Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-25 / 227. szám
mHWWHWWiWWVWHWWiVWHWWWWWMiVViM Nemcsak kenyérrel Az ígéret földjének nevezte a tagság akasztófahumora azt a termelőszövetkezetet, melynek elén szakmailag és erkölcsileg is alkalmatlan elnök állt. A közös gazdaság mérleghiánya meghaladta a kétmilliót, s a munkaegység értéke is csak 15—IS forint között táncolt. Rövid pünkösdi királyság és hosszú vizsgálat után távoznia kell a csőd szélén álló tsz-elmöknek, hogy átadja helyét Győré Mihálynak, aki rendet akar tenni a Zöld Mező összekuszálodol t dolgaiban. így indul annak a kisregénynek a cselekménye, melyet Ur- bán Ernő: Nemcsak kenyérül címmel 1974 nyarán Balatonfü- reden fejezett be. s melynek televíziós adaptációját szeptember 22-én láthattuk a Nyitott könyv műsorában. (A kisregény Az 1001. kilométer-rel egy kötetben a közelmúltban jelent meg a Szépirodalmi Könyvkiadónál, az író posztumusz köteteként.) Győré energikus, szakmáját szerető és értő vezető, aki ráadásul abban is jártasságot szerzett. hogyan kell a tsz dolgaiban érdekelt illetékeseket „kenni”, hogy zökkenőmentesen menjenek a dolgok: legyen elegendő gép és alkatrész, építőanyag és hitel, no meg summás dotáció is. így azután nagyot fordul a világ a Zöld Mező-ben, mindenki elégedett, húszmilliós beruházásba is lehet fogni a távlati célok érdekében. Egy munkaidő alatti névnapozással járó iszogatás és rendbontás azonban homokot szór az olajozottan működő fogaskerekek közé. Győré hajthatatlan, fegyelmit helyez kilátásba főmezőgazdászának, szőlészagronómusának, központi agronómusának, a szarvasmarhatelep vezetőjének és az állatorvosnak. Ez pedig Szeptember 20-án Tótkomlóson együtt tartották az ifjúsági parlamentet az ÁFÉSZ és a takarékszövetkezet fiataljai. Ez az első ilyen kezdeményezés, amely példa lehet a testvérszövetkezet fiataljainak együttműködésére, I prémiummegvonással jár! Minden terror megszüli a maga ellenterrorját — szoktuk mondani, s ez most is igazolódik. Az ötök nevében beadvány készül az elnök ellen, ami pillanatnyilag visszafelé sül el, mert valamennyiüknek távoznia kell a közgyűlés határozatára. Az igazi pokol azonban ezután szabadul el: Győré szakemberek nélkül marad, s hiába „csinál” párttitkárából főmezőgazdászt, s veszi magához párttitkárnak a járási tanács egykori mezőgazda- sági osztályának vezetőjét — feje fölött a zivatarfelhők egyre tornyosulnak, Danes — az új párttitkár — konokul makacs ember, elméleti észkombájn, aki úgy érzi, hogy most neki kell a színre lépni, s ezért listásközgyűlést akar tető alá hozni, aratás küszöbén! Soltész Gábornak — a megyei pártbizottság titkárának — azonban helyén dobog a szíve: alaposan megleckézteti Győrét, s a tagság érdekében segítséget is nyújt a problémák megoldásában. Nagy adóssága ennek az adaptációnak, hogy egy szót sem ejtett Irmáról (Győré íeleségérőlt, aki még élettársnak is hitvány, hideg, gőgös teremtés, soha semmiben nem áll férje mellé, nem osztja meg gondjait, inkább tetézi azokat. Enélkül pedig Elviselhetetlen a világ külső zavara, s csak tovább kérgesedik a sze- retethez, megértéshez nem szokott lélek külső kálváriája. Kárpótlásul viszont — ha e.t nevezhetjük annak — okos, értő, érző és baráti szavakat hallhattunk a szerzőről Bárány Tamás írótól, a pályatárstól és baráttól, és élvezhettük néhány percig Urbán Ernő társaságát is, rádöbbenve az űrre, melyet távozásával hagyott. Szilárd Adám a közös célok kitűzésére, megvalósítására. Problémáik megoldásához mind az ÁFÉSZ-tól, mind a takarékszövetkezettől segítséget kapnak, s a helyi gondokat a fiatalok közösen szeretnék I megoldani. Műszaki könyvnapok —őszi megyei könyvhetek Október 8-án Szegeden lesz a 15. műszaki könyvnapok országos megnyitó ünnepsége. Ebből az alkalomból szakkönyv- és folyóirat-kiállítás nyílik a technika házában, itt az újdonságok mellett több száz