Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-26 / 228. szám

Vendégeink ei rádió és tv*sorozat sierkesitál Tanácskozás a Mindenki iskolájáról Szeptember 28-án, kedden dél­előtt tanácskozást rendez Békés­csabán a megyei tanács és az 5ZMT, melynek témája a rádió és a televízió nemrég kezdődött Mindenki iskolája című felnőtt- oktatási sorozata. A vállalkozás eredményességé­találkoznak a ,(Mindenki iskolá­ja” szerkesztőivel. A szakszerve­zetek Tanácsköztársaság úti székházában 11 órakor kezdődő megbeszélésen először Gartner Éva rovatvezető-helyettes és Martos Éva szerkesztő tart tájé­koztatót a rádió-, majd a tele­Azéri kerestem fel Szajbély Mihályi, a Békéscsabai Kötöttárugyár igazgatóját, hogy megkérdezzem: mi­ként sikerült a veszteséges üzemből kiváló vállalatot csinálni. Ö mást javasolt. Hagyjuk a múltat —mond­ta — beszéljünk inkább arról, hogy sikerült a tavalyi jó évhez viszonyítva is növelni a tőkés exportot és a BNV-n vásárdíjat nyerni. Lehet 1 millió dollárral több? VÁSÁR- DÍJAS ÜZEMEK éri sokat tehetnek a különböző intézmények; a művelődési há­zak, könyvtárak és múzeumok. Ezen a tanácskozáson a felnőtt­oktatásban érdekelt szakemberek I víziós adásokról Kovács Barna rovatvezető. Végül Róta Páli a megyei felnőttoktatási szakfelü­gyelő ismerteti a mozgalom me­gyei feladatait. Lehét Ezt bocséssule mind­járt előre, hiszen nem titok. Mint ahogyan nem titok a mód­szer sem: sok munka és egy kis szerencse. Igen, szerencse is kellett a sikerhez, ezt nem is tagadják a gyárban, ök ugya­nis világéletükben természetes alapanyagból — pamutból — gyártottak kötöttárut. Mikor megkezdődött a szintetikus szá­lak előretörése, úgy tűnt, nincs jövője a gyárnak. Megélni ugyan meg tudnak, hiszen gye­rekholmi és alsónadrág mindig kell, de ők többet akartak a vegetálásnál. És ekkor mosolygott rájuk a szerencse. Pamut vagy műszál? Ez volt a kérdés g hetvenes évek elején, amikor csökkenni kezdett a szintetikus láz. A fo­gyasztók rájöttek: a műszálnak nemcsak előnyei, hanem súlyos hátrányai is vannak. Nem eresz­ti át a levegőt, nem szívja fel a nedvességé, viselése gyakran kényelmetlen. Divatba jöttek a természetes szálakból készült ruhaneműk. A divat és a pro­fil tehát szerencsésen egybeesett a Békéscsabai Kötöttárugyárnál. Dönteniük kellett, mit gyártsa­nak ... Gyerekholmit és alsó­neműt vagy felsőruházati di­vatcikkeket? Az előbbi egysze­rűbb, hiszen rugdalózó és trikó mindig kell, ezt januártól de­cemberig egyenletesen lehet ter­melni. Ennek az ára viszont a kicsi haszon. A másik lehetőség a divat­cikkek gyártása. Aki egy új ter­mékkel időben lép ki a piacra, az tetemes felárat tehet zsebre. Ez tehát jövedelmezőbb, de jó­val kockázatosabb vállalkozás. Meg kell érezni, ki mire vágyik, elébe kell menni a divatnak. A divatcikkek gyártásához jól kép<­zeR szakemberek, korszerű gé­pek kellenek. Nem volt tehát könnyű a döntés. Mit tud a gyár gyártani ? Erre a kérdésre kellett elő­ször felelni. Felmérték képessé­geiket és úgy döntöttek, bele­vágnak a divatüzletbe. Hitelt vettek fel, gépeket vásá­roltak és gyökeresen átalakítot­ták a gyártmányszerkezetet. — Óriási munka volt ez — így Szajbély Mihály — nem az illendőség, hanem az igazság mondatja velem; ha nincsenek ilyen