Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-25 / 227. szám
A felnövekvő, munkába álló nemzedékkel tagadhatatlanul tervszerűbben, jobban, színvonalasabban törődik a társadalom a párt ifjúságpolitikai határozata, majd az Ifjúsági Törvény életbelépése óta. Tanúi voltunk mindannyian a törvény kedvező fogadtatásának és nap mint nap tapasztalhatjuk, hogyan válik mind árnyaltabbá az ifjúság megítélése munkája és igaz értékei alapján. A két évvel ezelőtt először megrendezett ifjúsági parlamentek, majd a párt XI. kongresszusának ifjúságra vonatkozó megállapításai, a KISZ IX. kongresszusa, s most az 1976-os ifjúsági parlamentek egymásra épitettségükben felgyorsították az Ifjúsági Törvény végrehajtásának folyamatát. Erről beszélgettünk Szabó Miklóssal, a KISZ Békés megyei bizottságának első titkárával az üzemi, vállalati, intézeti ifjúsági parlamentek előkészítésének befejező szakaszában. — Két évvel ezelőtt még sok félreértés adódott a parlamentek előkészítésekor. Jó néhány vállalatunknál, üzemünknél a KISZ-szervezetre hárítottak minden felelősséget és feladatot a parlamentek megrendezésében. Változott-e ebben valami? — Két évvel ezelőtt is teljesen világos volt, hogy az Ifjúsági Törvény végrehajtása állami feladat, következésképp a munkahelyek, oktatási intézmények vezetői az első számú felelősei az ifjúságpolitikai intézkedések helyi érvényre juttatásának. Ezzel együtt is előfordult jő néhány helyen, hogy a gazdasági vezetők nem a súlyának megfelelően kezelték e^t a kérdést. Tapasztaltuk, hogy az idén a vállalatok, a termelőszövetkezetek, iskolák az időben kiadott állami intézkedések eredményeként, de a párt és a KlSZ-kong- resszus állásfoglalásainak, felhívásainak hatására is, a megelőzőnél jóval körültekintőbben, önállóbban, felelősebben láttak hozzá a parlamentek megrendezéséhez. Csak egyetlen példát: az Orosházi Üveggyárban a párt- és a KISZ-vezetőség együttes ülésen fogalmazta meg a parlament célját, a gyár gazdasági. társadalmi és politikai szervezeteinek feladatait. — Ha az Ifjúsági Törvényben foglaltak végrehajtása és betartása alapvetően állami feladat, mi a szerepe akkor és van-e szerepe az ifjúsági mozgalomnak az ide vonatkozó határozatok valóra váltásában, vagy időszerűen: a parlamentek szervezésében? — A KISZ nem szemlélője, hanem cselekvő részese a tárA személygépkocsik csaknem fele már CASCO-s Megyénkben 7300 fölé emelkedett a cascoval biztosított gépkocsik száma. Az Állami Biztosító békéscsabai városi fiókjánál 1951, a gyulai járási fióknál 1504, a békési fióknál 624. az orosházi fióknál 1415, a szeghalmi fióknál 574. a szarvasi fióknál 794 cascobiztosítást tartanak nyilván. Ez azt jelenti, hogy a megyében a szemólvgépkoosik 45.8 százaléka rendelkezik cascoval. 5 Btsts OMS 1976. SZEPTEMBER iö. sadalmi folyamatoknak. Az. | hogy az ifjúság nevelése közös j társadalmi ügy, nem jelenti azt, í hogy az ifjúsági mozgalom le is teheti válláról ezt a terhet. Az Ifjúsági Törvény maga is megfogalmazta a KISZ szerepét a törvény végrehajtásában azzal, hogy kimondta: legyen az ifjúsági szövetség a megvalósítás folyamatának aktív jelző- rendszere, kísérje figyelemmel, segítse a törvény paragrafusainak érvényesítését, folyamatosan tegye meg ezzel kapcsolatos észrevételeit Elmondhatjuk, hogy « KISZ ma már ba is tölti ezt a szerepet. Még a parlamentek előtt vagyunk, de máris érzékelhető, hogy a vállalatok, intézmények vezetői igénylik és kérik a KISZ-szervezetek és KISZ-ve- zetók segítségét. Nagyon fontosnak tartjuk azt a szervező munkát, amelyet szervezeteinknek kell az előkészítésben ellátniuk. Mozgósítaniuk kell a munkahelyek, iskolák fiataljait erre a fórumra, ugynakkor az Ifjúsági Törvény lényegét is meg kell ismertetniük a fiatalokkal, hiszen a törvény megjelenése óta eltelt öt év alatt, sajátosságánál fogva jószerivel ki is cserélődött ez a réteg. Feladata továbbá a KISZ-nek, hogy az ifjúsági parlamenten véleményezze az elhangzott beszámolót, foglaljon állást a törvény helyi végrehajtásának megítélésekor s a kongresszusunk szellemében a fiatalok nevében kérjen feladatot a vállalati tervek