könyvárusi forgalomban levő kiadványt láthatnak a nézők. A műszaki könyvnapok ideje alatt a vidéki városok több mint ezer üzemében rendeznek ünnepi szakkönyvvásárt. Az idén októberben sorra kerülő őszi megyei könyvhetek gazdag programot ígérnek. Az ifjúság részére szavalóversenyeket, szellemi vetélkedőket, ismeretterjesztő előadásokat szerveznek. Országszerte a fogyasztási szövetkezetek VIII. kongresszusa jegyében szervezik és állítják össze a programot: több millió forint értékű könyvet juttatnak el az olvasókhoz, a falusi könyvterjesztők a szövetkezeti boltosok és a könyvtárosok. Felmérés a termálvizek hasznosításától Megyénk gazdag termálvíz- kincsét jelzi, hogy 74 termál- kútból 35—98 C fokú vizet kap. A megyei tanács kereskedelmi osztálya felmérést készített a hévíz idegenforgalmi hasznosításáról. A vizsgálat során kiderült, hogy mindösz- sze 17 kút biztosít meleg vize,! a fürdőhelyeknek. Negyven kút ivóvizet ad, öt kút vizét mezőgazdasági, egy kút vizét ipari célokra hasznosítják. Tíz vízlelőhely kincsének viszont még nem találtak „helyet”. A megyében Gyulán sikerült legjobban a hasznos vizet az idegenforgalom szolgálatába állítani, ugyanis évente több tízezren keresik fel gyógyulásért és pihenésért. ÁFÉSZ és takarékszövetkezet együttes ifjúsági parlamentje Bemutatták az amerikai űrrepülőgépet A kaliforniai Palmdale-ban mutatták be először a nyilvánosságnak a Space Shuttle elnevezésű amerikai űrrepülőgépet, amely a terv szerint 1980-ban kezdi meg rendszeres Űrrepüléseit, Műholdakat és űrállomásokat juttat majd a világűrbe, feladatának teljesítése után pedig visszatér az űrrcpiHő- téno. (Telefotó — AP —MTI —KS) Családi ünnepségek, események Á névadó a mikor a családi ünnepségekre, eseményekre gondolunk, mindig társul ez. zel a bensőséges, meghitt jelző is. Nem véletlenül, hiszen ősidőktől fogva a társadalom legkisebb és leginkább összetartó közössége volt a család. Ennek ünnepei, jelentős — gyakran bánatot is hordozó — eseményei bensőségesek, vagyis csak a családra tartozóak voltak elsősorban; meghittek, mert egy összeszokott közösség bizalmon alapuló együttérzése, együtt rezdülése volt örömben, bánatban. Azonban a család nemcsak közösséget, hanem zártságot is jelentett. Öröme és bánata csak a család tagjaira terjedhetett, legfeljebb egy szűk baráti társaság osztozhatott még ebben. A polgári család a társadalom „atomjaira” hullásának volt a kifejezője. Az ilyen család nem hordozta és nem is hordozhatta azokat a tulajdonságokat, amelyek a szocialista eszmény megvalósulását jelentették volna. A mi társadalmunk a dolgozó emberek nagy közössége, amelyben természetesen vannak és lesznek is kisebb közösségek, csoportok. De ezek egymástól nem izoláltan, hanem egymást átfedve, egymásba kapcsolódva, egymást kiegészítve léteznek. Nem egyenrangú közösségek ezek, s nem is lesznek sohasem azok. De egy tartalmúak: az embert szolgáló, az embert segítő, ösz- szetartó közösségek, amelyek nem választóvonalat, hanem kapcsokat jelentenek a társadalom tagjai között. Nincs közöttünk ember — néhány különcöt kivéve —, aki ne lenne több kisebb-nagyobb közösségnek is — család, munkahely, szakszervezet, egyesület — tagja. Napjainkban az a jellemző, hogy a család ünnepei, jelentős eseményei egyben egy nagyobb közösség rezdülését is maga után vonják. Mindezt tudatosan is erősítjük, hiszen a család ezernyi szállal szövődik a társadalomba és a társadalom is sok száz féle módon van jelen a család életében. Ezért kapnak társadalmi jelleget, szer. vezettséget a családi ünnepségek. Az ember életében három nagyon jelentős esemény van: a születés, a családalapítás és a halál. Természetes, hogy az ezekhez kapcsolódó családi ren. dezvények nyernek egyre inkább társadalmi jelleget is. Minden új forma, így ez is, a régi szokások elleni „harcban” vajúdik általánosan elfogadottá, finomul fokozatosan