Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-24 / 226. szám

I BHT-rfll ielentffk: A megyei tanács elfogadta az V. ötéves terv területfejlesztési programját A megyei tanács szeptember 23-án ülést tartott Békéscsabán. A tanácskozás ‘első napirendién jelen volt es felszólalt Hanga Ma­ria oktatásügyi miniszterhelyettes. Részt vett az ülésén Frank Fe­renc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságánál; tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Ott voltak az ország­gyűlési képviselők megyei csoportjának tagjai, az MSZMP járási - városi bizottságainak első titkárai, a Hazafias Népfront, az SZMT. a KISZ, a társadalmi szervek, vállalatok, gazdaságok képviselői, va (amint a megyei tanács vb osztályvezetői. Az elnöklő Klaakó Mátyás be- I számolt a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékeny­ségéről. Tnajd javaslatára a tes­tület hét napirend megtárgyalá­sát fogadta el. Így elsőként, a megyei tanács megvitatta és jó­váhagyta Nagy János elnökhe­lyettes jelentését az állami ok­tatás helyzetéről. A vita során felszólalt Hanga Mária minisz­terhelyettes, majd Csepregi Mi- hályné (Orosháza), Nyári Sándor (Mezőhegyes), Szalai Dániel (Bé- késszentandrás), dr. Lengyel De­zső (Csorvás), Szabó Miklós (Bé­késcsaba), Szegedi Lajos (Sar­kad) megyei tanácstagok. Vala­mennyien érintették a szakmun­kásképzés fontosságát, rendsze­rességét, az oktatási feltételek javítását. A testület jegyzőköny­vileg mondott köszönetét mind­azoknak a szerveknek és egyé­neknek, akik anyagiakkal, tár­sadalmi munkaakciókkal segítet­ték az óvodák, iskolák terven fe­lüli fejlesztését, bővítését. Ezzel hozzájárultak a gyermekek jobb tanulási, sportolási feltételeinek biztosításához. Ezt követően vitára bocsátot- y ták a megye V. ötéves tervének területfejlesztési programját — Cseprefiri Pál elnökhelyettes elő­terjesztésére, melyhez szóbeli ki­egészítést is fűzött. A megyei pártbizottság is az 1976. július 27-i ülésén megtár­gyalta és elfogadásra javasolta a megye területfejlesztési tervét. Megállapította, hogy a tervjavas­lat összhangban van a népgazda­sági célkitűzésekkel, az MSZMP KB novemberi határozata által támasztott követelményekkel. A tervjavaslat a fejlesztés terüle­tén megvalósítható lehetőségek­kel számol. A beszámolóból, a szóbeli ki­egészítésből és a hozzászólások­megbízatásokat adott neki. A poruljárt utazóhoz hasonlóan, sok más üzletember és turista kapott megbízatást hírszerzésre a szocialista országokban, első­sorban a Szovjetunióban. Kim Philbytől származik az az érte­sítés is, hogy a hatvanas évek­ben, amikor fellendült a töme­ges turizmus, a SIS főnöke kü­lön direktívát adott ki arra vo­natkozóan, hogyan használják fel a turisztikát kémértesülések szerzésére, valamint politikai es ideológiai diverziók végrehaj­tására. A direktíva felhívta a figyelmet arra, hogy olyan ob­jektumokról szerezzenek értesü­léseket, melyek a Szovjetunió­ban el vannak zárva a nyugati diplomaták elöl, különösen „a Baltikum, Nyugat-Ukrajna tilos övezeteiben és az Uraiban”. Ezt a vállalkozást a SIS-ben „Po- ligon” fedőnévvel látták el. A turisták feladatai közé bevet­ték a legkülönbözőbb hírszer­zési kérdéseket, és felhívták fi­gyelmüket arra, hogy igyekez­zenek „megdolgozni” mindenkit, akivel szóba elegyedhetnek. Persze az ilyen módon szerzett értesülések értéke igen kétsé­gesnek bizonyult, s illik rá, amit Rosslyn Wemyss tengernagy, az Admiralitás egykori első lordja mondott, s mely szerint a „tit­kos hírszerzés egyenlő a kétes személyiségektől származó kér­déses értékű információkkal”. Miklós Gábor (folytatjuk) ból kitűnt, hogy a tervfeladatok- | nál számításba vettek a megyén belüli népességmozgás tovabb- íolytatódását. öt év alatt várha­tóan több mint tízezerrel nő a városok és a középfokú közpon­tok lakossága. Ugyanakkor pár­huzamosan csökken az alacso­nyabb szerepkörrel rendelkező települések lélekszama. A terv­időszak végén csökken a külte­rületi lakosság száma isi kb. 50 ezer ember él majd a külterüle­ten. Nagy figyelmet fordít a terv a munkaerő-ellátásra. Megyénk­ben igaz. jelenleg egy kiemelt nagyberuházás építése folyik, ez a Gyulai Húskombinát. Terv sze­rint 1978-ban megkezdi az üze­melést és a munkaerőigénye j 600—800 dolgozó, ezért ennek ki­elégítése a munkaügyi szervek | számára nagy feladatot jelent. A j népgazdasági terv az építési te- ! vékenység növekedését 5—6 szá- I zalékban határozza meg, ami j megfelel megyénkben is. Éppen j ezért a tervidőszakban erőfesz!- ! léseket kell tenni a gimnázium­ban végző fiúk-lányok szakmun­kásképzésben való iskoláztatá­sáért. A tervidőszakban fontos feladat a szakmunkástovábbkép­zés fejlesztése. Felül kell vizs­gálni a tsz-ek, állami gazdaságok építőbrigád jainak tevékenységét is. Általában az. ilyen jellegű újabb egységek létrehozása nem indokolt. Szükséges az épitőerők koordinálása. Tovább nő az ide­gen építőipari kapacitás me­gyénkben, mely korábban csupán a mélyépítés területén volt szá­mottevő. A DÉLÉP 1189 lakás építésével a kapacitás-egyensúly feltételei megteremtődnek. Ezek alapján az V. ötéves terv idősza­kában idegen megyei építésszere­lés-kapacitás értéke mintegy 4,5 milliárd forint. Számolnak a bejáró munkások növekedésével. Fontos feladat a helyi tömegközlekedés fejleszté­se a városokban és a nagyobb vonzáskörű községekben. A köz­lekedési ágak együttműködését tovább kell javítani azáltal, hogy biztosított legyen a naponta uta­zók szállítása, bejárása, vissza- utaztatása. és a hétvégi utasfor­galom lebonyolítása. A terv szá­mol az urbanizációs feladattal is. Jelenleg a városokban él a me­gye lakosságának 86,5 százaléka, de ez. a tervidőszak végére 40,1 • százalékra emelkedik. A tervprogramot a tanács el­fogadta és megállapította azt, hogy településeink fejlődése is összhangban van az országos és a megyei településhálózat fej­lesztésének célkitűzéseivel. A kiemelt szerepkörű települések fejlődése meggyorsul és fokoza­tosan el tudják majd látni a von­záskörzetüket is. Ezt követően megvitatta és el­fogadta az ipát- fejlesztésére, te­rületi elhelyezésére vonatk.xzó célkitűzések végrehajtásának ta­pasztalatairól szóló beszámolót. Jóváhagyólag tudomásul vette Klaukó Mátyás tanácselnök és Hagy István SZMT vezető-titkár együttes jelentését a megyei ta­nács és az SZMT által kötött együttműködési megállapodás érvényesüléséről. Sarkadi István, a MÉSZÖV elnöke a fogyasztási szövetkezetek szerepe a lakos­ság ellátásában — címmel tett előterjesztést. A