végrehajtásában. — Szóltunk a vállalatok, intézmények vezetőinek, társadalmi, politikai szervezeteinek parlamentelőkészítő és szervező tennivalóiról. A kérdés ezután az: mi a feladata, célja az ifjúsági parlamenteknek, hogyan illeszkednek a termelő egységek, intézmények életébe? Mennyiben segítik a KISZ céljainak megvalósítását? — Az ifjúsági parlamentek a szocialista demokráciának, közelebbről az üzemi demokráciának sajátos fórumai s egyben szerves részei. A fiataloknak itt van lehetőségük arra, hogy vállalatuk, intézményük életével, üzem- és munkaszervezési kérdésekkel. emberi kapcsolatokkal összefüggő észrevételeiknek, javaslataiknak hangot adjanak. Az állami vezetés ezeken a fórumokon felelősséggel hallgatja meg ezeket a kérdéseket és javaslatokat s ad reájuk érdemi választ. E felelősség fokozódik azzial, hogy a parlamenteket munkának, a feltárt feszültségeket feloldó intézkedéseknek ’ kell követniük, hiszen újabb két év múlva már a most elhangzott javaslatok sorsáról számolnak be az igazgatók. Ugyanakkor a parlamentek egyik legjobb fórumai a fiatalok közéletre nevelésének is. s ha ez valóban így van. akkor egyúttal a KISZ törekvéseinek megvalósítását is szolgálja. Nem beszélve arról, hogy itt KISZ-esek és KISZ-en kívüliek együtt jelentkeznek a vállalati termelési tervek végrehajtására, amit a KISZ kongresszusa is feladatul jelölt ki az ifjúság széles tömegeihez fordulva. — Igaz ugyan, hogy éppen a mostani ifjúsági parlamentek vonják majd meg az Ifjúsági Törvény helyi végrehajtásának mérlegét, előzetesen mégis mi a véleménye, tapasztalata: miben léptünk legbiztosabban előre az ifjúsággal való törődésben? — Mi mindenképpen bizakodással tekintünk a parlamentek elé. Van miről beszámolni, értünk el eredményeket az i[jóság szociális helyzetének javításában, gondjainak közösségi megoldásában. Elégedettek azonban még nem lehetünk. A pályakezdők támogatása és első munkáséveik fokozott figyelemmel követése még korántsem általános gyakorlat. Az iskolai önkormányzat demokratizmusa, a tanár-diák viszony, a tanulmányi munka feltételeinek alakítása további gazdagításra vár. Növekszik a fontos feladattal megbízott tehetséges fiatalok száma, megítélésünk szerint , azonban az elvárhatónál és szükségesnél jóval lassúbb ütemben. Ez utóbbival függ ösz- sze, hogy nagyon sok helyen üzemi szűklátókörűségből ily^n-olyan akadályokat gördítenek a fiatalok továbbtanulása elé. Márpedig a fejlett szocialista társadalom felépítése nagymértékben függ attól, hogy a felnő- , vekvö nemzedék milyen hatékonysággal kapcsolódik a feladatok megoldásába. Ebben még nagy tartalékok maradtak feltáratlanul megyénkben ' is. Másfelől pedig, miképp az a párt XI. kongresszusán is elhangzott: a legjobb pedagógia feladatot adni, s a feladatok elvégzése közben nevelni. Ml ezt az utat tartjuk követendőnek és csak ezt figyelembe véve lehetnek igazán sikeresek ifjúsági parlamentjeink is. Kőváry E. Péter Érdekes kísérlet az óvodában Érdekes kísérlet kezdődött tavaly Ajkán: » város néhány lelkes nyelvtanára kísérleti jelleggel megkezdte az óvodás korú gyerekek orosz nyelvi oktatását. A kezdeményezés életrevalóságát az eredmények bizonyították. Az idén már az első osztályban is végeznek hasonló kísérleti oktatást a 8. számú Általános Iskolában. A kicsinyek élvezettel vesznek részt a játékos elemekre épülő nyelvtanulásban (MTl-íotó, -Jászai Csaba felvétele — KS) Mit csinál az FLR? Nem egészen egy évvel ezelőtt, amikor bemutattuk az 1973-ban alakult, s akkoriban még csak erőt gyűjtő Füzesgyarmati Lucernatermesztő Kendszert — röviden az FLR-t — merésznek tűnő kijelentést kockáztattunk meg. Cikkünkben, abból az al- | kálómból, hogy a rendszer központi irodát nyitott Békéscsabán, jövőt jósoltunk a hasznos kezdeményezésekre mindig készen álló gárdának. Nos, az azóta eltelt tíz hónap alatt a Füzesgyarmati Lucernatermesztő Kendszer sietett igazolni az előzetes bizalomból született megállapításainkat és olyan eredményeket ért el, amelyek legújabb törekvéseivel együtt ismét helyet követelnek maguknak e lap hasábjain. Dollárt a kukoricaszárból A rendszerről ismétlésképpen