportminőség, mindig minden árut egyformán jól kell megcsinálni. A kötöttárugyár sínen van, mindent el tudnak adni, elnyerték á Kiváló Vállalat címet is. A BNV-n vásárdíjat kaptak a farmerhatású pamut- és pamutműszál anyagkeverékű kelmékből készült változatos termékeikért. Újból sikerült egy lépéssel megelőzniük a divatot, és ez újabb exportlehetőséget rejt magában. Jövőre tehát ismét aktuális lesz a kérdés: lehet egymillió dollárral több? Lányai László Művelődési szakemberek továbbképzése Békéscsabán „Társadalmi átrétegeződés — kulturális változások”, „A műszaki-technikai és mezőgazdasági szakkörök, klubok és körök helyzete”, „Vita a hosszú távú bázismunkatervről”, ilyen címekkel rendeznek egész, napos továbbképzést szeptember 28-án Békéscsabán a megye főhivatású népművelőinek. A megyei művelődési központban sorra kerülő tanácskozás rész,vevői közben tájékoztatókat hallgatnak meg a Mindenki iskolája című rádió- és lv-sorozat- ról is. Szeptember 29: Ciroktermesztési bemutató Dévaványán és Csabacsűdön A Füzesgyarmati Luóemater- mesztési Rendszer szervezésében szeptember 29-én, szerdán délelőtt üzemi bemutatókkal egybekötött ciroktermesztési tanácskozást tartanak a karcagi földművelési kutatóintézetben. A karcagi' kutatóintézetben Diákok segítenek a kukoricatörésben A Békéscsabai Állami Gazdaság kerületeiben diákok törik a hibrid kukoricát. A csaknem 980 hektáron 1700 fiatal, a békéscsabai kereskedelmi és vendéglátóipari, a közgazdasági, valamint a gyulai egészségügyi szakkö- zésiskola és az Erkel Ferenc gimnázium tanulói segítenek a betakarításban. Az úttörők szintén részt vesznek a „Diákok a népgazdaságért” akcióban. Észak-írországban állomásozó ejtőernyősök három terepjáró autón hatoltak,, be Írországba, hogy ott az IRA harcosai után kutassanak. A katonák azonban nem jártak szerencsével, mert az ír hatóságok fogságába kerültek. Az angol parancsnokság azzal próbálta magyarázni a durva provokációt, hogy a határ mentén gyakorlatozó őrjárat, úgymond, elnézte a térképet és eltévedt.(!) Erre válaszul az ír hivatalos szervek bejelentették, hogy a brit csapatok évente legalább száz alkalommal megsértik a határt Az IRA szóvivője pedig azzal vádolta a SAS embereit, hogy már többször próbálkoztak emberrablásokkal és köztársasági vezetők meggyilkolásával Írország területén ... Rolph Ingersoll amerikai szerző (szintén volt CIA-ember) „Szigorúan titkos” című könyvében ezt írja: „A Brit Birodalomnak mindig a hírszerzés volt a fő aduja. Amikor az angolok ügyei a legrosszabbul áll_ tak, akkor hírszerző szolgálatuk mentette meg őket. Dunkerque után Angliát csak a „kézügyes, sége” mentette meg. ' az, hogy gyengeségét el «tudta titkolni a németek elől, jelentéktelen erőkkel blöffölve ...” Lehet, hogy így volt, ez azonban már a múlté. Sikerekről már csak a színes könyvecskék fedeléről sejtelmesen mosolygó 007-es ügynök számolhat-be. Igaz, hogy ő csupán szerzője fantáziájában létezett... Miklós Gábor • megtartandó tanácskozást követően, a szakemberek ellátogatlak a csábacsűrii Lenin Tsz-be és a dévaványai Aranykalász Tsz-be, ahol az idén figyelemre méltó eredményeket érlek el a cirok-, illetve cirokmag-termesztésben. Üííörőparlament — a répaföldön (Tudósítónktól) A sarkadi úttörők életében nagy esemény volt a nemrég megrendezett úttörőparlament. Az előkészületek már régebben megkezdődtek, rendkívüli raj gyűléseket tartottak — a répaföldön. A szokatlan helyszínt az indokolta, hogy a pajtások segítettek az őszi mezőgazdasági munkákban. A raj gyűléseken választották meg a ' 94 küldöttet, akik a parlament elé tárták az úttörők örömeit, gondjait. A parlamenten választották még azt a kilejic pajtást, akik a járási úttörőparlamenten képviselik a sarkadiakat. Adók Mária Az őszi BNV-ről Készlet a szovjet kiállítok termékeiből: háztartási gépek (MTI Fotó, Hadas János felvétele—KS)