munkatársaim, belebu­kunk az egészbe. Munkások és vezetők gyakran erejükön felül dolgoztak és a kollektíva ereje segített át minket a nehézsége­ken. Olyan piacra kellett be­törnünk, ahol a divatot irányít­ják. Nyugat-Németország, Ang­lia, Ausztria, Franciaország és Kanada a legnagyobb vevőnk, rajtuk kívül még több mint 23 tőkés országba exportálunk. Minden fél évben 150—200 da­rabos mintakollekciót készítünk és nincs olyan termékünk, me­lyet másfél évnél régebben gyártanánk. Ez az állandó újat akarás jellemzi a szalagon dolgozók munkáját is. Mindenki tudja, mikor mit és kinek csinálnak, a törzsvevőket már név szerint ismerik a munkásnők. Tudják, ki mire kényes, és ennek meg­felelően végzik munkájukat. Tisztában vannak azzal is, me­lyik terméken mennyi haszna van a vállalatnak, és megértik, hogy néha a sürgős szállítások miatt túlórázni vagy vasárnap is dolgozni kell. Az üzemi demokrácia nem­csak szólam a kötöttben. Az igazgató nem tart fogadóórát,' •hanem minden reggel végigjár­ja az üzemet. Bárki megállít­hatja és elmondhatja, ami a szívét nyomja, Ugyanígy van ez a többi vezetőnél is, és ez jó hangulatot teremt a gyárban. A jó hangulat pedig újabb sike­rek kovácsa. Miért nincs exportminőség ? A Békéscsabai Kötöttárugyár tavaly' 3 millió dollár értékben exportált kötöttárut a fejlett tő­kés országokba, az idén 4 mil­lió dollár felett lesz szállításaik értéke. Ez a hatalmas mennyi­ség sokféle cikkből tevődik össze és minden cikknél kell egy úgynevezett biztonsági tar­talék. Ez annyit jelent, hogy ha a megrendelő mondjuk 10 ezer darabot kér, akkor legalább 11 ezret kell gyártani, hiszen a szériában óhatatlanul akad hi­bás darab is, és ezt pótolni kell. A biztonsági tartalékból mindig marad néhány kitűnő minőségű termék, de ezt a kis széria miatt csak áron alul le­het a kereskedelemben értéke­síteni. És ekkor támadt a gyár ve­zetőinek egy tulajdonképpen egyszerű ötlete. Miért kell kü­lönválasztani az exportot a ha­zai gyártástól? Ezt tulajdon­képpen semmi sem indokolja, hiszen ami jó az angol és fran­cia vevőnek, az nyilván a ma? gyárnak is megfelel. Nem né­hány darabbal kell többet gyár­tani az exportrendelésnél, ha­nem 10—20 ezerrel. Ebből ki­egészíthetik a külföldre szánt tételt, a maradék pedig gyakor­latilag még mindig teljes vá­lasztékot jelent, mely belföldön nagyszerűen értékesíthető. A ha­zai kereskedelemnek szánt évi 2,5 millió darabos termeléshez így jön még hozzá félmillió, az exporttúlteljesítésből. És mert előre nem lehet tudni, hogy mi kerül nyugatra és mi a hazai üzletekbe, nincs külön export­minőség, mindig minden árut egyformán jól kell megcsinál­ni. A kötöttárugyár sínen van, mindent el tudnak adni, elnyer­ték á Kiváló Vállalat címet is. A BNV-n vásárdíjat kaptak a farmerhatású pamut- és pamut­műszál anyagkeverékű kelmék­ből készült változatos termékei­kért. Újból sikerült egy lépés­sel megelőzniük a divatot, és ez újabb exportlehetőséget rejt magában. Jövőre tehát ismét aktuális lesz a kérdés: lehet egymillió dollárral több? Lányai László Művelődési szakemberek továbbképzése Békéscsabán „Társadalmi átrétegeződés — kulturális változások”, „A mű­szaki-technikai és mezőgazdasá­gi szakkörök, klubok és körök helyzete”, „Vita a hosszú távú bázismunkatervről”, ilyen