csak annyit, hogy azt 15 termelőszövetkezet alkotja, 14 lorró levegős terményszárítóval, 22 ezer hektár lucernafölddel. Ezenkívül még mintegy 2?00 hektár rétet és legelőt is „fennhatósága” alá vont, megteremtve a kiterjedt nagyüzemi gyepgazdálkodás lehetőségét és feltételeit. Utóbbira bizonyíték, hogy a 14 lúcernaszárító üzemben az idén előállított több mint 3 ezer 900 vagon növényi lisztből és egyéb szárítmányból 200 vagonnyit tesz ki a fű, amely a lucernaliszttel együtt az üzemek kihasznált kapacitásának 70 százalékát köti le. A kapacitások kihasználása - egyébként a rendszer egyik legnagyobb gondja, hiszen a - lucerna és fű feldolgozása nyál- végéig befejeződik, ezt követően alig csurran-cseppen valami. 'Az egyéb növényi lisztek — a ^gi lókukoricából. a cirokból, a zöldborsószárból és szójából készülök — alig 30 százalékkal szerepelnek a teljes termelésben. A legnagyobb baj az, hogy megoldatlan a kukoricaszár be- j takarítása, holott a megfelelő időben begyűjtött szár beltar- talmi értéke megegyezik a jó minőségű réti szénával. Az FLR szakemberei tehát nem véletlenül törik fejüket a kukoricaszár hasznosításán, hiszen nemcsak hogy az egyik legnagyobb tömeget adó termény lenne ez, fokozva a szárítók kihasználását, megszüntetve az üzemek üresjáratát, hanem még devizát is termelne. Szerény számítások szerint Í6 egy hektár kukorica szál-terméséből készült lisztért hatezer forint értékű dollárt lehetne a nyugati piacokon kapni. Ilyen formán 100 hektár kukorica szárának árából megvásárolható az a félmillió forintba kerülő importgép, amellyel a szárat be lehet takarítani. Takarmányt a cirokmagból Valamivel előbbre tartanak a kukoricaszár-hasznosítás megvalósításánál a cirokmag-termesztés megszervezésével a rendszerben. A magtermesztés gondolata még a lucernánál született abból az elgondolásból, hogy a rendszer termesz- sze meg saját lucernamag- szükségletét. Ezt a célt már a következő esztendőben elérik, miután az idén is több, mim 1600 hektáron lógtak magot a tagszövetkezetekben. Cirokmagtermesztésre a karcagi talajművelési kutatóval kötött együttműködési szerződés alapján vállalkozott az FLR. Az érdekelt szövetkezetek szemes takarmány termesztéséve alkalmatlan, mély fekvésű talajain próbálkoztak először ezzel a növénnyel, s ez váratlan eredménnyel járt. A szárazság nem viselte meg a cirokkultúrákat. A 30 mázsát meghaladó hektáronkénti szemtermés mellett a legjobb fajták további 6—700 mázsa (!) zöldtakarmányt adtak hektáronként.. A cirokszárból készült szárit- mány az állatok takarmányozásában felülmúlja a silókukoricák értékét. Ugyanakkor az árunövényként szereplő zöld- termés mellett maga a cirokmag is hasznosítható, mint abraktakarmány, mivel megfelelő minőségű tápok állíthatók elő belőle. A csabacsűdi Lenin Tsz meg a dévaványai Aranykalász Tsz tehát igazán nem bánhatta meg, hogy vállalkozott erre a kísérletre. Vízi utat a líörösökböl Az elmondottakkal a feladatok sora még nem zárult le. Ha csak azt vesszük, hogy a rendszer termelőszövetkezeteiben a szárítóberendezéseket kompletté tevő gépek jórészt még hi- nyoznak, az már önmagában is jelzi a tennivalókat. A Szeghalmi Állami Gazdaságban nem egészíti ki granuláló a lisztüzemet és az újkígyósi Aranykalász Tsz is «sak jövőre szerzi be ezt a berendezést. Pogá- csázója pedig egyedül csak a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-nek van, az ötödik ötéves terv végére a békésszentand- rási tsz-ek és az újkígyósi közös gazdaság állít üzembe ilyen gépet. Jelentős eredményt éí't el a rendszer az alkatrészellátás javításában és a szállítás-szervezésben. Hatmillió forintos beruházással a szolnoki AGRO- KER lerakataként központi alkatrészraktárt létesít az FLR a szeghalmi Sárréti Tsz-ben, amely kampány idején éjjelnappal kiszolgálja az üzemeltetőket. Ugyanilyen nagy jelentőségű a rendszernek a Körösön, Endrőd térségében épülő rakodója, ahonnan a napokban indul útjára az első, lucerna- száritniannyal megrakott uszály. K. E. P. #« •• 99 *9 KÖZÖS LGITJAK A FIATALOK A FAELÉSE Beszélgetés a Békés megyei KISZ-bizottság első titkáréiul az ifjúsági parlamentekről