rangossá. Szívós tulajdonságoknak. a szokások megváltoztatásának folyamata ez, amely az utóbbi években különösen felgyorsult és válik általánosan elfogadottá, annak ellenére — és ez Is természetes —, hogy kerül még finomítani való benne, hogy még meghittebbé, még bensőségesebbé vagy a kegyeletet még jobban kifejezővé váljanak. A terjedő igények kielégítését hat éve párt. és kormányhatározatok is elősegítik. A névadás a születéssel kapcsolatos társadalmilag Szervezett családi ünnep. Jobb szót még nem találtunk erre. Ez ugyanis nem fejezi ki pontosan a lényeget. Az újszülött a nevét világra érkezése perceiben megkapja és ezt anyakönyvezik is A névadó ünnepségekre pedig gyakran hónapok elmúltával kerül sor. Csaknem kivétel nélkül munkahelyi kollektívák rendezik a szülők egyetértésével. Kedves és látványos aktusok ezek. Jelen van a szülő és a gyermek, a munkatársak, a munkahelyi társadalmi szervezetek megbízottai, úttörők, a tanács képviselője. Megható a forma, s legtöbb esetben a hangulat is családias, meghitt és bensőséges. Lényegében a társadalom képviselői, kisebb közösségei előtt „mutatkozik be” ekkor első ízben az újszülött. Vagyis: születésekor, amikor nevet kap: a társadalom bejegyzi érkezését hivatalosan. A névadási ünnepség alkalmából pedig a társadalom, jelenlevő képviselői által: befogadja sorai kő. zé és garanciát is vállal, ígéretet tesz: a szülőket segíti abban, hogy a kis „emberpalánta” úgy nevelkedhessen fel, hogy majdan a társadalom közmegbecsülésnek örvendő, szorgalmas tagjává váljon. De nem is az ünnepség elnevezése, hanem a lényeg a fontos. Csorba azért néha még ezen is esik. Elvétve hírt hall az ember arról, hogy valamelyik üzem csoportos névadást rendezett. Ez nem helyes. E csoportos formának a kezdeti időszakban megvolt ugyan a maga jelentősége, de ma már túlhaladott, mert a meghitt, családias, felemelő ünnepi hangulat sikkad ilyenkor el. Az ünnepség elsekélyesítése, az ügy formális kezelése, ha félévenként egy napra „gyűjtik össze” a vállalatnál a „névadásra érett” gyermekeket és egy aktussal intézik el az egészet. Nem egyéb ez, mint névadás futószalagon. Egy dologra jó ez csak: az illetékes szerv minél kevesebb törődéssel „kipipálhat, son” egy munkatervi feladatot. Családi konfliktusok lehetőségét is magában hordozza. Négyöt hónap múltán a nagyszülők türelmetlensége, hogy az unokát se meg nem keresztelték, smég csak névadó ünnepsége sem volt, az újat akaró és becsülő szülőket is elbizonytalanítja, sőt ellenkező irányba is taszíthatja. Szerencsére nem gyakori jelenség ez. Szóvá is csak azért kell tenni, mert sohasem az egészség fertőz, vagyis a példákból is a rossz a ragadós. A névadó ünnepségek ma már tömeges méretűek. Az újszülötteknek csaknem fele hallatja gőgicsélő hangját a boldog és gyermekükre büszke szülők karjain, a munkatársak csillogó sze. meinek tüzében. Kedves családi erekjévé válik legtöbb helyen az a kis kék háromszögletű kendő, amivel az úttörők kedveskednek a leendő kisdobosnak. A felnőttek együttérző örömünnepe ez: új tag érkezett a családba, társadalmunkba. Szaporodó tapasztalatok bizonyítják, ném formális aktus a „befogadás”, mert a munkahelyi, a baráti közösségek figyelme, segítése éveken át kíséri az ifjú emberkét és az őt nevelő szülőket. S okan vannak még — régi megszokásból vagy felületes nemtörődömségből —, akik megelégszenek az anyakönyvi bejegyzéssel és a régi formákhoz ragaszkodnak — többnyire a szülők és nagyszülők hatására. Szocialista életformánk izmosodása koptatja ezek számát. A tények is ezt bizonyítják: öt év alatt duplájára nőttek a névadó ünnepségek. Egyre többen értik és fogják fel, hogy a család nem „ön. magának való” közösség. Egyre többen vallják, hogy „az én örö. mörn legyen minél több ember' öröme, mint ahogy a más örömében, gondjában osztozzam én is”. Enyedi G. Sándor WWWWMWVWWtWWWWMWWWWHWWWWWW