cí­mekkel rendeznek egész, napos továbbképzést szeptember 28-án Békéscsabán a megye főhivatású népművelőinek. A megyei művelődési központ­ban sorra kerülő tanácskozás rész,vevői közben tájékoztatókat hallgatnak meg a Mindenki is­kolája című rádió- és lv-sorozat- ról is. Szeptember 29: Ciroktermesztési bemutató Dévaványán és Csabacsűdön A Füzesgyarmati Luóemater- mesztési Rendszer szervezésé­ben szeptember 29-én, szerdán délelőtt üzemi bemutatókkal egybekötött ciroktermesztési ta­nácskozást tartanak a karcagi földművelési kutatóintézetben. A karcagi' kutatóintézetben Diákok segítenek a kukoricatörésben A Békéscsabai Állami Gaz­daság kerületeiben diákok tö­rik a hibrid kukoricát. A csaknem 980 hektáron 1700 fiatal, a békéscsabai keres­kedelmi és vendéglátóipari, a közgazdasági, valamint a gyulai egészségügyi szakkö- zésiskola és az Erkel Ferenc gimnázium tanulói segítenek a betakarításban. Az úttörők szintén részt vesznek a „Diá­kok a népgazdaságért” akció­ban. Észak-írországban állomásozó ejtőernyősök három terepjáró autón hatoltak,, be Írországba, hogy ott az IRA harcosai után kutassanak. A katonák azonban nem jártak szerencsével, mert az ír hatóságok fogságába ke­rültek. Az angol parancsnok­ság azzal próbálta magyaráz­ni a durva provokációt, hogy a határ mentén gyakorlatozó őr­járat, úgymond, elnézte a tér­képet és eltévedt.(!) Erre vála­szul az ír hivatalos szervek be­jelentették, hogy a brit csapa­tok évente legalább száz alka­lommal megsértik a határt Az IRA szóvivője pedig azzal vá­dolta a SAS embereit, hogy már többször próbálkoztak ember­rablásokkal és köztársasági ve­zetők meggyilkolásával Írország területén ... Rolph Ingersoll amerikai szerző (szintén volt CIA-ember) „Szigorúan titkos” című köny­vében ezt írja: „A Brit Biro­dalomnak mindig a hírszerzés volt a fő aduja. Amikor az an­golok ügyei a legrosszabbul áll_ tak, akkor hírszerző szolgálatuk mentette meg őket. Dunkerque után Angliát csak a „kézügyes, sége” mentette meg. ' az, hogy gyengeségét el «tudta titkolni a németek elől, jelentéktelen erőkkel blöffölve ...” Lehet, hogy így volt, ez azon­ban már a múlté. Sikerekről már csak a színes könyvecskék fedeléről sejtelmesen mosolygó 007-es ügynök számolhat-be. Igaz, hogy ő csupán szerzője fantáziájában létezett... Miklós Gábor • megtartandó tanácskozást köve­tően, a szakemberek ellátogat­lak a csábacsűrii Lenin Tsz-be és a dévaványai Aranykalász Tsz-be, ahol az idén figyelem­re méltó eredményeket érlek el a cirok-, illetve cirokmag-ter­mesztésben. Üííörőparlament — a répaföldön (Tudósítónktól) A sarkadi úttörők életében nagy esemény volt a nem­rég megrendezett úttörő­parlament. Az előkészületek már régebben megkezdődtek, rendkívüli raj gyűléseket tar­tottak — a répaföldön. A szo­katlan helyszínt az indokolta, hogy a pajtások segítettek az őszi mezőgazdasági munkák­ban. A raj gyűléseken válasz­tották meg a ' 94 küldöttet, akik a parlament elé tárták az úttörők örömeit, gondjait. A parlamenten választották még azt a kilejic pajtást, akik a járási úttörőparlamenten képviselik a sarkadiakat. Adók Mária Az őszi BNV-ről Készlet a szovjet kiállítok termékeiből: háztartási gépek (MTI Fotó, Hadas János felvétele—KS)

Next

/
Thumbnails
Contents