jelentést a tes­tület tudomásul vette, s megálla­pította, hogy az V. ötéves terv során fokozott politikai jelentő­sége van a kiegyensúlyozott áru­ellátásnak, a választékos árukí­nálatnak, a vásárlók kulturált kiszolgálásának. Nagyobb gon­dosságot igényel * fogyasztói árak fegyelmezett megtartása és a szolid árpolitika alkalmazása. Dr. Takács János osztályveze­tő rendelettervezetet nyújtott be a közműves vízellátás és a csa­tornázás szabályozásáról. A ter­vezetet a testület elfogadta és törvényerőre emelte. A rendelet 1977. január 1-én lép életbe. (A tanácsülésen tárgyaltakról la­punkban részletesen visszaté­rünk.) A vitában felszólaltak még: Balati Istvánná (Bucsa), Borbo- la László (Békéscsaba), Földi Já­nos (Mezőkovácsháza), dr. Soós Sándor (Békés), Sándor József (Szeghalom). Takács Lajos (Gyu­la), Mihály András (Orosháza), Vrbovszki György (Nagybáohe- gyes) megyei tanácstagok. Kinevezés A megyei tanács végrehajtó bizottsága javaslatot terjesztett elő a művelődésügyi osztály ve­zetőjének kinevezésére. A tanács a javaslatot elfogadta és dr. Be csei Józsefet, a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya veze­tőjévé kinevezte. Terület-átcsatolás A nag.vkopáncsi és a békés­sámsoni községi tanács határoza­tában javasolta a megyei tanács­nak, hogy 1977. január 1. napjá­val Nagykopáncs község köz- igazgatási területéből az északon és nyugaton Békéssámson község határával, keleten a kiskopáncsi iskola Tézslaidülővel, délről a Hajdú-dülő által és részben Csongrád megye határával be­zárt területrészt Békéssámson község közigazgatású területéhez csatolja át. A területrész 858.. hektár 8636 négyzetméter nagy­ságú. Ezen a területen lakásbe­jelentővel rendelkező lakosok száma 18. az állandóan lakott tanyák száma 10, az üresen álló tanyáké 21. A javaslatot a tanács elfogad­ta. s utasította a vb-t a határozat végrehajtására. Az átszervezés­sel egyidejűleg az átcsatolt terü­leten levő egy tanácstagi válasz­tókerület tanácstagja — a követ­kező tanácsválasztásokig — a békéssámsoni tanács tagjává vá­lik. Tanácstagi alap odaítélése A továbbiakban a tanács elbí­rálta a megyei tanácstagok pót- előirányzati kérelmét. Így jóvá­hagyta dr. Krattinger Marton Szeghalom íanaes részére sport­udvar létesítéséhez; Székely Ilo­na Almáskamarás, napközi ott­honos konyha felújításához, Hotz Györgyné Dombiratos, könyvtár fejlesztéséhez; Bóka Mihályné Kötegyán, óvodaépí­téshez: Tóth Sámuelné Kasza­per. könyvtárlétesítéshez; dr. Lengyel Dezső Csorvás, közmű- fejlesztésre; Hrivnák Rozália Tótkomlós, szennyvíz-alapközmű befejezéséhez 300—300 ezer fo­rint .Bálint Jánosáé Doboz, isko- lafelújításhoz; Sándor József Vésztő, óvodai konyha felszere­léséhez; Szilágyi Józsefné Geszt, iskolai tanterem felújításához 200—200 ezer forint . Házi Albert Okánv könyvtári el szereléshez; Dorogi Ferencné Körösladánv. művelődési ház felszereléséhez 100—100 ezer forintos megvei ta­nácstagi alánból a pótelőirány­zatot. Az ülés beielentések tudo­másulvételével ért véget. 3 »76, SZEPTEMBER U. Díjat kapott a BEKÖT és a Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet Az őszi BNV hat árucsoport­ban mutatja be a fogyasztási cikkek nagy nemzetközi kiállí­tását. A több mint 400 hazai ki­állító közül a legnagyobb arány­ban vesznek részt a rangos se­regszemlén a könnyűipar válla­latai. amelyek az előző ötéves tervidőszakban megvalósított re­a gyártók különösen nagy gon­dot fordítanak a praktikus kis­bútorok. a roai igények szerint kombinálható, variálható beren­dezések bemutatására. A szövet­kezeti ipar révén gazdagodott az ajánlat gyermekbútorokból, a munkaigényes barokk és egyéb stílbútorokból is. A pamut, pamut-műszál anyagkeverékií farmerhatású kelméből készült változatos termékéért a Békéscsabai Kötöttárugyár vásár- nagydíjat kapott konstrukció első ütemének befe- | jezésével jelentősen növeltek ex- | port.kínálatukat. A magyar ipar | összes exportjának egyötödét a j könnyűipar adja, s ezen belül különösen nagy exponáló a ru- 1 házat! ipar, amely termékének csaknem 50 százalékát szállítja külföldi vevőknek. Érthető te­hát, hogy a könnyűipari vállala- j tok több mint 10 ezer négyzet-’ méternyi kiállítási területei fog- ! lalnak el újdonságaikkal. A sorrendben a második he­lyen áll a szövetkezeti ipar, amely megközelítően 5000 négy­zetméternyi kiállítási területen kínálja termékeit. A legtöbb magyar kiállító az őszi vásár öltözködésszektorában vonultatja fel termékeit, ame­lyek a hazai rekonstrukciók és fejlesztések jelentős eredményei, j a termékek választékának bőví­tését a minőség javítását tanú­sítják. Többek között a ruházati I iparban meggyorsult az új alap- ! anyagok elterjedése, a rekonst­rukciók révén nagyobb lett a természetes szálak nemes kiké­szítése és szebb lett a mintá­zása. A hazai kiállítók körében ugyancsak megkülönböztetett ér­deklődés nyilvánul meg az OTT­HON ’77 szekció iránt, amely­nek árucsoportjában főként búto­rokat, lakásfelszerelési cikkeket mutatnak be. A házgyári építési mód elterjedésének megfelelően I Ugyancsak célja a vásárnak, hogy a termékek magas színvo­nalú bemutatásával hozzájárul­jon a közízlés formálásához, a modern fogyasztói szokások el­terjesztéséhez, a lakáskultúra és az öltözködés célszerű fejleszté­séhez, a szabad idő hasznos el­töltéséhez. Ezt a törekvést segí­tik a kiállítók egy sor különle­ges rendezvénnyel, a többek kö­zött használati és kezelési ta­nácsadással. ételkóstolóval, főzé­si bemutatóval, divatbemutató­val és más akciókkal. A kiállí­tók ugyanakkor széles körű köz- véleménykutatással. piackutatás­sal tájékozódnak a fogyasztók igényeiről, hogy felkészüljenek a legkeresettebb termékeik gyár­tásának, forgalmának és válasz­tékának bővítésére. Az öltözködésszektor az „A”- pavilonban kapott otthont,. Ez a szektor mutatja be az alsó- és felsőruházati termékek, kalapok, sapkák, kesztyűk, fonalak, cér­nák és öltözködési rövidáruk, lábbelik, munkaruhák és egyen­ruhák, bőröndök, kézi táskák, bőrdíszműáruk, órák, ékszerek, szövetek, kötött és hurkolt kel­mék választékát. Az otthon szektor „A”-, 16-as, 17-es és 40-es pavilonban látha­tó. Itt. állítják ki a bútoripari ter­mékeket. fürdőszoba-, mosdó-, mosogató- és egyéb egészségügyi la ká s berendezések el. sze reivé­nyeket, lakásfelszereléseket. — sz — A Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet igen reprezentatív intarziás lakószoba garnitúrájáért vásárdíjban részesült Fotó; Szeker«s Ap4*í«

Next

/
Thumbnails
Contents